Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

NÉPÚJSÁG, 1989. április 29., szombat NÉPÚJSÁG-HÉTVÉGE 9. Bizalmatlansági indítvány Alulírott... a tiltakozásnak sa­játos és az eddigi gyakorlatban szokatlan formáját választva, bi­zalmatlansági indítványt nyújtok be önmagam ellen, mert évtize­deken át elhallgattam azokat a társadalmi és politikai hibákat, amelyeket egyértelműen jelez­nem kellett volna. 1948-ban, mielőtt a Magyar Kommunista Párt és a Szociálde­mokrata Párt egyesült, figyel­meztetnem kellett volna az SZDP vezetőit, hogy számunkra ez a fúzió végzetes lesz. 1949- ben, az alkotmány megjelenése előtt, nem szóltam Rákosi elv­társnak arról, hogy 40 év múlva teljesen elítélik majd ezt a szocia­lista alkotmányt, és újat írnak he­lyette. Igaz, Rákosi elvtárs talán nem hallgatott volna rám, mert akkor mindössze négyesztendős voltam. De lehet, hogy elfogadta volna nyomós érveimet, mert ő különösen nagyon kedvelte a gyerekeket. Az újságok címlap­jain gyakran lehetett kicsik köré­ben látni. Tehát e jogos kritikát mégis el kellett volna monda­nom! Azt is mélységesen elítélem, hogy apám neve helyett egyszer azt diktáltam be, hogy Sztálin és Rákosi, de ezért akkor a valódi apámtól megkaptam a bünteté­semet. Rákosi elvtárs elleni bí­rálatom, sajnos, hároméves ko­romban mindössze egyetlen mondatra korlátozódott. Ami­kor a Szabad Népben megláttam a képét, így kiáltottam fel: „En­nek a bácsinak meg ellopták a haját!” Ez azonban kevésnek bi­zonyult ahhoz, hogy személyi kultuszán változtasson. 1956 novemberében nem lép­tem fel erélyesen a tankönyvek égetése ellen. Nem vettem észre, hogy a népfelkelés ellenforrada­lomba csapott át, s az oroszköny­vemet két bokánrúgás után kénytelen-kelletlen, átadtam a lángok martalékának. Pedig már akkor illett volna tudnom, hogy néhány hónap múlva ismét köte­lező lesz az orosz nyelv... 1968-ban lelkesedtem az új mechanizmusért, később azon­ban a lefékeződésének passzív szemlélője voltam. „Az 1970-es évek első felében begyűrűző olajválság a szocialis­ta gazdaságra is kiterjed! Ne tit­koljuk el a problémáinkat!” — ez a képzeletbeli kiáltás a parla­menthez szólt volna, de •nem hangzott el. Ha néhány napila­pot a képviselők kezébe nyo­mok, nyilván ők és a miniszterek is hittek volna nekem. Ezekben az újságokban ugyanis az áll, hogy annak idején őket senki sem figyelmeztette a komoly ve­szélyre. Szerencsére ma már demokrá­cia van, s amire ma kellene fi­gyelmeztetnem a kormányt, azt megírják helyettem az újságok, elmondják a képviselők és ma­guk a miniszterek. Bizalmatlansági indítványo­mat ennek ellenére fenntartom, mivel bizalmatlan lettem saját magamhoz. Hiába tanultam ed­digi hibáinkból, ha nem tudok legalább egy 1991-es Népsza­badságot szerezni, hogy megtud­jam, most mit rontunk el... Saiga Attila Lady D. véleménye A szexnek mondott tabu Amikor egy fiatalasszony feldühíti az anyósát, arra többnyire csak a kí­váncsi szomszédság figyel fel. Ha a brit birodalom leendő királynéja okoz kellemetlen perceket a jelenlegi királynőnek, nos ez már nemzetközi­leg is számontartott esemény. A világ kíváncsi. Ezért megtudhatta tehát, hogy Lady Diana egy orvosi kutatóin­tézetben tett látogatása során, az AIDS kapcsán az óvszerekről beszélt, különös tekintettel a brit börtönök­ben érvényben lévő szabályokra. Stí­lusosan azt mondhatjuk, hogy felhá­borodásának adott hangot amiatt, hogy az AIDS terjedésének korában, a brit börtönökben mereven betartják azt a régi rendelkezést, amely megtilt­ja, hogy az elítélteknek — Lady D. né­ven is nevezte az érintetteket —, a prostituáltaknak és a homoszexuáli­soknak óvszereket adjanak. Az eset­ről beszámoló Sun azzal jellemezte a helyzetet, hogy e kijelentés hallatán a hercegnő kíséretéből többen elsápad­tak, s az udvar is megdöbbenéssel fo­gadta ezt a kihívást. Lady D. e várat- ■ lan állásfoglalása ugyanis egyszerre jelent kihívást a belügyminiszterrel és az udvari hagyománnyal szemben. Az előbbinek most már javasolni kellene a börtönszabályzat módosítását. Az utóbbi azonban ennél is súlyosabb. Az udvari etikett szerint ugyanis a ki­rályi család tagjai nyilvánosan nem beszélhetnek a szexről, az óvszerek kérdése pedig egyenesen tabu té­ma. Tricikliző kínai család Boldogan utazik egy kínai család a nagy becsben álló vagyontárgy­nak számító motoros triciklijükön a pekingi belváros egyik utcáján, ahol a magántulajdonú gépkocsik egyelőre olyan ritkák, mint a fe­hér holló. A postára adott kislány A szokatlan postai csomagban a feladó, Guusta Suurbier üldögél, arra várva, hogy kézbesítse őt (potom 3 dollárnak megfelelő össze­gért) a holland posta Friesland megyében lakó édesanyja címére. (Népújság-telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztősége) Furcsa álláshirdetés Hóhér kerestetik Washington állam igazság­szolgáltatásának gépezetét a mű­ködésképtelenség fenyegeti, mert nincs hóhér. Ez úgy derült ki, hogy el kellett halasztani Charles Campbell kivégzését, akit erőszakos cselekményekért és gyilkosságért kötél általi halál­ra ítélt a bíróság. „Szakképzett hóhért találni ma az Egyesült Ál­lamokban, ez olyan vállalkozás, mint tű után kutatni egy szalma­kazalban ”. — nyilatkozta a bün­tetésvégrehajtás állami felelőse. Hozzátette, hogy van ugyan két számításba vehető személy, ám közülök az egyik már nyugdíjas, és nem vállal mellékmunkát, a másik pedig idegkimerültségben szenved. A jól bevált módszer­hez folyamodtak tehát, hirdetést tettek közzé, és várták a fejlemé­nyeket. Nem is hiába. Több mint tíz elhivatott ítéletvégrehajtó-je­lölt állt kötélnek, köztük háziasz- szonyok is... Az utóbbiak indíté­kairól, sajnos, nem számolt be a hírforrás, bár kétségkívül érde­kes lenne megtudni, hogy hol szerezhették az előképzést. Már csak azért is, mert az USA álla­mai közül mindössze háromban áll még bitófa. További harminc­négyben vagy a gázkamrát, vagy a villamosszéket, vagy a injekci­ózást, vagy a golyó általi halált alkalmazzák. Tizenhárom állam­ban nem hoznak halálos ítéletet. A szorult helyzetbe került was­hingtoni bíróság számított ugyan az elítélt megértésére, és felaján­lotta az injekciózás lehetőségét, Campbell azonban hajthatatlan maradt, nem könnyített a tör­vényhozók szorult helyzetén. Tudományos kishírek Einstein-levéltár Princeton (USA) és Jeruzsá­lem után most a svájci Bern is egyik központja lesz az Einstein- kutatásnak. Einstein 1902-től 1909-ig élt svájci állampolgár­ként Bernben, mint a szabadalmi hivatal alkalmazottja. Ezekben az években 32 tudományos munkát írt, így 1905-ben ott írta a speciális relativitáselméletről szóló tanulmányát. Az Einstein­levéltárban összegyűjtik a tudós kéziratainak, tanulmányfüzetei­nek és leveleinek fotókópiáit, az einsteini életművel kapcsolatos irodalmat, kortársainak hozzá intézett leveleit, a reá vonatkozó feljegyzéseket, újságcikkeket, hangszalagokat, egyéb doku­mentumokat. Einstein tollából származó számos eredeti iratot is őriz majd a levéltár. Trópus a sarkvidéken A sarkvidéki Spitzbergák egykor trópusi terület volt — leningrádi nö­vénykutatók jutottak erre a megál­lapításra, a 40—60 millió évvel ez­előtti időszakból származó megkö­vült fákra és páfrányokra bukkanva a Spitzbergákon. Egyebek között pálmák, mamutfenyők, juharfák megkövült törzseit és levéllenyo­matait fedezték fel, továbbá a törté­nelem előtti madarak, teknősök és aligátorok maradványait. Egykor tehát olyan klímának kellett ural­kodnia a Spitzbergákon, mint ma­napság a trópusokon. Meleg, párás nyarak váltakoztak száraz telekkel, az évi középhőmérséklet mintegy 18 C-fok lehetett. De hogyan buijánozhatott a zöld növényzet aktív fotoszintézis nélkül a négy hónapos sarkvidéki éjszak idején? A tudósok nem tartják lehe­tetlennek, hogy azokban az időkben a Föld tengelye kisebb szöget zárt be az egyenlítői síkkal, így lényegesen rövidebb volt a sarkvidéki éjszaka. Még az is lehetséges, hogy egyálta­lán nem volt sarkvidéki éjszaka. ^ Mindennapi nyelvünk ^ Lózung...?! Több oka van annak, hogy két írásjellel, a kérdő- és felkiáltójel­lel hívjuk fel olvasóink figyelmét a címbeli szóalakra. Olvasóink jelzései is arról tanúskodnak, hogy sok a bizonytalanság a ló­zung német eredetű nyelvi forma felhasználásában. Elsősorban e- zért, mert a szónak változatos a jelentéstartalma és használati ér­téke. S valójában csak a megfele­lő beszédhelyzetben, szövegösz- szefüggésben és szókömyezet- ben válik egyértelművé, melyik jelentésváltozata jutott kulcssze­rephez nyelvhasználatunkban. Az sem véletlen, hogy jegy­zetfüzetemben megszaporodtak az erre vonatkozó beszédes pél­dák. A különféle jelentésekben, újabban olvashatók az ilyen szö­vegrészietek: „Boltunk napi ló­zungja egyre kevesbedik”. — „A közalkalmazottak lózungja nem éri el a kívánt szintet”. Köznapi nyelvhasználatunk ezt a megfo­galmazást kívánná meg: Boltunk napi összbevétele, a közalkalma­zottak fizetése, bére stb. A ló­zung nyelvi forma tehát ebbe a rokon értelmű szósorba illeszt­hető bele szervesen: fizetés, bér, díjazás, illetmény, zsold, lénung (a katonának), gázsi (a színé­szeknek, artistáknak), bevétel, befolyt összeg stb. Ebben a jelen­téskörben és használati érték­rendben kapta a lózung szó eze­ket a szótári minősítéseket: régi szóhasználati forma, népnyelvi alakváltozat. Mai jelentkezése új nyelvhasználati jelenségként is elszámolható. Ugyanez mondható el a ló­zung szó jelszó, jelmondat, felirat jelentésváltozatának és haszná­lati értékének feltűnően gyakori jelentkezéséről napjaink nyelv­használatában. ' Erről bizony­kodnak ezek a szövegrészietek: „A jelszó, a lózung manapság már kevés, s ha már nem tesszük, amit tennünk kellene, legalább mondjuk a lózungokat jó hango­san és sokszor” (Magyar Hírlap, 1988. jan. 19.). — „Nem értet­tünk egyet ezzel a lózungízű vé­lekedéssel” (Népújság, 1989. jan. 31.). — „Azt ajánlom e be­szélgetés lózungjaként, hogy...” (Televízió 2. 1989. márc. 9. Be­szélgetés Pozsgay Imrével). Politikai életünk gyorsan vál­tozó eseményeiről, jelenségeiről, s a velük kapcsolatos kritikai ész­revételekről is beszédesen nyújt sajátos információt ez a szöveg- összefüggés: „Mostanában tar- kállik a jelszavak zsib vására, s ha nem vigyázunk naiv viszontela­dók, olyan lózungokat adnak el, amelyekről csak utólag bizonyo­sodik be, hogy egészen mást je­lentenek, mint első hallásra gon­dolnánk” (Népszabadság, 1989. márc. 25.). Ha azt vesszük szemügyre, milyen minősítéssel szerepel a lózung szó jelszó jelentésválto­zata és használati értéke, akkor az idézett példáink ismeretében már elavultnak tűnhet a régi mi­nősítés, annál is inkább, mert a hasonló jelentéstartalmú és használati értékű angol eredetű szlogen mintha háttérbe szorul­na a lózung gyakoribb jelentke­zése miatt, és a reklámszakma feltűnően rikító szűkebb körű szövegeiben vállal gyakrabban nyelvi szerepet. Dr. Bakos József TOhutCfecUn tfejtáeí Rejtvényünk hét sorában isme­rős vagy könnyen megfejthető cí­met, nevet talál. Megfejtésül ezt kell beküldeni. VÍZSZINTES: 1. Haszontalan halfaj, gyomhal. 6. Akkád eposz. 13. Közönyös, hanyag. 15. Nyugat­európai történelmi táj, egy hollan­diai helytartó (Vilmos) előnevének adója. 17. A diplomáciai testület autóinak betűjele. 18. Alban Berg operája. 20. A szervezetet érő ha­tás. 21: Elektro-encefalogram rövi­dítése. 23. Tusa egyneműi. 24. Francia területmérték. 26. Este ola­szul (sera). 27. A Szovjetunió része. 29. A vetülék irányában bordázott szövet. 31. Mennyiségi egység rövi­dítve. 32. Nem természetes anyag jelzője. 35. Indiai légitársaság betű­jele. 36. Angol film címe. 37. Becé­zett női név. 38. Rövid időjárás-je­lentés. 39. Lábikra. 40. Abel testvé­re a Bibliában. 42. Fosztóképző. 43. Visszaás! 44. Hírhedt római császár volt. 45. Régi hosszmérték. 46. A „Zord idők” írójának névbetűi. 47. Ugatós háziállat. 49. John Duns­table angol zeneszerző egyházi mű­ve (magyar fordításban: Üdvöz légy, királynő!). 53. Hajó része. 55. An­gol személynév (pl. Rusk amerikai politikusé). 56. Eötvös-díjas mér­nök (Zoltán, született: 1926-ban). 58. Afrikai négerek. 60. Képes, mert tanult. 61....Bloc, teljes egé­szében. 62. Erdélyi irodalomtörté­net-író (Péter, 1712—1769). 63. Fo­lyadéktároló. 65. A francia MÁV. 67. Hangos középen! 68. Karoling ■ uralkodó volt (887—899-ig). 70. Mezei madár, Szinyei Merse Pál festményének címe is. 72. Lesbiát szerette ez a római költő. 13. Török író (Kemal). 1 2 3 4 fi □ 6 □ □ 8 9 10 11 12 □ 13 14 ■ □ 15 16 17 □ 18 j 19 □ 20 21 22 □ 23 □ 24 25 □ 26 27 28 □ 29 30 □ 31 C 32 ír 33 34 □ 35 36 nr 37 □ 38 ■ i ____ 39 r 40 41 42 43 r 44 45 r n ■ 47 48 L 49 50 51 52 □ 53 54 r 55 r 56 57 58 59 L 60 r 61 r 62 63 64 r r 65 66 ' r 67 68 69 r 70 B ■ 71 j 72 73 FÜGGŐLEGES: 1. Sántítva jár. 2. Híres dán meseíró (Hans Christian, 1805—1875). 3. Korrö­vidítés. 4. Lon, kambodzsai politi­kus személyneve. 5. Egyszerű fe­hérje. 6. Afrikai kérődző. 7. Szin­tén. 8. Amy... home. 9. Becézett Aranka. 10. Bridzsműszó. 11. Ép­pen nem tilt. 12. Spanyol hegyek nevében gyakori szó. 14. Orosz származású francia írónő (1896— 1970). 16. Sajátos arábiai betűvetés (két szó). 19. Véna gyakori jelzője. 22. Szoros kötés. 24. Ügyiratköteg. 25. Magyar zeneszerző (1810— 1893). 28. Kettőzve édesség. 30. Nagy olasz tragika (Eleonóra, 1858-1924). 33. Egy németül. 34. Vonat fut rajta. 36. A mechanika ága. 40. Evőeszköz. 4L Nő a folyó szintje. 42. Szűrófegyver. 43. Nagy..., Arany János születési he­lye. 45. A mondás szerint minden­nek a lelke. 46. Központi Népi El­lenőrző Bizottság röv. 48. Helység Mohács közelében. 50. Svájci kan­ton, központja Lausenne. 51. Ma­gyar operaénekesnő (Sári). 52. Ha­tárrag. 54. Nagy súlyegység. 57. Poe egyik személyneve. 59. Hamsun, norvég író személyneve. 64. Fehér fém rövid neve. 65. Címerállat. 66. Fiúgyermeke. 69. Liechtensteini gépkocsi jele. 70. Pályaudvar rövi­den. 71. Eres! A megfejtéseket május 4-ig küld­jék be. * •* Műit heti rejtvényünk helyes megfejtése: Már csak azon kell cso­dálkoznunk, hogy még egyáltalán tudunk csodálkozni. A helyes meg­fejtők közül a következők nyertek könyvet: Mészáros Péter (Eger), id. Búzás Imréné (Eger), Ágó Kornél (Hatvan), Fülöp Jánosné (Szúaspo- gony) és Kemenes Ottó (Kiskunha­las). Gratulálunk!

Next

/
Thumbnails
Contents