Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-09 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 107. szám ÁRA: 1989. május 9., kedd 4,30 FORINT FELEL-E A MÚLTÉRT RONALD REAGEN? „Az ügybuzgó alezredes nem a saját szakállára csinált vi­lágpolitikát” (2. oldal) EURÓPA ÚTJAIN „A fényképezőgép láttán azonnal megállítanak, és a filmet követelik...” (4. oldal) MIÉRT ÉPÜL ÚJ BEJÁRAT AZ EGRI SZÉKESEGYHÁZON? Nincs szó stílustörésről, modernkedésről <8. oldal) NÉHÁNY SZÓ A „LAPJÁRÁSRÓL” lassan-lassan telítődik a piac, s a jövőben számítani lehet egyes újságok megszűnésére is (8. oldal) Az MSZMP Központi Bizottságának ülése jutott erre a következtetésre: Szükség van ifjabb pártértekezletre Fejti György nyilatkozata Hat perc jut egy betegre Csökkenthetó'-e a megyei rendelőintézet zsúfoltsága? A kartonozőnál különösen reggelenként van „csúcsforgalom” Az MSZMP Központi Bizott­sága hétfői ülésén arra a követ­keztetésre jutott, hogy a soron következő országgyűlési képvi­selői választások előtt minden­képpen szükség van űjabb párt­értekezletre. Ezt Fejti György, a Központi Bizottság titkára mondta abban a nyilatkozatban, amelyet a testület ülésének késő délutáni szünetében adott a TV- Híradónak, a Rádiónak és az MTI-nek. A pártértekezletnek ki kell dolgoznia az MSZMP választási stratégiáját, programját, de­monstrálnia kell, hogy a pártnak van elképzelése a jövőről, a vál­ság megszüntetéséről. Ugyan­csak szükséges, hogy a párttag­ság széles köreiből választott küldöttek áttekintsék a párt mű­ködési szabályzatát, s amennyi­ben személyi kérdéseket is ren­dezni kell, erre — miként a tavaly májusi pártértekezlet bizonyítot­ta — ugyancsak lehetőséget te­remt ez a fórum. A következő kongresszus időpontjára vonat­kozóan a Központi Bizottság ügy foglalt állást, hogy arra a válasz­Vissi Ferenc államtitkár, az Országos Arhivatal elnöke hét­főre összehívott rendkívüli sajtó- tájékoztatóján cáfolta Marosán György kormányszóvivő leg­utóbbi bejelentését, amely — sze­rinte — azt sugallta, hogy a kor­mány az idén a tervezettnél jóval nagyobb áremelkedést tervez. Az államtitkár részletes adatokkal szolgált az idei infláció mértéké­ről. Mindenekelőtt elmondta: ha­zánkban csak kevesen értik iga­zán, miként kell kezelni az inflá­ciós kérdéseket. A felkészült szak­emberek okfejtéseik nyilvános­ságra hozatalára még nem kap­tak lehetőséget, de még arra sem, hogy időben konzultálhassanak a közéletben gyakran szereplő politikusokkal. A politikusok pedig időről-időre nyilvános be­jelentéseket tesznek, amelyek­nek természetesen van valami­lyen realitástartalmuk, ám ma­gyarázat, indoklás nélkül a beje­lentés bizalmatlanságot kelt. Nálunk az inflációt kedvezőt­lenül befolyásolja a mintegy 50- 60 milliárd forintnyi külkereske­delmi aktívum — mondotta a to­vábbiakban —, ami ugyan ked­vező jelenség a fizetési mérleg­ben, inflációs hatása viszont leg­alább 8 százalék. Ugyanilyen ha­tással van az inflációra — növeli azt — a szocialista export csök­kenése, mert a kapacitások egy része kihasználatlanná válik, s a termelési költségek ebből követ­kező növekedését a gyártó bel­földi áremeléssel kívánja ellen­súlyozni. A cipőiparban például, a szocialista export szűkülése miatt — két gyár kivételével —, a vállalatod veszteségessé váltak. A nagyobb termelési költségeket viszont már nem tudják ta­tások után, de nem túl távoli idő­pontban kerüljön sor. Fejti György beszámolt arról a vitáról is, amelyet a párttörvény tervezetéről folytattak a Köz­ponti Bizottság tagjai. Hangsú­lyozta, az a többségi vélemény alakult ki: nem a párttörvénynek kell szabályoznia azt, hogy a kü­lönböző pártok milyen szervező­dések alapján épülnek fel, illetve hol — munkahelyen vagy lakóte­rületen — végezzék tevékenysé­güket. Ezt a pártokra kell bízni. Ugyanakkor az MSZMP a jog- egyenlőség alapján áll, tehát a törvény szerint azonos feltétel- rendszer kell hogy megillessen minden pártot. Az egyenlő felté­telekkel kapcsolatban megje­gyezte: ésszerűtlen lenne például korlátozni valakinek az állam- polgári jogát — tehát azt, hogy tagja lehessen pártnak —, annak alapján, hogy milyen foglalko­zást űz. Az MTI munkatársának kér­désére Fejti György elmondta: a KB-ülésen a testület nyitva hagyta azt a kérdést, hogy milyen minimális taglétszámot javasol­vább hárítani a lakosságra, mert a cipők a hazai bérekhez képest így is túl drágák. Inflációgerjesz­tő az is, ha a kormány támogatást nyújt a kooperációs kapcsola­tokban egymásnak fizetni nem tudó cégeknek, hiszen a refinan­szírozás olyan művelet, mintha fedezetlen pénzt hoznának for­galomba. A megoldás: aki nem fizet, az ellen felszámolási eljá­rást kell indítani, s ha ezt követ­kezetesen végrehajtják, egycsa- pásra javul a fizetési fegyelem. Vissi Ferenc szólt arról is, hogy a stagnáló termelés mellett a bér- követelések teljesítése széles kö­rű inflációt indíthat el. Sok esetben hisztériát és de­magógiát keltenek egyes megnyi­latkozások, különösen az olyan átgondolatlan fejtegetések után, mint amilyen legutóbb a gazda­sági szükségállapotra vonatkozó megjegyzés volt. Fontos, hogy mai helyzetünkben felesleges pánik és zűrzavar ne keletkez­zen. Arra van szükség, hogy — hasonlóan a fejlett országokhoz — nálunk is a gazdasági előrelá­tás legyen a mérvadó az infláció alakulásánál. Ami az idei árakat illeti: a konvertibilis külkereskedelem forintban számított indexe az ex­portnál a tervezett 106.1 száza­lék helyett az év végére 121-122 százalékra nő, az importnál 108 százalék helyett 122-123 száza­lékra; a belföldi termelői árindex az iparban 108.5 százalék helyett 112-113 százalék lesz. A fo­gyasztói árindex az előirányzott 113.6 százalék helyett 115-116 százalék lesz; az év első negyedé­ben 114.2 százalék volt. Annak érdekében, hogy az infláció üte­me ne legyen még gyorsabb, a háztartási energiahordozóknál jón törvénybe iktatni az MSZMP az új pártok létesítésének, vá­lasztási harcuk anyagi támogatá­sának feltételeként. Ezt a kérdést pártközi tárgyaláson kell megbe­szélni — hangsúlyozta. A Központi Bizottság titkára e témakör kapcsán elmondta: fel­tétlenül szükségesnek tartja, hogy az MSZMP az úgynevezett politikai átmenet kérdését meg­beszélje a közelmúltban létrejött pártokkal, politikai formációk­kal. Az ezzel kapcsolatos jogsza­bályok közül megemlítette a párttörvényt, az alkotmánybíró­ságról szóló törvényt, a köztársa­sági elnöki intézményről szóló törvényt és legfőképpen a vá­lasztójogi törvényt. Szükséges­nek tartotta, hogy a tárgyalások kiterjedjenek a gazdasági válság elhárításával összefüggő kérdé­sekre, illetve egy olyan szociál­politikai csomagterv kialakításá­ra is, amely bizonyos prioritáso­kat tartalmaz, és egyben lehető­vé teszi, hogy ki lehessen küszö­bölni a választásoknál majdnem meghirdetett 30 százalékos ár­emelést 20 százalékra mérsékelte a kormány. A — döntően import-alap­anyagok körében 15-25 százalé­kos differenciált termelői árnö­vekedésre lehet számítani, de számos felhasználó a fogyasztói árakban ezt nem tudja majd ér­vényesíteni. A feldolgozóipar­ban már most is olyan magas az árszint — a hazai bérarányokhoz képest —, hogy számos termelő készletre gyárt, mivel termékeik iránt csökkent a kereslet. A kész­letek értéke 65 milliárd forintra nőtt, ami legalább kétszerese a korábbinak. Külön is szólt arról, hogy az élelmiszergazdaság ko­moly piaci problémákkal küzd, sok árucikket a lakosság a jelen­legi árakon nem vesz meg, ezért a kormány, az árstabilitás biztosí­tásához, rendkívüli támogatást kíván nyújtani, főleg a legfonto­sabb cikkek értékesítésénél. Ugyanakkor a szabadáras élel­miszerek fogyasztói ára folyama­tosan emelkedni fog, de semmi esetre sem robbanásszerűen. Egyébként az elkövetkezendő hónapok áremelései az idei árin­dexet csak kis mértékben befo­lyásolják, hatásuk teljes egészé­ben csak jövőre jelentkezik. Vissi Ferenc közölte, az Árhi­vatal antiinflációs gazdaságpoli­tikai elképzeléseiről rövidesen szakmai vitát kezdenek, s a ja­vaslatok remélhetően beépülnek a kormány készülő programjába. Az összeállított tanulmány egye­bek között az importverseny szé­lesítésével, az exportirányú ter­melés ösztönzésével, a vállalko­zások élénkítésével és a szubven­ciók leépítésével foglalkozik. (MTI) Különösen lassan telik az idő, ha beteg az ember. így igen kel­lemetlen órák azok, amiket az orvosi rendelők váróiban kény­szerülünk eltölteni. A megyei rendelőintézetben is igen nagy a zsúfoltság, a kartonozóban fő­leg reggelenként kígyózik hosz- szú sor, a vizsgálók előtt pedig népes csoportok várják a bebo­csátást — kisebb-nagyobb türe­lemmel. Mit tehetnek ezen ál­datlan állapot ellen? — kérdez­tük dr. Müller Erzsébet főor­vost, a járóbeteg-ellátást irányí­tó főigazgató-helyettest. Segítséget jelentene — mond­ta —, ha a gyógyításból nagyobb hányadot vállalnának a körzeti és üzemorvosok, vagyis mara­déktalanul megoldanák az egészségügyi alapellátás felada­tait. Jelenleg ugyanis az intézet nyitott rendelései a legforgalma­sabbak, ahol nem kémek beuta­lót. A nőgyógyászaton, a fül-orr- gégészeten, a szemészeten, a bőrgyógyászaton megjelenők jó részének panaszait a körzetek­ben is orvosolni lehet, így az a praktikus, ha először oda men­nek a betegek. Ehhez persze az is szükséges, hogy megnyerjék a bizalmat a körzeti orvosok, és ér­dekük legyen: ne pártoljanak el tőlük. A szigorú szakmai ellen­őrzéssel erre még nem tudják rá­szorítani őket, mivel nincsen olyan norma, amely tökéletesen előírná, milyen feladatokat kell vállalnia a körzetnek. Az egész­ségügy várható reformjának egyik nyitott kérdése, hogyan ja­víthatnák az alapellátás színvo­nalát és presztízsét. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakorvosok is felkészültségük­höz, tudásukhoz méltó munkát végezhessenek. A megyei rendelőintézetben mintegy 900 ezer kezelést je­gyeznek fel évenként, s ez a ma­gas szám az idén előreláthatólag tovább emelkedik. A tumultust növeli — az intézmény 53 szak­orvosának tevékenységét nehe­zítve —, hogy a gyógyszerrende­let bevezetése után több medici­nát csak az őjavaslatuk alapján írhatnak fel. Így állhat elő az a helyzet, hogy alig több mint 6 perc jut átlagosan egy-egy páci­ensre, holott legalább ennek két­szeresére volna szükség. Valamennyire csökkentheti a várakozásban töltött időt a tuda­tos betegirányítás, amit eddig a szemészeten, a bőrgyógyásza­ton, a nőgyógyászaton és a fül­orr- gégészeten vezettek be, ápri­lis közepétől pedig ezt alkalmaz­zák a reumatológián és az ideg- gyógyászaton is. A megoldás lé­nyege az, hogy a kartonozóban megmondják, melyik nap, hány órára kell visszajönni, s így elma­radhat a fölösleges üldögélés a vizsgálat előtt. Ezt a módszert természetesen a legsürgősebb beavatkozást kívánó eseteknél nem használják. Hamarosan elviselhetőbbé te­szik a folyosón várakozók körül­ményeit, ugyanis pályázatból vá­sároltak egy videomagnót, a me­gyeszékhely üzemeitől, vállala­taitól pedig színes televíziókat kaptak. Ezeken egészségnevelő vagy mesefilmek, netán a tévé műsorai lesznek láthatók, kelle­mesebbé téve a kényszerű idő­töltést. A főigazgató-helyettes szerint gondot okoz, hogy kinőtték az épületet, ezért hamarosan költö­zésekre kerül sor. Másik emele­ten kap helyet a gyógytorna, mely elfogadhatóbb körülmé­nyek között több betegnek bizto­síthatja majd az egészségjavító mozgást. A gépjárművezető-al­kalmassági vizsgálatokat a kö­zeljövőben a Bajcsy-Zsilinszky úti rendelőbe helyezik át, a sportorvosi szakrendelést pedig a Kossuth Lajos utcai épületben fogják tartani. Gondokkal terhes... Nem sok jót tartalmaz a Magyar Gazdasági Kamara nemrég készített felmérése, amely tulajdonképpen ipar- vállalataink múlt évi eredmé­nyeit összesíti, és keresi az idei, gondokkal terhes évindí­tás okait. Az említettek 1988- ban 34 százalékkal kevesebb nyereséget tudhattak magu­kénak, mint egy évvel koráb­ban. Ez lényegében csaknem azonos lett a tervezettel, még­is jelentős különbségek fi­gyelhetők meg az egyes ága­zatok között. Az idei évindítás tapaszta­latai sem kedvezőek. A válla­latok többsége panaszkodik amiatt, hogy a pénzügyi sza­bályozás egyes elemeiről csak késve értesültek. Előnyt je­lent viszont, hogy bizonyos fokig növekedett a termelő- egységek mozgástere, főként az import- és a bérliberalizá­lás nyomán. A gazdálkodásban oly fon­tos szerepet játszó exportban a szocialista külpiaci helyzet I alakulását egyértelműen ked­vezőtlenül ítélik meg a válla­latok. Beszűkültek ugyanis az ; értékesítési lehetőségek, I ugyanakkor a rubelelszámo­lású külkereskedelem feltéte­leit a pénzügyi kormányzat erőteljesen megszigorította. I A konvertibilis elszámolású kereskedelemben viszont kedvezően hat az import köny- i nyítése, ám a pénzhiány kor- 1 látozza a lehetőségek jobb ki- I használását. Gondot okoz az is, hogy egyre igénytelenebb a belföldi piac, a minőségi elemek hát- t térbe szorultak. A vevők ugyanis nem a jobb, hanem az olcsóbb árukat keresik. A tő­kés exportra szánt termékek- j kel szemben viszont egyre nő­nek a minőségi követelmé­nyek. Kis túlzással elmond­hatjuk, hogy vállalatainknak külföldön magas színvonalú, a hazai piacokon viszont j óval igénytelenebb termékekkel I kell megjelenniük. Nem kis i problémát okoz a cégek pénz­ügyi egyensúlyának megtar­tása sem. Sajnos továbbra is általános a gyakorlat, hogy a vállalati gazdálkodás finan­szírozása a maradékelv alap­ján történik. A költségvetési hiány ellensúlyozására szol­gál — többek között — a vál­lalati hitelek szűkítése, amely zavarja a termelést és az érté­kesítést. A gazdálkodók gyakran hitelre adnak el, mi­közben az importáruért előre fizetnek! Az esztendő eddig eltelt ré­szében a különböző ágazatok között jelentős eltérések mu­tatkoznak. A mezőgazdasá­got importérzékenysége mi­att különösen hátrányosan érintette a forint kétszeri leér- ! tékelése. A szakemberek vé­I leménye szerint aggodalomra ad okot az idegenforgalom helyzete is, hiszen 1989 elején olyan nagymértékű deviza áramlott ki az országból, a la­kosságtól, hogy emiatt év vé­gén akár negatív előjelű is le­het idegenforgalmunk egyen­lege. Elgondolkodtatóak tehát az elmúlt hetek nehézségek­kel telt hétköznapjai, a sújtó intézkedések sorozata. Pedig vállalataink talaponmaradása nélkül nem teljesülhet az idei népgazdasági terv. Mentusz Károly Sokszor órákig kell várni egy vizsgálatra (Fotó: Gál Gábor) (Folytatás a 2. oldalon) Vissi Ferenc rendkívüli sajtótájékoztatója a hazai inflációs helyzetről Hazánkban csak kevesen értik...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents