Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-09 / 107. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. május 9., kedd Szükség van űjabb pártértekezletre (Folytatás az 1. oldalról) szükségszerűen jelentkező szociális demagógia veszélyét. A TV-Hiíadónak, a választások időpontjával kapcsolatos kérdésére, Fejti György elmondta: ezt a témát még többször meg kell vitatni, legfőképpen az országgyűlési képviselőkkel — ezen belül az MSZMP-képvise- lócsoporttal — s természetesen a pártokkal, a potenciális versenytársakkal is. A Központi Bizottság egyelőre csak előzetes vitát folytatott erről, javaslata ügyében nem döntött, de a KB titkára fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a vitában nem pártpolitikai szempontok alapján, hanem az ország érdekeit szem előtt tartva mérlegelték a felszólalók, hogy milyen választási periódusra van szükség. Az Országgyűlést és a kormányt ért támadásokkal kapcsolatban a Központi Bizottság titkára felhívta a figyelmet arra: amikor sok szervezet követeli a kormány lemondását, nyugaton általában előrehozott választásokat szoktak tartani. Két dolgot egyszerre nem kérhetnek tőlünk számon — hangsúlyozta. — Vagyis egyrészt azt, hogy ne hozzuk előre a választásokat, mert még nincsenek kellőképpen felkészülve, másrészt pedig azt, hogy a parlament és a kormány tagjai adják át helyüket. Az MTI munkatársa arról is érdeklődött: milyen vélemény fogalmazódott meg a KB ülésén a párttörvény-tervezetnek arról a passzusáról, amely tiltja külföldi anyagi támogatás elfogadását. Fejti György a kérdést rendkívül lényegesnek tartotta, hangsúlyozva: arról is szó van, hogy fenn akaiják-e tartani a pártok a maguk szuverenitását, hiszen a támogatás feltétele mindig valamiféle befolyásolás. Ezért például az országok egy részében szigorúan tiltják, hogy a pártok külföldi pénzforrást vegyenek igénybe. E kérdés eldöntésekor a parlamentnek azt is mérlegelnie kell: mennyire enged teret annak a — kiskapukat nyújtó — lehetőA párttörvény tervezetéről eddig lefolytatott vitákat összegező tájékoztatót tárgyalt meg hétfői ülésén az MSZMP Központi Bizottsága. Erről, valamint az ülésen tárgyalt más témákról Kimmel Emil, a párt helyettes szóvivője elmondta a sajtó munkatársainak, hogy őszinte eszmecsere alakult ki a párt helyzetéről, a pártértekezlet óta eltelt 11 hónap tapasztalatairól, valamint az MSZMP és a társadalom közötti kapcsolatok alakulásáról. Tizenhatan fejtették ki véleményüket, valamennyien a párt „talpraállítását” sürgették. Mint megfogalmazták: nincs ok azön- marcangolásra, hiszen ami történik, az egyenes következménye az 1988. májusi pártértekezletnek. Elhangzott az is: az MSZMP-nek az az érdeke, hogy tehetséges fiatalok beáramlásával reformpárttá alakuljon. A párttagság őszinteségre vágyik, hogy győzelemre vezesse az MSZMP-t a választásokon, biztosítva a békés átmenetet a többpártrendszerre. A testület tagjai úgy ítélték meg, hogy az állampolgárok egyesülési szabadságának, politikai jogainak érvényesülése, a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítése és érvényesítése indokolja a párttörvény megalkotását, s javasolják, hogy már augusztus 1-je előtt be kell terjeszteni az Országgyűlés elé a törvényjavaslatot. A vitában hangsúlyozták, hogy a pártértekezletig ki kell ségnek, hogy a globális tiltást feloldja. Ugyanakkor ésszerűtlen lenne talán teljesen kizárni, hogy a különböző Intemacionálék segíthessék tagszervezeteiket. Az dolgozni a választási programot — ennek munkálatai már megkezdődtek. Kifejtették, hogy e programnak felelősnek, teljesíthetőnek, megvalósíthatónak és képviselhetőnek kell lennie. Ugyanakkor el kell készíteni és nyilvánosságra kell hozni az elmúlt 15 esztendő politikai mérlegét. Fontos az is, hogy az MSZMP megalkossa új működési szabályzatát. Ezt még e hónapban vitára bocsátják. Kimmel Emil elmondta, hogy a Központi Bizottság a továbbiakban négy nagy belpolitikai témát is megtárgyalt. így elsősorban azt, hogy az MSZMP lemondott káder hatásköréről, s a jövőben jelölési jogkörrel él, politikai eszközökkel kívánja befolyásolni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, s egyéb vezetői funkciók betöltését: jelölteket állít, javasol és ajánlásokat tesz. Ennek főpróbájaként tekinthető, hogy a mostani ülésen Németh Miklós miniszterelnök ismertette a testülettel a kormányátalakítási terveit, kérve a KB támogatását javaslatainak elfogadtatásához. A tájékoztató perceiben vitatta meg a testület a Munkásőrség tevékenységéről szóló beszámolót. Az előterjesztésben és a vitában is elhangzott, hogy a Munkásőrség vállalja az MSZMP reformtörekvéseit és a többpártrendszer körülményei között is működőképes. A reformkörök működésének eddigi tapasztalatairól a Központi Bizottság tagjai megállapíilyen jellegű támogatásoknál a nyilvánosságot, az ellenőrizhetőséget kell megteremteni — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára. tották: a párt alapszervezetei, választott testületéi egyre több gyakorlati lépést tesznek annak érdekében, hogy az MSZMP korszerűen politizáló, marxista szellemű reformpárttá alakuljon át. Ezt a törekvést tükrözik a reformkörök állásfoglalásai. A Központi Bizottság üdvözölte a DEMISZ létrejöttét, annak első országos gyűlésén elfogadott programját. Tudomásul vette, hogy az ifjúsági szövetség közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan dolgozik. Az MSZMP KB tárgyalócsoportjának az újonnan alakult pártokkal és alternatív szervezetekkel folytatott megbeszélésekről tájékozódva a Központi Bizottság megerősítette, hogy a párt — együttműködve valameny- nyi fontos, felelős politikai tényezővel — folytatni kívánja azt a mélyreható társadalmi átalakítást, amely a többpártrendszeren alapuló demokrácia megteremtésére, valamint a gazdasági válság leküzdésére irányul. Ezért a Központi Bizottság javasolja olyan politikai egyeztető fórum létrehozását, amely alkalmas valamennyi lényeges kérdés megvitatására, közös álláspont kialakítására. * A Központi Bizottság tájékoztatást kapott a párt elnökének egészségi állapotáról. Ügy határozott, hogy felmenti Kádár Jánost a párt elnöki tisztségéből és KB-tagságából. A testület írásbeli üzenetet intézett Kádár Jánoshoz. A tagság őszinteségre vágyik, hogy győzelemre vezesse az MSZMP-t a választásokon Róma: A fiatalok garanciát követelnek Achille Occhetto, az Olasz KP főtitkára beszél fiatalok tízezrei előtt Rómában, a Piazza del Popoion tartott nagygyűlésen. Azután, hogy végigvonultak az olasz főváros belvárosában, garanciát követelve a kormánytól a munkanélküli fiatalok létminimumot szavatoló jövedelmére. (Népújság-telefotó — MTI) Sevardnadze jó esélyt lát erre: Fordulat várható a leszerelési tárgyalásokban A szovjet vezetés bízik abban, hogy az új amerikai kormány nem csak megőrzi, hanem erősíteni fogja azokat a kedvező eredményeket, amelyeket az elmúlt három-négy évben sikerült elérni a szovjet-amerikai kapcsolatokban — jelentette ki Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Moszkvában, a Time című amerikai hetilap tudósítójának adott nyilatkozatában. Sevardnadze kifejezte azt a reményét, hogy James Baker amerikai külügyminiszter küszöbön álló moszkvai látogatása is ezt a célt fogja szolgálni. A leszerelési tárgyalások helyzetéről szólva a szovjet politikus hangsúlyozta: már megteremtődtek a feltételei annak, hogy egyszerre három kérdéskörben — a vegyi fegyverek betiltásában, az európai hagyományos haderő, továbbá a két ország hadászati támadó fegyvereinek csökkentésében — fordulatot érjenek el. A szovjet — kínai kapcsolatokat illetően Sevardnadze elmondta, hogy a Szovjetunió szerint helyreáll a normális, jószomszédi viszony. A kambodzsai probléma — tette hozzá — nem lehet akadálya a két ország közti kapcsolatok javításának. Az amerikai újságíró kérdésére a szovjet külügyminiszter kitért az afganisztáni helyzetre is. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kabuli vezetés képes lesz stabilizálni az ország belső helyzetét, ha az Afganisztánról kötött genfi megállapodásokat valamennyi szerződő fél tiszteletben tartja. Sevardnadze szerint jelenleg a legsúlyosabb gondot Pakisztán beavatkozása okozza. A szovjet belpolitika egyik legbonyolultabb és legnehezebb kérdésének a nemzetiségi problémát nevezte a szovjet külügyminiszter. „Teljes mértékben figyelembe kell vennünk valamennyi nemzet és nemzetiség érdekét. Ezt egyáltalán nem köny- nyű megtenni egy olyan hatalmas, soknemzetiségű országban, mint a Szovjetunió. Meg kell találnunk az összhangot az egyes népek vágyai és törekvései, valamint a szövetség erősítésének szükségessége között. Ezt a feladatot csak a 15 egyenjogú, szuverén köztársaság szövetségének demokratizálásával és az összes szövetségi funkció megújításával lehet elvégezni” — mondta a külügyminiszter. (MTI) Lipcsei letartóztatások Több mint száz embert tartóztattak le Lipcsében vasárnap a helyhatósági (tanácsi) választások ellen tüntetők közül — jelentette hétfőn a Reuter brit hírügynökség egyházi forrásokra hivatkozva. A hírforrás szerint a rendőrség körülzárta a város főterét, ahová mintegy ezer ember érkezett, hogy egy — a protestáns egyházhoz kötődő — polgárjogi csoport által szervezett tüntetésen vegyen részt. Az egyház és az emberi jogi csoportok közölték: bojkottálják a szavazást, mivel — az NDK hagyományainak megfelelően — az összes jelölt a Nemzeti Front programjával és megbízásával indult a választásokon és a jelöléseket nem előzte meg széles társadalmi vita. A bojkottfelhívás ellenére vasárnap délig a választásra jogosultak 93,7 százaléka vett részt a szavazáson — közölte az ADN hírügynökség. A nyugatnémet televízió stábját, amely megpróbálta kameravégre kapni az eseményeket, a rendőrség feltartóztatta és visz- szakísérte a határra. A „sátán” megőrült Lelőtték A mexikói hatóságok megerősítették a hírt, hogy megölték Adolfo de Jesus Constanzót, annak a sátáni szektának vezetőjét, amely 15 rituális gyilkosságot követett el a mexikói-amerikai határ közelében fekvő Matamo- rosban. A szektavezért — aki egy kábítószercsempész banda feje is volt egyben — saját parancsára egyik bűntársa lőtte le. Az ügy részleteire és a szektavezér utolsó perceire az ő elmondásukból derült fény. Hívei szerint, akik úgy vélték, hogy a „sátán” megőrült, Constanzo égetni kezdte a szekta vagyonát és erőszakkal követelte, hogy társai vessenek véget saját és testőre életének, mondván, inkább meghal, minthogy megadja magát. North-per: Nem a saját szakállára csinált világpolitikát Felel-e a múltért Ronald Reagan? A washingtoni esküdtszék a múlt héten, hosszú és sokat vitatott per után, részben bűnösnek találta Oliver North alezredest, az Irángate-ügyben játszott szerepéért. Az ügyben folyó pereknek, vizsgálatoknak ezzel még távolról sincs vége, egyúttal pedig az amerikai sajtó és jogászok mind határozottabban vetik fel a tanulságot: a törvény az állam- hatalom jelenlegi, sőt korábbi vezető birtokosaira is ugyanúgy vonatkozik, mint alárendeltjeikre — s a törvénynek érvényt kell szerezni. North négyhónapos tárgyalása ugyanis megerősítette, ami a legtöbb megfigyelő számára eleve világos volt: az ügybuzgó alezredes nyilvánvalóan nem a saját szakállára csinált világpolitikát. Nem közvetíthetett volna titkos fegyverüzleteket Izrael, az Egyesült Államok és Irán között, nem szállíthatott volna a fenti üzletek sok millió dolláros jövedelméből illegálisan fegyvereket a nicaraguai kontráknak, ha nem kapott volna ehhez legfelső helyekről jóváhagyást, vagy éppen utasítást. Az alezredest az esküdtszék végül is csak három, viszonylag jelentéktelen vádpontban marasztalta el, a 12 közül. Azért, hogy közreműködött a törvény- hozás megtévesztésében (amikor a kongresszus pár éve kivizsgálta az Irángate-ügyet), abban, hogy eltüntetett az ügyre vonatkozó iratokat, s végül azért, mert a több millió dolláros haszonból, amit az Irángate-fegyverkeres- kedők szereztek, elfogadott 13 ezer dollárt. A pénzből riasztó- berendezés épült háza köré, mert fenyegették. Áz esküdtszék tagjai — egyszerű washingtoni polgárok, főleg feketék, akiknek kiválasztásánál előfeltétel volt a korábbi ismeretek hiánya az egész Iránga- te-ügyről — a per után nem csináltak titkot abból, hogy nagy többségük rokonszenvezett a vádlottal, és szívük szerint még ennyire sem marasztalták volna el. Egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy North bűnbak volt — az igazi felelősök viszont nem kerültek a vádlottak padjára. „Nem North volt a főnök. Azt hiszem, Ronald Reagannek számot kellene adnia arról, amit tett, és ami történt. A törvény mindenkire vonatkozik,, — jelentette ki Denise Anderson, az esküdtszék elnöke. Amit a jogban járatlan washingtoni feketék ily természetesen megfogalmaztak, azt Christopher Edley, a Harvard Egyetemjogászprofesszora egy cikkében formába is öntötte. Véleménye szerint új kongresszusi vizsgálatra volna szükség, amelyben vádat emelnének Ronald Reagan volt elnök ellen is. Ez volna az egyetlen módja az igazság felderítésének, érvelt a jogászprofeszor, hiszen a kormány mindeddig — nemzetbiztonsági meggondolásokra hivatkozva — ezt megakadályozta. North és védői a perben ismételten kérték, használhassanak fel a védelemben sok ezer, az Irángate-ügyre vonatkozó aktát. A kormány azonban a titoktartásra hivatkozott, és nem tette hozzáférhetővé a dokumentumok túlnyomó részét. így az eljárás már eleve az ügynek csak egy viszonylag kis részére korlátozódhatott. Northék emellett tanúként kívánták volna megidézni mind Reagan elnököt, mind utódját, George Busht, aki 8 éven át alelnök volt, s Reagan helyetteseként tudnia kellett minden fontos államügyről. A bíró azonban úgy döntött, hogy ilyen rangú személyek tanúkihallgatása csak rendkívüli, perdöntő esetben lehet indokolt, s e kérelemnek sem adott helyt. A bíró június 23-án hirdeti ki North ítéletét (feltehetően rövi- debb szabadságvesztést és pénz- büntétést), de az ügy ezzel még távolról sem ér majd véget. North fellebbezései még évekig húzódhatnak, párhuzamosan ősszel új perek kezdődnek: John Poindexter, Reagan egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, North főnöke, valamint az Irán- gate-ügy más főszereplői, a haszonélvező fegyverkereskedők állnak a bíróság elé. Nem nehéz megjósolni, hogy e vádlottak is azzal védekeznek majd: nem saját szakállukra, hanem az amerikai kormány vezetőinek tudtával és megbízásából cselekedtek. Ami azt jelenti, hogy Ronald Reagan, továbbá védelmi minisztere, Caspar Weinberger és mások szerepének felderítését mind hangosabban fogja igényelni a sajtó és a közvélemény. Azzal érvelve, hogy nemcsak egy hivatalban levő elnököt lehet perbe fogni és lemondatni, ahogy Richard Nixon esetében történt, hanem a tisztesen visszavonult politikusoknak is felelniök kell, ha utólag kiderül, hogy közszolgálatuk idején túltették magukat a törvényeken. Heltai András Meghalt „Zorro” Buenos Airesben elhunyt Guy Williams amerikai színész, aki a Magyarországon is nagy sikerrel vetített „Zorro”-sorozat címszerepével írta be magát a televízió történetébe. 65 éves volt. A színésszel, akinek eredeti neve Armando Catalano volt, szívroham végzett. Magányosan élt az argentin fővárosban, és már egy hete halott volt, amikor a szomszédok figyelmeztetésére a rendőrség szombaton behatolt lakásába. A múlt századi kalandos történet, amelynek középpontjában egy kettős életet élő — hol kétbalkezes aranyifjúként, hol álarcos igazság bajnokaként megjelenő nemesember áll — a legnagyobb népszerűségre éppen Latin-Amerikában tett szert. Bár az első folytatások még az 50-es években készültek, ma is gyakran ismétlik ezeket a történeteket.
