Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-28 / 99. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. április 28., péntek „IlyenKB-ülés mégnem volt az SZKP történetében ” (Folytatás az 1. oldalról) nala is. Mindezek nyugtalanságot keltenek. A demokratizálási folyamatból adódik, hogy a hivatalossal ellentétes vélemények is hangot kapnak, így a konzervatívok, de a soviniszta, szeparatista erők is. A hatalom nem készült föl erre, így védtelennek bizonyult egyes megnyilvánulásokkal szemben. Ezért április 9-én törvényt fogadtak el az államellenes bűn- cselekményekről. Ennek szellemében az alkotmánnyal nem egyező cselekvésekért, vagy ilyenre való felbűjtásért felelős- ségrevonás jár. Ennek szellemében oszlatták fel a Demokratikus Szövetség múlt vasárnapi Puskin téri, nem engedélyezett nagygyűlését is, ahol a vezetőket letartóztatták. Kénytelenek ilyen intézkedéseket hozni — mondta a nagykövet, mert minél szélesebb a demokrácia, annál pontosabban be kell tartani a törvényeket. Olyan helyzet alakult ki, hogy már nyíltan szocialista- és kommunistaellenes felhívások is napvilágot látnak. Egyesek megkérdőjelezik a nagy októberi szocialista forradalom realitását, szerintük elég lett volna csak a februári polgári demokratikus forradalmat végrehajtani. Akadnak, akik azt hangoztatják, hogy a kommunistákat ki kell végezni. Egyre többen emlegetik a többpártrendszer előnyös vonásait is. Egy cikkíró szerint az SZKP nem a nép, hanem csak az igazgatási apparátus érdekeit védi. Ez a helyzet határozottabb fellépést követel a hatalomtól, ugyanakkor saját sorait is rendeznie kell a hatásosabb működés érdekében. Elhangzottak a vezetést bíráló hozzászólások a KB ülésén is. Egyesek szerint a peresztrojka stratégiája jó, de a taktika nincs jól kidolgozva. Lazultak a kapcsolatok a pártszervezetek között, kevés utasítást, direktívát kapnak a központtól. Egy másik felszólaló szerint Gorbacsovot és a legfelső vezetést munkatársaik igyekeznek megóvni a pontos tájékozódástól. Bírálták Medvegyevet és Ja- kovlevet is, az ideológiában kialakult bizonytalan helyzet miatt. Az égető problémák mielőbbi megoldására rendkívüli gazdasági programok készítését kérték. Ennek részeként csökkenteni kell a beruházásokat, a honvédelmi kiadásokat és az apparátus költségeit. Gorbacsov maga is hangsúlyozta, hogy a peresztrojka egyes területein lassulás figyelhető meg, és bírálta a Minisztertanácsot, illetve annak elnökét a kormány működése miatt. Mint mondta, dupla energiával, odaadással kell megkezdeni a megfiatalodott Központi Bizottságnak az űj feladatok megoldását annak érdekében, hogy a peresztrojka folyamatosan fejlődjön. Ezután a fórumon résztvevők számos érdekes és aktuális kérdést tettek fel a nagykövetnek, ezeket csokorba kötve egy későbbi lapszámunkban tesszük közzé, természetesen a válaszokkal együtt. (Népújság-telefotó — MTI) ahhoz, hogy eljusson a Vénuszhoz, ez most 15 hónapot vesz igénybe: a Magellánnak másfélszer meg kell kerülnie a napot. Ha minden a tervek szerint alakul, az űrszonda 1990 nyarán eléri a Földünkhöz legközelebb eső bolygót és a felhőrétegeken áthatoló radarjaival megkezdi a Vénusz felszínének feltérképezését. Bangladesben Allah meghallgatta az imát Néhány órával azután, hogy országszerte milliók imádkoztak esőért Bangladesben, megszakadt az ég alja szerda este, enyhülést hozva az évtized legsúlyosabb aszályára. A hónapok óta tartó szárazság a gabonaültetvények felének kiégésével fenyeget a dél-ázsiai országban. Szerdán a nagyvárosokban milliók gyűltek össze, hogy rendkívüli imán Allah esőhozó kegyéért esedezzenek. A fővárosban megrendezett fohászon részt vett Hoszain Mohammed Ersad elnök is. A mezőgazdasági szakértőket azonban nem sodorja magával a vallási révület. Szerintük vészterhessé válhat a helyzet, ha az esőzések nem válnak tartósakká. Becslésük alapján 2,5 millió tonna gabona mehet veszendőbe az aszály következtében, miközben a központi tartalékok csupán 1,1 millió tonnára rúgnak. Hisztéria húzás előtt Százmillió dolláros lottónyeremény Amennyiben egyetlen telita- lálatos jelentkezik Pennsylvania állam szerda esti lottósorsolása után, akkor több, mint százmillió dollár ütheti a markát — a helyi törvények szerint részletekben, 26 éven át. A nyeremény amerikai rekordnak számítana a tavaly őszi, floridai 55 millió dolláros telitalálat után. A példátlanul magas pennsyl- vániai nyeremény lehetősége (hosszú ideje nem volt telitalálat s a nyereményösszeg felhalmozódott) szelvényvásárlási hisztériát váltott ki. Szinte a húzás percéig sorban álltak a vásárlók, helyenként 40 szelvényes maximumot szabtak meg, mert egyesek felvásárolták volna az egész készletet. Végül összesen csaknem húszmillió szelvény kelt el, darabonként egy dollárért. A szerény ár még szerényebb esélyt takar: a lehetőség, hogy a 11 kihúzott szám közül hetet eltaláljunk (ez a telitalálat) egy volt a 9,6 millióhoz. A szelvények óriási tömege miatt csak péntekre derül ki, volt-e és hány telitalálat. Térkép a Vénuszról — Az „olcsó” változaton Indul az Atlantisz A Kennedy űrközpontban az öt fős legénység Pénteken, közép-európai idő szerint az esti órákban indítják a floridai űrrepülőtérről az Atlantisz űrhajót. A repülés feladata, hogy pályára állítsák a Magellán- ról elnevezett űrszondát, amely — ha minden jól sikerül — feltérképezi majd a Vénusz bolygó területének 90 százalékát. Az űrhajó öttagú személyeze- te a fellövés után 6 órával állítja pályára a több, mint fél milliárd dollár költséggel készült űrszondát. Valójában tíz „olcsó” változatról van szó: az eredeti tervek szerint sokkal több műszerrel felszerelt, így jóval költségesebb lett volna a berendezés, ám takarékoskodni kellett. Tavalyi indítás esetén az űrszondának — a bolygó állása miatt — csak 4 és fél hónapra lett volna szüksége Plénum után — új csaták előtt Csődöt mondtak a nyugati „kremlinológusok” Rövid időn belül másodszor mondott csődöt néhány gyakorlott „kremlinológus” a Nyugaton. A múlt év őszén, amikor oly váratlanul hívták össze az SZKP Központi Bizottságát, hogy Se- vardnadze külügyminiszternek ott kellett hagynia az ENSZ- közgyűlés ülésszakát, azt jósolták, hogy Mihail Gorbacsov komoly bajba került, s ezért mozgósít minden elérhető segítséget. Gorbacsov akkor könnyűszerrel hajtott végre átalakításokat a Politikai Bizottság összetételében. Most, amikor váratlanul újabb KB-ülést tartottak, megint csak a szovjet párt főtitkárának veszélyes helyzetére tippeltek. Ami bekövetkezett, éppen fordítottja lett az ilyen előrejelzésnek, a gorbacsovi álláspont a jelek szerint komoly mértékben megerősödött a szovjet párt vezető testületében. Kétségtelen, hogy á pesszimista jóslatoknak volt bizonyos alapjuk. Maga a szovjet vezető sem vitatta, hogy az utolsó hónapokban akadozni látszott a glasznosztyra és a peresztrojkára, a politikai nyíltságra és az átalakításra irányuló program, s bár a választások eredménye megmutatta, hogy a szovjet nép túlnyomó többsége támogatja a gorbacsovi terveket, az új politikai nehézségek, párosulva a gazdaság változatlanul nem kielégítő eredményeivel, az ellátási gondokkal, támadási alapot adtak a peresztrojka-ellenes köröknek. A pártapparátuson belül is voltak ennek jelei, mindenekelőtt azoknál, akik megmérettek és könnyűnek találtattak a választásokon. A nemzetiségi problémák kiéleződése, különösen a legutóbbi véres tbiliszi tüntetés, szintén tápot adott a peresztrojka politikáját felelőssé tevő nézetek megerősödésének. Ebben a helyzetben kétségkívül gondot jelentett az, hogy a párt vezető testületé, a Központi Bizottság nyilvánvalóan nem teljes egészében és nem egyértelműen, vagy legalábbis nem kellő lendülettel adott támogatást a megkezdett munka folytatásához. Az SZKP legutóbbi kongresszusán ugyanis még korántsem alakult egyértelműen a választás, sokan tartották meg korábbi helyüket azok közül is, akik legfeljebb csak fél szívvel mondtak igent az új elképzelésekre, s akik időközben, részben koruknál fogva, de nem csupán ezért, kikerültek abból a mindennapos munkából, amelynek célja az új politika továbbvitele — vállalva annak kockázatát is. A helyzet bizonyos értelemben éppen fordítottja volt annak, ami például 1957 tavaszán alakult ki: akkor Hruscsov képes volt a XX. kongresszuson megalakult KB segítségével visszaverni a Politikai Bizottságon belüli ellenfelei támadását. Most viszont szemmel láthatóan a KB bizonyult nehezebben mozgathatónak, lassúnak ahhoz az ütemhez képest, amelyet a peresztrojka Gorbacsov elképzelése szerint igényel, s amelyet a Politikai Bizottság támogat. Ezért vált szükségessé a KB megújítása. Egyelőre nem világos, hogyan született meg a „nyugdíjasok” kollektív lemondása, milyen erők működtek közre ennek létrejöttében, milyen eszközök játszottak szerepet. Valószínű, hogy a gorbacsovi centrum nem is elsősorban politikai okok miatt támogatott egy ilyen változást, hanem azért, mert azt akarta biztosítani, hogy valóban olyanok töltsenek be ilyen kulcsfontosságú tisztet, akik a gyakorlati munkában tudják megvalósítani az elvi határozatokat, a „terepen” tudják képviselni a glasz- noszty és a peresztrojka politikáját. Az ilyen operáció nyilván nem fájdalommentes és nem is csupán az érintettek szempontjából. Olyan személyiségek is távoztak az aktív politikából, akiknek neve mindmáig sokat jelent a szovjet közvélemény széles rétegei számára, s akik támogatása feltétlenül hasznos lehet a pártvezetésnek. De az idő most különösen sürget, Gorbacsovnak szemmel láthatóan operatív és gyakorlatias partnerek kellenek. Az is valószínű, hogy a folyamat még korántsem ért véget, hiszen a KB tagjai között továbbra is vannak olyan helyi pártvezetők, akik nem képesek a gorbacsovi tempó átvételére, a változások végrehajtására. De a „megkarcsúsított” vezető testület most kétségkívül mozgékonyabbnak, frissebbnek tűnik, jobban lesz hadra fogható a küszöbön álló, nagy horderejű döntések véghezvitelében. A szovjet belpolitikában újabb mozgalmas napok következnek, hiszen most kell majd létrehozni azt az új típusú törvényhozó testületet, amely már az állam irányításának állandó tényezője lesz, most kell dönteni olyan kiélezett kérdésekben, mint az ország nemzetiségi politikája, most kell gyakorlati lépésekké váltani a gazdasági átalakítás politikáját. Mihail Gorbacsov ehhez a hadművelethez elsősorban „saját csapatát” tette a most véget ért plénumon operatívabbá. Kis Csaba A Minisztertanács üléséről Felszámolás nélküli átmenet gazdasági társaságba A kormány tanácskozásán elhangzottakról Marosán György szóvivő tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Elmondta, hogy a mostani ülés napirendjén többségében olyan előterjesztések szerepeltek, amelyek a gazdálkodás jogi kereteinek korszerűsítését szolgálják. Mint ismeretes, a magyar gazdaság egyik alapvető problémája a valódi tulajdonosok hiánya. Ennek a gondnak a megoldásában jelentős lépés volt tavaly a társasági törvény megalkotása. Továbbra is nyitva maradt azonban egy fontos kérdés: a különböző típusú gazdasági szervezetek egymásba való zökkenőmentes átalakulása. Ezt teszi majd lehetővé a Minisztertanács ülésén első napirendi pontként megtárgyalt törvénytervezet, amely a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szól. Az átalkulás folyamatáról szűkebb értelemben akkor beszélünk, ha a gazdálkodó szervezet egésze felszámolás nélkül megy át gazdasági társaságba. Ennek megfelelően az átalakulási törvény a gazdasági társasággá válásról, illetve a különféle gazdasági társaságok egymásba átmenetéről, fúziójáról rendelkezik. A tervezett törvény az átalakulás lehetőségét megteremti valamennyi állami vállalatnál, illetve állami gazdálkodó szervezetnél, szövetkezetnél, a társadalmi szervezetek érdekképviseleti vállalatainál és a pénzintézeteknél. Az új törvény elfogadása egyben szükségessé teszi számos jogszabály módosítását, illetve megalkotását. így például módosul az állami vállalatokra és a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás. Megalkotásra vár az állami vagyont kezelő szervezetekről szóló törvény, s mihamarább ki kell alakítani a vagyonértékelés rendszerét is. Az állami vállalatokra vonatkozó jogszabályok módosításának az a célja, hogy lehetővé tegyék, illetve ösztönözzék átalakulásukat gazdasági társasággá, intézkedjenek az állami törvényességi felügyelet reformjáról, s feloldják a vállalati tanácsok működésében rejlő ellentmondásokat. A szövetkezetekről szóló törvény módosítása mindenekelőtt a szövetkezetek versenyképességének javítását szolgálja, a tagság vagyonérdekeltségének erősítésével. Biztosítani kívánják számukra a gazdasági társasággá való átalakulás lehetőségét is, amennyiben a tagok többsége így határozna. Törvényességi felügyeletüket pedig cégbíróság látná el. Ugyancsak mai ülésén tárgyalt a kormány a földről szóló törvény és a vonatkozó jogszabályok, valamint az erdőről és a vadgazdálkodásról szóló törvény módosításáról. Ezek lényege a kötöttségek oldása, illetve az államigazgatási eljárások egyszerűsítése. Az átalakulási törvény életbe lépése szükségessé teszi a vagyonértékelésről, valamint az ipari szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletek módosítását is. Ezek tervezetét a kormány megtárgyalta, elfogadta és az Elnöki Tanács elé teijesz- ti. A legfőbb változás, hogy növekszik a szövetkezeti tagok va- gyonérdekeltsége, aminek alapvető formája a részjegyek jegyzése lesz. A Minisztertanács tárgyalt az egyesületek felügyeletéről szóló jogszabály módosításáról is. Úgy foglalt állást, hogy még az idén felül kell vizsgálni a társadalmi szervezetek tevékenységét, szervezetét, illetve felügyeletét szabályozó rendelkezéseket és azokat az egyesülési, valamint a készülő párttörvényhez kell igazítani. Végezetül a kormány megvitatta a bős-nagymarosi vízlépcsővel összefüggő gazdaságossági és nemzetközi jogi kérdéseket. A mostani tanácskozás — ahogy a szóvivő fogalmazott — a parlamenti felkészülés egy „közbülső állomása” volt. Még nem dőlt el véglegesen, milyen álláspontot képvisel majd a kormány a nagy- beruházás ügyében, annyi azonban már biztos, hogy a beruházás megszüntetésének összes lehetséges következményét csak egy, valamennyi szempontot figyelembe vevő tudományos elemzőmunka során lehet felmérni. Ez a munka a mostani üléssel gyakorlatilag megkezdődött. A szóvivőtől Sárközy Tamás igazságügyminiszter-helyettes vette át a szót. Elmondta az újságíróknak, hogy a kormány elé került törvénycsomagban hat alapvető jelentőségű jogszabály volt, ezek közül a legfontosabb minden bizonnyal az átalakulási törvény. Ennek megalkotása során a törvényelőkészítők mindenekelőtt arra törekedtek, hogy egy technikailag korrekt jogszabályt hozzanak létre, amely nem determinálja a tulajdonviszonyok jövőbeni fejlődését. Más szóval az átalakulási törvény nem azonos a tulajdoni reformmal. Bár a tervezet az átalakulás technikai kérdéseivel foglalkozik, az érdekek ütközésének problémáját itt sem lehetett megkerülni. A miniszterhelyettes véleménye szerint a mostani tervezet — amelyet a kormány szinte változtatás nélkül elfogadott — az eltérő érdekek összehangolásában egy kellően korrekt kompromisszumot alakított ki. (MTI) Elismerések, jutalmak a közlekedés segítőinek (Folytatás az 1. oldalról) ben súlyosabb baleseti gócok nem alakultak ki és tömeges — a köznyugalmat zavaró baleset nem következett be. Az elnöki referátumot több hozzászólás követte, szót kért többek között Oláh György ny.r. vezérőrnagy, miniszterhelyettes, az OKBT alelnöke is, aki hangsúlyozta, hogy a közlekedés világszerte mind nagyobb fontossággal bír és ezért a vele való törődést is fokozni kell. Az ülésen értékelték a ” Vezess biztonságosan ” és az ”Iskolák és óvodák a közlekedés biztonságáért” versenymozgalom eredményeit és a közlekedést segítők közül többnek elismerést, jutalmat adtak át. A Vezess biztonságosan! versenyben a Heves Megyei Állami Épőtőipari Vállalat lett az első, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat és a Mátra-Nyugat- bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, valamint az Eger Mátravidéki Borgazdasági Kombinát előtt. Az óvodások és az iskolások közlekedésre nevelési versenyében a hevesi 3.szá- mú óvoda, a csányi napközi otthonos óvoda, a hevesi 3-as számú általános iskola, a kápolnai általános iskola és a hatvani 213.számú szakmunkásképző intézet bizonyult a legeredményesebbnek. Ä hatvaniak egyúttal elnyerték az OKBT harmadik helyezését és a vele járó 25 ezer forintos pénzjutalmat is. Kutnyák Gézát, a Mátra Volán nyomdájának vezetőjét az MKBT aktíváját, a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki, OKBT elnöki dicséretben részesült Cseh Ferenc és Bartók Péter, ezenkívül tizenhatan részesültek értékes tárgyjutalomban.
