Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. május 20., szombat A Centrum Áruházban Tizenöt éves jubileum Kibékülés viharos külsőségek közepette (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly — most először — nem tudták teljesíteni a nyereségter­vet. Ebben valószínűleg nagy szerepe volt a bevezetett általá­nos forgalmi adónak és a szemé­lyi jövedelemadónak. Az előbbi ugyanis emelte az árakat, az „Aphrodite szigete", „lehor­gonyzóit repülőgép-anyahajó", „a Mediterrán fordító-korongja" — valamennyi jelzős szerkezet ugyanazt az országot takarja, at­tól függően, hogy éppen termé­szeti szépségét, katonai-straté­giai avagy üzleti-gazdasági jelen­tőségét kívánják kidomborítani. A Földközi-tenger keleti me­dencéjében, Európától, Ázsiától és Afrikától nagyjából azonos tá­volságra fekvő, 9251 négyzetki­lométer alapterületű és a legfris­sebb, becsült adatok szerint 677 200 lakosú Ciprus viszontagsá­gos történelmi múltat mondhat magáénak. Önállóságát — há­rom évszázados török megszál­lás, majd csaknem száz éves brit gyarmati uralom után — 1960- ban nyerte el, fegyveres felszaba­dító harc után. A Makariosz ve­zetésével kivívott függetlenséget nem sokáig élvezhették zavarta­lanul a ciprusiak: az érsek-elnök rendszerének megdöntésére 1974-ben — az athéni junta ösz­tönzésére, a Görögországhoz va­ló csatolás céljából — görög ka­tonatisztek sikertelen puccsot hajtottak végre. Ezt használta fel ürügyül Törökország, a Ciprus függetlenségét nemzetközi egyezmény értelmében garantá­ló egyik hatalom arra, hogy mintegy 18 százaléknyi török la­kosság védelmére csapatokat küldjön a szigetre. Az inváziós erők mind a mai napig megszáll­va tartják az ország északi har­madát, beleértve a főváros, Ni­cosia egy részét is, elkülönítve az évszázadok óta együtt élő görög és török közösséget. A megszállt területen 1983-ban kikiáltották az úgynevezett Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amit egye­dül Törökország ismert el. A nemzetközi feszültséggóc­ként jelentkező ciprusi kérdés rendezésére tett próbálkozások eddig nem vezettek eredményre. A két közösség közötti tárgyalá­sok — a múlt év februárjában megválasztott Vasziliu elnök energikus, s egyben rugalmas kezdeményezésének köszönhe­tően — az ENSZ felügyelete alatt, három és fél évi szünet után tavaly szeptemberben ismét megkezdődtek. Az álláspontok­ban azonban változatlanuljelen­tősek az eltérések. Vasziliu a tö­rök csapatok és a nyomukban ér­utóbbi csökkentette a keresete­ket. A piaci pozíciókat az egyre erősödő konkurenciaharcban az áruválasztékkal, a viszonylag mérsékelt árakkal kívánják meg­tartani. Nem az a cél, hogy az ár­emelések által érjenek el nyeresé­get, hanem az, hogy a megválto­zott gazdasági körülmények kö­kezett törökországi telepesek (körülbelül harminc-, illetve hat­vanöt ezer fő) távozásához, Denktas török ciprusi vezető pe­dig a maradásukhoz ragaszko­dik. Vasziliu a két közösség egy­séges, szuverén, föderatív álla­maként képzeli el Ciprust, Denktas viszont „két nép-két ál­lam” nagyon laza szövetségét akarja. Az 1974. évi események sajá­tos helyzetet teremtettek az or­szág gazdaságában. Az északi megszállt területeken maradt az ipari kapacitás négyötöde, a tu­risztikai létesítmények 70 száza­léka, a legjobb minőségű földek döntő többsége. A 15 évvel ez­előtti ötezres szállodai férőhely­kapacitás megtízszereződött, a devizabevételek tavaly megha­ladták a hétszázmillió dollárt, vagyis naponta egy milllió cipru­si fontot hoztak az országnak. A legújabb, rövidesen közzéteen­dő gazdaságfejlesztési tervek már az új elnök kormányának az elképzeléseit tükrözik. Georgiosz Vasziliu 1931. má­jus 20-ikán született Famagusz- tában. Orvos szülei 1941-ben az AKEL, a ciprusi kommunista párt alapítói között voltak. Va­sziliu nős, felesége, Andrula ügyvéd. Egy 22 éves lányuk, s két — 18 illetve 14 éves — fiuk van. A még diákkorú Vasziliu édes­anyjával került Magyarországra, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetemen 1955-ben szerzett kitüntetéses diplomát, utána két évig a budapesti Köz­gazdaságtudományi Intézetben dolgozott. 1958-ban doktorált, majd Angliában tanult tovább: piackutatásra szakosodott, Cip­rusra 1962-ben tért vissza, s ha­marosan megalapította a Közel- Keleti Piackutató Intézetet, amely ma már a térség legna­gyobb ilyen szolgáltatásokat nyújtó cége, 12 országban mű­ködő hivatallal. A tevékenysége révén millio­mossá vált, sokoldalúan művelt, görög anyanyelvén kívül ango­lul, franciául, oroszul, németül, olaszul és — ma is folyékonyan — magyarul beszélő Vasziliu jelen­tős szerepet játszott Ciprus gaz­dasági, társadalmi és kulturális életében. Egyetlen politikai párthoz sem csatlakozott, s így zepette is helytálljanak, a Cent­rumban vásárlók mindig megta­lálják az igényeiknek megfelelő terméket és elégedettek legyenek a kiszolgálással. Az évforduló alkalmából teg­nap mindenki, aki ezer forint fe­lett vásárolt, ajándékcikkek kö­zül választhatott. független jelöltként — de maga mögött tudva az AKEL támoga­tását — indult és győzött az 1988. februárjában megtartott elnök- választáson. Köztársasági elnök­ként először látogat szocialista országba — hazánkba. Magyarország és Ciprus kap­csolatai problémamentesek. Legmagasabb szintű látogatá­sokra eddig két ízben került sor: Szpirosz Kiprianu elnök 1981- ben járt Budapesten, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnökét pedig két évvel később fogadták Nicosiában. Georgiusz Vasziliu köztársasági elnököt május 21- ikén kezdődő hivatalos látogatá­sára Straub F. Brúnó hívta meg. A két ország közötti gazdasá­gi-kereskedelmi kapcsolatok vo­lumene egyik fél számára sem különösebben jelentős — Ciprus teljes kereskedelmi forgalmában hazánk részesedése egy százalék körüli —, értéke tavaly 16 millió dollárt tett ki, magyar aktívum­mal. A sok kis tételből összeálló exportunk szerkezete meglehe­tősen korszerűtlen, javarészt fél­kész termék és alapanyag, betonacél, hengerelt áru, műbőr. Ciprus elsősorban bort, hús-sű­ENSZ Vita Romániáról Élesen bírálta csütörtökön a ro­mán vezetés politikáját, a nemzeti­ségi jogok elsorvasztását az Egye­sült Államok az ENSZ-ben. A gazdasági és szociális tanács illeté­kes testületében folytatódott a vita az emberi jogok kérdéséről és újabb felszólalók ítélték el a romá­niai helyzetet, támogatva az ENSZ-különmegbízott kiküldé­sét. Romániában hiányoznak az alapvető szabadságjogok, hangoz­tatta az Egyesült Államok képvi­selője: állampolgárok, akik bírál­ják a kormány politikáját, talál­kozni kívánnak külföldi diploma­tákkal vagy újságírókkaj, rendőr­ségi zaklatást, munkahelyük el­vesztését, börtönt, háziőrizetet vagy ideggyógyintézeti elzárást kockáztatnak. Hasonló veszélyek­kel kerülnek szembe azok is akik pusztán csak el akarják hagyni az országot. „Az újabban kibővített áttele­pítési program, amennyiben a kö­vetkező években végrehajtják, a hagyományos falvak ezreinek le­rombolásához vezet. Olyan tele­pülésekhez, amelyek közül sok századokon át szeretett lakóhelye a kisebbségeknek. A kormány állí­tása ellenére, hogy minden állam­polgárt egyenlően kezelnek, (utalt a román nagykövet előző napi fel­szólalására) a nemzetiségek külö­nösen a magyarok és a németek oktatási és kulturális lehetőségei állandóan csökkennek, hangoz­tatta az amerikai diplomata. Norvégia képviselője ugyan­csak teljes támogatásáról biztosí­totta a döntést, hogy különmegbí­zott foglalkozik az emberi jogok romániai helyzetével. rítményt, ruházati cikkeket, ma­zsolát, citromot szállít Magyar- országra. A kereskedelemben a Cipruson átmenő, más orszá­gokba irányuló magyar átmenő forgalom jelentéktelen, nem használjuk ki kellőképpen azt a „fordító korong” szerepet, ame­lyet Ciprus játszik Európa és a Közel-Kelet között. Kívánatos lenne az együttműködés maga­sabb rendű formáinak a kialakí­tása, így például vegyes vállala­tok alapítása. Máris lendületesen fejlődik viszont a két ország közötti ide­genforgalom amiben jelentős szerepet játszik a vízumkényszer két évvel ezelőtti kölcsönös meg­szüntetése. Tavaly — becsült adatok szerint — három-három ezer felett volt a másik országba eljutott turisták száma. Az együttműködés bővülésé­nek ígéretes területe lehet az okj tatás. Cipruson ugyanis nincs egyetem, így szakembereik kül­földön kapnak felsőfokú képesí­tést. A sikeres közgazdász-üzlet­ember Vasziliu elnök Budapes­ten szerzett diplomája a magyar egyetemek legjobb referenciája... Kopreda Dezső A történelem vágott grimaszt a héten Pekingben. Az utcákra kirajzó tízezrek egy szovjet poli­tikust éltettek, annak a Szovjetu­niónak a vezetőjét, amelyet Kína az elmúlt évtizedekben riválisá­nak tartott. A legjobb forgató- könyvet is a történelem képes ír­ni. Éredetileg más volt ez a szce- nárió: ünnepélyes fogadtatás, hosszan tartó kézfogások, a ki­békülés nyugodt méltatása, a nyolcvanas években váltó kínai külpolitika erőfeszítéseinek megkoronázása egy Wagner operához méltó díszletek között. Ezzel szemben Gorbacsovot a repülőtéren, s nem a városköz­pontban üdvözölték ceremóniá­val, a hátsó ajtón csempészték be a kínai parlament épületébe, saj­tóértekezletének helyszínét az utolsó pillanatban megváltoztat­ták, s a fotósok is elestek egy há­lás témától: Gorbacsov nem jár­hatott a császári palotában. A kínai-szovjet kibékülésre ennek ellenére ráütötték a pe­csétet, de olyan körülmények között, amelyeket a pekingi ven­déglátók álmukban sem képzel­tek el. A pillanat, Teng Hsziao- ping életművének megkorono- zása egyben a kiátkozás pillana­tává vált. A Mennyei Béke Ka­pujának terén annak a politikus­nak a távozását követelték, akit öt évvel korábban ugyanezen a téren, a Népköztársaság kikiál­tásának 35. évfordulóján még a mennyekbe menesztettek. Kíná­ban ismét véget ért egy korszak. A vendég sikerlistáján éppen politikai reformkezdeményezé­sek szerepelnek, a gazdaság a legelemibb szinten is stagnál. Lá­togatása egybeesett azzal, ami­kor Pekingben és más városok­ban, a politikai változtatás szük­ségességét korábban liberálisan kezelő Hu Jao-pang halálát kö­vetően, elemi erővel tört fel „a nem csak kenyérrel él az ember” igénye. Az értelmiségiek, a vá­roslakók, a bérből és fizetésből élők körében, ott ahol az inflá­ció, a munkanélküliség a legke­ményebben sújtja az embereket. Mert hiába beszélt Li Peng mi­niszterelnök Gorbacsov elutazá­sának napján „országos káosz­ról” a több mint 800 milliós falu­si Kína hallgatott. Nehéz volt eldönteni, hogy a pekingi monstre politikai kon­certen a bel- vagy a külpolitika játszotta a főszólamot. Hol az egyik erősödött fel, hol a másik, hol pedig kórus kísérte polifóni­ába olvadt egybe a kettő. A kínai dirigensek igyekeztek kézben tartani az előadást. A külpolitikai főszólamból egyértelmű volt, hogy a találkozó kiérdemli a jó előre oda ítélt „történelmi jelzőt. Harminc év szünet után találkozott egymás­sal a két ország pártfőtitkára, be­hegedtnek nyilvánították a be­hegedt sebeket, új alapokon áll­va helyreállították a pártkapcso­latokat. A régmúltról kevés szó esett, az is sietősen, a tekintetek a jövőre irányultak, a két óriás ci­vilizált együttlétezésének és együttműködésének remélhető­en nyugodt évtizedeire. Kínai válasz minderre nem ér­kezett, a pekingi vezetők kórhá­zakba és a térre siettek, hogy le­beszéljék az éhségsztrájkotokat akciójuk folytatásáról. A moszkvai vendég jött, látott, győzött — a kínai vezetőknek megmaradt a kényes belpolitikai probléma, amelyet, úgy tűnik, nem lehet csupán tüneti kezelés­sel — a felvonulók ideig-óráig tartó lecsillapításával — megol­dani. Ez a feladat már nem Teng Hsziao-pingre vár. S bizonyos az is, hogy Teng helyét a kínai törté­nelemben — ugyanúgy, mint Ká­dár Jánosét Magyarországon — nem tünékeny indulatok jelölik majd ki. J A MAFILM „CYRANO” citntí X, francia filmje szilvásváradi forgatásához (1989. június 19-től július 21-ig) 24-40 év közötti sovány arcú, hosszúhajú, lehetőleg lovagolni is tudó férfiakat keres statisztálásra, akik az említett időszakban folyamatosan, napi 12 órás munkaidőben a produkció rendelkezésre tudnak állni. Jelentkezés: május 22-én hétfőn 16.00 és 18.00 óra között a SZOT gyógyüdülő különtermében (Eger, Fürdő út 5.). % _________________f S . K. F. J J A Heves Megyei Autójavító Vállalat szerződéses üzemeltetésre három évre átadja az alább felsorolt egységeit: Autószerviz Kápolna. Karosszéria és festő részleg Eger. Autószerelő részleg Eger. Üreg- és alvázvédő részleg Eger. A pályázatokat 1989. június 16-ig kell beküldeni a vállalat címére: Eger, Faiskola u. 5. sz. A versenytárgyalás a vállalat központjában lesz 1989. június 20-án de. 10 órakor. Tájékoztató adatokat, bővebb felvilágosítást a vállalat főmérnöke ad. \. \ A Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat (Gyöngyös, Nemecz J. u. 15. Telefon: 11-279) felvételre keres áruforgalmi osztályára, valamint az egri kirendeltségére áruforgalmi előadót. A munkakör betöltéséhez felsőfokú, vagy középfokú szakirányú áruforgalmi végzettség szükséges. Jelentkezni lehet személyesen, vagy levélben a fenti címen az áruforgalmi osztályvezetőnél. / Az egyik jelentős ajándék nyertese, az ózdi György József (Fotó: Perl Márton) „A Mediterrán fordítókorongja” Ciprus és elnöke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents