Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-08 / 106. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 106. szám ÁRA: 1989. május 8., hétfő 4,30 FORINT ELTŰNTNEK NYILVÁNÍTVA Kémhistóriára gyanakodtak — pedig csak love storyra vá­gyott az aihadnagynő (2. oldal) HOL TANT A PERESZTROJKA? „...gyakran játszanak a gondolattal, hogy Gorbacsovot egy palotaforradalomban megbuktathatják." (3. oldal) „VAN HONNAN SZÖKNI...” „Magyarország nélkül nincs Erdély...” (4. oldal) AZ ÁLDOZAT: A KÖZBELÉPŐ HARMADIK „A hősi párbajt azonban nem döntötte el a puszta kézierő" — Gyöngyösön (8. oldal) Németh Miklós Lengyelországba látogat Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Mieczyslaw Rakowskinak, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására május 15-én baráti munka­látogatást tesz Lengyelországban. Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A gazdaság átalakításához időre van szükség Bush és Vranitzky Magyarországról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1989. május 8-ra összehívták. A Politikai Bizottság javaslatára a testület megtárgyalja a párttörvény terveze­téről lefolytatott viták tapasztalatairól szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság ezenkívül több, időszerű politikai témát is megvitat. Az előzetesen javasolt napirend szerint személyi kérdésekben is állást foglal, illetve dönt. (MTI) A korszerű mezőgazdaságról Befejeződtek a magyar-szovjet pártközi megbeszélések George Bush amerikai elnök pénteken hangsúlyozta Franz Vranitzky osztrák kancellár előtt: nem kell sürgetni, siettetni a magyarországi változásokat, hiszen a gazdaság átalakításához időre van szükség. Magyarország gazdasági reformjaival már amúgy is jelentősen megelőzött más kelet-európai országokat — hangoztatta a tárgyalásokhoz közelálló források szerint az amerikai elnök. Bush történetesen aznap fo­gadta rövidebb eszmecserére az osztrák kormányfőt, amelyen bejelentették az amerikai elnök nyári budapesti és varsói látoga­tását. A források szerint a két po­litikus egyetértett a magyaror­szági helyzet megítélésében és Vranitzky hangoztatta: az oszt­rák kormány igen pozitívan ítéli meg Bush elnök magyarországi látogatását, amellyel kifejezésre juttatja az Egyesült Államok ro- konszenvét az ottani változások iránt. Bush útja minden bizony­nyal élénkítően hat majd a ma­gyar reformokra — hangoztatta a későbbiekben a sajtó előtt az osztrák kancellár. Vranitzky egyébként tájékoz­tatta az amerikai elnököt Ausztria azon szándékáról, hogy felvételét kéri az Európai Közösségbe. Az osztrák kormány informálja erről az államszerződést aláírt négy nagyhatalmat. Vranitzky koráb­ban Moszkvában is járt. Viktor Nyikonov, a Szovjetu­nió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bizott­ság titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának meghívására május 2-6. között hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodott. A szovjet vendéggel Iványi Pál, az MSZMP a Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizottság titkára folytatott megbeszélése­ket, amelyeken kölcsönösen tá­jékoztatták egymást pártjaik időszerű gazdaságpolitikai fel­adatairól, különös tekintettel a mezőgazdasági tevékenység kor­szerűsítésére irányuló erőfeszí­tésekről. Viktor Nyikonov a ma­gyarországi program során felke­resett több intézményt és mező­gazdasági üzemet is; ellátogatott a Meriklon Gazdasági Társulás­ba, a Kaposvári Húskombinátba, a Dunavarsányi Petőfi Mgtsz-be, az ÉLGÉP Vállalathoz, a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalathoz, a Balatonboglári, illet­ve a Balatonnagybereki Állami Gazdaságba, valamint a Keszt­helyi Agrártudományi Egyetem kaposvári karára. Városi népfrontértekezletek Gyöngyösön és Hatvanban A mozgalom jövőjét vitatták meg a küldöttek Szombatun megyénk két városában, Gyöngyösön és Hatvanban tartották meg a megyei fórumot előkészítendő, a helyi népfrontér­tekezletet. A résztvevők mindkét helyen igen nagy aktivitásról, fe­lelősségérzetről tettek tanúbizonyságot. Alábbi összeállításunkban a két eseményen elhangzott legfontosabb gondolatokról adunk tá­jékoztatást. Félmillió forint Gyöngyösnek a településfejlesztésért A mátraalji város népfront­mozgalmának küldöttei szom­baton reggel 9 órakor a Török Ignác Uttörőházban kezdték meg értékelő, elemző munkáju­kat, a jövő feladatainak kidolgo­zását. Széles János üléselnök kö­szöntötte a jelenlévőket, s mind­járt a fórum elején arra kérte a delegátusokat, hogy határozza­nak: a tisztségviselőket titkosan, vagy nyílt szavazással kívánják-e megválasztani. A többség az utóbbi megoldás mellett döntött. Ezután a Hazafias Népfront Gyöngyös Városi Bizottságának titkára, Csépány Ferenc fűzött szóbeli kiegészítést a mozgalom­ban az elmúlt négy esztendőben Gyöngyösön végzettekről szóló beszámolóhoz. Hangoztatta, hogy a napjainkban gyorsan vál­tozó helyzetre a HNF országos vezetése sajnálatosan csak késve reagált, s ez mindenképpen hát­rány a mozgalomnak. Az sem helyénvaló — mondta —, hogy magukra maradtak a helyi nép­frontszervek. Arra a kérdésre, amelyet manapság egyre gyak­rabban tesznek fel — miszerint szükség van-e egyáltalán a nép­frontra —, azzal válaszolt, hogy a többpártrendszeren belül igenis kell egy olyan mozgalom, amely magára vállalja a lakosság sorsát érintő legfontosabb tennivaló­kat! Beszélt továbbá a titkár a körzeti választások tapasztala­tairól, a helyben megtartott ta­nácskozásokon felvetett észrevé­telekről. Külön örömmel üdvö­zölte, hogy a város körzeti bizott­ságainak tisztségviselői között egyre több fiatal kapott szerepet. A vitában több hasznos, érté­kes gondolat hangzott el a nép­front jövőjéről. Szabó Géza pél­dául azt fejtegette, hogy a moz­galom mindig is a különböző né­zetű emberek összekovácsolását tartotta legfontosab feladatának. S ma a magyarok többsége igenis a széleskörű nemzeti összefogást óhajtja, nem pedig a társa­dalmi robbanást. Ehhez épp a népfrontnak kell közmegegye­zést kialakítania. Dr. Sereg József a sok beszéd helyett az alkotó munkára hívta fel a város lakosságát. Egyúttal bejelentette, a helyi városvédő egyesület alapítványi jogot ka­pott egy 1848-49-es emlékmű megépítésére. Kérte, hogy Gyöngyös lakossága támogassa ebben törekvésüket. Csakúgy, mint egy népi pantheon megte­remtésében azok emlékére, akik a második világháborúban ál­dozták egy céltalan ügyért életü­ket. Dobos Józsefné országgyű­lési képviselő egyebek mellett felvetette, hogy a népfront Gyöngyösön alakítsa meg a kép­viselői klubot, amelyben a lakos­ság közvetlenül is megismerked­het választott képviselői révén az Országgyűlés elé kerülő főbb té­makörökkel. Dr. Magyar Ottó szerint a HNF-nek a jövőben az alternatív szervezeteket kellene összefog­nia, mintegy ellenzéki kerékasz­tal létrehozásával, s az ő gondo­lataikat, véleményeiket közvetí­tenie a mindenkori hatalomgya­A négy év munkáját értékelő beszámolóhoz Csépány Ferenc fűz szóbeli kiegészítést korlóknak. Ezzel szemben dr. Nagy Dezső arra tett javaslatot, hogy a mozgalom a lakosság problémáira legyen érzékeny, azoknak teremtsen fórumot, s egy-egy kisebb csoport karolja fel a főbb programpontokat. A vitában felszólalt Mészáros Albert, a HNF megyei bizottsá­gának titkára, s egyúttal átadta Csépány Ferencnek azt az elis­merő oklevelet és a vele járó 500 ezer forintot, amelyet Gyöngyös településfejlesztéséért érdemelt ki az Országos Tanácstól. Szavaznak a küldöttek (Fotó: Perl Márton) A tanácskozás befejező részé­ben a küldöttek nyílt szavazással megválasztották a városi nép­frontbizottság 25 tagját, elnök­nek dr. Komiéi Károly jogászt, alelnököknek Berzétei László református esperest, Fazekas Miklós bányamérnököt és Hor­váth Attila középiskolai tanárt. A titkári tisztre ismét Csépány Ferenc kapott bizalmat. Megyei bizottsági tagnak választották Miterli György római katolikus espe­rest, plébánost, dr. Nagy Dezső orvost és Széles János nyugdí­jast. A megyei népfrontértekez­leten az elnök és titkár szemé­lyén kívül a következők képvise­lik Gyöngyöst: Benus Ferenc, Bokk Zoltán, Bartus Tibor, De­ák Ferenc, Szabó István, Kovács Tibor, Tóth József, Végh János- néés Zámbor András. Szűrös Mátyás egyetértő köszöneté a hatvaniaknak Szombaton délelőtt zajlott le Hatvanban a városi népfront ér­tekezlet, amely négy év munká­jának értékelésére, a helyi moz­galom programjának kialakítá­sára volt hivatott, illetve döntött különböző tisztségviselők, 'kül­döttek megválasztásáról. A népfront székházban tartott ülést dr. Hóka József elnök vezette be, majd Fehérné Lovász Mária tit­kár fűzött kiegészítést a körzeti választások eredményéről. A jelenlévők élénk érdeklő­dést tanúsítottak mindkét téma iránt, amit alátámaszt, hogy tu­catnál többen szólaltak fel és fej­tették ki észrevételüket az el­hangzottakkal kapcsolatban. Többen — így például dr. Lábát Éva, dr. Kertész Miklós, Nagy László — hangsúlyozták, hogy igazán politizáló népfrontra van szükség, a mozgalomnak ki kell dolgoznia határozott program­ját, s amennyiben ez nem törté­nik meg, valahová el kell kötelez­nie magát. Az is elhangzott, hogy a városi népfrontbizottság lehe­tőségein felül vállalt és teljesített, amikor a vidéki városok közül egyedül állt az erdélyi magyar ki­sebbség sorsáért aggodalmát ki­fejező tiltakozó tüntetés élére, máskor pedig nagy visszhangot keltő értelmiségi fórumot szer­vezett különböző szervekkel kö­zösen. Rónaszéki Gábor, Nagy Ká­roly né, Zsákai András, Sütő Já­nos szintén a felszólalók között volt, s mind ahányan érzékeny kérdésekkel kapcsolatban nyil­vánítottak véleményt. Elhang­zott, hogy a népfront szerezzen érvényt annak: fogadják el a munkások, parasztok képviselő­it is egyes tanácskozásokon, ha­bár véleményüket talán nem tudják úgy megfogalmazni, mint az értelmiségiek. Azt viszont tudják és vállalják, hogy voksu- kat hová adják! Sürgető szükség­ként kapott hangot fiatal nemze­dékek őszinte hazafiságra való nevelésének gondolata, amely­nek első feltétele, hogy a történe­lemórákon a diákok megismer­jék az elmúlt negyven esztendő valóságát, erényekkel és hibák­kal együtt. Ez nem csupán a pe­dagógusokon, hanem a társada­lom egészén is múlik. Dr. Hóka József elnöki össze­foglalójában reagált minden el­hangzott véleményre, s kifejtette többek között, hogy a határain­kon kívül élő magyarságért fele­lősséggel tartozunk, a népfront ugyanakkor nem citál senkit so­raiba, viszont számít arra, hogy bárki bekapcsolódjon szervezeti életébe. Majd a helyi népfront­mozgalom eredményességének visszajelzéseként felolvasta dr. Szűrös Mátyás országgyűlési el­nök levelét, amelyben egyetértő köszönetét fejezte ki az autópá­lya-használati díj elleni hatvani petícióért, amelyet a népfrontbi­zottság hozzá eljuttatott. Az értekezlet végül elnökké választotta ismételten dr. Hóka Józsefet, döntött négy alelnök — dr. Hargitai Rezső, Kocsis István, dr. Nagy Béla, Nagy László — személye felől, Fehérné Lovász Máriát pedig újra megerősítette titkári tisztségben. Az ülés a me­gyebizottságba Tanács Tibornét és Farkas Lászlót delegálta, a megyei népfrontértekezletre pe­dig küldöttként Ballagó Kata­lint, Fehérné Lovász Máriát, dr. Hóka Józsefet, dr. Kertész Mik­lóst, Kisterenyei Ervint, Kocsis Istvánt és dr. Zölei Dávidot]e\ö\- te. Politikai homokozó A nézetkülönbségek üt­köztetése, az ezek alapján fel­lángolt viták eltűrése még csak a politikai élet óvodája. Amint tudjuk, az óvodás- » kortól azonban még jó né­hány évtized telik el, amíg í életerős, ifjú emberek válnak I a gyermekekből. Ugyanígy j vonatkozik ez az „evolúciós ! szabály” a politika és a gazda­ság mindennapjaira is. A május elsejei ünnepsé- | gek, gyűlések és azok szóno- [ kaik, megvallom őszintén, , nem túlságosan dobogtatták | meg szívemet. S ezzel úgy vé- ; lem, nem állok egyedül. Ha i konklúziót kellene leszűrni, 1 így fogalmazhatnék, folyik a ; játék a politikai homokozó- ; ban, ám az egyes nézetek kép­viselői igencsak vigyáznak ar- * ra, hogy a homok ne szálljon i el, s a legnagyobb játék köze- ! pette se szóródjon szét túlsá- j gosan... Az utóbbi időben ér­dekes megfogalmazást talál- ! tam az egyik mozgalom prog­rambeszédében: esélyegyen- { tőséget kívánunk. Megmon­dom őszintén, ezt nem na­gyon értem. Esélyegyenlőség sajnos nincsen. Mert nem le­het azonos a lehetősége egy falusi környezetben nevelke­dő gyermeknek, mondjuk egy gyárigazgató gyermekével : szemben. S nem lehet azonos í esélye a mozgássérültnek az j egészségessel szemben, vagy :• a szín vaknak a jól látóval szemben... Folytathatnám : még politikamentesen csak [ azoknak az „esélyeknek” a I felsorolását, amelyek mente- í sek a társadalomtól, a gazda- S ságtól, a politikától, csupán emberi létünkből adódnak. Kár ilyen gondolatokat politi­kai köntösbe öltöztetni. Kicsit erkölcstelen is. Ám azzal sem érthetünk egyet, hogy a poli­tikai nézetkülönbségek csak platformvitákban jelenjenek meg. Sokkal inkább a kon­szenzusra törekvés kellene, hogy vezesse a ma még meg­lehetősen erőtlenül politizá- lókat. Sok minden megfogal­mazódott, ám minek... Program kellene, de olyan, amely már végre nem egyes csoportérdekeket szolgálná­nak, hanem tömegeket is. így történhetett, hogy a májusi gyülekezetbe végre belekiál­tott egy munkás is, mondván: „hallgassanak meg végre minket is!” S bizony, ez törté­nelmi szükségszerűség lenne. A honi politikai sokszínű­ség nyugati megfigyelői is egyre inkább aggodalmunkra adnak okot. A Daily Teleg- raphpesti tudósítója cikke vé­gén így summáz: míg Szovje­tunióban egy pravoszláv erőkkel színesített erőteljes szociáldemokrácia veszi át a hangadást, addig Lengyelor­szágban egyértelműen a szoli­daritás uralja az emberek bi­zalmát. Magyarországon pe­dig egy bizonytalan esetleges szociáldemokrácia, ám e mö­gött még nincs tömegbázis. Amint írásunk elején is megfogalmaztuk, ma még j sajnos politikai homokozó szintjén áll a reform. József Attila költőien a szocializ­must olyan társadalmi formá­nak gondolta, ahol félelem nélkül alapvető igényeink megvalósulhatnak. Ám hoz­zátette azt is: „a mindenség- gel mérd magad!” Ehhez mi­nél hamarabb túl kéne lépni a politikai homokozón. Soós Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents