Heves Megyei Népújság, 1989. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-15 / 112. szám
5. NÉPÚJSÁG, 1989. május 15., hétfő POSTAFIÓK 23 Üzen a szerkesztő D.J. írja: „Okulásul és elrettentés érdekében szíveskedjenek közölni: Egy kocsi érkezett a ház elé, vezetője a kocsiban várakozott. Gyerek rugdosta mellette a focit, hol a falnak, hol a garázsajtónak, hol az autónak. A gépkocsi vezetője figyelmeztette a gyereket, hogy ne tegye ezt, mire ő megsértődött, és szólt az apjának. Mi történt? Ketten nekiestek a sofőrnek, akit kirángattak az autóból, megütötték, leteper- ték. A rendőrséget is ki kellett hívni. Feljelentést nem tehetnek, mert nem történt súlyos sérülés. A kocsi vezetője pedig véresen, szakadt ruhában, tönkrement órával távozott...” Mindez Egerben történt, a belvárosban, abban a napszakban, amikor még a gyerekek a labdát önfeledten rugdossák. A levél hangoltságá- ból is nyilvánvaló, hogy az áldozathoz közel álló személy írta ezt a panaszt; a jelenség azonban mindenképpen aggasztó. A támogató nem italos állapotban lévő segédmunkás, hanem diplomás, aki az általa nem látott sérelmet megy le megtorolni az utcára. A tett mindenképpen önbíráskodási elemekből áll össze. Ha elmennek a leteperésig, ott már a józan megfontolás hiányzik. Aggasztó jelenség, még akkor is, ha a másik, a támadó oldalról érkező levél esetleg homlokegyenest ellenkező beállításban hozná az eseményt és a következtetést. Hova tűnik az állampolgári fegyelem, ha valamilyen oknál fogva bárki kinevezheti magát a saját ügyében, vagy gyermeke védelmében bírónak? F. ZS. Idézzük: „Amikor az újságok árát felemelték, több alkalommal hiányzott a Népújság a levelesládámból. Minden alkalommal bejelentettem a hírlapirodának, ott pótolták. De tudom, többen már azért mondták le a lapot, mert azokat rendszeresen lopják.” Hát ennyire nem tudnak együttélni, ennyire hiányzik a közösségi szellem? 7i D. írja: „Körülbelül két éve a padló alól a hangyák tömege jön elő. A padló el van rohadva, emiatt már több esetben fordultam az IKLV-hoz, cseréljék ki, szüntessék meg ezt a lehetetlen állapotot. Többször kaptam szóbeli ígéretet... feleségemmel ketten élünk, a kettőnk nyugdija 6500,- Ft. Ha a lakás használhatósága ennyire korlátozott, és ez az állapot káros az egészségünkre is, az unszoló kérelem megerősítésére kérjenek KÖJÁL-véleményt, hátha kimondatik az a sürgősség, ami megszünteti a bajt. F. T Némely adatot csak emlékezetből ír le, inkább arra emlékszik pontosan, milyen követeléseket tartalmazott a felmondási adminisztráción kívül küldött felszólítás, amire nézve — az ön adatai alapján — a leltár kapcsán szükséges eljárásokat nem folytatták le. De nem is folytathatták le, hiszen már kérdéses időpontban nem dolgozott a vállalatnál. Hogy a főnöke hogyan nyilatkozott, hogyan intézkedett, és ahhoz képest mit írtak le a vállalati központban az ön és társai terhére, két különböző dolog. Azt is különösnek találjuk, hogy egy szabályosnak minősített leltárt visszavonnak és behelyettesítik. Az önök távollétében? De mivel? Ez a behelyettesítés hogyan lehet szabályos. Úgy érezzük, a bosszú és olykor nem minden ösz- szefüggésre támaszkodó panasz akkor lenne nyomon követhető és kideríthető az igazság, ha az összes iratok együttesen vizsgálhatók lennének. Hogy végül is köteles-e fizetni, noha felmondáskor tiszta MlL-lappal engedték el, azt csak a tények tüzetes vizsgálata után lehet igennel vagy nemmel megválaszolni. Lapunk cikkeire Visszhang az olvasótól Válasz Gyóni Gyulának, a Népújság, április 29-i számában megjelent írására. Bár a „Munka” című glosszájában kissé ironikusan erre szólít fel, mi mégsem ítéljük el Önt, aki a harsány gúnyolódásokhoz, sértegetésekhez szokott, szoktatott világunkban mértéktartó szolidsággal rója fel az egri „alternatívok” ünnepi plakátjainak gyászos színét. Örülünk, hogy úgy véli: „.. .talán nem is rossz szándékkal formálódtak fekete betűsökre a majálisra szólítgató üzenetek.” Tisztelt Gyóni Gyula! Bizonyára Ön is tudja: léteznek még olyan szervezetek, amelyeknek mindig bőven futotta, s futja piros festékre (vagy, ha arra volt szükség, rózsaszínűre). Használták is unos-untalan. Mi ellenben nem állami támogatásból politizálunk, agitálunk, s csupán tustintára elegendő a pénzünk. Pedig magunk is úgy tartjuk: a májushoz, a békéhez jobban illene a zöld, vagy az Ön által javasolt kék szín. Ezért e helyütt ígérjük: mihelyst nekünk is telik majd arra, hogy lelkes FIDESZ-tagok éjszakába nyúló körmölgetése helyett modem szövegszerkesztőket és nyomdagépeket vehessünk igénybe, a plakátjaink is sokkalta színesebbek lesznek. Dr. Magyar Elemér, az SZDSZ egri képviselője Őszinte örömömre szolgál, hogy a Levélíró megértette idézett soraim lényegét, s „mértéktartó szolidságomat” valószínűleg az említett alternatív szervezetek mindegyike méltányolta. Mint másokkal együtt érezhette: valóban nem állt szándékomban gúnyolódni a plakátírók szerény anyagi lehetőségeivel, technikájával, csupán a fekete betűs falragaszokat kifogásoltam a munka iránti nagyobb tiszteletemből. S ma sem vallók mást: ahogyan akadt fekete tus a május elsejei, ünnepi hívogatóhoz, biztosan kerülközött volna ott illendőbb, kedvesebb színű is. Akármilyen, csak nem gyászos. Hiszen a munkát, bizonyára velem együtt Önök is inkább éltetni kívánják, mintsem temetni — bármennyire is változik mostanában körülöttünk a világ. (Gyóni Gyula) * A Népújság két munkatársa, Kovács Attila és Koncz János erdőtelki riportjukkal fölkavarták a lakosság hangulatát. Ők azt írják, hogy 1945-ben Ivánék végigvonultak a községen, és a falu legalját tették meg vezetőnek. Először is a szovjet hadsereg nem „Ivánék”. Tisztelettel kell egy hős nemzetről beszélni. Hogy Kuznyecov nem hősi halált halt, hanem részegségében agyonlőtte magát, ez nem fedi a valóságot. Szerintem az az igazi rend, ha valaki lejön a községbe, s a község életéről akar írni, akkor megkeresi a tanács vezetőit. Szerintem többet érne, ha az Önök újságírói összefogásra, munkára ösztönöznének, hogy az ország kimozduljon a kátyúból. Katona István Erdőtelek Olvasónk levelét áttekinthetetlensége miatt csak részleteiben tudtuk közölni, ám úgy véljük, hogy a lényegén nem csorbítottunk. Amit mi írtunk, azt a faluban hallottuk, tapasztaltuk, nem mi találtuk ki hosszú gondolkodás után. Mindezzel együtt úgy véljük, hogy az „Ivánékról” és a falu vezetőiről szóló kitétel nemcsak Erdőtelken, hanem általában igaz, hiszen nemcsak Katona István községében panaszkodnak erről. Még csak annyit: most már tessék összefogni és dolgozni! (Kovács Attila) Kisebb-nagyobb bosszúságok Gyengén látás Kórházban fekvő beteg rokonának indult cukorkát vásárolni a nyugdíjas hevesi néni. Egerben, a Katona téri ABC-áruház- ba tért be. A polcról leemelt egy csomag Negrót. Ám — az ő korában már érthető— nem látta jól az árcímkét. A nyakában zsinóron hordott szemüvegét komótosan előhúzta kardigánja alól, s lassacskán helyére illesztette. Megpillantotta a 9,50-es árat. A pénztárhoz ment, kezében a kikészített ötvenessel. Ekkor lépett hozzá az egyik eladónő, s felszólította, kövesse őt a raktárba. Hosszú volt a sor, az emberek —ahogy ilyenkor lenni szokott — összesúgtak. „Biztosan lopott!” — rebesgették. Odabent még szigorúbbak voltak az idős hölgyhöz: felsőruházatától akarták megszabadítani. A néniben ekkor tudatosult, mivel is gyanúsítják. Sírással küszködve, remegő hangon mondta el: sose kívánta másét, egyszerűen csak gyengén látó, és ruhája alá rejtve hordja az okulárét. Tönkretették a munkánkat címmel május 8-án közölték a Népújságban egy idős nyugdíjas levelét, amit nem hagyhatok szó nélkül. Nem tudom pontosan mit takar a jó szándékú közterület-foglalás. Bizonyára annak is van határa. A háztól számított egy méteren túl már közterületről beszélünk. Az még csak elmegy, hogy az épületek előtt virágoskertek vannak, de vajon mit keres mögötte a veteményeskert? A házunkban nagyon sok kisgyerek Van, akik nem tudnak hol játszani. Előre nem mehetnek, mert ott a virág, meg fűre lépni nem szabad, hátul pedig a kiskertet őrzik szigorúan. Arról már nem is beszélve, hogy a gépkocsik sem tudnak parkolni a beültetett részek miatt. Játszani, mozogni kell valahol a kicsiknek, mivel a játszóteret is lebontották a ház mellett már régen. Ha nekem is lesz annyi időm, mint ami most nincs, akkor én is a tanácshoz fogok járni, és bériek majd A bolt alkalmazott igaz, alig győzött bocsánatot kérni, ám a fatális tévedést nem magyarázhatta meg a rengeteg vevőnek. Nekem, a szemtanúnak sem, Feldúlt fiatalember, Ancsán Zoltán, az egri tanárképző főiskola hallgatója kopogott szerkesztőségi szobánk ajtaján, és szinte egy szuszra mondta el az őt ért sérelmet. Kerecsendre szeretett volna utazni, majd onnan tovább dunántúli szülőfalujába. Elég sokan voltak a Budapestre induló autóbuszon, s a következő járat, amely érintette volna Kerecsendet, csak egy óra múlva indult. Ez azonban már nem éri el a csatlakozást. S hogy mi a felindultság oka? Az autóbusz vezetője nem éppen illendő módon egyszerűen leparancsolta panaszosunkat két idős egy helyet a gépkocsimnak, és azon leszek, hogy megszűnjenek ezek a zödségesföldek, s velük együtt a szidalmazások is, amik elárasztják nap mint nap a gyerekeket. Veréb né, az egri, Lenjn út 101-es számú ház lakója * Nemcsak a közmondás — audiatur et altera pars —, hanem a tisztesség is azt kívánja, hogy közreadjuk ezt az olvasói levelet. Hisszük, hogy a napi „háborúskodások” békésen zárulnak, s megegyeznek végre egymással kicsik és nagyok. Mindehhez még csak annyit fűzünk hozzá, hogy az április 8-i írásban tévesen jelent meg egy adat. Tehát a kerítésnyirbáló nem -a negyedik, hanem az első emeleti lakók egyike. (A szerk.) akiben felötlött a kérdés: kinek is van nagyobb szüksége a pápaszemre?! Szabó Márta Eger nénivel egyetemben, mondván: ők csak a közeli faluba utaznak. A megkülönböztetés sértő, hiszen az utasok között nem tehet rangsort az a tény, hogy mi az úticéljuk. A fiatalember hozzátette: ő belátja, hogy a sofőrnek is igaza volt — részben —, mert az autóbuszon tényleg rengetegen ültek és álltak. Ő viszont így jó néhány órával később ért haza, mivel vonatát már nem érhette el. Egerben pedig a forgalomirányítónál hiába tett panaszt, azt a választ kapta, itt nem törődnek azzal, hogy kit melyik autóbusz visz el... Válaszol az illetékes Megkérdeztük a lakók véleményét Az Egri Városi Tanács üléséről a Népújságban tudósítás jelent meg, s ebben olyan véleményt is közöltek, amely nem hangzott el az IKLV tevékenységével kapcsolatban. Pontosabban: cikkíró azt írta, hogy a lakók megkérdezése nélkül történik a lakások felújítása és korszerűsítése. Ez nem így van. Az épületek felújítását úgy tervezzük, hogy előzetesen lakógyűlésen ismertetjük az ott élőkkel, hogy miként változik meg otthonuk alapterülete, komfortfokozata, és megkérdezzük tőlük, hogy milyen személyes igényeik vannak. Vállalatunknak nem érdeke, hogy a komfortfokozat változásából több bért szedjen be, mert ha az állampolgár szociális jogosultsága ezt indokolja, továbbra is az eredeti komfortfokozatnak megfelelő lakbért kell fizetniük. Karácsony László az egri IKLV igazgatója Leküldték az autóbuszról Egy másik vélemény... Horgászsiker Lőrinciben A lőrinci erőmű hűtőtaván már több horgásznak kedvezett a szerencse az elmúlt hétvégeken. Markstein László (fent), a Heves Megyei Zöldért boltvezetője, az állóvizekben ritkaságnak számító angolnát fogott, amelynek hossza 130, átmérője 23 cm, a súlya pedig 3 kilogramm volt. Húszperces fárasztás után sikerült kiemelni a vízből. Horváth Béla (lent) puffasztott rizst használt csaliként, egy 30 kilogrammos, 1 méter hosszú növényevő busát fogott ki a tóból félórás „küzdelem” után. A szerencsés horgász, aki a Zuglóplaszt hatvani üzemének vezetője, halvacsorán látta vendégül munkatársait, a telep két évtizedes jubileumi ünnepségén. (MTI-fotó: Szabó Sándor) SKÁLA SZERENCSEJÁRAT 1989. május 16-án, 15 órakor érkezik az egri SKÁLA DUETT Áruházba. Sorsolás a tv kamerái előtt történik. A DUETT Áruház 8 osztályán május 16-án nyitástól 15 óráig minden 500,— Ft feletti vásárlás esetén nyereményjegyet adunk, melyet aznap 15 órakor az áruház műszaki osztályán nyilvánosan kisorsolunk. A szerencsejátékban csak a május 16-án kiadott és a műszaki osztályon 15 óráig külön e célra elhelyezett gyűjtőládába bedobott sorsjegyek vesznek részt. Csak azok a kihúzott sorsjegyek nyernek, amelyek tulajdonosai jelen vannak a sorsoláson. Nyeremények: 1 db rádió-magnó 7500,— Ft, 1 db C 35 hűtőszekrény 5870,— Ft, 1 db Mini espresso kávéfőző 2300,— Ft. A szerencsés nyertesek a tv május 20-i adásában kerülnek közvetítésre. A sorsjegyek az év végi Skála-nyereménygála sorsoláson szintén részt vesznek. PRÓBÁLJA KI SZERENCSÉJÉT a DUETT KFT ÁRUHÁZÁBAN!
