Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. május 25., csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Zsebbevágó kérdés Energiatakarékosság a háztartásokban A közhiedelemmel ellentétben tekintélyes mennyiségű energiát fogyasztanak a háztartások, ennek költségei évente megközelítik a 30 milliárd forintot. A családok energiafelhasználásának mennyisége több mint a három nagy energiaigényes iparágé, a kohászaté, a vegyiparé és az építőiparé együttvéve. Fogyasztásuk évente több mint 8 millió tonna kőolajjal egyenértékű, és meghaladja az ország teljes energiafelhasználásának 28 százalékát. A családok éves költség- vetésében ezek a ráfordítások átlagosan 6000-7000 forintot jelentenek, de a jól gépesített háztartásokban ennek többszörösét fizetik. Érdemes tehát a lakossági fogyasztóknak is jobban odafigyelni erre a zsebbevágó kérdésre, az energiamegtakarítási lehetőségek felhasználására. A Magyar Média Vállalat gondozásában megjelent a lakások, családok energiafelhasználásának csökkentését szolgáló szakszerű tanácsok gyűjteménye, a „Háztartások takarékon” című kiadvány. Az ebben szereplő adatok szerint a háztartásokban felhasznált energia legnagyobb részét, 66 százalékát fűtésre fordítják, s ezért a túlfűtés megszüntetése és a hőveszteségek csökkentése ígéri a legnagyobb megtakarítást. Ehhez sok segítséget nyújt az új kiadvány a különböző fűtőberendezések tü- zeléstechnikailag legkedvezőbb kezelésének leírásával. Figyelmeztet arra is, hogy minden egy százalékos túlfűtés 6 százalékkal növeli az energiafogyasztást. A kiadvány szerzői többféle megoldást kínálnak az ablak- és ajtóréseken át elszökő meleg visszatartására, e hézagok szakszerű szigetelésre, tömítésére. Lényegesen növeli az ablak hőszigetelőképességét például a leengedett és zárt redőny is. A háztartási energiafogyasztás következő nagy tétele a melegvíz-felhasználás. A szakemberek az elektromos forróvíz-tárolók használatánál egyebek között azt ajánlják, hogy 60 fokos vagy ennél alacsonyabb hőmérsékletű melegvíz készítésére állítsák be, mert a forróbb működtetés már lényegesen meggyorsítja a vízkőképződést és a korróziót, s így az energiafogyasztás növelése mellett jelentősen csökkenti a berendezés élettartamát is. Nagyon sok jótanácsot sorolnak fel a szakemberek a sütés-főzésnél beidegződött rossz, energiapazarló szokások megszüntetésére, a takarékos fogások elsajátítására. Gáztűzhelynél például alapvető, hogy csak az étel forrásáig használjanak teljes lángot, utána takaréklángon főzzenek. Nem mellőzhető a gázégők rendszeres karbantartása sem, amellyel legkevesebb 10 százalékos gázmegtakarítás érhető el. Az energiatakarékossági jótanácsok kiterjednek valamennyi háztartási készülék ésszerű és balesetmentes használatára, a kereskedelmi forgalomban kapható készülékek és lámpatestek jellemzésére, továbbá a villamos- és gázszolgáltatás bevezetésének hivatalos eljárásaira, egyéb tudnivalóira is. A kiadványt a hírlapárusoknál vásárolhatják meg az édeklődők. (MTI) Lesz víz Noszvajon és Szomolyán Hosszú ideje visszatérő gond, hogy Noszvajon és a szomszédos Szomolyán nincs elegendő víz. Az utóbbi időben az elégedetlenség a tetőfokára hágott, olyannyira, hogy a helyi kútkezelő — aki a legkevésbé felelős a vízhiányért — a felmondáson törte a fejét. A kedélyek megnyugtatása érdekében Zámbori Ferenc,a. Heves Megyei Tanács Építési és Vízügyi osztályának vezetője a következő információkat jutatta el hozzánk. A Heves Megyei Vízmű Vállalat, a megyei tanács illetékes szakemberei mindent elkövetnek, hogy minél előbb megoldódjon a panaszos községek problémája. Ennek érdekében már elkészült egy részletes terv, amelyet az építési engedélyhez és a kivitelezéshez szükséges dokumentumok kidolgozása követ. A vezető elmondta azt is, hogy tavaly már fúrtak egy új kutat, de csekély hozama miatt ez nem oldotta meg a vízhiányt. Épp ezért most egy regionális rendszert alakítanak ki, mintegy 13 millió forintos költséggel. A szükséges anyagi fedezetet minden bizonnyal mihamarabb előteremtik különböző forrásokból. Az elképzelések szerint még ebben az évben megvalósítják a terveket. A- mielőbbi megnyugtató megoldás érdekében dolgozó szakemberek addig ,is kérik a lakosság türelmét és megértését. Esztergagépek — sorozatban A Szerszámgépipari Művek Budapesti Szerszámgépgyára az év elejétől részvénytársaságként működik. Az idén várhatóan 1,6 milliárd forint értékben állítanak elő különböző szerszámgépeket, amelyeket a piac változó igénye szerint fejlesztettek ki. Gépeik 65-70 százalékát exportálják. A gyártósoron sorozatba készülnek az esztergagépek (Fotó: Balaton József— MTI) Sikeres hatvani „éterhalászok” A jónak lehet rossz oldala is! Ezt Szűcs János, az MHSZ hatvani rádiós klubjának örökifjú vezetője mondta, utalással a Balassi utcai új otthonukba történt átte- lepülésre. A Vízmű Vállalat egykori központja ugyanis, alkalmasnak tűnik belső oktató, elméleti munkára valahány klub működése tekintetében, de ők a szűk terep miatt képtelenek antennák telepítésére. Holott ez az egész munka alapvető létfeltétele! így aztán most azt tervezik, hogy a klubvezető saját telkén, a Peres dombháton végzik munkájuk gyakorlati részét a rádiósok. Az „éter halászai”, az olyan nagy elődök sarkában, mint a többtusában, vagy gyorstávirászatban villogó Rohács Tibor, immár itt a tehetséges utánpótlás megannyi képviselője, aminek hitelességét a tardosi táborban minap megrendezett megyei verseny eredményei támasztják alá. A hatvani MHSZ-klub fiú és leány együttese ugyanis mind többtusában, mind a rádió iránymérő számokban megszerezte az elsőséget. A fiúk Rozman Gábor, Smid Attila, Sir oki Péter, a leányok pedig Tótpál Szilvia, Czmorek Mónika és Mácsai Zsuzsa össztételben vágták ki a rezet. Egy korosztállyal magasabb kategóriában szépen teljesítette küldetését a Riczó István irányításával működő önálló iskolai honvédelmi klub, a Rákóczi úti együttes is, amely az MHSZ egykori kihelyezett szakosztályából létesült. Tagjai közül különösképpen Tóth Istvánés Riczó Gábor tettek ki magukért rádió többtusában kivívott első helyezésükkel. Pedig az esős, hideg, zivataros időjárás nem kedvezett a versengésnek. Mind e gondok közepette Szűcs János klubvezető mégis előre tekint, mert már nyakukon van a júniusi országos bajnokság, majd a „Testvériségbarátság” címet viselő nemzetközi verseny, amelynek ez évben szintén Heves megye lesz a házigazdája. Marad tehát az egyelőre mostoha viszonyok közötti felkészülés, továbbá marad Liktor Pál segítőkészsége, aki a közelmúltban vette át az MHSZ-rádiósok utánpótlása szempontjából any- nyira fontos Farkas Imre utcai általános iskola kisdiákjainak felkészítését. Vagyis úgy tűnik, hogy a jelenlegi gondok ellenére nagyobb veszély nem fenyegeti a folyamatosságot, a hatvani „éterhalászok” további eredményeket ígérő ténykedését. (moldvay) Érettségivel nem könnyű Lesz-e mindenkinek első munkahelye? Néhány óvónőnek majd nem jut gyerek... Ahol mindig szükség van dolgos kezekre: a sütőSokszor megénekelték már a pályakezdés gondjait. Ahogy az első munkanapján még megille- tődött, vagy magabiztos, energiától duzzadó ifjú (lelkialkat dolga) találkozik a lehangoló realitásokkal. Ez a téma sem megvetendő, de érdemes feltenni azt a kérdést is: vajon jut-e egyáltalán minden fiatalnak első munkahely? Felkerestem a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetőjét, Kisgergely Istvánt, aki nem festette túl biztatónak az idei képet. Elmondta, hogy tanulmányaik befejezése után előreláthatóan 3573-an keresnek majd állást megyénkben, s noha 56-tal többen, mint az elmúlt évben, a tavalyinál 14 százalékkal kevesebb, összesen 2886 ajánlat várja őket. Lehetőségeiket az is szűkíti, hogy a munkaalkalmaknak mindössze 66 százalékát találják Egerben vagy a körzetközpontokban. Azokat, akik az általános iskola után nem tanulnak tovább, Heves és Füzesabony kivételével általában több hely várja, mint ahányan dolgozni szeretnének. Mehetnek ács-állványozónak, sütőipari- vagy szállítómunkásnak. Ennek ellenére mégsem perspektíva szakképzetlennek maradniuk, mivel a munkanélküliek táborában ez a legszélesebb réteg. Legnehezebb a szimpla érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők helyzete, valószínűleg közülük keresik majd fel legtöbben tanácsot kérve a megyei munkaügyi szolgáltató irodát. Egerben például eddig egyetlen gimnáziumi végzettséggel betölthető állást ajánlottak, Hevesen és Füzesabonyban azonban egyet sem. Az érettségizettek jórészének tehát — félretéve a négy év alatt beléjük nevelt értelmiségi ideált — meg kell elégednie a fizikai munkával, és minél hamarabb szert tenni valamilyen szakmára. Ezek a számok mindenképpen arra hívják fel a figyelmet, hogy a gimnáziumi oktatást hozzá kellene igazítani a gazdaság reális igényeihez, és használhatóbb ismereteket tanítani — például a fakultációs órákon. Segítségképpen tanfolyamokat szervez a szolgáltató iroda, elsősorban a fiatalok előbb említett csoportjának. Az általános ápolói és asszisztensi kurzus 18 hónapja alatt szakmunkásbizonyítványt szerezhetnek nemcsak a lányok, de az erősebb nem képviselői is. A férfiasabb területre vágyók elsajátíthatják a forgácsolás mesterfogásait, vagy az építőipari szakmák valamelyikét. Ezek az oktatási fonnák a munkaerőpiaci képzés keretébe tartoznak, így gyakorlatilag ingyenesek. A költségeket az OBMH fedezi a foglakoztatási alapból. Az elméleti és gyakorlati órák szeptember elején kezdődnek. Jobban boldogulhatnak a végzős szakközépiskolások, főleg ha számítástechnikai, pénzügyi, számviteli, közgazdasági vagy kereskedelmi ismereteket tanultak. Itt is vannak azonban nyugtalanítóbb példák. Az egri Gár— ipar (Fotó: Koncz János) donyi gimnázium óvónői tagozatáról 45 lány került ki, s mindösz- sze egy munkahelyet hirdettek számukra. Az előző évhez képest kevesebben fejezik be a szakmunkás- képzőt az idén. Nekik van legnagyobb esélyük, hogy zökkenők és fájó kompromisszumok nélkül helyezkedjenek el. Az autószerelők, vízvezeték szerelők, szobafestő-mázolok, kőművesek, varrónők, épületburkolók, géplakatosok esetében nagyjából megegyezik a kereslet és a kínálat. Akik esztergályosnak, ács-állványozónak, villanyszerelőnek, hegesztőnek, cipőfelsőrész-készítőnek tanultak, azokat tárt karokkal várják a különböző cégek, nehezebb dolguk lesz azonban a karosszérialakatosoknak, asztalosoknak, központifűtés-szerelőknek, fodrászoknak, villamos gépszerelőknek, szűcsöknek. Most pedig arról, mire számíthatnak a diplomások az értékes okmány megszerzése után. Köny- nyű azoknak a dolguk, akik a műszaki vagy a pénzügyi pályát választották, vagy az angol és a német nyelvet beszélik felső fokon, netán egyetemen szereztek pedagógus képesítést. Az egri tanárképző főiskolán végző me- gyénkbeliek azonban nem dúskálhatnak az ajánlatok között, nyolcvanhármukat csak 11 pályázat invitálja. Csak ehhez képrest számít jóhíríiek, hogy az előző évekhez képrest több iskola alkalmazna lányokat is, nem ragaszkodva a „tanár bácsikhoz”. Az egri öregdiákok Köszöntik n várost Az Egri Öregdiákok Baráti Társasága május 26-28. között háromnapos ünnepségsorozatot rendez annak emlékére, hogy a török iga alól felszabadulásunk után, 1689-ben, a mai Gárdonyi Géza Gimnázium "helyén lévő épületekben kezdte meg működését az első egri gimnázium. Tűnhet ez az évforduló akár keresettnek is, hiszen akkori és mai bajainkban-gondjainkban, megrázkódtatásainkban egy iskolai évszám, még az akkori esemény sem mérhető olyan jelentőségűnek, amelyről három napig kellene beszélnünk. Azért a kérdés összetettebb. Gondoljunk arra, hogy a lefolyt háromszáz évre történő visszapillantás mennyi hasznos tanulsággal szolgál. Aki a jubileumra szerkesztett évkönyvet végiglapozza, rájöhet, hogy egy kisváros mikrokozmosza nagyjából azonos jegyeket mutat az ország, a világ, a kor jelenségeivel. Okulást mindenképpen nyújt ez az évforduló, ha a lelkiség, a szellemi igények oldaláról közelítünk mindahhoz, amit utólag történelemnek hívunk. Kitetszik a történészek szorgos és avatott munkája nyomán, hogy Európa nem hagyta akkor sem cserben ezt a megcsigázott nemzetet. Elődeink nem késlekedtek elfogadni a segítő kezet, s a história domu- sok, okiratok, nevek, események, eredmények és kudarcok láncolata a bizonyíték rá, hogy a jozefinista törekvések, a tűzvészek, az emberi gyengeségek nem ingathatták meg a hitet: Közép- Európában is Európa van, mércénk nem lehet más, mint a kontinenst vezérlő eszmék időálló kötege. Lehet-e manapság túlértékelni olyan törekvést, amely erkölcsi és szellemi jelenünk újragondolását, elemzését, színesebbé tételét tűzi ki feladatként, azzal, hogy a félmúltból átmenteni kívánja a holnapba azokat a gondolatokat, amik az emberi közösségeket vezérelték a maguk idején? Mai magunkat csak úgy haladhatjuk meg, ha jól irányzó- dunk a múlthoz képest, tiszta fejjel, lelkiismerettel kutatjuk azt a harmóniát, amely bennünk jöhet csak létre. Nem mások által, hanem csakis úgy, ahogyan gondolataink, érzelmeink, netán szenvedélyeink között rendet és illő összhangot teremtünk. Nem görögtüzes ünnepet készítenek az egri öregdiákok. Idejönnek az ország minden részéből ezek a párszázak, de hazautaznak Európa sok városából is, Rómából, Stuttgartból, Bécs- ből, Hamburgból, s talán a tengerentúlról is. Mert az A lma Mater mindannyiuknak Édesanyja volt nyolc éven keresztül; a Nevelő Anya. Nemcsak Te Deumot zeng ez a párszáz „öregfiú” a mai gárdonyis diákokkal együtt, de élvezni fogja, hogy Kossuth-dijas zeneszerzőnk kórusművet írt, a zongoraművész előadja alkalmi opusát, a festőművész kereszt- metszetét adja képeivel tartalmas életének. A kedves tanárra emlékeznek, Ócsvár Gézára, aki tanári pályáját Egerben futotta végig. Több száz tudományos és irodalmi publikációból válogatva ízelítőt kapnak az ünnepség látogatói abból a szellemiségből, amely a háromszáz év alatt működő intézmény tanárai és diákjai által formát kapxjtt. Nagyobb nyomatéka és markánsabb hangsúlya lesz eme szándékának még azzal is, hogy a volt egri diák, dr. Kulcsár Kálmán, igazságügyminiszter mond ünnepi beszédet; bizonyára érintve mozgalmas napjaink jó néhány jogi és etikai kérdését is. Az évfordulót márványtáblába vésetik. És azok nevét is, akik a második világháború éveiben az életüket áldozták. Kései és megbánó főhajtás ez a hősök emléke előtt. Az egykori és mai diákok a Dobó szobor megkoszorúzásával a várost tisztelik meg, s ezzel kötelezik magukat arra, hogy amit ebben a bükkalji kis Athénban kaptak, kapnak, kamatoztatják majd — képességeik és lehetőségeik szerint — Eger javára és a nagyobb haza boldogulására. Mert a tett-mozgás; az eleven erő viszi előbbre az életet a kibontakozás irányába. Oda, ahol egyszer mégiscsak megjelenik, megjelenhetik a kiművelt emberfők sokasága! F. A.
