Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-08 / 82. szám

2. VILÁGMAGAZIN NÉPÚJSÁG, 1989. április 8., szombat n. Erzsébet Moszkvába látogat (Folytatás az 1. oldalról) kai kapcsolatok új légköre nem­csak a gazdasági-üzleti kapcso­latok fejlődése, hanem az átfo­góbb érdekek közösségének irá­nyába mutató fordulat szem­pontjából is kedvező. Mihail Gorbacsov londoni lá­togatásának csúcspontjaként jel­lemzik a szovjet államfő péntek déli beszédét, amelyet egyenes adásban közvetített a BBC-tele- vízió és -rádió a szigetország nagyközönségének. A londoni Cityben lévő ősi vá­rosháza épületében, a Guildhall- ban, a brit kormány és a parla­ment tagjai, a közélet, az üzleti és pénzügyi világ, a társadalmi és kulturális élet rangos képviselői előtt magyar idő szerint déli 12 órakor emelkedett szólásra Mi­hail Gorbacsov. A szokásoknak megfelelően Margaret Thatcher asszony rövid válaszbeszédet mondott. Mindössze 40 órás hivatalos látogatása második napján, reg­gel, Gorbacsov a szovjet nagykö­vetségen találkozott Gordon MacLennannal, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitká­rával. A Guildhallban elhangzó beszédet követően a windsori kastélyba hivatalos, ahol II. Er­zsébet királynő és félje, Fülöp herceg látták vendégül ebéden a Gorbacsov házaspárt. Az ural­kodónő ebédjén részt vett Mar­garet Thatcher kormányfő is. Mihail Gorbacsov és felesége Windsorból egyenesen a heath- rowi repülőtérre indult, ahonnan a kora délutáni órákban szállt fel különgépük Moszkva felé. A szovjet államfő elutazása előtt a repülőtéren bejelentette: a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnökségének nevében meg­hívta II. Erzsébet királynőt, hogy a neki megfelelő időpontban lá­togasson el a Szovjetunióba. A meghívást, amely a Gorba­csov házaspár windsori látogatá­sán hangzott el, II. Erzsébet megköszönte, jelezve, hogy az időpontot egyelőre nem tudja megmondani, mivel programját több évre előre állítják össze. A brit uralkodó mindazonáltal hozzátette: ”reméli, hogy a meg­hívásnak megfelelő alkalommal eleget tehet”. A HÉTEN TÖRTÉNT Szombat: Washingtonba érkezett Hoszni Mubarak — Namíbiába látogatott Thatcher brit miniszterelnök — parlamenti választást tartottak Irakban — Bécsben elte­mették Zitát, Magyarország utolsó királynéját, az utolsó Habsburg császárnét; Vasárnap: útban Kubába rövid pihenőt tartott az (r Köztársaságban és megbeszélést folytatott Haughey kormányfővel Mihail Gorbacsov, aki a nap folyamán (he­lyi idő szerint) Havannába érkezett — a Palesztin Köz­ponti Tanács egyhangúlag Arafatot választotta a pa­lesztin állam elnökévé — államcsíny volt Haitiban ; Hétfő: Kárpátalján tett látogatást Grósz Károly — meg­kezdődtek Mihail Gorbacsov tárgyalásai Havannában — Bush amerikai elnök találkozott Mubarak egyiptomi államfővel — Chevenement francia védelmi miniszter a Szovjetunióba érkezett — szovjet kereskedelmi képvi­selet nyílt Szöulban — magyar bevásárló turisták árada­ta indult Ausztriába Kedd: a Nemzetgyűlésben elmondott beszéddel és nemzetközi sajtóértekezlettel végétért Mihail Gorba­csov kubai programja — ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg Brüsszelben a NATO fennállásának 40. évfordulójáról — rakétatámadás volt Kabul ellen New Yorkba érkezett Jichak Samir izraeli kormányfő Szerda: befejeződött a lengyel kerekasztal mindhárom bizottságában a munka — Megérkezett Londonba Mi­hail Gorbacsov- lemondott a koszovói tartományi elnök­ség elnöke — rövid megbeszélést tartott Moszkvában Gulio Andreotti olasz külügyminiszter- Bonn hazaren­delte bukaresti nagykövetét; Csütörtök: megkezdődött a brit — szovjet csúcstalál­kozó -a ciprusi görög és török közösség vezetője New Yorkban újabb tárgyalási fordulót tartott — villámlátoga­tást tett Párizsban Helmut Kohl nyugatnémet kancellár — Bush amerikai elnök fogadta Samirt; Péntek: hazautazott Londonból Mihail Gorbacsov — Phenjanban megkezdődött a KNDK parlamenti ülés­szaka. Braunau, Ausztria: Antifasiszta emlékművet állítanak fel április 5-én Hitler szülőháza előtt. A mauthauseni koncentrációs tábor kőbányájából származó gránittömbön „a békéért, a szabadságért, a demokráciáért — soha többé fasizmust, erre szólítanak a halottak milliói” felirat olvasható Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke április 6-án a Parlament­ben fogadta az erdélyi menekültek egy csoportját Undangwa, Namíbia: Páncélozott szállító harci járműveken ülő, ál­ló dél-afrikai katonák várakoznak bevetésre a namíbiai-angolai ha­tár közelében április 5-én, ahol a négy nappal korábban életbe lé­pett tűzszünet ellenére sem csökken a harcok hevessége a dél-afri­kai kormánycsapatok és a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) fegyveresei között Budapesten, a kormány ven­dégházában tartották a KGST- országok tervegyeztető bizott­ságának 44. ülését. A tagorszá­gokat miniszterelnök-helyette­sek, illetve tervhivatali vezetők képviselik. Jugoszlávia megfi­gyelőként vesz részt a tanácsko­záson Bejrut: Polgári lakosok oltanak egy kigyulladt teherautót a mo­hamedánok lakta negyedben április 5-én, amikor már napok óta a 14 éve tartó polgárháború legsúlyosabb tüzérségi párbaját vívják a keresztény és a muzul­mán erők a libanoni fővárosban (MTl-Telefotó) Javaslat a kínai parlamentben Hamvasszák el Mao Ce-tung holttestét Hivatalosan meg nem erősí­tett hír szerint a kínai parlament most véget ért ülésszakán előter­jesztett 2.000 képviselői javaslat között szerepelt Huang Jung-jü- nek, a pekingi Központi Képző- művészeti Főiskola professzorá­nak az az indítványa, hogy ham­vasszák el Mao Ce-tung bebal­zsamozott holttestét és a hamva­kat helyezzék el egy Pekingen kí­vül felépítendő sírboltban. A kínai professzor azzal indo­kolja javaslatát, hogy a szakértők szerint a néhai elnök bebalzsa­mozott és kristálykoporsóban őrzött holtteste oszlásnak indult. A pekingi Tienanmen-téren levő mauzóleum illetékesei szakértő­ket kértek fel az oszlási folyamat megállítására. A professzor sze­rint a további tartósítási kísérle­tezés helyett sokkal inkább értel­me lenne annak, ha elhamvasz­tanák Mao Ce-tung földi marad­ványait és a hamvakat esetleg az egykori elnök Hunan tartományi szülőfalujában felépítendő sír­boltban helyeznék el. Huang Jung-jü nem tartja szükségesnek a Tienanmen-téri mauzóleum lebontását. A mau­zóleumot — mutat rá — olyan ki­emelkedő személyiségeknek kellene fenntartani, akik jelentős mértékben járultak hozzá Kína hírnevének öregbítéséhez. Alaszkai olajszennyezés Óvadék, mellett szabadlábon a vétkes kapitány Óvadék mellett mégis sza­badlábra került csütörtökön az Exxon Valdez nevű tartályhajó volt kapitánya, miután egy New Gáttal veszik körül az olajszennyezést (Népújság-telefotó — MTI) York-i szövetségi bíró a biztosí­ték összegét az eredetileg meg­szabott egymillió dollárról 25 ezer dollárra szállította le. Joseph Hazelwoodot az ada­tok szerint komoly felelősség ter­heli az amerikai történelem egyik legsúlyosabb környezet­szennyezési katasztrófájának ki­alakulásában. Mint ismeretes, az Exxon Valdez március 24-én Alaszka partjainál sziklának üt­között, s a hajón támadt résből 38 millió liter olaj ömlött a ten­gerbe. A kapitányt egyebek kö­zött azzal vádolják, hogy a ka­tasztrófa pillanatában ittas volt, s saját kabinjában tartózkodott. Eközben az Egyesült Álla­mokban mind több bírálat éri az olajszennyezés megszüntetésén dolgozó Exxon olajtársaságot a helyreállítási munkák lassúsága miatt. Ötven kilométer hosszú polcon őrzik az iratokat Számítógépen a Vatikán titkai A vatikáni könyvtárba is be­vonul a számítástechnika. Le­onard Boy le atya, az ír származá­sú dominikánus szerzetes, a pá­pai könyvtár titkára „Emlékezet és Gondviselés” jelszóval látott hozzá az informatizáláshoz. Az Emlékezet egy 4,2 giga ok­tett (4 milliárd 200 millió oktett; egy oktett nyolc — egyenként kétösszetevős — informatikai elemet képvisel) teljesítményű számítógép képében jelenik meg. Ami pedig a jelszó második felét illeti, a Gondviselés közbe­jöttét nehéz is lenne tagadni: egy nevének titokban tartását kérő gazdag kanadai ajánlotta föl a számítógépet a világ egyik legré­gebbi kulturális intézményének. A könyvtár maga öt évszázados, de eredete egész a negyedik szá­zadig nyúlik vissza. Persze még nagyon sok idő és pénz kell ahhoz, hogy ez a nagy­szabású informatizálási terv megvalósuljon. A könyvtár 15 ezer négyzetméteres területén rendkívül sok értékes emléket őriz, többek közt Luther, Le­onardo da Vinci, Rotterdami Erasmus, Medici Katalin, Mo­zart, Voltaire és Napóleon keze írását. „Négy milliárd dollárra és három ember mintegy tíz évi munkájára lenne szükség ahhoz, hogy könyvtárunk anyagát szá­mítógépbe tápláljuk” — mondta Boyle atya. Az agy, amely a Római Katoli­kus Egyház szellemi kincseinek javát tárolja majd, légkondicio­nált, biztonságos rejtekhelyre került, ahol az adatok minden el­képzelhető megpróbáltatást ké­pesek túlélni. A központi terem Michelangelo bástyáinak köze­lében van, a Vatikán kertjei alatt, Galeon szökőkútjának 100 víz­sugara óvja a kigyulladástól. A mennyezetre erősítve tárol­nak több tucat számítógép-le­mezt, amelyeken körülbelül 20 ezer kötet tartalma található meg. Ezek a könyvek az évente mint­egy 6 ezer új kötettel gyarapodó könyvtár új szerzeményei. Össze­sen öt kilométer kábel köti össze az agyat 43 terminállal, amelyek mindegyike az apostoli palotán belül van. Minden este 6 órakor bekapcsol egy automatikus biz­tonsági rendszer, amely a számí­tógép-kalózoktól és mindenféle balesettől védelmezi a rendszert a technikusok távollétében. „Ha eljutunk a 100 ezer adat betárolásához, akkor más könyvtárakkal is párbeszédet kezdhetünk, így a párizsi Nem­zeti Könyvtárral” — mondta Boyle atya. „Először is az tervünk, hogy katalógusba vesszük a kétmillió könyvünket, tízmillió kartonon. Ezután jönnek sorra a kéziratok, ezekből. 150 ezer darabunk van, köztük a világ legértékesebbjei. Többet közülük nagyon gazdag iniciálék díszítenek.” A kanadai számítógépet a Va­tikán titkos archívumai is hasz­nálják majd. A levéltári adatok betáplálása idén ősszel kezdő­dik. Az archívumban összesen 50 kilométer hosszú polcon őriz­nek iratokat, az új anyag ide sok­kal gyorsabb ütemben érkezik, mint a könyvtárba. A dokumen­tumokat két hatalmas betonbun­kerben helyezik el, amelyeket nyolc évvel ezelőtt létesítettek a palota pincéiben. A hőmérséklet itt állandóan 18 fok Celsius. „Pá­nik elleni” biztonsági rendszer is van a pincében arra az esetre, ha a labirintusban dolgozó kutatók eltévednének. Boyle atya, aki könyvet írt az egyházi archívumról, azt mond­ja, hogy több száz millió doku­mentumot tárolnak a pincékben. Csupán VI. Kelemenn (1342- 1352) pápaságának idejéből 350 ezer levél van az archívumban. A Vatikán miniszterei és nagykö­vetségei évente körülbelül 1000 méter jelentést küldenek. A kapuk nyitva vannak a tör­ténészek és a kutatók előtt, akik hozzáférhetnek minden 1922 előtti dokumentumhoz. Előké­szítés alatt van egy pápai döntés a többi, újabb dokumentum nyil­vánossá tételéről. Ehhez azon­ban a Vatikán megvárja, amíg ki­épül a számítógépes rendszer, s felváltja a kézzel írott kalligrafi­kus kartonok rendszerét.

Next

/
Thumbnails
Contents