Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. április 8., szombat GAZDASÁG — TÁRSADALOM Alanyi jog a külkereskedés A hazai tapasztalatok azt bi­zonyítják: a kisvállalkozások je­lenleg kevésbé nyitottak a világ- gazdaságra, mint a nagy szerve­zetek. A legfeljebb ötven főt fog­lalkoztató cégeknek csupán öt százaléka dolgozik exportra, öt­ven és száz fő között tíz százalé­ka, a száz főt meghaladókénak pedig húsz százaléka. Eszerint minél kisebb egy vállalat, annál kevésbé tudja életképességét a valódi, külföldi piacon bizonyí­tani? Ez nem hihető. Másutt kell keresni az okokat. A kicsi is lehet szép Noha az ipari nagyvállalatok, a mezőgazdasági nagyüzemek élet- és versenyképes működése, növekvő és gazdaságos exportja nélkül nincs kibontakozás, még­is itt és most számolni kell a kis­szervezetek objektív adottságai­val, sajátos korlátáival. Azzal például, hogy az idegennyelv-tu- dásban, a piac, az üzleti szokások ismeretében, vagy az anyagi ter­hek, a kockázatok vállalásában lehetőségeik korlátozottak, nem versenyezhetnek a nagy szerve­zetekkel. Nincsenek például a devizakezeléshez, a szerződés- kötéshez, a fuvarozáshoz stb. ér­tő szakembereik. A pénzeszkö­zök, a kintlévőségek kései meg­térülése, az esetleges üzleti ku­darc érzékenyen érinti a kisszer­vezeteket, már csak azért is, mert tevékenységi körük, tőkeerejük szűkösebb, vészhelyzetben nem számíthatnak az áÚami mentő­övre sem. Kisszervezetek nagyon sokáig csak a szakosított külkereskedel­mi vállalatok közvetítésével köt­hettek külföldi üzleteket. Minő­ségileg új helyzetet teremtett azonban, hogy a külkereskedés adományozott, privilégizált jog­ból alanyi joggá, a gazdálkodás szerves részévé vált. Az intézke­dés hatására tavaly 350-ről 850- re nőtt az önálló külkereskedel­mi tevékenységet végző szerve­zetek száma. Az export persze csupán néhány millió dollárral nőtt az új önálló külkereskedel­mi vállalkozások hatására. Főleg azért, mert a felkészülés időigé­nyes. S a többnyire kis mennyi­ségben exportálható termékek kivitelének növelése ugyancsak időt, és türelmes, hozzáértő piaci munkát kíván, amire a nagy kül­kereskedelmi vállalatok koráb­ban nemigen vállalkoztak. Az export-árverseny ellenszere A konkurenciának lehetnek vadhajtásai. Előfordul például verseny a magyar exportőrök között külföldön. Az ilyen káros árversenyt a vállalkozók olyan önkéntes társulása zárhatja ki, amilyen a Magyar Toll Szövet­ség, vagy a Magyar Borkereske­dők Egyesülete. Egyre több te­rületen alakul ki az, hogy külke­reskedelmi tevékenységet csak az a szervezet folytathat, amely tagja a szövetségnek, az egyesü­letnek, s betartja az együttműkö­dés, a piaci munka közösen meg­határozott szabályait. A hatósági regulákhoz szokott magyar exportőrök körében a külpiaci összefogás, az önszerve­ződés még nagyon kezdetleges. Gyakori a külpiaci torzsalkodás, kölcsönös vádaskodás, ám a ha­tósági beavatkozás elég ritka. Mindössze négy vállalat külke­reskedelmi tevékenységének fel­függesztésére került sor. Persze nem minden terméknél szabad a vásár, a népgazdasági érdekeket szűkülő, de azért még jelentős körben adminisztratív eszközök­kel védik. Tavaly a kivitel 58, a behozatal 50 százalékára kellett külön engedélyt kérni. Az idei évtől a konvertibilis export 36, az import 20 százalékát kitevő ter­mékek forgalmazását engedé­lyezi előzetesen a Kereskedelmi Minisztérium. Olyan termékek kerültek le a kiviteliengedély-lis- táról, mint a bor, a pezsgő, az al­ma, a házinyúl, a vadhús. Ez év második negyedétől a magán- személyek közvetlenül beszerez­hetik külföldön a számukra szükséges anyagokat, alkatré­szeket, gépeket. De még így is maradt meglehetősen sok mező- gazdasági termék és stratégiai jellegű cikk, amelyeket nem cél­szerű túl sok csatornán keresztül forgalmazni. Vállalkozó szolgáltatók Az új társasági törvény alapján ugrásszerűen gyarapszik majd a közepes méretű, főként kisvállal­kozások száma. Ezeknek azon­ban nincs gyakorlatuk a speciális deviza-, pénzügyi, szállítmányo­zási, vámtechnikai munkában. Számukra a kivezető utat a speci­ális szakmai szolgáltató tevé­kenységfejlesztése, a külkereske­delem állami adminisztrációjá­nak egyszerűsítése jelenti. Jelenleg ténykedik már egy ilyen külkereskedelmi szolgálta­tó iroda, a Tradeinform. Külön­böző kiadványokat, világpiaci tájékoztatókat készítenek, s megküldik azokat 300 tagválla­latuknak, évi 25 ezer forint tagdíj ellenében. Tervezik, hogy rende­lésre speciális ismereteket is nyújtanak, szükség esetén külső szakembereket is felkérnek. A Tradeinform azt tervezi, hogy megbízás alapján úgynevezett céginformációkat szolgáltat a külföldi partnerekről. A külföldi ügyfeleket pedig — szintén térí­tés ellenében — magyar piaci és céginformációkkal látják el. A keresletet és a kínálatot ösz- szegyűjtik, számítógépben tárol­ják, és az esetleges találkozási pontok jelzik az üzleti lehetősé­geket. Hasonló tanácsadó-szolgálta­tó vállalkozások tucatjaira lenne szükség, amelyekhez fordulhat­nak majd a kis- és közepes válla­latok, de esetenként a nagyüze­mek is piaci információkért, s kérhetik export-import tevé­kenységük megszervezését, me­nedzselését tiszteletdíj vagy a forgalmi nyereséggel arányos ré­szesedésért. A megyei kereskedelmi meg­bízottak rendszerét érdemes len­ne úgy továbbfejleszteni, hogy azok ne csak az árualap feltárá­sával foglalkozzanak, hanem szakismerettel, szervezéssel se­gítsék is az export-import tevé­kenységet, a szükséges engedé­lyek gyors kiadását, ellenőriz­zék, hogy a vállalkozók minden­ben megfelelnek-e a jogszabályi feltételeknek. Mindez persze fel­tételezi a bonyolult kereskedelmi bürokrácia leépítését, a hatósági szabályozás egyszerűsítését. A Kereskedelmi Minisztérium ak­tív kezdeményezője, katalizátora kell, hogy legyen a folyamat be­indításának, kibontakoztatásá­Zivatarfelhők a baranyai jégeső-elhárítás felett Megkezdte idei szezonját a Baranya megyei rakétás jégeső-elhárí- tó egység. A mezőgazdaság igényeinek megfelelően, hét hónapon át — április 1. és október 31. között — figyeli a védett terület felett kiala­kult zivatarfelhőket, és szükség esetén megkísérli az esetleges jégeső elhárítását. A védekezés lényege az, hogy a radar képernyőjén észlelt jégveszélyes felhőkbe rakétákat lőnek fel, amelyeknek hatóanyaga szétszóródik, s meggátolja, hogy a jégszemek „meghízzanak” és jége­ső keletkezzék. A baranyai „jégernyő” személyzete a képletes zivatarfelhőkre is kénytelen figyelni. A múlt év utóján ugyanis vita robbant ki a rakétás jégeső-elhárító egység jövőjéről. Bűnügyi körkép megyénkről A beszélgetőtárs: Domoszlai László r. ezredes, a főkapitányság vezetője — Mindenekelőtt arra kérem, elemezze a bűncselekményfajták gyakoriságát, a felderített, illetve a fel nem derített eseteket is figye­lembe véve, megyénk elmúlt esz­tendei közbiztonsági helyzetét. — Heves megyében a bűnözés nem változott lényegesen tavaly, a korábbiakhoz képest. A ha­zánkban tapasztaltakkal össz­hangban az ismertté vált bűncse­lekmények száma kismértékben, másfél százalékkal csökkent. A bűnügyi helyzet alapvetően ki­egyensúlyozott. A társadalomra nagyobb veszélyt jelentő bűntet­tek elkövetőit — néhány esetet kivéve — felderítettük. Tény, hogy továbbra is a vagyon elleni jogsértések a meghatározóak. Arányuk meghaladja az 58 szá­zalékot. Új jelenség egyes, fiata­lokból álló csoportok részéről a cigányellenesség, a faji gyűlölet fokozódása. Ez sajnálatosan erőszakos cselekményekben is megnyilvánult. Ami az elkövető­ket illeti, egyidejűleg megfigyel­hetők kedvező és negatív válto­zások. Annak örülnünk kell, hogy kevesebb közöttük a fiatal­korú, mint az előző években. Csökkent a büntetett előéletűek és a visszaesők száma is. Ugyan­akkor azonban bizonyos csopor­toknál megjelent a szervezettség, a bűnözői életmódra történő tu­datos berendezkedés! Rájuk a nagyfokú elszántság, a gátlásta­lanság, a durva, kíméletlen tettek a jellemzőek. Kiemelt fontossá­ga van a velük szembeni rendőri fellépésnek, hiszen ha nem ellen­őrizzük rendszeresen őket, az ki­számíthatatlan veszélyeket hor­dozna. — Megyénk egyes térségeiben milyen eltérések mutatkoznak, ha a bűnözés főbb kategóriáit ér­tékeljük? — Régi tapasztalat, hogy a vá­rosi együttélés a bűnözésben ne­gatív tényező. Egyéb körülmé­nyek mellett a lazább emberi kapcsolatok, a lakótelepi élet­forma kedvező feltételeket nyújt a zavarosban halászoknak, az is­meretlenséget kihasználóknak. Ezért is a legfertőzöttebb terüle­tek nálunk a városok. A növekvő idegenforgalom hatása: a megye turistacentrumai bizony — külö­nösképp Eger — vadászterületet jelentenek a bűnözőknek. Még akkor is így van ez, ha az idény­jelleg dominál. Ezentúl a térsé­gek közötti eltérésekben szere­pet játszik a köz- és vasúti fővo­nalaktól való távolság, néhol a főváros közelsége, illetve a né­pesség összetétele. Összességé­ben azonban a különbségek nem jelentősek. — Az életszínvonal csökkené­sével, a nehezülő körülménye­inkkel tapasztalatai szerint együttjárt-e az erőszakos, garáz­da jellegű bűnözés felerősödése? — Már utaltam a romló élet- színvonal, a növekvő társadalmi feszültségek igen kedvezőtlen hatásaira. Adataink szerint ez el­sősorban a vagyon elleni bűnö­zésben okoz sok gondot. Érde­kes, hogy az erőszakos, garázda típusú bűncselekményeket min­tegy 15 százalékkal sikerült visz- szaszorítani! Hosszú idő óta elő­ször. Még jelentősebb volt a csökkenés az olyan súlyos esetek körében, mint az emberölés, a rablás, az erőszakos közösülés. Az indítékok sorában a mérték­telen alkoholizálásnak van a leg­nagyobb szerepe, de nem elha­nyagolhatóak a személyes motí­vumok: a bosszú, vagy más indu­latok gátlástalan elszabadulása. — Egy sokakat érintő konkré­tum: mi az oka annak, hogy még mindig — lassan három év után — nincs végkifejlet a rengeteg fia­tal családot sújtott Bodnár-féle lakásépítő gmk ügyében? — Az említett lakásépítő gmk vezetőivel szemben a nyomozást 1988. július 30-án befejeztük. Az ügyet vádemelési javaslattal megküldtük a Heves Megyei Fő­ügyészségnek. A családok kár­igényének érvényesítésére az il­letékes bírósági döntés lesz a mérvadó. — Hogyan vélekedik a gyüle­kezési törvényben foglalt, s a rendőrséget — többek között a felvonulásokkal kapcsolatosan — érintő rendelkezésekről? Vál­toztat-e ez az önök gyakorlatán? — Társadalmunk demokrati­kus fejlődésében, a polgári és po­litikai jogok kiteljesedési folya­matában nagy horderejű lépés volt a gyülekezési jogról szóló törvény megalkotása és elfoga­dása. A jogszabály szilárd törvé­nyességi alapot és keretet ad a magabiztos rendőri eljáráshoz, intézkedéshez. Most, a reformok időszakában a közrend és a köz- biztonság fenntartása, a törvé­nyes rend védelme hazánk egyik alapvető érdeke. Ez pedig a rend­őrség feladata. Magából a tör­vényből két feladatcsoport tarto­zik ránk: egyrészt a rendezvény bejelentésének átvétele, s ezzel kapcsolatban mindannak elvég­zése, amivel a tüntetés, a felvonu­lás, illetve annak betiltása jár. Természetesen az államigazgatá­si eljárás szabályai szerint. Más­részt a biztosítás, ha a demonst­ráció törvényes és békés. Vagyis a közterület elzárása a forgalom elől, a résztvevők védelemben részesítése azokkal szemben, akik őket akadályozni akaiják jogaik gyakorlásában. Fontos rendelkezés, hogy elsősorban a szervező kötelességévé teszi a rendezvény feloszlatását, ameny- nyiben a jelenlévők veszélyezte­tik az esemény törvényességét, és másképp nem állítható helyre a rend. Rendőri beavatkozásra csak a közrend komoly megsérté­sekor kerülhet sor! Arra is ügye­lünk, hogy a kívülállók jogait vagy jogos érdekeit ne sérthes­sék, ne okozhassanak tartós fennakadást a közlekedésben. — A rendőrség fontosnak te­kinti a bűnözés megelőzését. Eb­ben társadalmasítási törekvései­ket jól tükrözi, hogy városaink­ban, végül pedig az egész megyé­re szólóan létrehozták a bűnmeg­előzési tanácsokat. Beváltak-e ezek eddigi tevékenységükkel? — Nagy hagyományai és ered­ményei vannak a rendőri munka társadalmi segítésének. Megem­líthetem az önkéntes rendőrö­ket, az úttörő- és ifjúgárdistákat. A múlt évben a lakosság önvé­delmi képességének növeléséért, a megelőzés társadalmi tenniva­lóinak koordinálása érdekében kezdeményeztük a tanácsok megteremtését. Működésükről egyelőre messzemenő következ­tetéseket nem érdemes levonni, hiszen még nem szolgáltak ele­gendő tapasztalattal. Ugyanak­kor abban, hogy a nehéz gazda­sági és szociális körülmények el­lenére Hevesben sikerült meggá­tolni a bűnügyi helyzet romlását, a társadalmi összefogásnak is je­lentős része volt. — Igen sok szó esik manapság a lakosság és a rendőrség egy­máshoz való viszonyáról. Halla­ni különféle esetekről, amelyek­ben a hatóság képviselőjének túl­kapásairól beszélnek. Egyálta­lán, az emberek egy részének a segítőkészsége is csökkent. Kel­lően elemezték-e ezt a helyzetet? — A mai ellentmondások, az átalakulás közepette lazult az ál­lampolgári fegyelem, növekedett az intézkedéseinkkel szembeni ellenszenv. Az a szemlélet az uralkodó némelyeknél, amely tevékenységünket kizárólag a hatalom óvásának oldaláról vizs­gálja. Sajnálatosan csökkent a la­kosság aktivitása, egyre nagyobb a közömbösség, a passzív beletö­rődés. Mi nyitottak vagyunk a politikai kérdések iránt, érzékel­jük a közhangulat változásait. Mindez azonban nem vonhatja el figyelmünket fő feladataink teljesítésétől. Lényegesnek tar­tom az állomány példás magatar­tását, nemcsak szolgálatban, ha­nem a magánéletben is. Az em­berek egy része egyébként egyedi negatív tapasztalatok alapján ál­talánosít, és egy esetleges helyte­len intézkedés láttán az egész tes­tületről alkot értékítéletet. Ki­emelkedő jelentőségű épp ezért, mennyire jogszerűek, kulturál­tak, szakszerűek fellépéseink. Alapvető követelmény rendőre­inktől az objektivitás, annak mérlegelése, hogy milyen politi­kai hatást válthat ki eljárásával. Épp ezért nagyon határozottan és következetesen bírálunk el minden olyan magatartást, amellyel a rendőr hatáskörét túl­lépi, figyelmen kívül hagyja a törvényes kereteket, személyes indulatától vezérelve cselekszik. — Kétségkívül ez megnyugta­tó. Mégis egyre sűrűbben érkez­nek hozzánk panaszok... — Az elmúlt évek során való­jában ilyen esetek ritkábban for­dultak elő, mint korábban. A ne­hezebb körülmények ellenére is fegyelmezetten teljesítette köte­lességét az állomány. Ebből sze­rintem az is következik, hogy nincs oka senkinek se a rendőri túlkapásoktól féltenie a társadal­mat! Szerencsésebb lenne a bű­nözés elleni összefogást erősíte­ni. Tény, hogy a lakosság egy ré­szének segítőkészsége csökkent, de az is az igazsághoz tartozik, hogy tavaly az előzőekhez képest több súlyos bűncselekmény elkö­vetőjét pont a lakosság ébersége és aktív közreműködése nyomán sikerült kézre keríteni. Ezért egyébként a múlt évben 58-an részesültek belügyminisztertől, illetve tőlem elismerésben. A jö­vőben is számítunk az ilyen tá­mogatásra. Szalay Zoltán új akrllgyár épül Nyerges­újfalun Az idén ötmilliárd forint ér­tékű terméket állít elő a nyerges­újfalui Magyar Viscosagyár, ahol most jelentős beruházást hajtanak végre. A Du Pont amerikai cég technológiája alapján, a Simon Carves angol mérnöki iroda közreműködésé­vel új akrilfonal gyártására al­kalmas üzemet létesítenek. Az új gyár elkészülte után — 1990 második fél évétől — évente mintegy 30 ezer tonna akrilfo- nalat szállítanak a hazai piacra. Képünkön: épül az akrilgyár. (MTI-fotó: Matusz'Károly) (Fotó: Konc János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents