Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-25 / 121. szám

\ NÉPÚJSÁG, 1989. május 25-, csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA S 0 D X SS 5 3 k 3 0 Receptsarok Tavaszi ízek Sóskaleves, tojással Hozzávalók: 15—20 dkg sós­ka, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 1 evőkanál liszt, 1 evőkanál tejföl, csipetnyi cukor, 4 egész tojás, só. A sóskát szárától és vastag ereitől megtisztítjuk, és több víz­ben jól megmossuk. A zsírt meg- forrósítjuk, hozzáadjuk a sóskát, megsózzuk, és fedő alatt addig pároljuk, amíg egészen pépsze­rűvé nem vált. A lisztet a tejföllel összekeverjük, a szükséges víz- mennyiséggel felhígítjuk, a sós­kára öntjük, és jól felfőzzük, csi­pet cukorral ízesítjük. 4 tojást ke­ményre főzünk, és apró kockák­ra vágva'a levesbe keverjük. Ké­szíthetjük tojás nélkül is, akkor tetejére pirított zsemlekockákat adunk. Karfiol leves Hozzávalók: 1 kg karfiol, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, zöldpetrezselyem, 1 kanál tejföl, só. A karfiolt megtisztítjuk, ró­zsáira szétszedve megmossuk. Forró vízben félpuhára főzzük. Ekkor világos rántást készítünk, azzal felengedjük, zöldpetrezse­lyemmel ízesítjük és még 10 per­cig lassan főzzük, amíg a karfiol teljesen puha lesz. Betétnek apró liszt- vagy daragaluskát főzünk bele. Egy kanál tejfölre tálaljuk. Tökfőzelék Hozzávalók: 1,5 kg tök, 2 evőkanál olaj vagy 3 dkg zsír, 2 dkg liszt, fél fej hagyma, 1 csésze aludttej, 1 dl tejföl, kapor, só, pi­rospaprika, ecet. A tököt meggyaluljuk és gyengén besózzuk. Világos rán­tást készítünk kevés hagymával, pirospaprikával. A levétől gyen­gén kinyomkodott tököt beletesz- szük, gyengén ecetezzük, hogy ne főjön szét. Előbb kevés vízzel, illetve tejjel vagy egy csésze ösz- szehabart aludttejjel, esetleg író­val felengedjük. Tálalás előtt 1 dl tejfölt adunk hozzá. ízlés szerint apróra vágott zöld kaporral is készíthetjük. Párolt tök vajas mor­zsával Hozzávalók: 1,5 kg gyenge spárgatök, 5 dkg zsír vagy olaj, fél dkg só, 3 dkg vaj, 5 dkg mor­zsa. A tököt megtisztítjuk, belsejét kiszedjük, hosszában négyfelé, majd ujjnyi darabokra vágjuk és megsózzuk. Sóban tartjuk kb. fél óráig. A zsírt megfcrrrósítjuk és a tököt beletesszük. Nagy lángon, fedő alatt addig pároljuk, amíg átüvegesedik, közben néhány­szor megkevergetjük, vigyázva, hogy össze ne törjön. Ha még lé van alatta, fedő nélkül is párol­juk. Tűzálló tálba tesszük, vaj­ban pirított morzsával megszór­juk és pár percre a sütőbe tesz- szük. Önálló fogás vagy körítés, húsételek mellé. Zöldborsófőzelék Hozzávalók: 1 kg zöldborsó, 3 evőkanál olaj vagy 4 dkg zsír, 2 dkg liszt, 1 dl tej, zöldpetrezse­lyem, só. A zöldborsót kifejtjük és a zsi­radékon fedő alatt puhára párol­juk. Megszórjuk vagdalt zöld­petrezselyemmel, sózzuk, ízlés szerint cukrozott liszttel lehint­jük, s előbb vízzel, azután tejjel felengedjük és 3—4 percig főz­zük. Ha a külső zöld csövei még gyengék, azt is megfőzzük, és le­véve! engedjük fel a főzeléket. Állatkórház a „város szélén” Kutyák fertőző betegségei A szopornyica igen elteijedt vírusos betegség. Gyakorlatilag minden kutya átesik a fertőzé­sen, de a megbetegedés főleg a fiatal kutyák között gyakori. 'A fertőződött, betegségen átesett állatok rendszerint hosszú ideig védettek a vírussal szemben. A fertőződés a beteg állatok orr- és tüdőváladékával, a kilehelt per- mettel közvetlenül, valamint az ezekkel szennyezett tárgyak nya- logatásával, élelem, ivóvíz elfo­gyasztásával, közvetett úton is terjed. A kórokozó vírus a vérá­rammal minden szervbe eljuthat, de elsődlegesen a légző- és emésztőszerveket támadja meg. A lappangási idő, mely a fertő­ződéstől a betegség tünetekben való jelentkezéséig tart, 3—6 nap. Jellemző a kétfázisú lázgör­be. Az első fázisban 40—41 Cel­sius fokot is meghaladó belső hő­mérséklet, étvágytalanság, savós orrfolyás, kötőhártya-kipirulás észlelhető. (Itt kívánom megje­gyezni, hogy a kutyák—macskák normális belső testhőmérséklete 38—39 Celsius fok.) A bágyadt- ságot követően néhány napig láztalan lesz az állat, majd a má­sodik fázis tartós hőemelkedés­sel, nyálkás-gennyes orr-, szem- váladék-képződésseljár. A belső szemzugokban lévő hurutos— gennyes váladék (csipa) jellemző tünet, a kevésbé figyelmes állat­tulajdonos ilyenkor veszi észre, hogy kutyája beteg, és kéri a se­gítséget. Ha a vírus a légzőszer­veket támadja meg, hurutos, majd gennyes orrfolyás, nehezí­tett légzés, hörghurut, ha az emésztőszerveket, akkor pedig hányás—hasmenés jelentkezik. A szem kötőhártya-gyulladása jellegzetes. Ezek a hevenyelvál­tozások általában gyógyíthatók. Az esetek egy részében azonban kialakulhatnak a szopornyica idült kórformái is. Az orrtükör, valamint a talppárnák megvasta- godása kedvezőtlen kórlefolyás­ra utal. Az idegrendszeri tünetek, egyes izomcsoportok görcsös rángásai ugyancsak rossz kórjós- latúak, az ilyen tüneteket mutató állatok rendszerint gyógyíthatat­lanok. A gyógyítás tüneti kezelésből és a szövődmények megelőzésé­re irányuló antibiotikumok adá­sából áll. A kezelést bízzuk állat­orvosra. Védekezés céljából a beteg vagy betegségre gyanús kutyát különítsük el az egészsé­gesektől. Helyük, etető-itató edényük tisztogatására fokozot­tan ügyeljünk, s gondoskodjunk a fertőtlenítésről. (Leggyakorla­tiasabb, ha 1 vödör vízhez 1 üveg hypót keverünk. A meleg, forró vízbe kevert hypó fertőtlenítő hatása hatékonyabb.) A szopor­nyica elleni védekezés legmeg­bízhatóbb módja a megelőző vé-' dőoltás. Az első vakcinázást 8—10 hetes korban végezzük, majd rá egy hónapra adjuk az is­métlődő vakcinát. Ezt követően évente egyszer emlékeztető ol­tással védekezzünk a betegség ellen. (Jelenleg magyar és nyu­gati import kombinált vakcinái­val tudjuk védeni kutyáinkat szopornyica betegség ellen.) Aujeszky-féle betegség. A húsevők halálos kimenetelű ví­rusos betegsége. A fertőződés forrása a fertőzött sertés, a nyers vágóhídi hulladék. A kutya és a macska mindig a nyers sertéshús etetésétől betegszik meg. 2—4 napos lappangás után hirtelen bágyadtság, nyugtalankodás, kutyáknál igen jellemző és kór­jelző értékű bőrviszketegség je­lentkezik. Hevesen vakaródz- nak, testük simogatását is fájda­lommal viselik. Macskáknál jel­lemző a bőséges, nyúlós nyál- csorgás, fájdalmas nyávogás, az izomzat rángógörcse, esetenként eltérő pupillatágulat. A már megbetegedett állatok gyógyít­hatatlanok, az elhullás 1—2 nap alatt bekövetkezik. Legfonto­sabb a megelőzés, ezért a sertés­húst mindig csak hőkezelt álla­potban szabad etetni. dr. Csókay Csaba állatkórház-vezető főállatorvos Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés Az elkövetkező időszakban számos növénykultúrában — gyümölcsösökben és zöldségfé­lékben — az átlagosnál erősebb levéltetű-fertőzöttség kialakulá­sára kell felkészülniük. Az alma­fákon jól láthatók a levélpirosító almalevéltetvek jellegzetes káro­sításai, a levelek élénkpiros szí­neződése és bepödrődése. A ribiszkebokrokon is nagy tömegben találhatók a levélpiro­sító levéltetvek telepei. Szívoga- tásuktól a levéllemez felhólyago- sodik, majd erősen elszíneződik. A fogékony őszibarackfajtá­kon, valamint a szilván, cseresz­nyén, körtén is gondot okoznak ezek a szívókártevők. Ellenük leghatékonyabban korán, már a lemosópermetezésekkel lehet védekezni, de most a Bi 58 EC, Anthió 33 EC, Unifosz 50 EC mellett nagyon jó eredménnyel alkalmazható a Pirimor 50 DP készítmény, mely kíméli a hasz­nos élőszervezeteket pl. katica­bogár, fátyolka lárváit. A körtében a hajtáshervasztó darazsak kártétele vált szembe­tűnővé, ami hajtások hirtelen el- száradásában, megfeketedésé- ben jelentkezett-. A beteg részek eltávolításával mérsékelhetik károsításukat. Az utóbbi években egyre több gondot okoznak a körtelevél- bolhák tömeges megjelenése a körtésekben. A szívogatásuk következté­ben a hajtásnövekedés csökken, a levelek és gyümölcsök idő előtt lehullanak. Az általuk kiválasz­tott mézharmat és a rajta megte­lepedő korompenész a gyümölcs értékét nagymértékben csök­kenti. Most, időszerű ellenük vé­dekezni Dimilin 25 WP, Mitac 20, Decis 2,5 EC stb. alkalmazá­sát tanácsoljuk. Készüljenek fel a burgonya­bogarak lárváinak tömeges meg­jelenésére, a kezelések végrehaj­tására. A lárvák ellen a Bancol 50 WP, Decis 2,5 EC, Fendona 10 EC stb. jó hatást biztosítanak. Déliéi Adrienne Játék es testmozgás A gyermek számára az a legegészségesebb játék, ami testmozgás­sal párosul. Ehhez pedig nem kellenek méregdrága, ezrekbe kerülő, távirányításos csodák. Lássunk néhány ötletet: A. Olcsó és remek játék az ugrókötél, amivel egyedül és párosán is lehet játszani. B. A karika sokféle játéknak lehet eszköze, nemcsak hajtani lehet, de a derék körül forgatva ügyességfejlesztő, izomerősítő, jó mozgást biztosít. C. Ehhez a játékhoz csak két gyerkőc szükségeltetik. Egymással szemben állnak, a cipőjük orra szorosan összeér. Megfogják erősen egymás kezét, s először az egyik guggol le, a másik állva marad, majd fordítva; ezt kifáradásig lehet játszani. D. Ehhez elég egy jól felfújt lufi: a gyerek leül a földre, és lábujja hegyével gyengéden lökdösi felfelé a léggömböt, amíg csak mellé nem pottyan. A pszichológus válaszol A szorongás A legszörnyűbb érzések egyi­ke, amit ember átélhet. A szo­rongás: rettegés egy elháríthatat­lan veszélytől, kínos készülődés egy megoldhatatlannak vélt fel­adatra, folytonos aggódás szeret­teinkért, állandó balsejtelem a jövőre gondolva, mardosó lelki- ismeret-furdalás, feszítő nyugta­lanság — magunk sem tudjuk mi­ért. A szorongás pszichológiailag egy tartós, erős negatív érzelmi állapot. Szorongáskor a lelki él­ménnyel párhuzamosan az agy­sejtekben elektromos és bioké­miai változások zajlanak, ezt külső-belső testi változások kísé­rik. Például megváltozik a vér' vegyi összetétele, gyors szívdo­bogás, vérnyomás-emelkedés, izomremegés, izzadás, szájszára­dás következik be, és a szorongó ember tekintetén, arckifejezé­sén, mozdulatain, testtartásán, hangján — külső megfigyelő által jól érzékelhetően — tükröződik a lelkiállapota. A szorongásnak többnyire megvan a kiváltó oka, például nehéz feladat, valódi vagy lehet­séges veszélyhelyzet, fenyege­tettség, egzisztenciális bizonyta­lanság, védelmező kapcsolatok hiánya stb. Ezeken túl nagyon sok embernél kimutatható a hát­térben egy fokozott szorongásos készenlét, hajlam, amely a külső hatásokat nagyban felerősíti. Legyőzhető-e a szorongás? Sokan elfedni próbálják nyugtá­tokkal és alkohollal — mindket­tő rendkívül káros a szervezetre, és az alapproblémát nem oldja meg. A szorongás egy része jól levezethető sporttal és munká­val. A nyugtalanság aktív leküz­dése is segíthet. A problémák megbeszélése is könnyít, oldja a félelmét. Legeredményesebb a feldolgozás, az a belső munka, mellyel átgondoljuk, esetleg újra minősítjük a szorongást kiváltó eseményeket, és megpróbálunk megoldást keresni azok elkerülé­sére vagy befolyásolására, mi­közben magunkat is félrevezet­jük, erősítjük. A szorongás fellépésében, is­métlem a valóságos külső hatá­son kívül a tehetetlenség érzése a legfőbb: azaz, ha úgy érezzük, nem mi ellenőrizzük az esemé­nyeket és személyeket, mert mi gyengébbek vagyunk, és így azok befolyásolhatatlanul eluralkod­nak felettünk. Ezért a szorongás megelőzésében rendkívül fontos a gyakorlás: hatékony viselke­désmódok kipróbálása veszélyes helyzetek megoldására, felada­tok teljesítésére, ellenfelek vagy önmagunk „legyőzésére”. Hosz- szú távon még eredményesebb megoldás a nagyobb önbizalom fokozatos kifejlesztése. Ha vala­ki úgy érzi, hogy általában úrrá tud lenni a nehézségeken és a ve­szélyeken, az többnyire meg is próbálja felvenni a harcot, és eb­ben a harcban nagy erőbedobás­sal, szíwel-lélekkel vesz részt, ami elengedhetetlen a sikerhez — szemben a megfutamodással, a visszahúzódással, a tessék-lás- sék részvétellel és a panaszko­dással. Az önerő, önbizalom megszerzése mellett legalább olyan fontos még az is, hogy tá­maszt, segítő, védő emberi kap­csolatokat érezhessünk magunk körül. Sokasodnak körülöttünk a szorongást keltő helyzetek: tehát szükségünk van hatásos védeke­zésre. Dr. Ignácz Piroska Matrózstílusban — Fodros, harangszabású, hímzett Romantikus ruhák Megfigyelhetjük a divat körforgásában időről időre visszatér a romantikus irányzat. Hol apróbb motí­vumokkal az anyagok mintáiban, hol a ruhadarabok formáiban. A fodros, masnis lánykaruhákat tapasz­talat szerint szívesen viselik a legkisebbek és a nagyobbak is. 1. Kockás alpesi ruha tizenéves lányka részére. A kivágás körüli húzott vállfodor, a széles öv és fodrok alján a paszpól idegen anyagból készül. 2. Kinőtt ruhából készíthetjük az ujja nélküli felsőrészt. A szoknya farmervászon beleszabott zsebbel. 3./ Matrózstílusú leánykaruha pamutvászonból. A szoknya alul egy beállított harangszabású résszel bővül. 4./ Hátán gombolódó bolerószerű fodros felsőrész. A szoknya bő, húzott alján fodorral. Dísze az idegen anyagból készült fodrok. 5./ Kifelé bővülő egyszínű vászonruha. Az ujja széle a négyszögletes nyakkivágás, a gombolópánt, és a zsebek felső széle elütő színű anyagból ké­szül. 6./ Két színből kombinált háromfodros leánykaruha kockás alpesi és egyszínű anyagból készül. 7./ Aki szeret kézimunkázni vagy géppel hímezni, elkészítheti az öt részből Összeállított, vászon kislányruhát. A kereskedelemben kapható kész vászon madeira hímzett csík. 8./ Hosszabbításra alkalmas forma. Kife­lé bővülő kislányruha. A gallér s a fodor mintás kartonból készül. 9./ Kockás zefír vagy kartonruha, fehér vászon hímzett és paszpolozott fodros betéttel. A.hímzés színe és a paszpól a ruha egyik színével azonos. 10./ Pettyes ruha nagyobbacska lány részére. Vállra boruló, négyszögletes kivágású nagy gallérral. Alakí­tásra is alkalmas fazon. Villányi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents