Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

8. NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE NÉPÚJSÁG, 1989. április 29., szombat Ásatás Rudabányán (MTI-fotó: Kozma István) Rudabányán több mint húsz éve folytatnak ásatást az 1985- ben megszüntetett vasércbánya területén. Itt találták meg 1967- ben egy emberszem ősmajom koponyacsontját. Most ismét folyik a feltárás, az ásatás során rábukkantak a majomős újabb egyedétől származó szemöldök­csontra. A munkákban diákok is segítenek a Magyar Állami Földtani Intézet szakemberei­nek. Már 2000-ben női győztes férfi előtt az 1500 m-en... A gyengébb/?/ nem/!/ A fedett pályás atlétikai világ- bajnokság budapesti nyitánya, de kiváltképpen a szöuli eredmé­nyek kapcsán ismét téma a gyen­gébb nem menetelése a rekordok útján. Hogy mikor érik el, netán múlják felül a férfiak teljesítmé­nyét? A kérdés több, mint elmé­leti, érdekes összehasonlításokra ad alkalmat. Igaz, hogy Spárta már számított a nőkre, ám az új­kori olimpiák történetében 1912-ig kellett várni, amíg úszás­ban rajthoz állhatták, és csak 1928-ban versenyezhettek elő­ször atlétikában. Azóta biztosan tartják a formájukat, ha úgy tet­szik folyamatosan csökkentik a férfiaktól elválasztó távolságot. 1928-ban például 1,9 másod­perc volt a különbség a 100 mé­teres síkfutásban. Ugyanez 1988-ban 0,66-ra csökkent Flo­rence Griffith-Joyner jóvoltából. A maratoni távon még látványo­sabb a közelítés: 1964-ben 1 óra 13 perc 50 másodperc választot­ta el a legjobb férfi atlétát a leg­jobb futónőtől. 1988-ban a kü­lönbség mindössze 13 perc 54 másodperc volt. Nézzük az úszást. Az NDK szöuli csillaga, Kristin Otto olim­piai bajnok eredményével a 100 méteres gyors- és hátúszásban egyaránt maga mögé utasította volna a melboume-i férfi bajno­kot. Az ausztrál Tracy Wickham 1978-ban, 400 méteren elért eredményével 1 percet vert vol­na a húszas évek sztárjára, Johnny Weismüllerre, vagy ha így jobban ismert, a Tarzanra. Az amerikai úszók orvosa szerint Mark Spitz — hét aranyat vitt ha­za Münchenből, 1972-ben — ak­kori eredményével ma csak rendkívüli nagy küzdelemben tudna felkapaszkodni a dobogó­ra, az úszólányok közé. És mivel minden összevetés papírszagú — hiszen az egyetlen díjlovaglás ki­vételével nem rendeznek közös versenyeket az olimpián — a jövő is jóslásokra szorítkozhat. Ken­neth F. Dyer szerint a 100 méte­res síkfutásban 2054-ig, 400-on 2020-ig, 800-on 2021-ig, 200- on pedig 2066-ig kell várni, amíg atlétanő legyőzheti férfi verseny­társait. Ezzel szemben az első maratoni világrekordot már 1990-ben elhódítja valamelyik hölgy. Az 1500 méteres síkfutás csúcstartója 2000-ben, a 3000 méter bajnoka 2003-ban veri meg férfitársait. Tudományos szaklap, a New Scientist is foglal­kozott a témával, és meglepő kö­vetkeztetésre jutott: a nők azzal a feltétellel előzhetik meg a férfi versenyzőket, ha folyamatos és nagy erőfeszítésre késztetik őket. Például a La Manche csatorna átúszására, amelyet hosszútáv­futás követ sík és hegyes terepen. Mindezek után ki tarthatná csodabogárnak a holland Irene Jannt, aki a La Manche oda-visz- sza tartó versenyén 3 óra 15 perccel előzte meg az elsőségre pályázó legjobb férfiúszót. Aki egyébként nyolcadikként ért cél­ba azon a versenyen, ahol az első hét helyet nők foglalták el. Fehér György új filmje — amelyet Istenmezején is forgattak Utah Haumann Pé­ter és Fehér György ren­dező (Fotó: Inkey Alice felv. — MTI-Press) Haumann Péter áll az ablak­nál. A rácsos ablakon túl, a félre húzott függöny mellől a Mező Imre út és a Mosonyi út sarkát le­het látni. Lassan lecsendesülnek a zajok, már megigazították a fri­zurát. „Művész úr, kérem, húzza ki magát... így... Jó.” Majd fel­hangzik a Felvétel indít! Négy percig csak a felvevőgép surrog. Ezalatt, mi nézők természetesen nemcsak a színész rezzenetlen hátát látjuk majd, és a vasárnap délutáni utcasarok gyér forgal­mát, de elfutó emlékképeket is: öntödét, cséplést, kaszálást, da­rukat és sok minden mást. A Budapest Filmstúdió Válla­lat vette birtokába pár napra a Társadalombiztosítási Igazgató­ság emeletét. Az irodát, ami hét­köznapokon munkahely, nem­igen kellett átalakítani. Ez a film­beli rendőrség egyik szobája. Díszletnek ott a félrehúzott füg­göny, az ablakkeret, a lepattog- zott festékű régi radiátor és egy plakát: Égő cigarettát a papírko­sárba dobni tilos! Dürrenmatt 1958-ban írt és 1960-ban magyarul Az ígéret címmel megjelent művét fel­használva Fehér György rendezi a filmet, Bereményi Géza alkotta Utak címmel a forgatókönyvet. Mint Marx József írja: „A cse­lekmény látszólag egyszerű, s ta­lán a legrégibb filmmitológiával függ össze: a bűnténnyel s annak kibonyolódásával. Van áldozat, több is, van nyomozó, kettő is — a felügyelő, aki derekasan nagy bűnüldöző csapatot irányít, és egy másik, akit egyszerűen K-nak hívunk, — de a cselek­mény leírhatóságát alaposan megkérdőjelezi az a mozzanat, hogy nincs, nem lesz olyan tettes, akit a filmek magas igazságszol­gáltatása nevében zár alá helyez­hetnénk. Noha a bűntény drámai és durva: föltehetőleg kéjgyilkos gyereklányokkal végez, a film fó­kuszában mégsem az a beteg tu­dat áll, amelynek következmé­nye a bűn.” — Mindig saját magamat ker­getem nehéz helyzetekbe, ami­nek megoldása aztán az én felad­atom — mondja Fehér György rendező. Ez a film is olyan. Feke­te-fehérben készül. Először Kende János volt az operatőr, most Gurbán Miklóssal dolgo­zunk. A bűn működése? Nem tudom. Az eredeti szándék csi­szolódik. Olyan filmes megoldá­sokat keresünk, amelyek ezt a legjobban kifejezhetik. Az ered­mény persze más dolog. Forgat­tunk Rónabányán, Istenmeze­jén. Változatosak a helyszínek: tisztás, országút, sűrű erdő, or­mótlan ház, erdei útelágazás, or­vosi szoba, lépcsőház, folyosók, tanterem, a rendőrség irodái, s fölépítettünk egy benzinkutat is. Áprilisban tervezzük a forgatá­sok befejezését, s hozzálátunk a vágáshoz, az utószinkronhoz, a végső megformáláshoz. A film szereplői: Haumann Péter (a Felügyelő), Derzsi János (a rendőrségtől kilépett nyomo­zó), Pauer Gyula (feltételezett gyanúsított) valamint Németh László, Soltis Lajos, Pogány Ju­dit. A díszleteket Vayer Tamás, a jelmezeket Pauer Gyula készíti, az építész pedig Martin Éva. Gyártó a Budapest Filmstúdió Vállalat és a Magyar Televízió. Fehér György Balázs Béla-dí- jas Érdemes Művész munkáit jól ismerhetjük a televízióból. A II. Richard (1975), a Volpone (1976), a Nők Iskolája (1985) a Veszprémi Tévétalálkozó fődíját kapták. A Barabás című televízi­ós operafilm nemcsak Magyar- országon volt siker, de Salzburg­ban a TV Opera Fesztivál külön- dijával jutalmazták 1977-ben. Az Arany Prága Fesztiválon a Bajazzók kapta a cseh filmkriti­kusok különdiját és a Cseh Film- harmonikusok fődiját 1979-ben. Ő volt a Luzitania elsüllyesztése című emlékezetes ismeretter­jesztő filmsorozat (1983—1985) rendezője. Tavaly elkészítette a Szerelmi bájital című televíziós operafilmet. Legújabb filmje, az Utak, más témával foglalkozik, mint eddigi munkái. De éppen ezért várakozással nézhetünk elébe. Józsa Ágnes Twist Oliver korában? Sztrájkoltak az egyik angol is­kola menzájának dolgozói. Eb­ben nincs semmi különös — állít­ja a Daily Poste —, minthogy a szakszervezetnek rendeznivalói voltak. Az ok azonban szokat­lan. Azt is mondhatjuk, vissza­adja a hitét, aki veszni látja a tár­sadalmi igazságérzést. Á neve­lők ugyanis a diszkrimináció el­len tiltakoztak, amelyben a fize­tésképtelen diákokat részesítette az adminisztráció. A szegény sorsú gyerekek problémáival foglalkozó csoport (Child Po­verty Action Grup) jelentése szerint az egyik iskolában azok a diákok, akik nem fizettek idő­ben, nem ülhettek a többiek közé az étkezőben. London egyik kül­városi iskolájában csak a mellék­bejáraton léphettek az étterem­be. Essexben olyan példával ta­lálkoztak, hogy az ebédlő előtt kettévált a sor, az egyikben a fi­zetők, a másikban a nem fizetők álltak. „Mindez olyan megalázó — jegyezte meg egy pedagógus —, hogy úgy érzi az ember, Twist Oliver korában élünk.” Ez tévedés. A nevelési mód­szerek azóta jelentősen fino­modtak, mint a fenti esetek is bi­zonyítják. Twist Olivért verték is. Szellemi megújhodás Ukrajnában Késhegyig menő viták A The Washington Post kö­zölte moszkvai tudósítójának írását Ukrajnáról. A szerző úgy véli, hogy a Szovjetunióban az egyik legnagyobb köztársaság­ban jelentkezik legközelebb a nemzetiségi feszültség, mert a lappangó elégedetlenség foko­zatosan olyan mozgalommá ala­kul, amely erős kihívást jelent, s elhomályosítja a baltikumi és a kaukázusi eseményeket. * Ukrajna 55 milliós lakosságá­val valóban óriási szerepet ját­szik az ország életében. A Szov­jetunió területének 2,7 százalé­kát foglalja el, de ott koncentrá­lódik az ország iparának és me­zőgazdaságának egynegyede. Ez a rendkívüli terhelés komoly aránytalanságokhoz és ökológiai problémákhoz vezetett. A lakos­ság nagy része ezt tragédiának érzi, s ezek az érzelmek megerő­södtek a csernobili katasztrófa után, amely arra késztette Ukraj­na íróit, hogy riadót fújjanak és felhívják a figyelmet az etnoló­giai pusztulás veszélyeire. Aki Ukrajnában él, tanúsít­hatja, hogy a Gorbacsov meghir­dette átalakítás és nyíltság a szó szoros értelmében felébresztette a köztársaságot. Az egykedvű hallgatást és a hamis egységet felváltotta a vélemények sokfé­lesége. Elemi erővel szerveződ­tek a gyűlések, amelyek fejfájást okoznak szokatlan lazaságukkal, éles hangjukkal, türelmetlenül és sokszor naivan követelik az évti­zedek alatt felhalmozódott sok és bonyolult probléma azonnali rendezését. Á televízióban, rá­dióban, a lapokban, folyóiratok­ban rendkívül élesen bírálják a vezetőket. Késhegyig menő vitákat foly­tat az írókkal az Ukrán Kommu­nista Párt ideológiai osztályának vezetője, Leonyid Kravcsuk. Az írók megfogalmazták azt a köz­társaságban rendkívül népszerű követelést, hogy az ukrán nyelv kapjon állami státust, mert ag­gasztja őket, hogy csökken a rendkívül gazdag és erős nyelv használata. Pavlicsko ismert köl­tő szerint a nyelvről szóló tör­vénynek garantálnia kell az anyanyelv fejlődését úgy, hogy közben ne sértsék a köztársaság­ban élő nemzetiségek jogait. Le­onyid Kravcsuk szerint viszont meg kell őrizni a történelmileg kialakult ukrán-orosz kétnyel­vűséget. A nemzeti érzések bo­nyolult és sérülékeny volta óva­tosságra int annak érdekében, hogy elkerüljék az élesebb, ve­szélyesebb szituáció kialakulá­sát. Ukrajnában az utóbbi időben máris egy sor fontos rendelkezést hoztak a nemzeti kultúra és az anyanyelv védelmére, a párt és az adminisztratív apparátus napi munkájában bátrabban hasz­nálják az ukrán nyelvet, több száz új ukrán nyelvű iskola nyí­lik. Ukrajnában a helyzet sok mindenben hasonlít a más köz­társaságban folyó átépítéshez, de vannak sajátos vonásai is. Uk­rajna területi és szellemi egységét századokon át részekre szaggat­ták a birodalmak és a háborúk. Ez táplálta a nép egységre törek­vését, nemzeti alapjainak védel­mét, társadalmi és kulturális ké­pességének összefogását — mondta Roman Lubkivszkij, az ukrán írószövetség titkára. — A forradalom után gyorsan és sike­resen haladt az állami és nemzeti újjászületés, míg aztán a sztáli­nizmus újabb tragikus lapot nyi­tott történelmünkben, tudatosan megsemmisítve a parasztságot és az értelmiségét, szétzúzva a nem­zetgazdaságot. A 30-as évek vé­gére az ukrán nép szellemileg és kulturális tekintetben kivérzett. — A peresztrojka napirendre tűzte a szellemi megújulást, ki­terjesztette a legszélesebb nyil­vánosságot a történelmi fehér és fekete foltokra. Helyeslem az ukrán írók javaslatát, hogy ala­kuljon népi mozgalom az átala­kítás támogatására, de az nem le­het a szocializmus, az internacio­nalizmus, a párt opponense. A Az emberek végre szaba­don beszél­hetnek — a képen egy Odesszához közeli kolhoz vezetőnője (Fotó: Time — • MTI) párt helyzete most valóban nem könnyű. Építő mederbe kell te­relnie a forrongó szenvedélyeket, a nyíltság által felszínre hozott energiát. Nemcsak beszélni kell a megújulásról, hanem a néppel együtt megteremteni ennek a megújulásnak a mechanizmusát. Bölcsen mondták az öregek: a tisztaságért nem harcolni kell, hanem mindennap seperni. — Forronganak a szenvedé­lyek, hiszen történelmünk és je­lenünk fájó pontjait érintjük, — mondta Roman Lubkivszkij. — De meggyőződésem, hogy az élet demokratizálása, az ukrán nép és a köztársaságban élő vala­mennyi nép méltóságának visz- szaállítása feltétlenül igazi egy­séghez vezet. Alekszandr Gurevics (APN - MTI-Press)

Next

/
Thumbnails
Contents