Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-11 / 84. szám
2 NEMZETKÖZE ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. április 11, kedd Ha ő fedezte fel Gorbacsovot... Thatchert kelet-nyugati kezdeményezésre sürgetik Margaret Thatcher brit kormányfő az ITV kereskedelmi televíziónak adott nyilatkozatban világossá tette azt az eltökéltségét, hogy — Mihail Gorbacsov figyelmeztetése ellenére — folytatni kívánja kampányát a NATO nukleáris fegyverzetének „korszerűsítésére”. A szovjet államfő múlt heti londoni látogatása során rendkívüli nyomatékkai húzta alá, hogy a NATO nukleáris arzenáljának korszerűsítése nem maradhat hatás nélkül a hagyományos fegyveres erőkről folytatott bécsi tárgyalásokra sem. Rámutatott, hogy a Szovjetunió nem korszerűsíti nukleáris fegyvereit, hacsak ránem kényszerítik. Leningrádban vasárnap az Er- mitázs előtti téren mintegy 500 rendőr tüntetett engedély nélkül — értesült az AFP francia hír- ügynökség. A többnyire egyenruhát viselő tüntetők értesülések szerint a többi között amiatt tiltakoztak, hogy egy nemrég hozott rendelet értelmében leningrádi rendőralakulatokat vezényelnek a Baltikum köztársaságaiba a rend és nyugalom fenntartására. Az Több mint húsz év után ismét van szépségkirálynője Csehszlovákiának. A szerencsés győztes a tizenkilenc éves Ivana Christova a szlovákiai Eperjesből; nyolcszáz jelölt közül őt választotta ki a tizenkét tagú nemzetközi zsűri. A csehszlovák szép lányok vetélkedőjének fő szponzora a béThatcher asszony TV-nyilat- kozatában most megerősítette, hogy a nukleáris korszerűsítés jóváhagyására kívánja sürgetni Helmut Kohl nyugatnémet kancellárt, amikor a NATO május végén esedékes brüsszeli csúcs- értekezlete előtt ismét találkoznak Bonnban. A The Guardian szemleírója hétfőn arra sürgette Thatcher asz- szonyt, hogy ragadja meg a „semmittevő” új amerikai elnök tétlensége kínálta alkalmat a kelet-nyugati leszerelési tárgyalások felgyorsítására. Elismerve Thatcher asszony érdemeit abban, hogy a nyugati vezetők közül elsőként fedezte fel a szovjet vezető rendkívüli adottságait, a AFP szerinf a rendőrök követelték a fegyverhasználat jogát önvédelem céljából, a bűnözők elszaporodó támadásai miatt, valamint azt is, hogy az egységek maguk választhassák meg parancsnokaikat. A követelések között szerepelt még a rendőrszakszervezet alakításának joga, valamint a kiképzés és felszerelés színvonalának javítása. A tüntetők szerint a rendőröket mentesíteni kellene a rendfenntartás esi Wagenhofer cég volt, a verseny felett védnökséget vállalt a világhírű Burda divatcég, a Pepsi Cola és a Singer varrógépgyár. A 92-62-92 centiméter méretű, 172 centiméter magas és 57 kilogramm súlyú eperjesi konstruktőr a királynői korona mellé egyébként egyéves fotómodellThe Guardian cikkírója hangoztatja; „Thatcher asszony számára egyedülálló alkalom kínálkozik arra, hogy rányomja személyiségének bélyegét a világtörténelemre éppúgy, amint azt hite szerint már elvégezte hazánk története tekintetében. Ha valóban azt hiszi, hogy ő fedezte fel Gorbacsovot — s van rá némi alapja — akkor most ragadja meg a kínálkozó alkalmat”. A Financial Times vezércikke időszerű emlékeztetőnek nevezi Gorbacsov figyelmeztetését arra, hogy a Nyugatnak sürgősen tisztáznia kell álláspontját a nukleáris korszerűsítés vitatott kérdésében. i feladatai alól a bűnözés elleni harc érdekében. A megmozduláson beszédet mondott a Demokratikus Unió nevű, magát ellenzéki pártnak valló szervezet aktivistája. Az AFP értesülése szerint ez volt az első ismert rendőrtüntetés a Szovjetunióban azóta, hogy az átalakítás meghirdetésével lehetővé váltak a nem hivatalos megmozdulások. A tüntetők között volt három rendőrezredes. manöken szerződést kapott a Burda és a Wagenhofer cégtől, (a Burda címoldalon fogja hozni fotóját), 25 napos utat Japánba, és májusban részt vesz a Monte Catini Miss Európa, majd novemberben a londoni világ-szép- ségkirálynő választáson, s ott lehet a világifjúsági találkozón. Arafat Varsóban Hétfőn Varsóba érkezett Jász- szer Arafat, a Palesztinái Felsza- badítási Szervezet VB elnöke, a független palesztin állam feje, aki kétnapos hivatalos látogatást tesz Lengyelországban. Arafatot a varsói repülőtéren Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel államtanács elnöke fogadta. Eddig 44-et vallottak be Ausztria: gyilkos nővérek Ausztriában vasárnap letartóztatták a negyedik, gyilkossággal vádolt osztrák ápolónőt, és letartóztatási parancsot adtak ki egy ötödik ellen is. A bécsi Lainz kórház ápolónői eddig 44 páciens meggyilkolását vallották be, amit Günter Bőgi bécsi rendőrfőnök „Európa legnagyobb gyilkossági hullámának” nevezett. Bőgi elmondta, hogy a kihallgatott ápolónők vallomása szerint inzulinnal, más gyógyszerekkel és víz befecskendezésével ölték meg a szerintük reménytelen állapotban lévő 75-80 éves betegeket. Két esetben az áldozat túlélte az inzulin túladagolását, s ez arra vall, hogy nemcsak menthetetlen betegeket gyilkoltak meg. Néhány betegnek befogták az orrát, s vizet öntöttek le a torkán, amíg megfulladt. A gyilkosságok értelmi szerzője a 30 éves Waltraud Wagner egymaga 22 beteget ölt meg víz befecskendezéssel. Az ápolónők elmondták, hogy 1982-ben vagy 83-ban egy beszélgetés során jutottak arra az elhatározásra, hogy így „segítenek” a gyógyíthatatlan betegeken. Günter Bőgi utalt arra, hogy a döntésben bizonyosan szerepet játszott a halállal való mindennapos találkozás következtében kialakult tompultság, de kitűnt az is, hogy sokszor egyszerűen unták a paciensek szenvedéseit. Grúzia MTI A fegyverhasználat jogát követelték Szovjet rendőrtüntetés A lényeg: 92 — 62 — 92 Csehszlovák szépségkirálynő A Kaukázus nemzetiségi darázsfészke A generalisszimusz tisztelete még mindig tetten érhető Grúzia neve általában a teát, a konyakot, a mindent elsöprő vendégszeretetet, esetleg Ruszta- velit és Zichy Mihályt, vagy éppen híres-hirhedtszülöttjét, Sztálint idézte fel mindeddig. Ma azonban — az utóbbi személy örökségének betudható — nemzetiségi ellentétekre gondolunk a szovjet köztársaság említésekor. A tbiliszi^ grúz nacionalista tüntetők között jó néhányan már Grúzia Szovjetuniótól való elszakadásának jelszavát hangoztatták, miközben a Grúziához tartozó Abház Autonóm Köztársaság kiválását a kaukázusi köztársaságból hevesen elutasítják, sőt annak teljes beolvasztását szeretnék. A váratlan hevességgel kirobbant megmozdulások meglepetést keltettek, hiszen az örmény-azeri ellentétek kiéleződésekor Grúzia még „nyugodt szigetnek,, számított a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolta Kaukázusi vidéken. Igaz, hogy az immár szakadár követelésekbe átcsapó megmozdulásoknak voltak előzményei. A brezsnyevi korszak vége felé, 1978-ban nagyszabású tüntetések késztették meghátrálásra a hatóságokat, amelyek a grúz nyelvet törölni akarták az orosz mellől a köztársaság hivatalos nyelvei sorából. Az örmény-azeri viszályt övező hallgatás a három fő kaukázusi nép történelmi ellentétein kívül talán azzal magyarázható, hogy Grúziának is megvolt a maga — akkor még csendes — „Karabahja,,: az Abház Autonóm SzSzK. Az abház önállósodási követelések kipattanása aztán csóvát vetett a gyúlékony grúz nacionalizmusra. Igaz, a 8600 négyzetkilométer területű autonóm SZSZK félmillió lakosából az 1979-es népszámlálás adatai szerint csak 83 ezer a muzulmán abház, míg a grúzok száma 213 ezer. A sérelmek láncreakciója azonban tovább terjedhet. A nemzetiségi viszonyok ugyanis a három kaukázusi köztársaság közül Grúziában a legtarkábbak: mintegy tíz nemzetiség él az Orosz SZSZK, Örményország, Azerbajdzsán, illetve Törökország által határolt 69700 négyzetkilométer területű köztársaságban, amelyhez három autonóm terület is tartozik, az Abház Autonóm SZSZK, az Adzsár Autonóm SZSZK, és a Dél- OszétAutonóm Terület. A lakosság 68,8 százaléka grúz, kilenc százaléka örmény, 7,4 százaléka orosz, 5,1 százaléka azeri, 32 százaléka őszét és 1,7 százaléka abház. Az oroszellenességnek Grúziában sosem voltak mély gyökerei. A keresztény Grúzia a XVII. században az orosz cárnál keresett menedéket az országot szorongató perzsa és török hódítókkal szemben. XII. György király maga ajánlotta fel országa csatlakozását I. Sándor cárnak. Az orosz cárok persze nem voltak tekintettel a grúzok nemzeti érzéseire. A mensevik vezetéssel létrehozott Kaukázusontúli Köztársaság 1918 áprilisában három államra hullott szét. Grúziában a németeket angol és francia intervenciósok követték. 1920-ban Szovjet-oroszor- szág elismerte Grúzia függetlenségét. Sztálin azonban a grúz kormányt szerződésszegéssel vádolta, és a Vörös Hadsereg 1921 februárjában bevonult Tbiliszibe. Grúzia 1922-36 között a Kaukázusontúli Szovjet Föderáció részét alkotta, majd a Szovjetunió egyik köztársasága lett. Sztálin alatt különösen sokat szenvedtek a grúzok, dacára annak, hogy a generalisszimusz tisztelete Grúziában még mindig tetten érhető. Sztálin istennek tartotta magát és egy Istennek nincsenek honfitársai s barátai — mondják egyesek. A szovjet hatalom éveiben grúzia gyors gazdasági fejlődésnek indult. Lakossága a század- forduló óta több mint kétszeresére nőtt. Az óvatos grúzok eleinte bizalmatlanul szemlélték Mihail Gorbacsov politikáját, de azóta, hogy a grúz Eduard Se- vardnadze lett a Szovjetunió külügyminisztere, többségük a hírek szerint a peresztrojka híve lett. Á nacionalista megmozdulások, amelyekben már a jogos sérelmek a függetlenség irreális követelésével párosulnak, aligha könnyítik meg a szovjet vezető dolgát. A grúz nacionalizmus fellángolásával immár az egész Kaukázus nemzetiségi darázsfészekké vált. Leszerelésről Londonban Volt Mihail Gorbacsov londoni látogatásának egy olyan mozzanata, amelyről kevés szó esett a sajtóban. Különösebb csinnadratta nélkül tárgyalásokat folytatott a látogatás idején a brit védelmi miniszterrel és más katonai szakértőkkel Szergej Ahro- mejev marsall, Gorbacsov katonai tanácsadója, aki nemrég még a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke volt, s akinek szakértelmét, tekintélyét, a katonai politika kialakításában betöltött szerepét aligha vitatja bárki is. Éppen a tárgyalások idején jelent meg a marsall cikke egy NDK-beli hetilapban arról, hogyan képzeli el a szovjet fegyveres erők és általában a Varsói Szerződés fegyveres erőinek az új katonai doktrína, az elégséges védelem elvei alapján történő átszervezését Moszkva az elkövetkező időszakban. Nyilvánvalóan Ahromejev feladata volt, hogy részletesen kifejtse a brit kormánynak, a katonai vezetésnek mindazt, amiről a főtitkár csupán átfogó adatokkal és nagy vonásokban szólt a Guildhallban elmondott beszédében. Gorbacsov így is feltűnően nagy terjedelmet szentelt beszédéből a katonapolitika, a leszerelés, az egyoldalú szovjet intézkedések ismertetésének s egy új elemről is beszámolt, ezúttal első alkalommal. A főtitkár bejelentette, hogy a Szovjetunió leállított egy olyan nukleáris reaktort, amely jelenleg a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges hasadóanyagot állít elő, további két, hasonló célokra alkalmas ipari reaktor leállítását tervezi, s már korábban megszüntette a dúsított uránium katonai célokra történő gyártását — vagyis jelentős mértékben csökkenti a nukleáris fegyverek előállításához szükséges ipari hátteret. Mondhatják, s mondják is, hogy ez legfeljebb jelképes gesztus, hiszen adott esetben más, kifejezetten ipari célokat szolgáló reaktorok segítségével igen rövid idő alatt fel lehet újítani a termelést, s ráadásul a Szovjetuniónak, éppúgy, mint az Egyesült Államoknak, jelentős mennyiségű „új„ készlete van abból, hogy a leszerelésre került vagy kerülő közepes hatótávolságú nukleáris eszközök robbanófejeit nem semmisítették meg, azokat újólag, hasonló katonai célokra lehet felhasználniok. Ez az érvelés kétségkívül nem alaptalan, a reaktorok leállítása azonban mégis túlmegy a jelképes cselekvésen. Azt jelenti, hogy a szovjet katonai vezetés a jövőben nem készül nukleáris fegyvertára bővítésére, sőt szinten tartására sem. A nukleáris töltetek ugyanis idővel „elöregszenek,, , azokat rendszeresen ellenőrizni, bizonyos idő elteltével pedig cserélni kell. Ez a rendelkezésre álló dúsított uránium-, illetve plutóniumkészletekből lényegében megoldható ugyan, de csak korlátozott mértékben. Ha a gyártási kapacitást most korlátozzák, akkor az utánpótlás kétségkívül megnehezül. Az Egyesült Államokban jól ismerik ezt a kérdést, hiszen éppen a közelmúltban keltett nagy viharokat, hogy a katonai célokat szolgáló nukleáris üzemek elévültek, nagymértékben veszélyesekké váltak, s a vita jelenleg éppen felújításukról folyik. Az intézkedés így része annak, amit Gorbacsov szükségesnek tart az általa sokszor említett és célként megjelölt állapot, az atomfegyverek nélküli világ megteremtéséhez. A londoni tartózkodás idején ismét felvázolta ezt a célkitűzést, amelyet ugyan ma még irreálisnak, vágyálomnak tartanak a világban, de amely szerinte elérhető lesz még e nemzedék életében, kellő jóakarat, megfelelő politikai szándék megléte esetén az évezred végéig. Jóllehet, Thatcher asszony ezúttal is a szokott módon válaszolt, sajtókonferenciáján a nukleáris fegyverzet fenntartása mellett tett hitet, azzal az indoklással, hogy „megfelelő elrettentő fegyverek,, nélkül nem lehetséges napjainkban még a béke fenntartása, a szokványos NATO-érvelés egyre inkább korszerűtlennek tűnik a Gorbacsov által kifejtett távlatokkal összevetve. A szovjet vezető azonban ennél tovább is ment, konkrét adatokat ismertetett a szovjet fegyveres erők végrehajtására kerülő létszámcsökkentésről, a fegyverzetek csökkentésének várható irányáról. Bár ezeknek az adatoknak jó része korábbról már ismeretes volt, hiszen a bécsi tárgyalások küszöbén a Varsói Szerződés nyilvánosságra hozta azokat, a felsorolás nyilvánvalóan nagy hatást keltő, s minden bizonnyal ilyen formában jórészt újdonság az angol közvélemény jelentős része előtt. S mivel a fegyveres erők csökkentése elvben Londonnak is céljai közé tartozik, ez a felsorolás ösztönző lehet a közvélemény nyomásának felélesztésére is. Tulajdonképpen egy olyan kérdés van, ahol a két fél a katonai témákról szólva viszonylag élesen fogalmazta meg szembenállását, a harcászati nukleáris fegyverek témája. London támogatja Washingtonnak azt a tervét, hogy az atlanti szövetség haladéktalanul kezdje meg az ilyen fegyverek gyártását és telepítését. Gorbacsov joggal mutatott rá arra, hogy egy ilyen lépés gyakorlatilag egyenértékű lenne a közepes hatótávolságú eszközök megsemmisítéséről létrejött megállapodás visszacsinálásával — hiszen a 480 kilométer hatótávolságúra tervezett rakéta csaknem ugyanolyan szerepet tölthet be, mint a megsemmisítésre kerülő, amelyeknél az alsó határt 500 kilométerben szabták meg. Bár a korszerűsítés a NATO-tagállamok között is vita tárgya, a Szovjetunió minden alkalmat megragad arra, hogy figyelmeztessen annak veszélyeire, esetleges káros következményeire. A londoni út így része lett annak az átfogó politikai propagandakampánynak, amelyet személy szerint Gorbacsov és vele együtt a jelenlegi szovjet vezetés most szólamok nélkül,konkrét és egyoldalú gyakorlati tettekkel párosítva folytat a leszerelés érdekében. Moszkva azt akarja, s ezt a főtitkár-elnök londoni állásfoglalásai is tanúsítják, hogy az első eredményeket e téren minél gyorsabban kövessék az új és még újabb lépések. Kis Csaba Dél-Korea — KNDK Őrizetbe veszik, mihelyt hazatér Kihallgatásra őrizetbe vették hétfőn Szöulban Ri Bu Jungot, a Nemzeti Koalíció a Demokratikus Fejlődésért elnevezésű délkoreai ellenzéki mozgalom elnökét, mert a mozgalom egyik tanácsadója, Mun Ik Hvan, a délkoreai presbiteriánus egyház vezetője március végén a hatóságok engedélye nélkül látogatott a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba, hogy ott Korea újraegyesítéséről tárgyaljon. A dél-koreai hatóságok azt kívánják kivizsgálni, tudott-e Ri Bu Jung előzetesen arról, hogy a tanácsadó Phenjanba utazik. Ha kiderül, hogy igen, vádat emelnek ellene a nemzetbiztonsági törvény megsértése miatt. Ez a törvény tilt minden olyan tevékenységet, amely támogatást jelenthet a KNDK-nak. A kormány jelezte, hogy további őrizetbe vételek várhatók. Mun Ik Hvan ellen is eljárás indul, mihelyt hazatér. A politikus, egyházi vezető jelenleg Tokióban tartózkodik; hazatérését csütörtökre jelezte előre. Tüntetés a nacionalizmustól felhevült grúz fővárosban
