Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-18 / 115. szám

NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. május 18., csütörtök A kormány és a SZOT képviselőinek tárgyalása (Folytatás az 1. oldalról) áttekintésére, az inflációs folya­matok részletes elemzésére. Osztozott abban a reményben, hogy kölcsönösen elfogadható kompromisszumra jutnak. A miniszterelnök egyetértett a SZOT-nak azzal az indítványá­val, hogy korszerűsíteni kell az érdekegyeztetés, a kormány — SZOT találkozók rendszerét. El­ismerte: az ország valós gazdasá­gi helyzetének feltárása, megis­mertetése a közvéleménnyel szükséges a közmegegyezés ki­alakításához. Mint mondta: ez a folyamat már megkezdődött. Utalt arra, hogy az újabb, három évre szóló csomagtervben részle­teiben is vázolja majd a kormány azokat a kérdéseket, elgondolá­sokat, amelyek a SZOT tárgya­lási irányelveiben is szerepeltek. Szólt arról, hogy a felek között jelentősebb nézetkülönbség és vita az idei ár- és bérfolyamatok tekintetében várható. Ezt követően a felek előzetes egyetértése alapján — mint arról Bálint Attila, a SZOT szóvivője előre tájékoztatta az újságírókat — a tárgyalások zárt ajtók mö­gött folytatódtak. Az előzetesen elfogadott na­pirend szerint a megbeszélés té­mái: a kormány csomagterve; a várható idei árszintnövekedés szociálpolitikai ellentételezésé­nek meghatározása, valamint konkrét bérkérdések megvitatá­sa voltak. A megbeszélés során a különfélék között a szakszerve­zeti törvénnyel, a jogsegélyszol­gálatok működésével és a szak- szervezeti üdültetéssel kapcsola­tos kérdéseket is áttekintettek. hívják a vállalatok figyelmét ar­ra, hogy megfelelő többlettelje­sítmények nélkül ne emeljék a béreket az ÓÉT ajánlásában el­fogadott 10 százalékos felső ha­tárnál nagyobb mértékben, s ha a feltételek hiányoznak, a szak- szervezetek se támasszanak ilyen igényeket. A közszolgáltatásban dolgo­zók visszakapják 50 százalékos vasúti utazási kedvezményüket, s a 70 éven felüliek június 1-jétől nemcsak á helyi, hanem a hely­közi járatokon is ingyen utazhat­nak. A most elfogadott intézkedé­sekhez szükséges összeg várha­tóan megközelíti a 6,6 milliárd forintot. A lakosság jövedelmi pozíciói azonban ennél nagyobb mérték­ben javulnak — hangsúlyozta Békési László -, mert a víz- és csatornadíjak elmaradt emelése mintegy 2 milliárd forinttal, a háztartási energiahordozók árá­nak tervezettnél kisebb mértékű és későbbi emelése pedig mint­egy 1,2 milliárd forinttal teher­mentesíti a lakosságot. Mindent összevetve még mintegy 10 milli­árdforinttal lesz jobb az idén ala­kosság jövedelmi helyzete, mint ahogy azzal az 1989. évi népgaz­dasági terv számolt. A pénzügy- miniszter ezzel összefüggésben arról is beszámolt, hogy a kor­mány most kidolgozott csomag­tervében 5 milliárd forint körüli összeget irányozott elő szociális tartalékként, ezzel szemben a szakszervezetek képviselői 9 — 10 milliárd forintnyi igénnyel ül­tek a tárgyalóasztalhoz. E kettő kompromisszumaként állapod­tak meg most e 6,6 milliárd fo­rintos szociálpolitikai intézkedé­sekben. A pénzügyminiszter bejelen­tette, hogy néhány árkérdésben a konkrét mértékeket illetően a kormány csütörtöki ülésén dönt, s az áremelések végleges mérté­két nyilvános sajtótájékoztatón ismertetik. Ennek megfelelően holnap véglegesíti a kormány azt is, hogy milyen mértékben emel­kedik majd az egyes háztartási energiahordozók ára. Mint a pénzügyminiszter el­mondta, a tárgyaló partnerek alapkérdésnek tekintették, hogy az eredeti szándékokat meghala­dó mértékű szociálpolitikai dön­tések ne rontsák tovább az idén az ország egyébként is nagyon rossz belső egyyensúlyi helyze­tét. Ezért közösen azzal a javas­lattal fordulnak az Országos Tár­sadalombiztosítási Tanácshoz, hogy a tervezettnél nagyobb mér­tékű jövedelmek után képződött társadalombiztosítási bevételek szolgáljanak alapvetően fedeze­téül a most elfogadott többlet­szociálpolitikai kiadásoknak. Elmondták, hogy a SZOT el­nöksége pénteki ülésén vélemé­nyezi a kormány csomagtervét. MTI A kompromisszum jegyében Meg tartott a kormány és a SZOT vezetőinek megbeszélése, amikor a tanácskozás hetedik órájában Békési László pénz­ügyminiszter és Sándor László, a SZOT titkára, valamint a tárgya­ló felek szóvivői kijöttek a tár­gyalóteremből, hogy tájékoztas­sák az addig elhangzottakról az újságírókat. Sándor László úgy foglalta össze az addig történte­ket, hogy nagyon tisztességes, el­vállalható kompromisszumra ju­tottak a felek. Elmondta: a kor­mány és a SZOT vezetői megál­lapodtak abban, hogy az idén nem emelik a víz- és csatornadí­jakat, s ezen a rímen a bérlakás­ban élők lakbére sem emelkedik. Hosszas vita után olyan döntés született, hogy a többszöri ha­lasztást követően mégiscsak emelik június 1-jétől a háztartási energia árát, de a tervezettnél sze­rényebb mértékben. A szociálpolitikai intézkedé­sek között megerősítették, hogy végrehajtják a nyugdíjak koráb­ban elhatározott 100 forintos emelését, amelyből minden nyugdíjas részesül. Az 5000 fo­rint alatti nyugdíjjal rendelke­zők, valamint az első és második csoportba tartozó rokkantsági nyugdíjasok ellátása ezen felül július 1-jétől további 200forint­tal nő. A családi pótlék összege szeptember 1-jétől gyermeken­ként 150 forinttal lesz magasabb. A SZOT vezetői ez utóbbival kapcsolatban azt is felvetették, hogy a kormány tegyen intézke­déseket a családi pótlék reálérté­kének megőrzésére. Erre a kor­mány vezetői azonban leghama­rabb csak a jövő év elején látnak lehetőséget. A szociálpolitikai kompenzációhoz tartozik az is, hogy a tanácsok szociális segély­keretét 500 millió forinttal meg­emelik, 200 millió forinttal nö­velik a házastársi pótlé­kokra kifizethető összeget, amelynek felosztásáról később döntenek. Mint arról Sándor László tájé­koztatott, a szociálpolitikai in­tézkedések mellett néhány bér- politikai kérdésben is sikerült kö­zös nevezőre jutnia a kormány és a szakszervezetek vezetőinek. Mivel azonban bérügyekben nem lehet dönteni a munkálta­tók képviselői nélkül, a SZOT és a kormány vezetői megállapod­tak abban, hogy rövid időn belül összehívják az Országos Érdeke­gyeztető Tanácsot, ahol együttes javaslatot tesznek a tavaly no­vemberben elfogadott 4,1 milli­árdos bérpolitikai intézkedési keret 4,6 milliárd forintra való felemelésére, s a többlet elosztá­sára. Olyan együttes javaslatot tesznek az OET-nek, hogy ez a többlet a vasúti dolgozók és a művészek, zenészek, zenekarok, s azok technikai személyzetének központi bérpreferenciáját szol­gálja. Ugyancsak az ÓÉT elé vi­szik azoknak a vállalatoknak az ügyét, amelyek önerejükből nem, csak segítséggel, adómen­tesen tudnák az OET által aján­lott legkevesebb 3 százalékos bérfejlesztést megvalósítani. Tárgyalásra ajánlják az OÉT- nek az éjszakai műszakban fog­lalkoztatott nők bérezésével kapcsolatos kérdéseket is, ez mintegy 90 — 100 ezer nőt érint. Közérzetjavító intézkedések­ről is születtek megállapodások. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban, hogy a tex­tiliparban foglalkoztatottak ed­digi 750 forintos természetbeni juttatását duplájára kellene emelni, s mivel ebben sem hoz­hatnak döntést a munkáltatók képviselői nélkül, ezt a javaslatu­kat is az ÓÉT elé terjesztik. Köl­csönösen megállapodtak abban: az ÓÉT fórumán ismételten fel­Bukarest tiltakozik Románia ENSZ-nagykövete elutasította a világszervezet ha­tározatát az emberi jogok meg­vizsgálásáról, és azt állította, hogy Romániában maradéktala­nul érvényesülnek a nemzetisé­gek, a hívők jogai, a falvak le­rombolása pedig nem kötelező. Petre Tanasie román nagykö­vet kedden szólalt fel az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának illetékes bizottságában, ahol ki­jelentette: Bukarest véleménye szerint ”érvénytelen és semmis”a világszervezet határozata, amely- lyel különleges megbízottat jelölt ki, hogy megvizsgálja az emberi jogok romániai helyzetét. A diplomata azt mondotta, hogy a romániai nemzetiségek minden területen teljesen egyen­jogúak, a ország négy egyházá­nak hívei szabadon követhetik vallásukat, és azért, ha valaki be­advánnyal fordul a hatóságok­hoz, senkit nem lehet felelősség­re vonni. A falusiak jobb életfeltételei érdekében korszerűsítik a tele­püléseket — így a nagykövet —, ha azonban valaki meg akar ma­radni régi házában, ezt megteheti — álh'totta. A nagykövet a román helyzet "durva eltorzításának” és a bel- ügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ kü­lönleges megbízottat jelölt ki, és felhívta a bizottságot, szavazza le a (korábban) Genfben hozott határozatot. Erre nyilvánvalóan nem fog sor kerülni, miután az eddigi vi­tában senki nem támogatta a ro­mán álláspontot. Esztergályos Ferenc magyar nagykövet felszólalásában rá­mutatott, hogyan törekszik ha­zánk — úton a jogállamiság felé — arra, hogy teljes összhangba hozza jogrendszerét és joggya­korlatát a nemzetközi joggal és nemzetközi kötelezettségeink­kel. E törekvéstől vezetve műkö­dik együtt kormányunk az ENSZ menekültügyi főbiztosá­val, hogy ennyiben segítséget ad­hasson a hazánkba érkező mene­külteknek. A magyar nagykövet hangoz­tatta, hogy az emberi jogokat nem értelmezheti egyetlen or­szág vagy társadalmi rendszer sem kizárólagosan, és sürgette: rögzítse az illetékes ENSZ-testü- let kijelölve a nemzeti, a faji, a nyelvi és a vallási kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Hang­súlyozta, milyen jelentősége van, ha az emberi jogi bizottság kü­lönleges megbízottai is vizsgál­ják, hogyan tartják meg a nem­zetközi előírásokat egyes orszá­gokban. Éppen ezért igen sajná­latos, ha egy kormány elutasítja a nemzetközi ellenőrzést és nem hajlandó együttműködni a kü­lönleges megbízottal, mondotta. Esztergályos Ferenc reményét fejezte ki, hogy az emberi jogok romániai helyzetével kapcsola­tos határozatot illetően a román kormány felülvizsgálja állás­pontját és kész lesz együttmű­ködni Joseph Voyame-mal, a megbízott svájci szakértővel. A téma vitája ma fejeződik be. Gorbacsov beszéde a kínai parlamentben Pekingi tárgyalásainak né­hány eredményéről, világpoliti­kai kérdésekről, a szocializmus építésének főbb problémáiról beszélt szerdán délelőtt a kínai parlament épületében Mihail Gorbacsov. A parlament környé­kén, a Tienanmen téren napok óta tartó sok tízezres tüntetés mi­att csaknem félórás késéssel kez­dődött meg az SZKP KB főtitká­rának, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökének találkozója mintegy 550 kínai tudományos személyiséggel. Gorbacsov elégedetten szólt tárgyalásainak eredményeiről, s kijelentette, hogy az eddigi meg­állapodások szilárd politikai ala­pot teremtenek a kölcsönösen előnyös együttműködéshez, összhangban a nemzetközi jog alapjaival. A múlt tanulságait érintve arról beszélt, hogy ele­gendő néhány rossz döntés, amely figyelmen kívül hagyja a partner érdekeit, megkísérli a másikra kényszeríteni saját állás­pontját, majd a kölcsönös vádas­kodást magasabb politikai szint­re emelni, kibontakoztatni az ideológiai vitát, a véleménykü­lönbségeket az állami szemben­állás szintjére emelni, s minden­nek következtében az egykor ba­ráti országok közé a bizalmatlan­ság fala emelkedik. A tárgyalások megmutatták, hogy a múltnak ez a szakasza — közös megegyezéssel — lezárult. Megállapította Gorbacsov, hogy a szovjet — kínai kapcsolatok a nemzetközi életben nem elszige­telten léteznek, majd leszögezte, hogy azok nem irányulnak senki ellen sem. Kitért a két ország viszonyá­nak normalizálásához nagyban hozzájáruló egyoldalú szovjet le­szerelési intézkedésekre. Mint emlékeztetett rá, a szovjet — amerikai rakétaszerződés értel­mében a Szovjetunió keleti ré­szén 436 rakétát semmisítenek meg, két év alatt 120 ezer katonát szerelnek le a Távol-Keleten. Gorbacsov bejelentette, hogy a szárazföldi csapatokat 12 had­osztállyal csökkentik, átalakíta­nak 11 légiezredet, s a csendes­óceáni flotta kötelékéből kivon­nak 16 hadihajót. A két ország határa mentén a Szovjetunió kész arra a szintre csökkenteni fegyveres erőit, amely szint a normális határm enti szolgálat ellátásához szükséges. Áttérve a kétoldalú viszony kérdéseire, a szovjet vezető sze­gényesnek nevezte a szovjet — kínai árucsere-forgalom kétmil­liárd rubel alatti szintjét. Részle­tesen szólt az együttműködés kü­lönböző területeiről, a gondok­ról és a kilátásokról, majd megje­gyezte, hogy egy-egy ország le­hetőségeit nem szabad pusztán annak alapján megítélni, mennyi az egy főre jutó termelés és fo­gyasztás, milyen a világ élvonalá­ba tartozókhoz viszonyított hely­zete, hanem azt is mérlegelni kell, milyen irányba halad fejlő­dése. Áttérve a szovjet belső gon­dokra, bemutatta azokat az oko­kat, amelyek megszülték az át­alakítás politikáját, szükségessé tették a radikális gazdasági re­formot és a politikai intézmény- rendszer gyökeres átalakítását. A legfőbb következtetés — álla­pította meg Gorbacsov —, hogy a feladat csak akkor hajtható végre, ha sikerül szervesen egye­síteni a szocializmust és a de­mokráciát. A mai szovjet nehézségek kapcsán utalt rá, hogy a helyzetet a szovjet vezetés nem dramati­zálja, megértéssel fogadja a dol­gozók követelését, akik mielőbb élvezni akarják a változások gyü­mölcseit. Rámutatott azonban, hogy a társadalmi fejlődésnek — a természetihez hasonlóan — megvannak a maga törvénysze­rűségei, s aminek a megvalósítá­sához 3 — 4 év szükséges, az nem valósítható meg egy esztendő alatt. Kitért arra a Nyugaton folyó vitára, hogy a szovjet átalakítás, a kínai reformok, a más szocialis­Találkozó Teng Hsziao-pinggel (Népújság-telefotó MTI) ta országokban kibontakozó ha­sonló folyamatok mennyiben je­lentenek szocialista fejlődést, s mennyiben eltávolodást a szo­cializmustól. Vajon a piaci viszo­nyok meghonosítása, a nyilvá­nosság és a demokrácia a kapita­lizmus restaurálásához vagy va­lamilyen vegyes társadalmi be­rendezkedéshez vezetnek-e? Az ilyen kérdések — mutatott rá a szovjet vezető — azt sugallják, mintha a gazdasági eszközök al­kalmazása és a demokrácia kizá­rólag a kapitalizmushoz tartoz­nának. A társadalmi viszonyok szabályozásának e formáit azon­ban az emberiség évszázados fej­lődés folyamán dolgozta ki, s ezeket — a sajátosságokhoz iga­zítva — minden társadalmi rend képes alkalmazni. Az ázsiai — csendes-óceáni térség kérdéseire rátérve Gorba­csov arra utalt, hogy itt a legősibb civilizációk hagyományai és a XXI. század műszaki vívmányai vannak jelen egyidejűleg. A szovjet vezetés arra törekszik — utalt Gorbacsov a vlagyivosztoki és krasznojarszki beszédekre —, hogy megakadályozza a térség katonai konfrontációs színtérré válását. Ezzel kapcsolatban több konkrét témát érintett, külön ki­térve a kínai tárgyalások napi­rendjén előkelő helyen szereplő kambodzsai kérdésre. A rende­zés — mondta — nagy politikai, diplomáciai erőfeszítéseket kö­vetel. A vietnami csapatok ősszel befejeződő teljes kivonása Kam­bodzsából minőségileg új hely­zetet teremt. A rendezés reális kontúrjai lassan kirajzolódnak. A régióban — folytatta a szov­jet pártfőtitkár-államfő — nem alakult még ki a tárgyalások struktúrája, a sokoldalú konzul­tációk mechanizmusa. Felmerül a kérdés, mondta: nincs-e itt az ideje, hogy minden érdekelt ál­lam erőfeszítéseivel, az ENSZ tá­mogatásával előrelendítsük azt, amit összázsiai folyamatnak le­hetne nevezni? Érintette végezetül a fejlődő országok fokozódó elmaradott­ságát, amely — mint mondta — a nukleáris pusztulással vagy a környezeti veszélyekkel azonos súlyú fenyegetés. Mint összegzésül hangoztatta: a civilizáció előtt meg sosem volt ekkora lehetőség új magaslatok­ba emelkedni, de sosem volt még ekkora veszélyben magának az emberiségnek a puszta léte sem. Mindannyiunk egyetemes köte­lessége az emberiség javát szol­gáló hatalmas lehetőségek közös kiaknázása — fejezte be beszé­dét Mihail Gorbacsov a kínai tu­dományos élet mintegy félezer képviselője előtt. Sajtóértekezlet Az utóbbi évtized legnagyobb tömegtüntetése miatt Mihail Gorbacsov nem a kínai parla­ment épületében, hanem a Tjao- jutajban, a kormány vendéghá­zában tartotta meg szerdai nem­zetközi sajtóértekezletét, amelyre a kínai — szovjet csúcstalálkozó­ról tudósító, több mint ezerkét­száz újságíró közül csak valami­vel több mint ötszáz jutott el. A szovjet vezető elégedetten nyilatkozott kínai látogatásának eddigi eredményeiről. Elmon­dotta, hogy kedden nagyon aktív és tartalmas megbeszéléseket folytatott Teng Hsziao-pinggel és más kínai vezetőkkel. Egyet­értettek abban, hogy a csúcsta­lálkozó új szakaszt jelent a szov­jet — kínai kapcsolatokban, s hogy ez összhangban van a két nép alapvető érdekeivel és óha­jával, s kedvező a nemzetközi helyzet további alakulása szem­pontjából is. Gorbacsov el­mondta: mindkét fél abból in­dult ki, hogy a szovjet — kínai kapcsolatok normalizálása nem irányul semmilyen harmadik or­szág ellen, az a világ fejlődésének jelenlegi folyamataiba szervesen illeszkedik. Megállapodtak ab­ban, hogy a kapcsolatokat a bé­kés egymás mellett élés öt elvére alapozzák, és ezen a megbízható és szilárd alapon fejlesztik to­vább. A szovjet vezető elmondta azt is: a Szovjetunióban tisztelet­tel és megértéssel tekintenek Kí­na független és önálló politikájá­ra, amelyet a nemzetközi poron­don folytat, és — mint Gorba­csov fogalmazott — a kínai elv­társak is hasonlóképpen viszo­nyulnak a szovjet külpolitika alapelveihez. A két ország veze­tői egyetértenek abban, hogy napjaink legfontosabb kérdése a béke és a fejlődés, s hogy mind­ketten hívei a világbéke fenntar­tásának és a tartózkodásnak a hegemóniára való törekvéstől. Mihail Gorbacsov kifejtette, hogy a megbeszéléseken sikerült közös nevezőre jutni számos kér­désben, beleértve nemzetközi kérdéseket is. Elhatározták, hogy különféle szinteken és for­mákban folytatják a párbeszé­det. Gorbacsov elismerte sajtó- értekezletén, hogy bizonyos kér­désekben eltérnek a nézetek a két ország között, de ezt termé­szetesnek nevezte és hangoztat­ta: a nézetkülönbségek semmi esetre sem akadályozhatják a szovjet — kínai párbeszéd folyta­tását. A szovjet vezető rámutatott, hogy sikerült egyetértésre jutni néhány regionális kérdésben is. Gorbacsov közölte, hogy a kí­nai vezetőkkel folytatott minden tárgyaláson szerepelt a kambo­dzsai kérdés, amelyet felelősség- teljesen és átfogóan vitattak meg. Abban teljes volt az egyetértés, hogy a kambodzsai kérdésre po­litikai megoldást kell találni, mert ez felel meg mind a közvet­lenül érintett országok, mind az egész térség érdekeinek, de a megoldás módozatait és a cél el­érését illetően további tisztázásra van szükség. A Szovjetunió és Kína azonban minden tőle telhe­tőt megtesz azért, hogy megol­dódjék a kambodzsai kérdés. Gorbacsov sajtóértekezletén különleges hangsúlyt helyezett a szovjet — kínai határ demilitari- zálásának témájára. Néhány kérdésre válaszolva Gorbacsov egyebek között el­mondta: a Teng Hsziao-pinggel folytatott tárgyalásokon az atomleszerelés kérdései is szere­peltek, s ezt a kérdést a két fél egy­séges alapállásból ítéli meg.

Next

/
Thumbnails
Contents