Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-20 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 117. szám 1989. május 20., szombat ÁRA: 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA CIPRUS ÉS ELNÖKE „Budapesten szerzett diplomája a magyar egyetemek leg­jobb referenciája'’ (2. oldal) A PIACON MÉRETIK MEG A MINŐSÉG „A szerényebb külsőségek ellenére fokozott érdeklődés kí­séri a BNV-t” (4. oldal) nagyfQgeden mesélték „Annyit rugdosták a bokámat, hogy ma is fáj, ha eszembe jut...” (5. oldal) A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA KISHONT FERENCCEL „A világsikerhez őrült szerencse kell" (6. oldal) Felébredt az ágazat, igaz ügyekért emelt szót Agrárpolitikai aktíva Gyöngyösön Az MSZMP Gyöngyösi Váro­si Bizottsága az agrárágazatban komoly feszültségeket érzékel, amelyeket megítélésük szerint a Központi Bizottság új agrárpoli­tikai téziseinek lezajlott vitája nem oldott fel. Ezért pénteken délután a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Vállalatgazda­sági Üzemmérnöki Intézetében agrárpolitikai aktívaértekezletet hívott össze. Annak érdekében, hogy lényeges kérdésekben egy­séges álláspontot alakítsanak ki. Ezen részt vettek Gyöngyös és a környék mezőgazdasági és élel­miszeripari üzemeinek vezetői, párttitkárai, szakemberei, a szakcsoportok irányítói. Ott volt Kürtösi Károly, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára is. Bevezető előadásában dr. Sí­pos A ladár akadémikus, az MTA Közgazdaságtudománya Intéze­tének igazgatója arról szólt, hogy társadalmunk egyik legfonto­sabb ágazata ma az élelmiszer- gazdaság. Ez alapja a politikai stabilitásnak. Az előadást követően korre­ferátumokra került sor. Dr. Mag­da Sándor, az üzemmérnöki in­tézet igazgatója a föld értékéről, az oktatás és a kutatás nagyobb elismeréséről beszélt. Nagy Ist­ván, a gyöngyösi Mátrakincse Termelőszövetkezet elnöke a stabil szabályozórendszer szük­ségességét méltatta. Dr. Németh András a gyöngyöspatai Mátrai Egyesült Termelőszövetkezet el­nöké a megfelelő árpolitika ki­alakítását, az agrárolló nyílásá­nak további veszélyét elemezte. Harmos Ferenc, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Válla­lat igazgató helyettese a rugal­masabb támogatási rendszerért emelte fel szavát. Takács József, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa elmondta, hogy ezer szervezetben harminc ezren mondtak véleményt a párt agrárpolitikai téziseiről. Mind­ezek rendkívül kritikusak voltak, és a jövőért szóltak. Az aktíva vé­gezetül úgy foglalt állást, hogy a vitában felmerült javaslatokat, észrevételeket az MSZMP Gyön - gyösi Városi Bizottsága továb­bítja az illetékeseknek. Népújság-interjú Fel kell gyorsítani az MSZMPpolitikai párttá válásának folyamatát A beszélgetőtárs: Kiss Sándor megyei első titkár Szerkesztőségünk — saját kíváncsiságán túl — az olvasók igényét is továbbította, amikor megnyilatkozásra kérte fel Kiss Sándort. A rendhagyó interjúra — amelyet Koós József főszerkesztő-helyettes vezetett — csütörtökön kerüít sor a Népújság klubjában, ahol a me­gyei pártbizottság első titkárának rövid tájékoztatóját követően a legkülönfélébb — megyénket igencsak foglalkoztató — témakö­rökről esett szó. A kérdésfeltevők voltak: Kaposi Levente főszer­kesztő, Gazsó lAszló lapkiadó vállalati igazgató, Barta Katalin, Gábor László, Mikes Márta, Sárhegyi István, Szilvás István újságí­rók, valamint Szalay Zoltán újságíró, aki egyúttal nyomonkövetője is volt a két és fél órás beszélgetésnek. Németh Miklós Prágába látogat Németh Miklós, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke Ladislav Adamecnek, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság kormánya elnökének meghívására május 24-én baráti munkalátoga­tást tesz Csehszlovákiában. A Centrum Áruházban Tizenöt éves jubileum Mivel indultunk, hová jutottunk? Ma: Megyei népfront­értekezlet Szántó György kép­riportja Búcsú Sárbogárdon Sárbogárdon ünnepélyes állománygyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a Szov­jet Déli Hadseregcsoport ideiglenesen ott ál­lomásózó 13. harckocsiezrede az egyoldalú csapatcsökkentés keretében visszatér a Szovjetunióba, s ott az egységet feloszlatják. Mintegy 130 hazai és külföldi újságírónak, a hazánkban akkreditált katonai attasétestület tagjainak, valamint az európai békemozgal­mak képviselőinek a jelenlétében ötvennégy T—64-es harckocsit s mintegy 600 katonát in­dítottak útnak. A személyi állomány és a technika helyére hamarosan egy tüzérezred érkezik majd a Nyugat-Dunántúlról. Az ünnepélyes búcsúztatást követően a vendégek, valamint az érdeklődő sárbogádi- ak tanúi voltak a harckocsioszlop kivonulá­sának, illetve bevagonírozásának. Ma rendezik meg Egerben — a Technika Házában — a Hazafias Népfront megyei értekezletét. A 9 órakor kezdődő tanácsko­záson mintegy 250 küldött vesz részt, s közülük választják meg azt a delegációt, amely képviseli megyénket az országos népfront­értekezleten. A küldöttek két jelölt közül választják meg a me­gyei népfront elnökét; a titkári funkcióra pedig egy jelölt pályá­zik. Az értekezleten választják meg a 17 tagú elnökséget is. Kovács Lászlóné ünnepi megemlékezést tart Tizenötödik születésnapját ünnepelte tegnap az egri Cent­rum Áruház. Mint Kovács Lász­lóné igazgató elmondta, 1974. május 20-án fogadták először a vásárlókat. A nyitás napján az akkori, 120-as létszámmal több mint egymillió forintos forgal­mat bonyolítottak le, egész év­ben összesen 910 ezer vevőt szol­gáltak ki. Rövidesen sikerült el­érni a tervezett 145 személyes létszámot, jelenleg pedig 164-en dolgoznak az áruházban. Közü­lük kilencen már 30 éve munka­társak. A fejlődés egyenletes volt, fo­lyamatos munkával, hullámvöl­gyek nélkül érték el az eredmé­nyeket, s ez a kollektíva összefo­gása, tenni akarása nélkül nem ment volna. A legtöbb vásárló, szám szerint egymillió 481 efer, 1980-ban érkezett, a pénzforga­(Fotó: Perl Márton) lom viszont 1987-ben volt a leg­nagyobb, 372 millió forint. Egyébként ekkor, vagyis két éve, november 7-én nyitották meg a második emeletet, és az osztá­lyok átszervezésére is ezidőben került sor. 1983-ban — a kima­gasló teljesítményért — megkap­ták a ’’Kiváló Áruház” címet, egy évvel később dicsérő oklevélben részesültek. (Folytatás a 2. oldalon) Keresek egy embert Kezdek félni a Szomszé­dok című tévésorozattól. No nem mintha a betörős sztori, vagy az idősödő kerámikus- nő szerelmi hullámzásai oly izgalmasak lennének, még- csak nem is a szirénázó men­tőautó zaklat fel. Sőt. Attól sem leszek ideges, hogy már azt is tudom: rosszul megy a tenoristáknak, egy tisztessé­ges vacsorára sem tudják meghívni nagyétkű kedvese­iket. Nem. Akkor kezdek el szorong­ni, amikor ezek ott a politiká­ról beszélnek. Arról, hogy mi történik Pesten. Ahol ugye­bár a politkát csinálják. Ahol az élet van. Már régóta nem tudom, kinek higgyek igazán. A szó­vivőnek, aki bejelenti, hogy nem értékelik le a forintot — aztán gyors egymásutánban I kétszer is megteszik. Vagy higgyek inkább a teleregény bölcs nyomdászmesterének, aki már nem hisz senkinek, annak se, hogy amit bejelen­tenek, az úgy is lesz. (Nem is lett úgy.) Higgyek-e az ország egyik első emberének, aki úgy véli: szükség van a gazdasági szükségállapot bevezetésére. (Egyáltalán, mi ez a ször­nyen hangzó fogalom, elma­gyarázta ezt akár egyszer is valaki?). Vagy higgyek egy másik elsők közül való em­bernek, aki persze azt nyilat­kozta: nem kell ez az állapot. Ráadásul ő még a gazdaság­hoz is ért. Higgyek-e a miniszterel­nöknek, akiről úgy hírlett: mellette volt. Aztán egy nyi­latkozatban megcáfolta az állítást. Szóval kiderült, hogy M ellene van. De lehet, hogy I csak az derült ki, ilyet nem mondott. Keresek egy embert, aki- [ nek hihetek. Egyik-másik rutinos poli­tikus manapság már hozzáte­szi a nyilatkozataihoz, hogy személyében garanciát vállal I ezért vagy azért a döntésért. De vajon ebben a gyorsan változó világban, ahol még a miniszterek is könnyen cse­rélődnek — nem beszélve az alsóbb régiókról —, mennyi­re hiteles egy ilyen biztosí­ték? Egy-két éve könnyebben ment ez az egész. Nem vol­tunk bizonytalanok, nem szorongtunk, nem kételked­tünk minden mondat igazsá­gában. Régebben könnyebb volt... mert nem tudtunk semmiről. Egy-egy döntés­nek legfeljebb, ha a követ­kezményeit érzékeltük, ma­gára a folyamatra nem volt rálátásunk. I Most, hogy több titkot osztanak meg velünk — mi­közben hangsúlyozzák, hogy ehhez a tudáshoz jogunk van — talán jobban kellene vi­gyázni. Mert mit ér az az in­formáció, amelyet rögtön meg is cáfolnak, mit ér az az j ígéret, amelyet nem tartanak j be?! Tűrni csak úgy lehet, ha ] tudjuk — értelme van... Doros Judit — lisztéit Kiss candor; Első­nek a napjainkban folyton vál­tozó világunkban áttekintő elemzésre kérjük meg megyénk életéről, értékelendő ebben a januar zi-i parterteKezietet Kö­vető majdnem négyhónapos időszakot. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents