Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-28 / 99. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 99. szám ÁRA: 1989. április 28., péntek 4,30 FORINT AKIK A KÖRNYEZETVÉDELEM ÉRDEKÉBEN TÁRSULTAK „A kívülállók azt hiszik, hogy hozzánk dől a pénz...” (3. oldal) ROKONSÁGOM AZ ÉNEKLŐ FOTÓSSAL „A portréalanyaim szeméből, arcából sugárzó indulat sem kutya!” (4. oldal) A LEMEZLOVAS „A feleségem megértette, hozzáedződött a dologhoz...” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 20, 32, 35, 51, 67 Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló törvényja­vaslatot. Úgy döntött, hogy ezt az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány az átalakulási törvény megalkotásával összhangban javasolja az állami vállalatokról, a szövetkezetekről, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, az ipari szövetkezetekről, a földről, az er­dőkről és a vadgazdálkodásról szóló magasszintű jogszabályok mó­dosítását. A Minisztertanács elfogadta továbbá a pénzügyminiszter elő- teijesztését a vagyonértékelésről. A kormány kezdeményezte az egyesületek felügyeletére vonat­kozó jogszabályok felülvizsgálatát. A Minisztertanács előterjesztést hallgatott meg a bős-nagyma­rosi beruházással kapcsolatos gazdasági és jogi kérdésekről. Grósz Károly fogadta a spanyol kulturális minisztert Fórumot tartott a szovjet nagykövet Egerben „IlyenKB-ülés mégnem volt as SZKP történetében ” Az egri pártalapszervezetek képviselői elsőkézből értesülhettek az SZKP legutóbbi központi bizottsági üléséről (Fotó Szántó György) Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára csütörtökön fogadta Jorge Semprun világhírű spanyol írót, Spanyolország kulturális minisz­terét. A szívélyes, kötetlen lég­körű megbeszélésen az MSZMP főtitkára szólt az európai népek együttműködésének szükséges­ségéről, kifejezte hazánk készsé­A gyermekek és a fiatalok közlekedésbiztonságának foko­zását a gyalogosan és kerékpár­ral közlekedők baleseteinek megelőzését, a közlekedésben hátrányos helyzetűek segítését és az ittas vezetés megelőzését szol­gálták elsősorban azok az akci­ók, oktató, nevelő és propagan­da programok, amelyeket a He­ves Megyei Közlekedésbiztonsá­gi Tanács aktivistái dolgoztak ki a közlekedésbiztonsági helyzet romlásának megakadályozására. Mint Domoszlai László r.ezre- des a Heves Megyei Rendőr-fő­kapitányság vezetője, az MKBT elnöke, a testület tegnap Eger­ben megtartott ülésén elmondta, az igyekezet nem párosulhatott teljes sikerrel, mert megyénkben is már 81,5 ezer gépjármű közle­kedik, s nem kevesebb mint 5300 új gépjárművezető „lépett be” az autósok, motorosok népes tábo­Csütörtökön ülősztrájkot tar­tott a Belügyminisztérium épüle­te előtt a Fidesz választmánya. A testület tagjai többször fel­olvasták azt a nyilatkozatukat, amelyben a rendőrség egyes tag­jainak brutális, minden jogala­pot nélkülöző fellépéseivel szemben a katonai bíróságok részrehajlóan enyhe és egyes esetekben jogilag is téves ítélete ellen, valamint amiatt, hogy a hatalmukkal súlyosan visszaélő személyek többsége továbbra is a rendőrség kötelékében marad­hat. A testület tagjai követelték a belügyminiszter lemondását, a Belügyminisztérium feletti köz­vetlen MSZMP irányítás meg­szüntetését, azt, hogy a fegyveres testületek kötelékébe tartozók a jövőben ne lehessenek politikai gét kulturális, tudományos kap­csolatok bővítésére, az emberek közötti érintkezés gyakoribbá té­telére. A találkozón jelen volt Major László, az MSZMP KB tagja, a KB Iroda vezetője és Knopp András művelődési miniszteri államtitkár. Részt vett Luis de la Torre de Andrés, Spanyolország magyarországi nagykövete. rába. Nehezítette a közúti közle­kedés biztonságának fenntartá­sát az is, hogy folytatódott a gép­járműállomány elöregedése, és a motorizáció fejlődését a gépjár­művek számszerű növekedését továbbra sem követte a közúthá­lózat és a kiszolgáló létesítmény­rendszer fejlesztése. A közleke­dők idegesebbek, gyakoribb lett a szabályok durva, nem ritkán szándékos megszegése, a sza­bálytalan előzés, a tilos jelzése­ken való áthaladás, az elsőség megadásának elmulasztása. A közlekedők nagy többségének ugyanakkor egyetértésével talál­kozott, hogy a megelőzés érde­kében gyakoribbak lettek a köz­úti ellenőrzések és a felelősségre vonás is szigorúbb volt a szabá­lyok ellen súlyosan vétőkkel szemben. Bár számszerűleg nö­vekedtek a balesetek, a megyé- (Folytatás a 2. oldalon) szervezetek tagjai, s haladéktala­nul rögzítsék törvényben a rend­őrség működésének részletes szabályait, s számolják fel az ál­lampolgári jogegyenlőséget sér­tő katonai bíróságokat. A Belügyminisztérium előtt a pokrócokon, kerti székeken he­lyet foglaló fiatalok — afféle „szendvicsemberként” — transz­parenseket viseltek. A kora dél­utáni órákban a Roosevelt téren át közlekedők, valamint a hazai és a nemzetközi sajtó tudósítói egyebek között olvashatták: „Rendőrállam helyett jogálla­mot!”,,,Ne bántsatok engem, mert én nem haragszom!”, „Ta­lálkoztam már kedves rendőrök­kel is”, „Rendőrvicc helyett vic­ces rendőrt!”, „Biztos úr! Ön biztos úr?”. Egerbe látogatott tegnap dél­után Borisz Ivanovics Sztukalin, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott magyarországi nagykövete. A magasrangú vendéget Kiss Sán­dor az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkára és Farkas József \írosi titkár fogad­ta. Rövid munkaebéd után Sztu­kalin fórumot tartott a város pártmunkásainak. Bevezető sza­vaiban örömét fejezte ki, hogy tájékoztathatja az egrieket a pe­resztrojka legfrissebb eseménye­iről, majd rátért a tegnapelőtti KB-ülésen történtek ismerteté­sére. Mint mondta, ilyen tanácsko­zás az SZKP történetében még nem volt, hiszen a párt választott testületéiben található 122 nyug­díjasból (ez az összlétszám ne­gyede volt) száztízet felmentet­tek. Előzetes elbeszélgetés után az érintettek maguk kérték ezt a lépést, hogy mint egyikük mond­ta, ezzel is segítsék a párt meg­újulásának rendkívül szükséges folyamatát. A személyi változá­sokon kívül elsősorban a kül- és belpolitika legégetőbb kérdései szerepeltek a napirenden. Mihail Gorbacsov értékelte az 1985 áp­rilisi KB-ülés óta eltelt éveket, és elemezte a március 22-i választá­sok eredményeit. Szavai szerint a növekvő demokrácia közepette kiélezett politikai harc zajlott a körzetekben. Végül a legfelsőbb Bizony, jó néhány évtizede nem zajlott ilyen hatalmas vita az Egri Városi Tanács nagy tanács­termének falai között, mint teg­nap. Elsőként dr. Varjú Vilmos ta­nácselnök köszönt el tanácstag­jaitól és munkatársaitól. Június 3-tól nyugállományba vonul, és ezzel négy és fél évtizedes közal­kalmazotti pályafutása ért véget. Ebből az alkalomból búcsúztak el tőle közigazgatásbéli kollégái, Schmidt Rezső, Heves Megye Tanácsának elnöke, Békési Jó­zsef, az egri tanács általános el­nökhelyettese, Németh László, az Eger városi pártbizottság első titkára és a megjelent tanácsta­gok. Az ünnepi pillanatokat köve­tően dr. Kerekes Lajos, a HNF városi elnöke tett javaslatot az új végrehajtó bizottsági tagjelöltek­re, akiknek a neve majd a szava­zólapra kerül. A testület Firtkó Miklóst és Markó Gézát válasz­totta tagjai sorába. Ezt követően került sor a hónapok óta a me­gyeszékhelyt „lázban tartó” na­pirendi pont megtárgyalására: a városi tanács ingatlanainak el­idegenítéséről szóló jogszabály módosítására. Amint lapunkból is ismert, Eger Város Tanácsa ta­valy ősszel tanácsi rendeletben leállította a tulajdonában lévő bérlakások értékesítését. A dön­tés következtében két pártra sza­kadt Eger város lakossága: akik meg szerették volna vásárolni azt a tanácsi bérlakást, amelyben hosszú évek óta laknak, nehez­ményezték ezt, s jogosan kifogá­solták, miért tér el az egri gya­korlat az országostól. Azok vi­tanácsba került képviselők 80 százaléka kommunista lett. Ez az arány jóval magasabb a korábbi­aknál. A választások bizonyítot­ták, hogy egypártrendszerben is lehet demokrácia. Össznépi vok­solás volt ez a peresztrojkára, ugyanakkor a nép elégedetlensé­gének is hangot adott a mai hely­zettel a kibontakozás lassúságá­val szemben. A párt nem minden jelöltjét juttatták be végül a par­lamentbe, így bizonyos vesztesé­get is el kell könyvelni. Ennek elemzése most folyik. A gazdasági helyzetet úgy ér­tékelték, hogy sikerült visszafog­ni a népgazdaság további romlá­szont, akik saját tulajdonú ottho­nokban élnek, abbéli nézetüket fejtették ki: senki se jusson áron alul, részletvásárlással családi otthonhoz. A város közvélemé­nyét izgató és megosztó kérdésre igazságos választ szeretne találni a testület — hangsúlyozta dr. Gyula Zoltán vb-titkár, szóbeli kiegészítésében. A tanácstestület által kibocsá­tott tanácsrendelet-tervezet több alternatívát is tartalmaz, ám ab­ban minden pont megegyezik, hogy a történelmi belváros terü­letén lévő lakásokat nem kívánja áruba bocsátani. Ez egyben disz­kriminációs lépés. A vb-titkár hangsúlyozta: amíg a kormány lakásgazdálkodása le nem tisz­tul, az a leghelyesebb, ha korlá­tozzák az elidegenítést. Ez a ter­vezet nagyon megosztotta a vá­rosi „honatyákat”. Mintegy négy és fél órás vita után sem alakult ki egységes koncepció. A témához hozzászólt az Egri Szociális Unió képviselője, aki nehezményezte a területi elkülönítést, hiszen vé­leményük szerint jó néhány em­bertársuk eleve kiesik a saját ott­honteremtés lehetőségéből. Bar- ta Imre a Demisz képviseletében az ifjúság feszítő és azonnal or­voslásra váró lakásgondjait hangsúlyozta. S egyben kifejtet­te: a városi tanács mind a mai na­pig nincs még érdekelve egy igazi gazdálkodáson alapuló otthon­teremtési programban. Számos hozzászóló az IKLV tevékenysé­gét kifogásolta, s fény derült olyan jogos félelmekre, hogy az egyes felújítások és úgynevezett magasabb komfortfokozatok ki­alakítása nem egy esetben a la­sát, és az intenzív fejlesztéseket előtérbe helyezni, így az utóbbi két évben a termelékenység nö­vekedése tapasztalható. Ugyan­akkor nem érték el a várt ered­ményeket. Súlyos gondok ta­pasztalhatók az élelmiszer- és a fogyasztási cikk ellátásban. Bár a termelés növekszik, a kereskede­lem mégsem tudja kielégíteni még a legelemibb igényeket sem. Aggasztó tünet, hogy a munka­bérek növekedési üteme na­gyobb mint a termelékenységé. Feszültségeket okoz a lakáshi­ány, és az egészségügyi, valamint szociális ellátás alacsony színvo- (Folytatás a 2. oldalon) kók megkérdezése nélkül tör­tént, és azért, hogy több lakbért követelhessenek tőlük. Félnek a régi otthonok lakói attól is, hogy ”betonbunkerrá” alakulnak a még meglévő virágoskertek. Több tanácstag, így Mészáros Gábor, Firtó Miklós, valamint Németh László hozzászólásában a racionális szempontok figye­lembevételét javasolta, és a tisz­tes piaci érdekek érvényesülését. Felhívta a figyelmet arra: nem biztos koráhtsem, hogy az egyes tanácsi lakások a belvárosban el- hanyagoltabb állapotba kerülné­nek, ha a józan tulajdonosi érdek kerekedne felül, s megvásárol­hatnák azt az ott lakók. Sasi Pé­ter tanár azt fejtegette a testület­nek: olyan érdekrendszert ala­kítsanak ki, hogy a tanácsnak már érdemes légyen eladni, a ve­vőnek pedig megvásárolnia az ingatlant. Végül is hosszas vita után, lap­zártakor megszületett a konszen­zus a tanács és a lakosság között. Rendelet született arról, hogy a tíz éven belül épült vagy felújított ingatlant, a nyugdíjasházat, a fia­talok garzonházát, az átmeneti és szolgálati lakásokat, valamint a műemlék és műemlék jellegű épületeket nem idegenítheti el a tanács, a többit viszont igen. Százszázalékos forgalmi áron vá­sárolhatják meg a lakásokban élők. Döntés született arról is, hogy maximálta a városi tanács a visz- sza nem térítendő hitel és az ad­ható kamatmentes kölcsönök összegét kétszázezer forintra. Soós Tamás A per Nem Franz Kafka világ­híressé vált regénye adta az | ötletet ehhez a néhány sor­hoz. Bár ez adta volna. Több i mint valószínű: valameny- nyien ugyanarra a perre gondolunk. Mert ha ma va­laki kimondja Magyarorszá­gon e rövidke kis szócskát, azt azonnal társítják a lab­darúgókkal. Hát kérem, hogy mik vannak? Ahogy szorgalmasan olvasgattam a debreceni tárgyalásról szóló tudósításokat, isten bizony, nemegyszer azt hittem, hogy valamiféle újabb Mol- dova-sziporka került a ke­zembe. Amolyan ferencvá­rosi koktél-féle. Ugye, em­lékeznek még H. Kovács, azaz Hazudós Kovács törté- I neteire. a Lakinger Béla- | zsebcirkálóról, Gráfról, a részeges balhalfról, vagy stí­lusosan, a börtön válogatott­ról. Nos; Debrecenben mind­járt az elején a karmester­ként közreműködő bírónő ! megadta az alaphangot. Méghozzá azzal, hogy a saj- ; tó jelenlévő jeles képviselői számára felolvasást tartott a | sajtótörvényről. Aztán íme, egy kis csokor arról, hogy a I vádlottak s védőik milyen ! komolyan is vették ezt az i egész hercehurcát. Megkér- j dezték például az egyik ér- j dekeltet, hogy ismeri-e dr. Puskást. Természetesen — : jött a válasz —, hiszen az edzőm volt. Aztán tovább ; faggatózik a bírónő, arra kí­váncsian, hogy járt-e az j érintettnél úgy akkoriban? ] Mire az a felelet érkezett, hogy akkor nem ismeri. Per­sze, néhány komoly dolog is i döbbenet erejével hatott, így egyebek mellett Sallai- nak az a bejelentése, hogy j mivel nem igazolhatott kül­földre (Az utazása előtt két nappal tartóztatták le. A szerk.), három év alatt tizen­öt millió forintos veszteség éri. Hát, ahogy elnéztem az elmúlt év eredményeiről számot adó termelési ta­nácskozások jegyzőkönyve­it, ennyivel nem egy helyütt elégedettek lettek volna. Volt itt aztán minden. Az egyik bejelentés azt tartal­mazta, hogy a vádlottnak WC-re kellett mennie, a má­sik pedig arról tájékoztatta a T. Bíróságot, hogy a Malév mikor indít járatot Japán felé. Néhányan éppenhogy csak hazaugrottak Görög­országból a tárgyalás idejé­re, aztán olyan is akadt, aki Svájcból üzent, hogy nem jön. Mit neki egy magyar bí­róság, valahol Debrecen­ben?! Mindezt miért is emleget­tem fel? Merthogy nagyon félő: ha nem labdarúgók, hanem például csalárd vál­lalkozók, botcsinálta, közös vagyont elherdáló vállalat- vezetők, sikkasztó banká­rok, zöldségesek, vagy tudj isten, kik ültek volna a vád­lottak padján, akkor sem biztos, hogy komolyabb me­derben csordogálnak a dol­gok. Cinikusan vesszük semmibe a törvényt, s ugyanilyen hangnemben ál­lapítjuk meg, hogy nem ha­lad a peresztrojka és a glasz- noszty. Kis Szabó Ervin MKBT-ülés Elismerések, jutalmak a közlekedés segítőinek Ülősztrájk a Belügyminisztérium előtt Diszkriminációs lépés(?)—Tíz éven belül nem idegeníthető el — Maximá­lás 200 ezerben Testület kontra lakosság Tanácsülés — végkimerülésig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents