Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-05 / 104. szám
ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. május 5., péntek Sztrájkhullám Brazíliában A brazil kormány szociális szükségállapot kihirdetését fontolgatja az országban kibontakozó sztrájkhullám megfékezésére — jelentették a szerdai brazil lapok. Jósé Sarney kormánya máris lépéseket tett a sztrájkok adminisztratív eszközökkel történő letörésére: felfüggesztették állásukból a sztrájkoló banktisztviselőket, és más, az ország gazdasági és közigazgatási vérkeringése szempontjából alapvető fontosságúnak ítélt területek vezető beosztású alkalmazottait. Brazíliában jelenleg három- millióan sztrájkolnak bérük emelését és az ezer százalék körüli inflációhoz igazítását követelve, s a munkabeszüntetés várhatóan a következő hetekben hág a tetőfokára, amikor is lejár egy sor kategória kollektív szerződése. Mintegy 40000 fémmunkás a két hete tartó sztrájk folytatása mellett szavaz április 2-án. Szakszervezetüknek 140000 dolgozó a tagja (Népújság-telefotó — MTI) Sevardnadze a Jövő héten Bonnba látogat Május 12-én kétnapos hivatalos megbeszélésekre az NSZK- ba látogat Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja. A bonni külügyi hivatal csütörtöki bejelentése szerint a szovjet államférfi hivatali kollégája, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter és alkancellár meghívásának tesz eleget. Találkozójukon, amely a két ország tavaly óta rendszeresített külügyi konzultációinak részét alkotja, elsősorban Mihail Gorbacsov szovjet főtitkár és államfő június 12. és 15. között tervezett hivatalos NSZK-beli látogatásának előkészületeit vitatják meg. Sevardnadze eredetileg április közepére bejelentett látogatását a grúziai nemzetiségi zavargások miatt volt kénytelen elhalasztani. Az egykori grúziai első titkár részt vett a helyi konfliktus elsimításában. Arafat elutazott Párizsból Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke befejezte kétnapos hivatalos látogatását Párizsban és elutazott. A palesztin vezető a teljes elégedettség hangján nyilatkozott párizsi tárgyalásairól. Szerdán este Michel Rocard francia miniszterelnök több miniszter társaságában munkavacsorán látta vendégül Arafatot és kíséretét. A megbeszélés főleg a nemzetközi Közel-Kelet-értekezlet tető alá hozásának módozatai körül forgott, aminek előkészítésén mindkét fél fáradozik. „Úgy vélem, hogy mindezek a megbeszélések és tárgyalások előmozdítják a békefolyamatot a Közel- Keleten” — mondotta utána Arafat, aki egyben köszönetét mondott a francia elnöknek és kormányának a meghívásért. Roland Dumas francia külügyi államminiszter pedig közölte, hogy a közeljövőben Izraelbe látogat, hogy a mostani megbeszélések eredményéről tájékoztassa az izraeli kormányt. Varsó Megkezdődött a LEMP országos pártértekezlete Csütörtökön délelőtt Varsóban a kultúra és a tudomány palotájában megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt kétnapos országos értekezlete, amelyen az előző, a X. pártkongresszus küldöttei képviselik a párt tagságát. A lengyel hagyományoknak megfelelően az országos pártértekezletet mindig a két kongresz- szus közötti félidőben tartják meg, és azon a párt vezetése tájékoztatja az előző kongresszus küldötteit a kongresszusi határozatok addigi végrehajtásáról, a következő kongresszusig visszamaradt feladatokról. Az országos pártértekezleten a párt szervezeti szabályzata szerint nem lehet megváltoztatni a kongresz- szusi határozatokat, nem lehet személyi változásokról dönteni a párt vezetésében. A mostani országos pártértekezletre az ország életének kiemelkedő jelentőségű időszakában került sor. A kerékasztalnál született megállapodások végrehajtásának ideje alatt, a Szolidaritás legalizálását követő napokban és a júniusi képviselőházi és szenátusi választások előestéjén, így például a pártértekezlet véleményt alkothat a párt választási programjáról is. Lengyelország a következő hetekben nemcsak új parlamentet és köztársasági elnököt fog választani, de olyan, az ország gazdasági és politikai életét is jelentősen befolyásoló változások előtt áll, mint a béreknek az inflációt követő automatikus emelését jelentő „indexáció” bevezetése, vagy az élelmiszerárak felszabadítása, azaz jelentős emelése. Ezek hatása az ország életére hasonló jelentőségű lehet, mint a legális parlamenti ellenzék megjelenése. Chile Pinochet is visszalépett Az Augusto Pinochet vezette chilei katonai kormányzat szerdán visszavonta az alkotmányreformra vonatkozó javaslatait, miután azokat elutasította az ellenzék. Chilében az idén decemberben tartanak általános választásokat, amelyekkel megkezdődik az áttérés a katonai diktatúráról egy polgári demokratikus rendszerre. Tankok és bankok: Jordánia válsága Jordánia különös ajándékot kapott a minap: Bagdad százhúsz olyan Chieftain típusú, brit gyártmányú harckocsit adott át, amelyeket Irak a nyolc éven át tartó Öböl-háborúban Irántól zsákmányolt. Mindez nyilván köszönet akart lenni, hiszen a háborúban Amman mindvégig Bagdadot támogatta s Jordánián, az akabai kikötőn át vezetett a hadviselő ország legfontosabb utánpótlási útvonala. Ám Jordániának a legjobbkor jöttek a tankok, ugyanis meggyűlt a baja a bankokkal, a gazdasági nehézségek következtében magasra csapott az elégedetlenség hulláma. A világsajtó már-már beduin Intifádáról cikkezik, a Jordán nyugati partján kirobbant palesztin felkelés arab kifejezését alkalmazza a keleti partra. Jordánia éveken keresztül a viszonylagos jólét és szilárdság képét mutathatta. Az országról elsősorban a közel-keleti rendezéssel kapcsolatosan esett szó, milyen szerepe lehet a válság megoldásában. Ezért keltett bizonyos meglepetést, hogy a fővárostól délkeletre elterülő, huszonötezer lakosú Maan város taxisainak és teherfuvarozóinak tüntetése futótűzként teijedt tovább s a biztonsági erők olyan mértékű bevetése vált szükségessé, amire tizenkilenc éve nem volt példa. (1970-ben, a Fekete Szeptember idején a királyi udvar a beduinokból álló Arab Légió bevetésével számolt le a palesztin mozgalommal. Most a palesztin táborok csendesek maradtak, a tömegtiltakozásra a beduinok lakta területeken került sor.) A gépkocsivezetők a benzin, az autóadó, a különböző vizsgák árának illetve tarifájának emelése miatt emeltek szót. De sok minden más is „benzin volt a tűzre”: drágult a cigaretta, az ital, a butángáz, a vajtól a húsig élelmiszerek egész sora, a telefon- és a vízdíj s hosszan lehetne folytatni a sort. A helyi valutát újabb 33 százalékkal értékelték le, ám a kuvaiti szabadpiacon még kevesebbet adnak érte. A rizs, a kenyér és a tej egyelőre 120 millió dolláros támogatással kerülte ki az emelést. Jordánia gazdasági s ebből eredő társadalmi válságának nem egy oka van, hanem számos tényező együtt érezteti hatását. Az Öböl-háború befejeződése, a különleges átmenő forgalom megszűnése nagy jövedelemkiesést okozott; az arab országok nem teljesítették korábbi segélyígéreteiket; megnehezült a jor- dán vendégmunkások helyzete és csökkent a hazautalható pénzek összege áz Öböl-országokban; a nyugati part módos palesztin üzletemberei visszavonták betéteiket a jordániai bankokból, miután tavaly nyáron Amman „kivonult” a megszállt területekről; Az idei tél rendkívüli keménysége, a fagy jelentős terméskiesést okozott. Jordánia külföldi kölcsönökkel próbálta egyensúlyba hozni gazdaságát, ezek elérték a 6,5 milliárd dolláros szintet. Végül is kénytelen volt átütemezést kérni, miután az adósságszolgálat az idén 1,2 milliárd dollárra rúgna. Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) és a Világbank azonban nem tartoznak a jótékonysági intézmények közé. A Jordánia számára készített csomagtervük, ha kell drákói eszközökkel, előirányozza a költségvetési hiány csökkentését: ezt szolgálták az áremelések. (Amelyek a venezuelai „kenyérlázadás” után egy másik alapvetően nyugatbarát országban okoztak belső feszültséget.) Husszein király (akinek személyét nem érte bírálat, jóllehet fivérének, Hasszán trónörökösnek kocsiját kővel dobálták) megszakította külföldi utazását s azonnal hazatért. A biztonsági erők halálos és sebesült áldozatokkal járó közbelépése mellett, menesztette a bizalmi embereként ismert, különben palesztin hátterű Rifai kormányfőt s helyébe unokatestvérét, Ben Saker tábornokot (korábbi hadsereg-főparancsnokot, majd udvari kabinetfőnököt) nevezte ki egy ideiglenes kormány élére, közeli választásokat ígérve. Leállíttatta az összes nagy beruházásokat s lemondta a Londontól megrendelt Tornádó harci gépeket is. Egyszóval kemény kéz, demokratizálási ígéretek, szigorú takarékosság kíván lenni a gyógyszer Jordániának — az uralkodót idézve — „nemzeti és térségbeli okok” következtében keletkezett válságára. Hatásosságát rövidesen lemérhetjük majd... Réti Ervin Minden harmadik román anyanyelvű Margaret Thatcher és a „thatcherizmus” Az első évtized a Downing street 10-ben Növekszik a Romániából menekültek száma ii. Senki sem próféta a saját hazájában. Úgy látszik, még Thatcher asszony sem. Nemzetközi tekintélye zenitjén hazai népszerűségi görbéjének meredek hanyatlásáról tanúskodnak a thatcherizmus évtizedfordulója alkalmából készült közvéleménykutatói felmérések. A Gallup felmérése szerint a megkérdezetteknek 37 százaléka gondolja úgy, hogy ma „jobb országban” él, mint 10 évvel ezelőtt. 38 százalék szerint „rosz- szabb országgá, vált Nagy-Bri- tannia, húsz százalék nem lát sok különbséget, öt százalék nem tudja eldönteni, változott-e valami. Csak minden harmadik brit véli úgy, hogy jó irányban halad az ország. 55 százalék szerint rossz az irány, s ezt vallja még a konzervatívpárti szavazók 30 százaléka is. A legkellemetlenebb évtizedfordulós meglepetéssel a Harris- felmérés szolgált. Eszerint a britek kétharmada úgy találta, hogy Thatcher asz- szony ’’túl messzire ment”, s 40 százalékuk látná szívesen azonnali visszavonulását. További 8 százalék egy éven belül, 10 százalék pedig még az 1991-92 táján esedékes következő általános választások előtt óhajtaná nyugdíjazását. A pillanatnyi hangulatból ítélve túlzás lenne azt állítani, hogy Thatcher asszony a „hálás nemzet szeretetétől övezve” ünnepelheti országlásának 10. évfordulóját. A hangulat azonban távolról sem azonos a politikai megítéléssel. Ugyanezek britek a Harris felmérése szerint úgy látják, hogy Thatcher asszony „soha sem” fog visszavonulni (28 százalék), vagy legfeljebb 5-10 év múlva (30 százalék), illetve a következő általános választásokat követő két éven belül (15 százalék). Vagyis a britek 73 százaléka — bármi is lett légyen személyes véleménye erről — valójában arra számít, hogy a belátható jövőben ”csodállak, ámde nem szeretlek” viszonyban marad az ország kormányosával. Mégpedig (meggyőző ellenzéki alternatíva hiányától és az ellenzék megosztottságától eltekintve) elsősorban két ok miatt. Az első és minden mást háttérbe szorító ok: a lakosság kétharmada úgy érzi, hogy anyagi helyzete jelentősen (felső egyharmad), vagy legalábbis észrevehetően javult (középső egyharmad). A felvirágzásból kimaradt, vagy éppenséggel egyre inkább elnyo- morodó alsó egyharmaddal sokan együttéreznek ugyan a jövedelmi létra magasabb fokozatain is, de voksoláskor általában zsebük szerint szavaznak. Az alsóházi kényelmes kormánytöbbséghez pedig bőségesen elegendő a népi szavazatok 42-43 százaléka is. A másik ok: a britek 66 százaléka úgy érzi, hogy hazájának ma nagyobb súlya és tekintélye van a világban, mint tíz évvel ezelőtt. A két szervesen összefüggő tényező — a gazdasági teljesítmény és a nemzetközi megbecsültség — túlsúlyos a thatcherizmus mérlegében. A hangulatváltozás azonban arra látszik utalni, hogy a miniszterelnök asszony személyes nimbuszával felruházott különleges brit nemzetközi szerep ereje, illetve sebezhetősége ugyanabban rejlik: a thatcherizmus hazai szilárdságában és állóképességében. Sikereinek alapja kezdettől fogva az a feltételezett és a legutóbbi időkig bizonyítottnak tekintett érdeme volt, hogy sikerült megállítania, sőt, megfordítania Nagy-Britannia száz éve tartó viszonylagos és évtizedeken át tartó abszolút gazdasági hanyatlását. Ezen nyugodott az a feltételezés is, hogy a thatcherizmus — milliók számára roppant fájdalmas gazdasági szerkezetváltással — tartósan biztosította a munkában álló lakosság túlnyomó többségének növekvő jólétét. A „gazdasági csoda” brit változatának végső mércéje és legfőbb bizonyítéka egészen a közelmúltig a city virágzása, az értékpapírok árfolyamának szakadatlan és meredek emelkedése volt. Az értékpiac szentesítette a „népi kapitalizmus” és a „részvényes demokrácia” hitelrendszerét, amely kezdetben a repri- vatizálási program, később az egész kormányprogram ideológiai alapjává vált. A közelmúltig minden — vagy csaknem minden — igazolni látszott a thatcherista eszmerendszer központi tételét: a „mindentudópiac” megoldja a társadalom minden problémáját. Ezt a tételt a legutóbbi években már kitelj esztették a társadalompolitika olyan területeire is, mint a közegészségügy és a közoktatás. A tharcherista érvrendszer legfőbb tételeit és bizonyítékait először az 1987 októberi tőzsde-krach ingatta meg. Olyan alaposan, hogy az értékpiaci világválság hatása alatt elbizonytalanodott brit gazdaságpolitika azóta sem tud magához térni. (Folytatjuk) Köves Tibor A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága útiokmányának — az úgynevezett vöröskeresztes útlevél — ügyintézésével is foglalkozik mostantól a Magyar Vörös- kereszt romániai menekülteket segítő irodája. A dokumentumot csak a Romániát elhagyók kérvényezhetik, s csupán akkor, ha birtokukban van annak az országnak a befogadó nyilatkozata, ahol letelepedni szándékoznak. Nagy Örsné irodavezető és Kucsma Ilona, a Vöröskereszt munkatársa elmondták: hazánkba az elmúlt hetekben újból több menekült érkezett, s közülük minden harmadik személy román anyanyelvű. Növekszik azoknak a száma, akik új hazaként nem Magyarországot választják. A tovább utazni szándékozók többnyire az idegen ajkúak, akik egy részében valószínűt- lenül szép kép él hazánkról, s ebben csalódva keresik boldogulásukat egy harmadik országban. Mások eleve átutazó helyként választják Magyarországot, azonban amíg helyzetük megoldódik, a magyar vendégszeretetet élvezik. Ellátásuk ugyanolyan, mint az erdélyieké. A romániai menekülteket segítő iroda az újonnan érkezőknek egyszeri gyorssegélyt ad. Az egyedül lévők, valamint a családfők 1500, a családtagok 1000 forintot kapnak a Vöröskereszt erre a célra létesített számlájáról. A lakossági adományokból ösz- szegyűlt használt ruhaneműből igény szerint válogathatnak. Űgyancsak az iroda gondoskodik takaróról, ágyneműről, tisztálkodási szerekről. Az iroda munkatársai háztartási felszerelés és bútoradomány közvetítését is vállalják. Mindezekre akkor kerülhet sor, ha az áttelepülők megkapták a magyarországi ideiglenes tartózkodási engedélyt. Az iroda segít a lakosság által felajánlott szálláshelyek közvetítésében is. Ilyen jellegű felajánlások az ország távolabbi megyéinek községeiből érkeznek, többnyire egész családoknak kínálva otthont. Ezekhez azonban munkaalkalom ritkán párosul. Az iroda tavaly 14.700, idén több mint 6000 menekültnek segített. Terveik között szerepel, hogy a befogadó állomásokon tisztasági csomagot, ruhát osztanak, a határállomásokra pedig — igény szerint — ruhaneműt küldenek. Munkájukhoz továbbra is nélkülközhetetlen a lakosság segítsége. A csekkszámlaszámuk változatlan: MNB 508- 11468-0.
