Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. április 8., szombat NÉPÚJSÁG-HÉT VÉGE 9. A világ első dönthető légcsavarú repülőgépe Első, 15 perces próbaútján repül a világ első dönthető légcsavarú repülőgépe, a V-22 Osprey, a Bell Boeing cég gyártmánya (Népújság-telefotó — MTI-Külföldi Képszerkesztőség) Bemutatjuk az Ólomidő rendezőjét Margarethe von Trotta 1942. február 21-én született Berlin­ben. Germanisztikát és roma- nisztikát tanult Münchenben és Párizsban. A müncheni színiis- kola befejezése után a dinkel- bühli, a frankfurti és a stuttgarti színházban játszott. 1968 óta mindenekelőtt játék- és tévéfil­mek szereplője volt, játszott a többi között Fassbindernél és Volker Schlöndorffnál, aki má­sodik férje. 1970 óta mint Schlöndorff filmjeinek társ-for- gatókönyvírója is tevékenyke­dik. Játékfilmjei, amelyeket ő rendezett: Christa Klaees máso­dik ébredése, Nővérek, Ólom­idő, Tiszta őrület, Rosa Luxem­burg, Félelem és szerelem. Filmjeinek középpontjába ál­talában nőket állít. Rendezői te­vékenysége a német „űj hullám” keretébe illeszkedik. Politikai el­kötelezettségéről ismert. Az Ólomidő — amelyet ápri­lisban sugároz televíziónk a TV- mozi-sorozatban, a terrorizmus­ról szól. A címet Hölderlin egyik versétől kölcsönözte. Egy újságíró kérdéseire adott válaszai érzékletesen jellemzik a rendezőnőt. — Kik a példaképei és miért? — kérdezték. S ő így válaszolt: „ Bergman: az álmok befolyása, a megszállottság, a lelki élet, mint az emberi kommunikáció területe. Saura: ahogyan párhu­zamosan megjeleníti a műit és a jövő szféráját. Bresson: a képek egyszerűsége, nyugalma és ab­szolutizmusa. Csodálom őt, de nem szeretem, ha filmjeiben a to­tális aszkézis és önmagának fel­adása jelenti a gyógymódot.” ' (szem) Mindennapi nyelvünk Közmondásosan, szólásra váltva...?! Mindennapi nyelvhasznála­tunkban; a társalgási nyelvben s a napi eseményekről beszámo­ló hírlapi közleményekben egya­ránt találkozhatunk olyan szö- vegrészletekhe^ amelyekben a nyelvi sűrítés, nyömésítás és fo­kozás céljából, színező és élénkí­tő szándékkal közmondásosan és szólásra váltva, s ugyanakkor röviden és velősen fogalmazzuk meg mondanivalónk lényegét. Gyakran hallhatjuk és olvas­hatjuk pl. ezt a nyelvi formát, raj­tuk is betelt a közmondás, s így alakultak ki ezek az állandósult szókapcsolatok, amelyekkel a közmondásosan tapintatos an­golokat és a közmondásosan fös­vény és fukar skótokat szoktuk emlegetni. Szólásra váltva szüle­tett meg pl. ez a nyelvi forma: Olyan fösvény, mint egy skót. Egyéni és közéleti nyelvhaszná­latunkban elszaporodtak a köz­mondásosan és szólásra váltva kulcsszerepet vállaló állandósult nyelvi alakulatok. Gyakran nemcsak a külön sajátos monda­nivalójukra, hanem eredetükre is szoktunk utalni. A sajtó nyelvé­ben megszaporodtak az ilyen jel­legű utalások: „Régi mondás, az íróasztal feladatot kíván (elsza­porodtak az öncélú apparátus­nyelv alkotta hivatalos iratok) (Népújság, 1989. jan. 26.). —. „Bizonyára sokan ismerik a köz­kedveltté vált mondást: nehogy a nyúl vigye a puskát” (Népújság, 1989. febr. 28.). - „Rablóból lesz a legjobb pandúr, tartja a közmondás, amelynek igazság- tartalmát az élet is megerősíti” (M. Nemzet, 1989. márc. 13.). „Egy régi pesti szólásmondás szerint: van, aki annyira pesti, hogy még sosem járt Budán. (Élet és Irodalom, 1988. dec. 16.). A televízió esti híradójában hangzott el: „Ahogy pestiesen mondják: Akkorát estünk, mint ide Lacháza”. A körzeti tv-stú- dió műsorvezetője is szólásra váltott, amikor ezt mondotta: „A tanács szelet vetett, s ahogy mondani szokták, vihart aratott” (1989. márc. 13.). A szólásra váltás jellemző sa­játossága napjainkban, hogy a beszédhelyzetnek és a mondani­valónak megfelelően egy-egy szólást alakváltozatával, vagy éppen csak töredékével átértel­mezett jelentésével és használati értékével váltjuk újra szólásra, és fejezzük ki közmondásosan a mondanivaló leglényegét. A Mátra Volán felemelt viteldijai- val kapcsolatos interjúban hang­zott el: „Szigorítjuk az ellenőr­zést. Bennünket is húz az ág: job­ban oda kell figyelni mindenre”. (Népújság, 1989. jan. 19.). Az interjú mondanivalójának jó megértéséhez az is szükséges, hogy teljessé tudjuk tenni a szó­lássá váltás folyamatát a szegény embert még az ág is húzza szólás­forma behelyettesítésével. Ugyanez érvényes egy sportköz­lemény e mondatára is: „Az új szakvezető nem tudott zöld ágra vergődni a kékekkel” (Népújság, 1989. jan. 26.). A szólásra váltás új keletű for­mája és módja, amikor egy-egy szólásunk, illetőleg töredéke szervesen illeszkedik bele a szö­veg nyelvi formálásába: „Nem kell feltétlenül suszternek lenni, hogy megérezzük, hol szórttá ci­pő” (Televízió: Új Reflektor, 1989. febr. 15.). — „Nem állnak csehül az Egercsehi Bányász fo­cistái... „A szólásra váltással kezdődő mondat elején a csehül áll (rosszul, gyengén áll anyagi­lag) szólás formáját szójátéksze­rű voltábán is külön stiláris ér­téknek lehet érzékelnünk. (Nép­újság, 1989. jan. 20.). Újabban a szólásváltásnak szokatlanabb módja is jelentke­zik, amint erről ez a példánk bi­zonykodik: „Majdfölderengett a sok bába és a gyermek esete ”. (M. Nemzet, 1989. febr. 18.). Amit ez a szólás tár fel szá­munkra: Sok bába közt elvész a gyermek. Természetesen ennek a nyelvhasználati jelenségnek és gyakorlatnak értelmét, értékét és hasznát csak az tudja igazán érté­kelni, akinek egyéni szóláskincse megfelelően alkalmas erre. Dr. Bakos József Foci és szerelem Törő István Arcunk elől Megfakult kapualjak mögül lépünk a fénybe, szétszele­telte a zaj osztókése az utcát, csobogunk e friss áradat­ban, jóslatokkal küszködünk, mint koravén kisasszonyok, s ba­bonaként szédelgünk a tavaszban, akár a kitárulkozó gyümölcsfák örömszerzésre gondolunk — mióta beléptünk, e változó idő folyton hajt előre, szavaktól botla­dozik a nyelvünk, a sóvárgás bele­költözik a szánkba, s kiénekelhetet- len dalba fog bele — a pillanat­ba testesültünk, s tengert kere­ső tekintetünk megfogta a ta­vasz, jönnek a kiátkozott évek, füvek nőtték be az utat a Golgotáig, lomhán csapódunk, zajtalan életünk senki sem tartja számon, de kitörve a gyűrűből, mint hajtők közül a vad, s men­ni! mindegy hogy merre; a test­nek is van öntörvénye, mely ösz- szerázhat, akár a földrengés, örökké magunkat keressük titkoló­zó homlokok mögött, s kipat­tanni készülő rügyek mögött, asszonyok ruhadarabjai mögött, a megérinthető va­lóságban. Különösen érdekes a kaktuszkollekció (Fotó: AIN - MTI) Több mint négyezer virágkü­lönlegesség nő a kubai nemzeti botanikus kertben. A Havanna közelében található mintegy hat négyzetkilométernyi kert a világ egyik legnagyobb ilyen létesít­ménye. A botanikus kert létre­jötte nagymértékben köszön­hető egy szakértőcsoport tizenöt éves fáradozásának, amelynek vezetője, a már elhunyt Johan­nes Bisse maga is számos orszá­got felkeresett a gyűjtemény ösz- szeállítása érdekében. Bisse volt a megalapítója a herbáriumnak, a szárított, kipre­parált növények gyűjteményé­nek is, mely mintegy 60 ezer kiál­lítási darabot számlál. Az intéz­mény mintegy 250 hasonló bota­nikus kerttel tart fenn kapcsola­tot, s egyben magvak cseréjével is foglalkozik. A kertben családonként és el­terjedési helyeik szerint csopor­tosították a növényeket. Külö­nösen figyelemre méltó a kak- tuszkolleKció, amelynek min­tegy ezer darabját Kuba, Mexi­ko, Dél-Amerika, Afrika, Ma­dagaszkár számtalan vidékén gyűjtötték. A látogatók nagy ér­deklődéssel tekintik meg a csak­nem 500 darabos orchideakiállí­tást is. A népszerű csatár meséli ba­ráti körben: — Fiúk, tegnap este a mozi után hazakísértem Évát. Miközben a kapuban búcsúz- kodtunk, hirtelen ötlettel meg­kértem a kezét... Az epés megjegyzéseiről is­mert söprögető itt közbeszólt: — Látjátok, most sem tagad­ta meg magát — majd így foly­tatta: vízszintes 20., függőleges 14. VÍZSZINTES: 1. Amely sze­mély. 4. Csak a maga érdekeit tekin­tő. 7. Becézett női név. 13. Szeszé­lyes, rigolyás ember. 15. Sportem­ber — lóval. 16. Rangjelző szócska. 17. Zug ikerszava. 18. Európai nép. 19. A kimonót összefogó hosszú és széles selyemöv. 20. A söprögető megjegyzésének első fele. 22. Felté­ve. 23. Egy olasz városból való. 24. A tallium és a foszfor vegyjele. 25. Vénecske. 27. Gyermekünk. 29. Pálmafajta, melynek keményítőben gazdag bélszövetéből lisztet készíte­nek a trópusokon. 30. Azonos ma­gánhangzók. 31. Csúcsa fővárosunk legmagasabb pontja. 33. Holland légiforgalmi társaság. 35. Vezető­hangos hangsor. 36. Külföldi rock­együttes. 38. Négysoros Petőfi- vers címe. 39. Atlanti-óceáni kis francia sziget. 40. Ritka női név. 41. Álmából kel. 43. Elképzelés. 44. Szovjet motorkerékpár-márka. 46. Szigetsor Alaszka és Kamcsatka kö­zött. 47. A tallium vegyjele. 49. A Halotti beszéd sokat idézett szava. 51. Ha megtette kötelességét, veheti a névelőjét és mehet. 52. A magyar ezüst rövid elnevezése. 53. Latin kötőszó. 55. A hűbéri társadalom erkölcsi eszményének megfelelő férfiak. 57. Megcsömörlött sze­mély. 59. Punta... (chilei város). 60. Angol nyomornegyed. 61. Ezen a helyen. FÜGGŐLEGES: 1. Durva er­délyi posztó. 2. Trópusi gyümölcs. 3. Igazgató, röviden. 4. Szeniorok. 5. Nagymama az unokák nyelvén. 6. Kettős betű. 7. Túlsodrott durva fonal és a belőle készült kelme. 8. Árvita. 9. Állóvíz. 10. Védelmező. 11. A Déli-Bakony része. 12. Olasz város a Vicenzei-Álpok alatt. 14. A megjegyzés második fele. 15. A ha­talom gyakorlása. 18. Rövidítés az aktákon. 21. Páváskodó. 23. Nem azonosított repülő tárgyak. 26. Ilyen gumi a gyerekek kedvence. 28. Voksoló honpolgárok. 29. An­gol személynévmás. 32. A Nílus né­met neve. 33. Derült, tiszta németül (KLAR). 34. Legfőbb tudományos szervünk. 37. A „Három a kislány” egyike. 38. Menü. 39. Elijeszt. 40. Isten ostora volt. 41. Ennivaló. 42. Kiélt ember, francia szóval. 44. Erőtől duzzadó. 45. Alacsonyabb rangú főnemesek címe Angliában. 46. Település, névelővel. 48. Le­gendás hősökről szóló skandináv prózai elbeszélés. 50. Római üd­vözlőszó. 54. Egyforma betűk. 56. Lant belseje. 57. Szilárd test vékony széle. 58. Ugyanis röviden. Valló Emil Beküldendő: vízszintes 20., és a függőleges 14. A megfejtéseket április 12-ig küldjék el. A most és a múlt hé­ten feladott rejtvények sorsolá­sának eredményét a következő alkalommal közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents