Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-14 / 87. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 87. szám ÁRA: 1989. április 14., péntek 4,30 FORINT CSATA ZÖLD PÁNCÉLBAN A gyöngyösoroszi HAF körül kialakult vitáról szól az egész oldalas összeállításunk. (3. oldal) „A SZEGÉNYEKHEZ VONZÓDTAM» „Stílusom nincs. Modorom a legváltozatosabb...” (4. oldal) MIÉRT DŐLT LE A DÍSZLET AZ EGRI SZÍNHÁZBAN? „...húsz percig állt a produkció, majd más háttérrel folytatódott." (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 20, 35, 43, 59, 70 Pozsgay Imre Varsóba utazott Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja Aleksander Kwasniewski miniszternek, a lengyel Minisztertanács társadalmi-politikai bizottsága elnökének meghívására csütörtökön hivatalos baráti látogatásra Lengyelországba utazott. Pozsgay Imre elutazásánál jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. tíjabb hat százalékkal leértékelték a forintot a Minisztertanács soron kívüli üléséről Az Országgyűlés ipari bizottsága Recsken Az ércvagyon kiaknázását javasolták a képviselők Hosszú évek gazdasági döntésképtelensége tükröződik a recski ércvagyon körül most kialakult vitában. Csütörtökön az Országgyűlés ipari bizottsága szokatlanul nagy létszámban, s mostanában szintén szokatlanul nagy egyetértésben jutott az előző megállapításra. A testület a helyszínen tájékozódott a körülményekről, több mint 50 képviselő leereszkedett az 1200 méteres mélységbe is, hogy személyes benyomásokat szerezzen. Zsidei Istvánná Heves megyei képviselő interpellációja nyomán szervezték meg itt ezt a tanácskozást, hogy végre rendeződjön a potenciálisan 13 milliárd dollár értékű színesfémére, s az eddig befektetett hétmilliárd forint sorsa. A kormány csütörtöki, soron kívüli ülésén döntött arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank 1989. április 14-ei hatállyal átlagosan 6 százalékkal értékelje le a forintot a konvertibilis valutákhoz képest. Az első negyedévi gazdasági, pénzügyi folyamatokra vonatkozó adatok azt mutatják, hogy azok fontos területeken lényeges mértékben eltérnek az 1989-re tervezett fejlődéstől, és így súlyosan veszélyeztetik a külső és belső egyensúlyi viszonyokat. A kormány — a gazdaság jövőbeli fejlődése érdekében — elengedhetetlennek tartja az ország hitelképességének megőrzését, az éves tervben foglalt célkitűzések megvalósítását. Ezért foglalkozott soron kívüli ülésén a kialakult helyezettel és a szükséges intézkedésekkel. Kedvezőtlen folyamatok elsősorban a konvertibilis fizetési mérleg és a költségvetési hiány alakulásában, a bérkiáramlás felgyorsulásában mutatkoznak. A szükségszerűen restriktiv hitelpolitika nyomán romlott a vállalatok fizetési fegyelme is. A költségvetési hiány — kiegészítő intézkedések nélkül — 15 milliárd forinttal is nagyobb lehet a tervezettnél, s a fizetési mérleg feszültsége is hasonló nagyságrendet mutat. Az év első három hónapjában a rubelelszámolású kereskedelmi forgalomban importunk tovább mérséklődött. Ugyanakkor — részben ennek hatására, részben a termelés fejlesztését szolgáló liberalizáltabb importgazdálkodás nyomán — a dollárelszámolású forgalomban az import rendkívül nagy mértékben, márciusban körülbelül 20 százalékkal nőtt. A forint árfolyamának mostani változtatása mérsékelni fogja az importigényeket, ösztönzi az exportot, s ily módon javítja devizamérlegünket. A lakosságnak turizmusra biztosított, de gyakorlatilag áruvásárlásra fordított deviza-felhasználása az első negyedévben szintén dinamikusan nőtt — össsze- függésben a világútlevél bevezetésével és az utasforgalomra vonatkozó kedvező vámszabályokkal. Alapvető népgazdasági érdekeink azt követelik, hogy mind a vámszabályok szigorításával, mind pedig a forint árfolyamának kiigazításával — s természetesen a belső áruellátás egyidejű javításával — visszafogjuk az áruvásárlásra fordított deviza-felhasználást. A tényleges turizmussal kapcsolatos devizaigényeket azonban a kormánynak szándékában áll továbbra is biztosítani; az egyéni turistaellátmány és a közlekedési költségkeret a leértékeléssel arányosan emelkedik. A kormány a közeljövőben áttekinti a lakossági devizaszámlák rendszerét és intézkedik az egyszerűsítésről. Az iparban az év első negyedében a teljesítmények összességében nem javultak, a termelés az előzetes adatok szerint 1,5-2 százalékkal csökkent. A szocialista exportpiaci lehetőségek szűkülnek. A tőkés piaci konjunktúra ugyan kedvezően alakul, de e lehetőségeket nem használjuk ki megfelelően, annak ellenére, hogy a belső piacon érvényesített szigorú vásárlóerő- szabályozás erősíti a termelők exportkényszerét. A termelés szerkezeti változásai csak fokozatosan, a szükségesnél lassabban igazodnak a piaci igényekhez. Az élelmiszer-termelésben a növénytermelés és állattenyésztés feltételei alapvetően biztosítottak. Nagy gondot jelent azonban a hazai és importeredetű termékek drágulása, ami a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelésben egyaránt rontja a termelők jövedelmi helyzetét és érdekeltségét, korlátozza a fejlesztés lehetőségeit és tapasztalhatók a működéssel kapcsolatos finanszírozási zavarok is. Az élelmiszer-ellátáshoz és exporthoz fűződő gazdasági és társadalmi érdekek alapján a kormány a forint árfolyamváltozásai kedvezőtlen hatásainak kivédésére a szükséges intézkedéseket megteszi. Míg a termelés, a népgazdaság jövedelme stagnált, illetve csökkent, addig a jövedelmek több területen gyorsan növekedtek. Az elmúlt év hasonló időszakához képest a változások jellemzői: A népgazdasági és a vállalati beruházások növekedése az első negyedévben elérte, illetve meghaladta a 20 százalékot. A lakosság pénzbevételei ösz- szességében közel 20 százalékkal nőttek, munkaviszonyból származó jövedelmei részben a vállalatok múlt évi eredményei, részben az első negyedév teljesítményei alapján több mint 12 százalékkal, társadalombiztosításból származó jövedelmei kb. 15 százalékkal, hazai áruvásárlásai kb. 14-15 százalékkal nőttek. A fogyasztói árak mintegy 13-14 százalékkal emelkedtek. A forint leértékelése következtében (Folytatás a 2. oldalon) A nap filmvetítéssel kezdődött, majd a vállalkozó honatyák felöltötték a bányászöltözetet, s nekiindultak a mélységnek. A Parlament aranycirádás termei és széksorai után szokatlan lehetett számukra mindez, mégis nagy érdeklődéssel és bátorsággal indultak a földalatti útnak. Délután a recski bányász művelődési otthonban Juhász Mihály, a bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, s örömét fejezte ki, hogy Berecz Frigyes ipari miniszteren kívül még számos intézmény képviselője segíti a munkát. Ezután a miniszter szóbeli kiegészítést fűzött az előzőleg kiadott tájékoztatóhoz. A dokumentum foglalkozik az előzményekkel, a hasznosítás kérdéseivel, az eddig elvégzettekkel és a további elképzelésekkel. Ezekhez hozzátette, hogy a költségvetés vitájánál került szóba a recski fenntartásra fordított évi 200- 250 millió forint: ez a továbbiakban nem áll rendelkezésre, így ebben az esztendőben meg kell születni a döntésnek. Következésképpen vagy meg kell kezdeni a feltárást, vagy tartósan szüneteltetni. Elképzelhető, hogy az itt rejtőző 13 milliárd dollár értékű érckészlet gazdaságosan kitermelhető, de a költségvetésnek nincs pénze erre. Végére kell járni azoknak a tárgyalásoknak, amelyek a szovjet partnerekkel A Magyar Rádió Esti Magazinjának értesülése szerint nincs kizárva, hogy az autópálya-használati díjról született néhány napos minisztertanácsi rendeletet felülvizsgálják. Ugyanis elmaradt az a megbeszélés, amelyen tisztázták volna, hol, ki és milyen feltételekkel árusítaná azt az önfolynak, az év első felében mindenképpen meg kell születnie a döntésnek. Április 18-ig tartózkodik itt egy szovjet delegáció, amellyel fölmérik a lehetőségeket. A kockázat döntő részét vagy a szovjet félnek, vagy más külföldi partnernek kell viselnie. Több fajta megoldás is elképzelhető, alakulhat vegyes vállalat, részvénytársaság, de még koncesszióban is kiadhatják a bányát. Együttműködhetünk szovjet, nyugati vállalkozókkal együtt és külön-külön. A hozzászólók sorát a házigazda, Zsidei Istvánná nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy egy elhallgatott, huszonkét éve megoldatlan, mi több elbújtatott ügyről van szó. Sőt a rossz beidegződések miatt tizenkilenc éven keresztül e bányáról nem is tárgyalt a Parlament, legfeljebb egy-egy nagyobb téma részeként. Kitért e beruházás történetére, s párhuzamba állította a magyar népgazdaság reformtörekvéseivel. Megjegyezte, hogy hiába mutattak ki a különböző tanulmányok kedvező gazdaságossági esélyeket, e bányát háttérbe szorították olyan törekvések, mint az olefin- prorgam, az eocénprogram, vagy az uszty-ilimszki cellulózkombinát kialakítása. Megállapította: sajnos Recsknek nem volt olyan patronálója, amely a rangsorotapadós matricát, amely az autópálya-használati díj befizetését hívatott majd igazolni. Egy önmagát megnevezni nem akaró, de az ügyben illetékes személy szerint a kormány azt fontolgatja, hogy napijegyet hoz forgalomba. A szaktárca a rádió kérésére lásnál segíthetett volna. Erő azonban a bezáráshoz sem volt. Viszont külföldi, nyugati tőke igénybevételéről nem lehetett szó, mivel a szocialista táborhoz való elkötelezettségünk ezt nem tette igazán elképzelhetővé, s ekkor még nem volt társasági törvényünk sem. A gazdasági stagnálás idején a még szükséges geológiai kutatásra sem jutott pénz, csak az állagmegóvásra, melyet meg lehetett magyarázni az 1982-1987 közötti alacsony világpiaci fémárakkal. Rámutatott, hogy a beruházás gazdaságosságát néhányan, többek között az Országos Tervhivatal is vitatja, viszont nem lehet elhallgatni, hogy a jelenlegi világpiaci árakon egy dollár kitermelési költsége 30 forint alatt lenne, ha 1982-ben nem az állag- megóvást, hanem a beruházást választják. Ez által hazánk leggazdaságosabb nagyberuházása lenne, több mint 200 millió dolláros évenkénti termelési értékkel. Kifejezésre juttatta, hogy nem ért egyet azzal a véleménye nyel, mely szerint mindenféle alapanyagtermelést háttérbe kell szorítani. Egyébként, ha e beruházás külföldi tőkével valósulna meg, nem vonna el fejlesztési forrásokat a feldolgozó ipartól, s jelentős dollárimport kiváltás révén biztosíthatná a feldolgozó ipar számára a devizát a csúcs- technológiák beszerzéséhez. Felidézte, hogy az elmúlt esztendei nyári ülésszakon részvénytársasági formára tett javaslatot, ugyanis így lenne leginkább biztosított a működtetés hatékonysága. Viszont az utóbbi időben megfigyelhető, hogy megfelelő döntések hiányában ellehetetlenül mindennemű pró- (Folytatás a 2. oldalon) az információt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Viszont az kitudódott, hogy részben az autópálya-használati díjról hozott döntés esetleges módosításáról, részben pedig a vámtarifa szigorításáról rövid időn belül miniszterelnöki nyilatkozat várható. Változott a valutaellátás A külföldre utazás pénzügyi feltételeiről és a magáncélú utazási valutaellátásról szóló 84/1987. (XII.27.) PM számú rendelet 17 paragrafusa alapján a konvertibilis elszámolású országokba történő utazáshoz 1989. április 14-től igénybe vehető turistaellátmány és közlekedési költségkeret összegét — a forint konvertibilis valutákkal szemben történő 6 százalékos, kormányzati döntésen alapuló leértékelése miatt — az alábbiakban tesszük közzé: 1. A turistaellátmány összege három naptári évi időszakra 22.500,- forint. 2. A 14. életévüket be nem töltött kiutazók részére naptári évenként egy alkalommal 3000,- forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 3. A közlekedési költségkeret összege három naptári évi időszakra 15.400,- forint, amelynek terhére gépjánnű üzemanyagköltségre 7100,- forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz vásárolható. 4. Azok az utazók, akik a turistaellátmányt utoljára 1987-ben vették igénybe, tehát folyó évben a turistaellátmány igénybevételére nem jogosultak, 1989-ben egy alkalommal 3000,- forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. 5. A Jugoszlávián keresztül Bulgáriába kiutazók részére — évente egy alkalommal — a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 600,- forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszköz szolgáltatható ki. 6. A magyar — jugoszláv kishatárforgalomban érvényes határátlépési engedély alapján kiutazók — utazásonként, a turistaellátmányuk terhelése nélkül — 300,- forint összegű konvertibilis elszámolású fizetőeszközt vásárolhatnak. Azok a mozgáskorlátozott személyek azonban, akiknek a módosított 1/1975. tIL5.) KPM-BM együttes rendelet 51/A paragrafusa alapján kiállított engedélyük van, a közlekedési költségkeret teljes összegének terhére vásárolhatnak gépjármű-üzemanyagköltségre konvertibilis elszámolású fizetőeszközt. A leértékeléssel arányosan változnak a valutalapokon lévő maradványösszegek is. Képviselők a bánya mélyén (Fotó: Szántó György) Autópálya-használati díj Felülvizsgálják a rendeletet?
