Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. május 6., szombat PANORÁMA 5. H a a vártnál kisebb is a vendégjárás, a fő szezon közeledtével kétségkívül élénkül már újra az idegen- forgalom szűkebb hazánkban. A turistákat fogadók sem tétlenkednek. Több éttermet, presszót rendbetettek, átfestettek, a legismertebb, leglátogatottabb kirándulóhelyeken felébresztették téli álmaikból az utcák, terek első teraszait. S mindez csupán a kezdet, hiszen röpke tájékozódásunk során is még egész sor másról értesülünk. A Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, Csallány Géza elsősorban a minőségi fejlesztéseket említi törekvéseikből. Mint mondja: tovább folytatják az idén is szálláshelyeik korszerűbbé, kényelmesebbé tételét. A sástói kemping öt új bungalót kap, az egri táborban pedig a lakókocsik fogadóhelyeit, illetve a gépkocsikkal érkezők számára kínált szolgáltatásokat tökéletesítik. Teljesen felújítják itt a „B” vizesblokkot még május közepéig, ugyanekkor növelik a pázsitfelületet, támfal, lépcsők, körülfutó járda építésével teszik nyugalmasabbá, biztonságosabbá, kellemesebbé mindenki számára a pihenést. Napirendre kerül az ugyancsak megyeszékhelyi, Szarvas téri motel átalakítása a gyarapodó számú igényesebb külföldi látogatók megfelelőbb kiszolgálására, s szorgalmazzák a fizetővendég-szolgálatban egyre keresettebb házi luxus lakosztályok kínálatának fokozását. Megpróbálnak mind jobban igazodni a hollandok, osztrákok, NSZK-beliek növekvő érdeklődéséhez, a kapcsolatok szélesítésére, erősítésére például Stájer- országgal kölcsönösen rendeznek majd figyelemfelkeltő, látványos nemzeti napokat. A kongresszusi turizmus fellendítéséhez a hivatal — a vidéki cégek közül másodmagával — országos egyesülés tagja lett nemrégiben, s szép tájaink megismertetését számos helyi kiadvány megjelentetésén történő osztozással is segíti. Egyidejűleg az eddiginél változatosabb, színesebb programokkal is iparkodnak megnyerni a megyébe látogatókat. A szilvásvárnál kemping megpróbál az erdőgazdaság itteni üzemágával még eredményesebben együttműködni. Közös lovas, echós- szekeres és gyalogos túrákat szerveznek a környék legvarázsosabb helyeinek felkeresésére. Hevesi — még újnak nevezhető — irodájuk közreműködésére is számítva a Tiszán, Tiszaion egy-kéthetes, tíznapos kajaktúrákkal egybekapcsolt nyaralásra várják a vendégeket. Ha a Szépasszony-völ- gyi létesítményüket nem tudják értékesíteni, illetve lovasbázisként tovább hasznosítani, vagy folklór tanyaként, vagy sok férőhelyes nyári kertként üzemeltetik a kirándulók nagyobb megelégedésére. A szórakoztatásban fokozottabban számítanak a makiári alkalmi néptáncegyüttes szerepeltetésére, mivel a lelkes és ügyes gárda húsvéti és lakodalmasjátékaival már eddig is maradandó élményekkel örvendeztette meg közönségét. Az Ibusz gyöngyösi irodájának vezetője, Németh László egyebekkel is kiegészíti a felsoroltakat. Bár már nem egészen új — hiszen voltaképpen tavalyi az ötlet, az elmúlt ősszel kezdődött eddig szokatlan vállalkozásuk — várhatóan igazából mégis csak idei érdekesség mátrai sétarepülésük, amit az MHSZ helyi, Pi- pis-hegyi klubjával közösen biztosítanak a légi kirándulásra is igénybevételére. Tekintve, hogy a fővárosi cég City-grilleket is üzemeltet, az egyébként mással foglalkozó Lakásszerviz Szerelő- és Szakipari Kisszövetkezet, a hálózat további szélesítéséhez adta eddigi üzletét. A megállapodás szerint így alighanem a legújabb egység születik most a Lenin úti kis postahivatal szomszédságában báziskonyhával és kiszolgáló résszel, Amihez — kíváncsi turistáknak. A nem mindennapi passzióhoz az érdeklődők három ajánlatból is választhatnak izgalmas és feledhetetlen programot a motoros gépeken. Filléresnek ugyan aligha mondható a főleg belföldieknek ajánlott ilyesfajta időtöltés, de éppenséggel nem is túl drága — ha például egy budai várban vagy másutt történő hintózással összevetjük. S ezt látszik igazolni az is, hogy amióta kifundálták, elég sokan vették igénybe a legfiatalabb idegenforgalmi szolgáltatást. Az egri és a hatvani áfészek közös tőkéjével nemrégiben alakult s a megyeszékhelyi szövetkezeti áruházra alapozott Duett Kereskedelmi Kft ügyvezető igazgatója, Oláh Kálmán legfrissebb vállalkozásukként emlegeti idegenforgalmi tevékenységüket. Mint mondja: tulajdonképpen az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának eddig kevésbé hasznosított épülete adta hozzá az ötletet. Miután pedig javaslatuk megértésre, támogatásra talált, gyorsan nagyobbat is léptek. Az intézménytől bérbe vett konyhát, éttermet, büfét, illetve a ház két szintjének 22 — elegáns, kényelmes, fürdőhelyiséges — kétágyas szobáját mindjárt igyekeztek jól fizető külföldi vendéggel is „feltölteni.” Kapcsolatot teremtettek a svéd TK Trading Internacional AP céggel, amely egész évben hajlandónak mutatkozik csoportokat küldeni a háromcsillagossá előléptetett új „szállodába”. Valószínűleg már májusban érkeznek az első ötnapos turnus résztvevői, utánuk pedig folyamatosan a többiek. S ha elnyeri tetszésüket az elhelyezés, a program, legkésőbb augusztusig a következő esztendőre is megkötik a svédek a szerződést. A szövetkezeti kft a programokat az Ibusz- szal közösen szervezi s helyet kapnak bennük a mikófalvi lakodalmas, a Szépasszony-völgyi pinceszer, az egri városnézés, orgonaverseny mellett a helyi és környékbeli fedett gyógyfürdők látogatása, sőt még az aggteleki kirándulás is. Feltétlenül tiszteletre méltó az a buzgalom is, amelyet a vendéglátáshoz kevésbé szokott szervezetek mutatnak. Közülük is meglepő az egri Lakisz kapcsolatteremtése a pesti ’Taverna” vállalattal a Lajosvárosban üresen maradt bolthelyisége más célú Bakondi Endrének, a városi tanács osztályvezetőjének elmondása szerint — a megyeszékhely valószínűleg több pontján pavilonok, mozgatható és kihelyezett kis árudák is csatlakoznak majd. Kétségkívül jobb, sokkal olcsóbb és egyszerűbb lett volna, ha nem a külterületen, hanem a belváros szívében, az Ifjúsági Ház már kész, de időközben megszüntetett, használaton kívüli konyhája, étterme ad otthont a legfiatalabb City-grillnek, mintsem egy újabb fölösleges pénzkiadással átalakított szerelvénybolt, ám —jobb híján — ennek is örülni lehet. Miként annak is, hogy csupán átmenetileg tartják zárva a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat szintén egri, Széchenyi utcai régi falatozóját. A "Tejivó”— új névvel s szebb köntösben — remélhetően rövidesen újra kinyit. A helyiséggel bővülő üzlet — ahogyan megtudtuk — a nem ide illőktől megtisztítja, de lényegében megtartja eddigi profilját, tejből, tejes ételekből változatlanul Iánál majd viszonylag olcsó reggelizési s egyéb étkezési lehetőséget, szélesíti is a választékot a vállalat saját készítésű hidegkonyhai termékeivel. További újdonságként pedig a vendégek ezután az eddiginél kényelmesebben, ülve— de árnövelő kiszolgálás nélkül — is fogyaszthatnak. A felsorolás természetesen korántsem teljes. Csupán ízelítő az új szezonból, amely bizonyára jóval többet is ígér — s nem csupán a turisták örömére. Gyóni Gyula * A vendégváró Eger (Fotó: Perl Márton) Friss színek megyénk idegenforgalmában Vonzóbb szálláshelyek — Vízi és légi programok — City-grill Egerben is Fejlesztések — pénzszűkében Helyzetkép útjainkról Nyilvánvaló, hogy a zavarmentes, biztonságos közlekedés egyik legelemibb előfeltétele a megfelelő minőségű úthálózat. Igen ám, de napjainkban cseppet sem könnyű biztosítani ezt, hiszen korántsem áll rendelkezésre annyi forint ilyen célokra sem, mint amennyire elengedhetetlenül szükség lenne. Mi is jellemezte e téren szűkebb hazánkat 1988-ban, s milyen fejlesztési tervek fogalmazódtak meg az elkövetkező időszakokra vonatkozóan? Többek között erről is szó esett a Heves Megyei Szállítási Bizottság ülésén, ahol a résztvevők megbeszélték a Miskolci Közúti Igazgatóság út- és hídüzemeltetési, valamint fenntartási tevékenységét, illetve a jövőre irányuló elképzeléseket. Nos, az igazgatóság kezelésében lévő úthálózat 31,9 százaléka — ez mintegy 1080 kilométert jelent — található Hevesben. Tavaly az üzemeltetésre és fenntartásra, továbbá a fejlesztésekre mintegy 196 millió forintot fordítottak. A munkák során elsősorban vékony rétegű felületi bevonatokat, mikro- és mozaik aszfaltszőnyegeket alkalmaztak. Ugyanis csak így tudták elérni, hogy minél nagyobb felületen avatkozhassanak be, jóllehet, ilyenformán a műszaki színvonal alacsonyabb volt a kívánatosnál. Emellett törekedtek az olcsó, energiatakarékos technológiák megvalósítására, ezek arányának emelésére. Mindezen túlmenően kiemelten foglalkoztak az utak melletti területek esztétikai megjelenésének javításával is. A költségvetési támogatások szűkülése egyben azt eredményezi, hogy a megyénkbeli feladatok ellátására 1989-ben mintegy 30 millió forinttal kevesebb jut majd, mint az elmúlt esztendőben, vagyis be kell érni 166 millióval. Ez az összeg azonban reálértékét tekintve még ennyit sem jelent, hiszen tudvalévő, hogy időközben jócskán bekövetkeztek áremelések is, s figyelembe kell venni, a központi elvonásokat is. A rendelkezésre álló forintok így csak a legalapvetőbb tennivalók megoldására elégségesek. Abban legfeljebb csak bizakodni lehet, hogy a kiadott előirányzatot — azért, hogy az utak állapotának romlása nehogy még inkább felgyorsuljon — megemelik majd. Sajnos, azt kell állítani: ez az anyagi erő messze elmarad az igényektől, sőt a pillanatnyi helyzet megtartását sem teszi lehetővé. Milyen nagyobb munkák lesznek soron vidékünkön? Az elgondolások szerint befejeződik majd a verpeléti és a recski Tarna- hidak átépítése, folytatják a gyöngyösi Petőfi Sándor utca rekonstrukcióját, valamint a 25-ös számú főközlekedési út aszfalt- réteggel történő megerősítését, megkezdik — a tanáccsal közösen — a visontai átkelési szakasz átépítését, s megindítják a Heves-Pusztataksony összekötő út megerősítését. A szükséges tervek már megvannak ahhoz, hogy Dormánd és Besenyőtelek átkelési szakaszokon kerékpársávok épüljenek ki, ám hogy ebből ténylegesen lesz-e valóság, az a pénzügyi lehetőségek függvénye. Az említetteken túlmenően az igazgatóság a megyei tanács közlekedési osztályával karöltve szem előtt tartja Eger, Gyöngyös, valamint Hatvan közlekedésének fejlesztését is. Ami a mátraalji várost illeti... Az M3-as autópálya építésének leállása miatt a települést átszelő 3-aá, számú főút forgalma gyakran okoz feszültségeket. Ezt némiképp oldani — legalábbis első lépcsőben — a forgalmi rend változtatásával lehet, ami viszont feltételezi a meglévő forgalom- irányítási rendszerek korszerűsítését. Hevesen szükséges az új autóbusz-pályaudvar megkezdett építésének befejezése, a csatlakozó közúthálózat feltételeinek biztosítása. S úgy tűnik, az idén megvalósuló Tarnaörs- Jászdózsa összekötő út mellett csupán egy-két ilyen jellegű ösz- szeköttetés „életrehívására” lehet reális esély, s csakis ott, ahol az érintettek anyagilag is támogatni képesek mindezt. Látható tehát, hogy a jelenlegi állapotjavítása nem elsősorban a szándékon múlik, hanem nagyon is materiális, mondhatni, forintális tényezőkön. Hogy aztán utóbbival kapcsolatosan tanúi lehetünk-e kedvező fejleményeknek, abban legfeljebb csak reménykedhetünk... (Sárhegyi)
