Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-25 / 121. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. május 25., csütörtök Teng Hsziao-ping lemondását is követelik 0 statárium ötödik napja Járványveszély a Tienanmen téren A pekingi lakosság kedden megtartott egymilliós felvonulása és tüntetése után a fővárosi diákok és a vidéki egyetemekről és főiskolákról Pekingbe érkezett mintegy hetvenezer diák gyakorlatilag egész éjjel folytatta a tüntetést a Tienanmen-téren és a pártközpont előtt. A diáktömegek követelték Li Peng miniszterelnök eltávolítását és Jang Sang-kun államelnök, valamint Teng Hsziao-ping, a központi katonai bizottság elnökének lemondását. Szerepelt követeléseik között a Peking környékén tartózkodó katonai egységek azonnali visszavonása és a rendkívüli állapot bevezetéséről szóló kormányrendelet hatályon kívül helyezése. Pekingben szerdán nyugodt volt a helyzet. A diákok tízezrei tartózkodtak a Tienanmen-téren és folytatták ülősztrájkjukat a Csungnanhaj, a párt és a kormány központja előtt. A kedden három Hunan tartományi ember által festékkel lefröcskölt Mao Ce-tung portrét újjal cserélték ki. Peking-szerte elterjedt hírek szerint Csao Ce-jang a pártközpontban tartózkodik. Ezt támasztja alá, hogy Csien Csi-csen külügyminiszter nyugati diplomaták előtt kijelentette, változatlanul Csao Ce-jang a Kínai Kommunista Párt központi bizottságának főtitkára. Hivatalos kínai közlés szerint Van Li, a parlament állandó bizottságának elnöke „egészségügyi okokból” félbeszakította tizenegy naposra tervezett egyesült államokbeli látogatását és úton van Pekingbe. Nem hivatalos kínai források tudni vélik, hogy a kínai pártvezetésen belül felülkerekedett a reformszárny, visszahelyezték tisztségébe Csao Ce-jang főtitkárt és Van Li hazaérkezése után azonnal összeül a parlament elnöksége, hogy döntsön Li Peng miniszterelnök sorsáról és az általa bejelentett rendkívüli állapot megszüntetéséről. Pekingben reményteljes várakozás tapasztalható a lakosság és a diákság körében. Mindenki váija a vezetésen belül elhatározott személyi változás hivatalos bejelentését. * Nem csak a belpolitikai helyzet stabilitását, hanem emberek egészségét is veszélyeztetik a pekingi Tienanmen-téren hetek óta tartó tüntetések: a nagy zsúfoltságban egyre romlanak a higiéniai és közegészségügyi feltételek, sőt, az orvosok járánykitö- réstől is tartanak. A téren minden éjjel mintegy 20-30 ezer diák alszik az utcán. „A közállapotok a téren igen rosszak, s bármelyik pillanatban kitörhet egy komoly járvány” — figyelmeztetett szerdán a The Peking Daily címoldalán a kínai vöröskereszt. A fertőzés legfőbb forrása a nagy mennyiségű hulladék, amely az utóbbi napokban gyűlt össze a helyszínen. A szemetet egyelőre lehetetlen eltakarítani, annyit lehet tenni csupán, hogy naponta fertőtlenítővel szólják be a kupacokat. Orrfacsaró bűz terjeng mindenfelé, a környékbeli illemhelyek ugyanis nem elegendőek, bár a múlt héten — a diákok egészsége védelmében — a térre vezényelt autóbuszokban is ideiglenes illemhelyeket alakítottak ki a diákok. A sztrájkoló diákok között sokan megfáztak, többen gyomorbán- talmakra panaszkodnak. Sok tüntetőt csak egy vékony pokróc védi az éjjeli hidegtől, a záporoktól, az esetleges viharoktól. Egyesek alkalmi sátort tákoltak össze vitorlavászonból vagy műanyagtakaróból. A járványveszély tűnik most a legsúlyosabbnak, megelőzésére a téren 600-700 pekingi orvos teljesít szolgálatot: hétfőn már fertőtlenített törölközőket osztottak szét a diákok között, hogy legalább étkezés előtt kezet tö- rölhessenk. „Ameddig az idő nem fordul melegebbre és nem áll el a szél, semmi sincs veszve” — vélekedett az egyik orvos. I7*f / Világszépe * 1989 CANCÚN, Mexikó: A holland Angela Visser, a világ legújabb szépségkirálynője, boldogan integet május 23-án az eredményhirdetés után. A Miss Universe '89 szőke hajú, zöld szemű és 175 cm magas. (Népújság-telefató - MTI Külföldi Képszolgálat) Az elszaporodó tettlegességek ellen tiltakoznak Vasutassztrájk Párizsban A párizsi körzetben szerdán tovább terjedt a vasutasok sztrájkja, amivel az elszaporodó tettlegességek ellen tiltakoznak, és követelik az államvasutak igazgatóságától a vasúti személyzet létszámának emelését. A párizsi pályaudvarok közül csak a Montpamasse-on volt zavartalan a forgalom. A többin átlag az elővárosi járatok harmada közlekedett és fennakadások voltak a távolsági járatokon is. Egy kisváros állomásán a vonaljukra hiába váró ingázók beverték az iroda ablakait. A zavargásnak rendőri beavatkozás vetett véget és kisegítő vonatot küldtek az ott rekedt ingázók beszállítására. Becslések szerint szerdán 600 ezer elővárosi ingázó nem tudott szokott vonatjával munkába menni. Kétszer ítélték halálra a kémelhárító főnököt, de csak most kapták el — Hiába kapott kegyelmet Pompidoutól Francia háborűs bűnös A francia csendőrség szerdán egy lyoni kolostorban letartóztatta Paul Touviert, akit nyolc éve köröznek az emberiség ellen elkövetett bűnök vádjával. A 74 éves háborús bűnös, a lyoni elhárítás egykori parancsnoka Paul Lacroix álnéven talált menedéket a Marcel Lefebvre szakadár katolikus mozgalmához tartozó bencés kolostorban. A „francia Barbie” ellen hosszú huzavona után 1981-ben adta ki a körözést és letartóztatási parancsot egy párizsi vizsgálóbíró „emberiség elleni bűn, gyilkosságok, szándékos emberölések és szabadság elleni merényletek” miatt. A „francia Barbie” gyakorlatilag jó negyven éve bújkál az igazságszolgáltatás elől. A nácikkal kollaboráló Vichy-i rendszer idején Touvier 1943 októbertől a felszabadulásig a lyoni rendőrségen a kémelhárítás parancsnoka volt. Ilyen minőségében számos ellenálló szerint ő gyilkolta meg Victor Bascht, az ellenállás egyik legendás alakját és folytatott hajtóvadászatot más ellenállók ellen. Ezért 1945-ben Lyonban, majd 1947-ben Chambéryben halálra ítélték, de egérutat nyert az igazságszolgáltatás elől. E halálos ítéletei 1967- ben elévültek, sőt 1971-ben mellékbüntetéseire nézve elnöki kegyelmet is kapott Pompidoutól. Az egykori ellenállók azonban hatalmas felháborodással fogadták a halálos ítéletek elévülését és 1973-ban hat keresetet nyújtottak be ellene emberiség elleni bűnök címén. Elhúzódó jogi huzavona után 1981-ben adták ki ellene a körözést. Magyarországról jelentik Ahogyan a tudósítók látnak bennünket A külföld felfokozott érdeklődése a magyarországi változások iráni a világsajtó hasábjain is egyre nyilvánvalóbb. Egyre több sajtószerv, rádió- és tv-társaság jelentkezik és küldi el hozzánk tudósítóját. A Magyarországon „állomásozó” külföldi tudósítók száma jelenleg harmincra tehető. Hogyan, milyen körülmények között dolgoznak ők, mi a véleményük a jelenlegi magyar tájékoztatásról? Erről és sok minden egyébről faggattuk a Budapesten dolgozó tudósítókat. A megváltozott kelet-európai story Ludwik Loos, a lengyel Trybuna Ludu tudósítója: „Meglepő, hogy az újságok milyen szabadon írnak” sze tolmácsom is van, aki sokat Beszélgetés Mark Franklanddal, a brit The Observer című hetilap kelet-európai tudósítójával — Mióta van Magyarorszá- kai helyzet. Az elmúlt három évgon? Kérem beszéljen eddigi új- ben azonban megváltozott „a ke- ságírói pályafutásáról. let-európai story”. Másképp kell M.F.: Budapesti irodánkat ez év februárjában nyitottuk meg. Ezt megelőzően az NSZK-ban volt a székhelyem, onnan tudósítottam Kelet-Európáról. A bonni korszak 1987-89-ig tartott. Egyébként már vagy harminc éve űzöm ezt a szakmát. Moszkvából, Indokínából, Tokióból, Washingtonból is tudósítottam a lapot korábban. — Honnan jött az ötlet, hogy Budapesten létesítsenek irodát? M.F.: 1985-ig a legtöbb brit, nyugat-európai lap Bécsből tudósított Keiet-Európáról. Én, például 1977-1981 között Londonban voltam a The Observer kelet-európai tudósítója. És ezt akkor meg is lehetett tenni, hisz akkoriban még viszonylag nyugodt volt a kelet-európai politiirm, a helyzet sokkal bonyolultabb, több figyelmet érdemel. Magyarország is sokkal nyitottabb lett. Választhattam Varsó és Budapest között. Mivel Lengyelországot jobban ismerem és ott van is egy emberünk, ezért inkább úgy döntöttem, hogy Budapestre helyezzük az irodánkat. — Milyenek Magyarországon egy nyugati újságíró munkafeltételei? M.F.: A lengyelországihoz tudom hasonlítani. Mindkét országban egyformán nyílt a sajtó. Mivel egész Kelet-Éurópában utazgatok, ezért el tudom mondani, hogy az NDK-ban és Csehszlovákiában már más a helyzet, ami a nyugati újságírók munka- "feltételeit illeti. A 10-15 évvel ez előtti lengyelországi helyzethez hasonlítanám azokat. Most lehet látni, hogy a kelet-európai országok mennyire különböznek egymástól. Régebben minden azonos séma szerint működött. Most minden egyes kelet-európai ország más eset. Ez több tudást és több munkát is igényel. — Vannak-e nehézségei, amelyeket nem tud leküzdeni? M.F.: Nagy gondom a nyelv. Lengyelül és oroszul tudok, magyarul azonban nem. Ha állandóan itt lennék, talán megtanulhatnám a nyelvet, de így nem megy. Egyébként kétségtelenül a legnagyobb akadály a rossz telefonhálózat. Budapest nagyon is megfelelő hely lehetne a Nyugat számára, hogy a kelet-európai térség sajtócentruma legyen. Itt és most Európában a telefon ma már nélkülözhetetlen eszköz, a kapcsolatok létesítésének az alapja. — Mi a vonzóbb ma egy lengyel újságírónak, a belpolitikai, avagy inkább a külpolitikai újságírás? L.L.: A lengyelországi helyzet egyre érdekesebb lett. Kollégáim — akikkel együtt végeztem a varsói egyetem újságíró tanszékén — többsége belpolitikai újságíró. Én 1986 óta vagyok budapesti tudósító. Azelőtt egy észak-lengyelországi megyei lapnál dolgoztam. — Mi szerint válogatja a témáit? L.L.: Legelőször is tudom, hogy mivel küszködnek a lengyelek, milyen ott a helyzet.En- nek alapján próbálom eldönteni mi az, ami érdekelheti a lengyel olvasót. Még mielőtt Magyarországra jöttem, tudtam, hogy a két országnak rengeteg hasonló problémája van. Emlékszem, hogy ezzel a „hasonlósággal” először 1956-ban találkoztam. — Milyen forrásokat használ, hogyan dolgozik? L.L.: A német nyelvű MTI- kiadványokból, a rádió német nyelvű adásaiból dolgozom. Perfordít, segít. Ha nem tudnék németül, meg kellene tanulnom magyarul. Amikor három évvel ezelőtt ide kerültem, olyan érzésem volt, mintha egyes hivatalokban nem szeretnének információt adni. 5 877 011 i 58 205 988 d Akkoriban keresni kellett a té5 884 728 i 58 221 422 f mát. Most már erről szó sincs. 5 892 445 i 58 229 139 i Sőt mostanában inkább az az ér5 923 313 h 58 252 290 d zésem, hogy túl sokat tudok. A szomszédomat például, akit na5 931 030 i 58 267 724 g 5 954 181 d 58 283 158 g gyon érdekel a politika, előfor5 961 898 f 58 298 592 dul, hogy meg tudom lepni bizo5 969 615 i 58 306 309 i nyos információkkal. 58 005 346 h 58 314 026 h — Előfordult a három év alatt, 58 013 063 e 58 321 743 i hogy meglepődött valamin? 58 043 931 h 58 337 177 h L.L.: Néha még magam is meg 58 059 365 h 58 344 894 d vagyok lepve, hogy a magyar új58 067 082 d 58 352 611 h ságok, milyen szabadon írnak, 58 074 799 h 58 383 479 a legalábbis a régebbi stílusukhoz 58 090 233 g 58 398 913 f képest. Igaz Lengyelországban a 58 097 950 i 58 414 347 i sajtó 1980 augusztusától egészen 58 105 667 i 58 429 781 f 1981. decemberéig még ennél is 58 121 101 e 58 452 932 h szókimondóbb volt. Azt azon58 128 818 i 58 468 366 d ban nem kívánom maguknak, 58 136 535 e 58 476 083 f hogy a sajtóban odáig jussanak, 58 151 969 d 58 483 800 d mint mi annak idején. Az újságí58 182 837 f 58 499 234 f rásban szerintem a tényeknek 58 190 554 e 58 537 819 g kell dominálni. A tényeket kell 58 198 271 f 58 591 838 h hagyni érvényesülni. (MTI) Nem számít bűnnek ha Törökországban maradnak A bulgáriai zavargásokról A Todor Ikonomovo és Kaoli- novo településeken kezdődött zavargások, amelyeknek már három halálos áldozatuk és három sebesültjük van, más észak-keleti falvakra is kiterjedtek Bulgáriában. Bár a közlés részletekkel nem szolgál, annyi mégis megállapítható belőle, hogy az események a bolgár vezetésnek egy pozitív lépéséhez kapcsolódnak. Ahhoz a mintegy másfél hete elfogadott törvényhez, amelynek értelmében szeptember 1-től minden bolgár állampolgár öt évig, s a világ minden országára érvényes útlevelet kap. A hivatalos közleményben nem esik szó arról, hogy a rendbontások résztvevői magukat töröknek valló állampolgárok, csak arról, hogy sokan közülük „alkoholos befolyásoltság alatt” , illetve „külföldi rádióállomások felbujtására” cselekedtek. Az új útlevéltörvény nem utolsósorban e problémára kínál megnyugtató megoldást. Az útlevél- törvény parlamenti elfogadása előtt egy bolgár újságíró sajtóértekezleten azt kérdezte a belügyminisztertől : nem tart-e a vezetés attól, hogy „valóságos áradat” indul majd meg „dél-keleti irányba”? A miniszter válasza az volt: „minden állampolgár maga dönti el, hogy milyen irányba utazik”. A jövőben nem minősül bűn- cselekménynek, ha valaki nem tér vissza az útlevelében meghatározott időn belül — például Törökországból. Nem veszíti el bulgáriai javait, s bolgár állam- polgárságát még akkor sem, ha közben más állampolgárságot vesz fel. Bármikor hazalátogathat vagy visszaköltözhet Bulgáriába. Az útlevélről és a kettős állampolgárság visszaállításáról szóló törvények kétségtelenül humánus és korszerű megoldást kínálnak egész sor problémát illetően. Információ hiányában csak találgatni lehet: a hivatalos közlésben a rendbontások okaként emlegetett „félreértés” olyasmit jelenthet, hogy egyesek már most élni akartak a csak szeptembertől érvényes lehetőséggel. Esetleg olyan rémhír terjedhetett el, amely szerint a muzulmánokra az egész nem érvényes. Részletes tájékoztatás hiányában a kárhoztatott „külföldi rádióállomások” azt mondhatnak, amit akarnak. Gyorslista Az 1989. május 23-án megtartott májusi telelottó tárgynye- remény-sorsolásról. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 Ft) B Dacia 1310 TX tip. személygépkocsira szóló utalvány C Dacia 1310 TLX tip. személy- gépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30.000 Ft) E Sanyo rádiómagnó F Vásárlási utalvány (9000 Ft) G Vásárlási utalvány (7000 Ft) H Vásárlási utalvány (5000 Ft) I Vásárlási utalvány (4000 Ft)
