Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. május 25., csütörtök 4. KULTÚRA — KÖZMŰVELŐDÉS könként olyan összeállítássaljelentkezünk, amelyben különböző megnyilatkozásokat, állás- foglalásokat, nyílt leveleket közlünk, köztük olyanokat is amelyekkel nem, vagy csak részben értünk egyet. Reméljük segítsé- Felgyorsultak a politikai és tár- az eligazodáshoz. Szeretnénk get nyújthatunk ahhoz, hogy tel- sadalmi változások. Egyre bo- hozzájárulni ahhoz, hogy olva- jesebb képet alkothassanak ma- nyolultabh a helyzet, ezért mind sóink minél több oldalról tájé- gukban különböző kérdésekkel több információra van szükség kozódhassanak. Ezért csütörtö- kapcsolatban. A szabad politizálás — emberi jog A Szabad Demokraták Szövetsége egri csoportjának rövid távú programja Az SZDSZ egri csoportja kinyilvánítja, hogy tevékenységét közgyűlésének országos programjával összhangban, e szervezet alapítóinak hagyományos bátorságához, nyíltságához és ellenzéki szelleméhez híven igyekszik végezni. Igen fontosnak tartjuk a félelem legyőzését. Higgyük el: nincs annyi állambiztonsági rendőr és besúgó, hogy az egyre növekvő létszámú ellenzéki csoportok minden tagjára jusson belőlük. Egyébként is: a szabad politizálás mindenki legalapvetőbb emberi joga, amelyért nem megtorlás, hanem elismerés jár. I. POLITIKAI CÉLKITŰZÉSEINK A készülő párttörvény hatályba lépéséig is jogot formálunk a többi velünk szövetséges ellenzéki egyesüléssel együtt arra, hogy a helyi államhatalom tevékenységünk tárgyi feltételeit biztosítsa. Az MSZMP vezetése által oly gyakran és előszeretettel emlegetett pluralizmus elvei a gyakorlatban is megfelelően kell, hogy érvényesüljenek. 1.Felkészülés a választásokra. a. ) A célunk nem a hatalomra kerülés, hanem a hatalomra segítés. Egerben és környékén törekszünk arra alkalmas, politikailag, erkölcsileg le nem járatott, jól képzett, a közösségért tenni akaró személyek felkutatására és jelöltetésére az országgyűlési képviselői, a tanácstagi, illetve más fontosabb tisztségekre. Igyekszünk meggátolni, hogy a kényszerűségből létszámában csökkentett párt- és egyéb apparátusokból kikerült (vagyis még mozgalmi munkára is alkalmatlan) káderekkel töltsék be, pontosabban züllesszék le az említett funkciókat és más vezető beosztásokat. b. ) A választások tisztasága érdekében: azok előkészítésében, lebonyolításában és ellenőrzésében az általunk delegáltak révén közre kívánunk működni. b.) Rendszeresen számonkér- jük a megválasztott tisztségviselőktől, hogyan tesznek eleget kötelezettségeiknek. Ennek érdekében részt veszünk a beszámolóikon, felkérjük őket, hogy a te-. vékenységükről általában vagy konkrét ügyekben is tájékoztassanak. 2. Nincs szükségünk a munkásőrségre, mint a kommunista diktatúra termékére, a fegyveres fenyegetés eszközére, a pártbizottsági székházak rossz lelkiismeretű főnökeinek őrzőire. Nem a pártvezéreket kell megvédeni a társadalomtól, hanem éppen fordítva. Ezért követeljük a munkásőrség városi szervei haladéktalan megszüntetését, objektumainak más célú igénybevételét. 3. Figyelemmel kísérjük a helyi tanács döntéseit, rendeletéit, azok jogszerűségét, társadalmi hasznosságát. Szükség esetén ezekben állást foglalunk. A törvénysértő, hibás intézkedések ellen fellépünk. Törekszünk arra, hogy e jogunk érvényesítése érdekében indokolt esetben a tanács ülésén részt vehessünk, ennek írásos anyagát előre megkaphassuk. 4. Ellenőrizni kívánjuk a helyi bíróság, ügyészség, rendőrség és népi ellenőrzési bizottság munkáját, annak törvényességét. Ilyen funkciót az uralkodó párt is teljesít, míg azonban ők bele is avatkoztak, avatkoznak e szér- vek tevékenységébe, mi éppen a függetlenségük meglétét kívánjuk szemmel tartani. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy az állampolgárokat zaklatják, vagy az eljárási jogszabályokat megsértik, minden eszközzel törekszünk ezek megszüntetésére, a súlyosabb eseteket pedig nyilvánosságra hozzuk. Segítséget nyújtunk a politikai okokból elítélteknek, hogy megfelelő kárpótlást kapjanak. Bele kívánunk szólni a bírósági népi ülnökök, illetőleg a népi ellenőrzési bizottságok tagjainak jelölésébe. 5. Követeljük a politikai nyilvánosságot. Számot tartunk a sajtó helyi fórumainak rendszeres igénybevételére. Beleértve a Népújságot, s az ugyancsak kommunista befolyás alatt álló kábeltelevíziót is. A kommunikáció eme eszközeitől a tisztességes hírközlést várjuk el, hosszabb távon pedig a pártatlanságot. 6. Nagyobb nyíltságra tartunk igényt a tájékoztatásban: a városunkat, azok lakóit érintő legfontosabb kérdésekben. Ilyennek tekintjük elsősorban a pénzügyi helyzetünk, költségvetésünk részletes megismerhetőségét, a tanácsi bérlakások kiutalását, cseréjét, az állami ingatlanok sorsát (elidegenítését, bérbeadását), továbbá a luxuslakások építésére adott állami kedvezményeket. Igényt tartunk arra, hogy közzé tegyék a város bűnözési helyzetére, közbiztonságára vonatkozó tételes adatokat, de nyilvánosságot kell, hogy kapjon a katonai szolgálatot megtagadók ügye, e személyek további sorsa is. A helyi államigazgatási szervek bírságolási, illetve segélyezési, valamint a nyugdíjasokkal kapcsolatos tevékenysége ugyancsak nagyobb közfigyelmet érdemel. 7. Ellenezzük, hogy a munkahelyeken nyílt vagy burkolt formában a politikai pártok, s egyéb politikai jellegű szerveződések (munkásőrség, DEMISZ, stb.) jelen legyenek, illetve munkaidőben tevékenykedjenek. II. GAZDASÁGI CÉLKITŰZÉSEINK Jelenleg a legfontosabb feladatunk a közpénzek, s egyéb értékeink további elherdálásának megakadályozása. 1. ) Figyelemmel kísérjük a városban megvalósítandó beruházásokat, azok indokoltságát, költségkihatásait. 2. ) Felmérjük Egerben és környékén a mozgalmi székházakat, egyéb párt, szakszervezeti és KISZ-létesítményeket, azok jelenlegi funkciójának indokoltságát, kihasználtságukat, az ott dolgozók tevékenységének szükségességét, indokolt esetben anyagi helyzetüket. Javaslatot teszünk eme épületek célszerűbb hasznosítására. 3. ) Figyelemmel kísérjük, milyen intézkedéseket hoznak a helyi gazdaságtalan vállalkozásokról, másrészt a várható (nem a funkcionáriusokat fenyegető) munkanélküliség elkerülésére. Védjük és támogatjuk a kisvállalkozásokat. Segítjük őket jogaik érvényesítésében, sérelmeik orvoslásában. III. KULTÚRA ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM 1. ) Egerben megvizsgáljuk a műemlékvédelem helyzetét, jelentősebb egyházi és világi műemlékeink sorsát. 2. ) Szükségesnek tartjuk annak a felmérését, hogy hány, milyen állapotú, s milyen jellegű emlékmű, szobor található helyiségünkben, azok ottléte politikai és kulturális szempontból indokolt-e. Kezdeményezzük az 1956-os forradalom emlékének méltó megörökítését. 3. ) Elvégezzük az utcanevek vizsgálatát: bizonyos munkás- mozgalmi veteránok hazánk vagy városunk történelmében játszott szerepükkel valóban ki- érdemelték-e ezt a nagy elismerést. 4. Következetesen fellépünk a környezetünk tisztsaságát érintő, azt károsan befolyásoló hatósági, gazdasági intézkedések ellen. IV. IFJÚSÁG, OKTATÁS, SPORT 1. Törekszünk arra, hogy a programunk egyéb pontjaiban említett céljaink elérése esetén felszabaduló székházak, lakóházak lakásként vagy egyéb módon a fiatalok számára hasznosítha- tóak legyenek. 2. Nagyobb oktatási szabadságot igénylünk. Szűnjék meg a tanítás egypárti ideologikus jellege, legyen vége a történelemhamisításnak. Szükségesnek tartjuk a szülői munkaközösségek tevékenységének felülvizsgálatát, hatáskörének tényleges növelését, demokratikusabb választását. Követeljük, hogy már ez év szeptemberétől szűnjék meg a kötelező orosz nyelvi oktatás, az erre fordítandó pénzt, energiát egy szabadon választott nyelv tanítására, valamint - igény szerint - a fakultatív hitoktatás elősegítésére kell felhasználni. 3. Valamennyi iskola legyen nyitottabb, könyvtárait, sportlétesítményeit, sporteszközeit a tanulók a tanidőn kívül is korlátlanul használhassák. Mindez ne az adott intézmény igazgatójának hozzáállásától függjön. 4. Szükséges városunkban a tömegsport továbbfejlesztése, a sportpályák ingyenes használata a helyi tanácsi és vállalati költségvetések ne a silány és drága élsportot, hanem a tömegsportot támogassák. V. EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK MÁS SZER VEZETÉKKEL 1. Az MSZMP ellenzékeként kívánunk tevékenykedni. E párttal a város anyagi javai hasznosítását, a közélet tisztaságát és egyéb alapvető állampolgári érdekeket érintő kérdésekben szükségesnek tartjuk a rendszeres véleményütköztetést. Az alternatív szervezetekkel a Független Politikai Kerekasztal keretei között működünk együtt. 2. Keressük az együttműködés lehetőségeit a különböző egyházakkal. 3. Törekszünk SZDSZ- csoportok létrehozására, megalakulásuk elősegítésére megyénk más településein, illetőleg a szomszédos helységekben. 4. A taggyűléseinket kéthetente, pénteken 17 órakor tartjuk Egerben, a Hazafias Népfront városi bizottsága székházában. * Ezt a programot az SZDSZ egri csoportja 1989. május 12-i taggyűlésén fogadta el. Ügy működik,mint egy párt A szegedi országos reformkori találkozón a Milyen pártot akarunk? elnevezésű szekció tanácskozásán találkoztunk Kovács Jenővel, az MSZMP KB nemrégen megválasztott pártpolitikai osztályvezetőjével. Arról érdeklődtünk tőle, hogy miként vélekedik az itt elhangzottakról. — Rokonszenwel figyelem — mondta —, ez az egész végre úgy működik, mint egy párt. Emberek önként és meggyőződésből jöttek össze, s többé kevésbé türelmesen végighallgatják egymást. Igaz, erős még a monománia és az önszeretet: ki-ki többet törődik a saját mondandójával, mint a többiekével, Ezért némileg hiányos még a kommunikáció. Idő sincs arra, hogy tisztességesen kivitatkozzák egymást a résztvevők. Érthető okból sokszor megfogalmazódik a régi, s nem elfogadható rendszer kritikája. Elhangzik az a követelés is, hogy platformok alapján politizáljon a párt, de egyelőre csak csírák léteznek. Talán a reformkörök gondolatvilága a legelőre- hozottabb, de más áramlatok is kialakulóban vannak. Én, mint egy meglehetősen praktikus gondolkodású ember, úgy látom: a jelszavak és tetszetős gondolatmenetek elsősorban még elvi jellegűek. A megvalósításra, a cselekvési sorok kialakítására még kevés javaslat hangzik el. — Élesen fogalmazódott meg a kongresszus követelése. A Központi Bizottság döntése alapján viszont már értekezletet készítenek elő. Lát-e lényeges különbséget a két forma között? — Olyan pártértekezletet készítünk elő, amely kongresszusi jelentőségű ügyek elrendezésére is alkalmas. Nem hiszem, hogy az elnevezésből bárki presztízskérdést csinálna ezután. A Nép- szabadság szombati számában megjelentek az elképzeléseink, ezek radikálisan újak, s egybecsengenek az itt elhangzott véleményekkel. — Mások is megfogalmazzák, hogy a tagság nem egyszer olyasmiért áll ki, amely már határozatokban, állásfoglalásokban megfogalmazást nyert. Talán az az oka ennek, hogy a felülről jött elképzelések nem létező közösségekhez kapcsolódnak ? — Valóban találkozunk ilyen jelenséggel. De egészségesnek tartom, hogy fordulat történt: túlléptek az újságokon keresztüli üzengetéseken, a reformkörök közvetlen hatást gyakorolnak a pártszervekre, „megdolgozzák” a pártot. (gábor) Szálljunk magunkba, gondolkozzunk el A Népújság április 24-én megjelent „A kápolnai honatyákhoz” című írással teljes mértékben egyet értek. Az a bizonyos három kápolnai állampolgár, aki kezdeményezte különválásunkat ugyan mivel akar nekünk jót tenni? A mai nehéz gazdasági helyzetben miért akarjuk a különválást, hiszen ez olyan lenne, mint mikor a házastársak felbontják életközösségüket, ahol a közösből semmi sem marad, minden kárba vész. Kell ez nekünk?! A káli tanácsi vezetőkkel elégedettek lehetünk, hiszen nekik köszönhetjük, hogy a községnek van vize, intézményeinkben központi fűtés, továbbá bővítették az utakat, a járdákat, elkészítették a temető bejárata melletti kerítést. Az egyesítés előtti tanácselnöknek nincs ennyi érdeme 20 éves pályafutása alatt, hiszen Kápolnán a középületeink már akkor is megvoltak, mielőtt ő e posztra került. Tornatermet ugyan építtetett, amelybe ő jár pingpongozni a mai napig. Azért, hogy valaki hatalomra akar kerülni, miért tesz tönkre.egy szép történelmi múltú falut. Miért nem intézkednek és akadályozzák meg, hogy a Dembinszky emlékparkba épített emésztőbe magánlakásból folyjon a szennyvíz. A szemetet pedig Kál- ba szállítják, mivel Kápolnán nincs olyan hely, amely erre alkalmas lenne. Gondolkozzunk el községünk múltjáról, jelenéről, jövőjéről! Szálljunk végre magunkba! Közös erővel tudunk csak haladni a cél felé. Ennek megfelelően döntsünk mi kápolnaiak falunk jövőjéről — fiataljaink érdekében. özv. Szarvak Istvánné Nyilatkozat Nagy Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja, az ország 1956-os törvényes miniszterelnöke politikai koncepciós per áldozata lett. Az MSZMP reformköreinek országos tanácskozása a felelősök helyett megköveteli a hozzátartozókat, egyúttal javasolja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága már a június 16-ai gy ászszertartás előtt ebben a szellemben foglaljon állást. A reformkorok képviselői részt kívánnak venni Nagy Imre és társai temetésén, és kérik a szertartás szervezőit, hogy helyezhessék el a síron koszorúikat. Szeged, 1989. május 20. MSZMP reformkörök országos tanácskozása Valló Péter Arisztophanészt rendezett Ma esti bemutató: A nők ünnepe A Gárdonyi Géza stúdióprogramjának ez évadbeli utolsó bemutatóját tartják ma, csütörtökön este, az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának nagytermében. A helyszín szokatlan, és a megszokottól eltérő a színpad is. Ezt az ókori görög teátrumokra emlékeztetőén a nézőtér közepén helyezték el, és a nézők így három oldalról figyelhetik a játékot. Ez természetesen nem véletlen, hiszen a rendező Valló Péternél ilyenek nemigen fordulnak elő. A színházi tér alkalmazkodik a darabhoz, ugyanis a neves görög szerző, Arisztophanész komédiáját, A nők ünnepét mutatja be a társulat. — Az Agria Játékok idején az illúziót még teljesebbé kívánom tenni- nyilatkozta a rendező. — A darabot a várban játsszuk majd szürke kövek között, szabad ég alatt, akárcsak annak idején Görögországban. Nappali világosságban kezdjük el az előadást,és fáklyafénynél fejezzük majd be. Az oktatási igazgatóságon négy-öt alkalommal játsz- szuk, nyáron tizenötször adjuk elő. — Ezek szerint már a nyári szezonra gondolva tűzték műsorra ezt az alkotást? — A szándékunk ennél mélyebb. Én rendszeresen rendezek ókori görök műveket, és Gáli Lászlóval már hosszabb ideje készülünk arra, hogy az egri társulattal is bemutassunk egyet. Ebből most mindjárt kettő lesz, hiszen az Agrián Aiszkhülosz: Leláncolt Prométheuszát is előadjuk. Rendkívül alkalmasak ezek a darabok a fiatal társulat színésztechnikai tréningjére, hiszen össze kell egyeztetni a vers- és prózamondást, az éneket és a táncot. Ez pedig színésztpróbáló feladat. — Arisztophanészt, mint vaskos vígjátékok szerzőjét ismerjük. Itt most sokkal áttételesebb játékot láthat a közönség. — Nagyon kedvelem Arisztophanészt, remek szerzőnek tartom, aki merészen nyúlt az emberi problémákhoz. Ugyanakkor sokan rosszul,a vulgáris vonatkozásokat túlhangsúlyozva játsszák műveit, pedig ezekben szerintem jóval több lehetőség van. — A nők uralják ezt az előadást. Milyen érzés volt dolgozni velük? — Van abban valami vérfagy, ha a rendezőnek ennyi színésznővel kell egyszerre farkasszemet nézni. A darab tulajdonképpen a női természet ábrázolása, és én is azt a bonyolult kettős érzést próbáltam megfogalmazni, amely bennünket, férfiakat a szebbik nemhez fűz. Egyrészt teljesen elviselhetetlenek, másrészt az élet egy lyukas garast sem érne nélkülük. A kevés számú férfiszereplő közül kiemelném M. Horváth Józsefet, akinek rendkívül árnyalt feladatot kell megoldani, és ehhez egész eszköztárát mozgósítja. — Arisztophanész egy hanyatló korban nevettette meg az embereket. Vonhatunk itt valamilyen párhuzamot a jelennel? — Annyiban igen, hogy én, mint színházrendező, most már kivonulnék a publicisztikából. Most hogy a sajtó megtalálja igazi hangját a színház, vissza térhet a tiszta művészethez. Nem kell foglalkoznia napi politikai kérdések ábrázolásával, ehelyett a mélyebb emberi értékek felmutatására és elemzésére kell fordítania a figyelmét. Ez szükséges Mnesilochos nehéz helyzetben... (M. Horváth József) ahhoz, hogy a színművészet megtalálja újra önbecsülését... A stúdiószínház bemutató este 8 órakor kezdődik. A társulat összes nőtagján kívül a főbb szerepekben még Szatmári Györgyöt, Tunyogi Pétert, Kocsis Györgyöt és Epres Attilát láthatjuk. A díszlet szintén Valló Péter munkája, a jelmezeket Torday Hajnal készítette. (koncz) la ► < Eu s(\ 2 h 0 & a x .0
