Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. április 27., csütörtök GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3, Nyilatkozat A KISZ közelmúltban tartott kongresszusa a baloldali ifjúsági mozgalmak hazai történetében fordulópontot jelent. A névváltoztatás nem formai jellegű, gyökeres tartalmi átalakítást jelent a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, azaz a DEMISZ létrejötte. Új szervezeti felépítésének megfelelően a különböző rétegek, lakóhelyek szerint szerveződő vagy egyéb módon létrejövő közösségek önállóan alakítják arculatukat. Ezért a KISZ Eger Városi Bizottsága, amikor a DEMISZ-ben a jövőben elfoglalt helyét kívánja meghatározni, olyan állásfoglalást alakít ki, amelyben megfogalmazza véleményét a helyi politikai kérdésekről. Ez az alapállás jelenti a kiindulópontot a későbbi feladat-meghatározásokhoz. Üdvözöljük Eger politikai életében az elmúlt hetek, napok során tapasztalt biztató változásokat. A fiatalság kedvezően fogadja, hogy mind az MSZMP-n belül, mind kívül tagoltabb politikai viszonyok érzékelhetőek. Különösen nagy visszhangot keltett az Egri Reformkor zászlóbontásakor elhangzott Pozsgay Imre beszéd, amely hiteles módon tárta elénk a radikális reform, az alapvető modellváltás szükségességét. Ehhez szervesen kapcsolódott véleményünk szerint az MSZMP Eger Városi Bizottságának állásfoglalása, amely a Népújság április 25-i számában jelent meg. Meggyőződésünk, hogy az eddigi, a nép bizalma által meg nem erősített hatalmi helyzetből kellő önmérséklettel lép vissza ez a testület. A hatásköri lista átértékelésével, az apparátus létszámának csökkentésével, a helyi pártvagyon közcélokat figyelembe vevő hasznosításával jelezni kívánta eddigi tevékenységének radikális átértékelését. Ennek alapján alkalmasnak látjuk arra, hogy újra élő politikai erővé váljon. Egyetértünk az egri tanárképző főiskola MSZMP Reformkörének nyilatkozatával is, amely élesen veti fel a társadalom, ezen belül a felsőoktatás válságáért viselt felelősség kérdését. Elfogadjuk az MDF egri szervezetének 12 pontos programját is, amelyet a város érdekében fogalmaztak meg. Rokonszenwel figyeljük a Magyarországi Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének biztató törekvéseit. Ezek alapján véleményünk szerint megalakítható a nagymúltú, nagy szellemi értékekkel rendelkező városban az a reformcentrum, amely az együttműködés erejével segít a válsághelyzet áthidalásában, és egy új, demokratikus helyi politikát hoz létre. Ennek érdekében szükségesnek látjuk, hogy az MSZMP reformerői és az új szervezetek nyílt és együttműködésre kész gondolkodói a településért érzett felelősségtől áthatva közösen alakítsák ki Eger politikai és társadalmi programját. Az iljúság érdeke az, hogy elhúzódó válság és az egymással versenyző, hangzatos pártprogramok helyett reális jövőképet, biztos megélhetést, ha sok munkával is, de belátható időn belül megszerezhető lakást kapjon. Azokkal a pártokkal vagy más szerveződésekkel vállalunk szövetséget, amelyekkel együtt az iljúság ezen céljait közösen elérhetjük. A KISZ Eger Városi Bizottsága, amely a jövőben a DEMISZ tagszervezeteként működik KISZ helyett DEMISZ Tartozik, követel A KISZ XII. kongresszusa végén a tudósító rádöbben: az eseménynél nem alkalmazható a szokásos jelentésformula. Nem csak a kongresszus fejeződött be, hanem maga a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség , a KISZ léte is. Élt 32 évet, történelmi mércével mérve keveset, mondhatnánk, ha nem éppen a história tanítana bennünket arra, hogy olykor néhány nap is mélyebb nyomokat hagy maga után, mint a pótcselekvéssel telített esztendők sora. Csupán a statisztika szempontjából fontos, hogy 813 küldött határozott a korszakos váltás felől. A valóságban ez volt az a kongresszus, amely az ország túlnyomó többségét érintette. Kit úgy, hogy elszámolt a múltjával, minthogy a mozgalom valamilyen módon kapcsolódott ifjúságához, programot adott és célt jelölt meg. Kit úgy, hogy a jelennel számolt le, mert fia, vagy lánya révén tapasztalta, hogy a szervezet is inflálódott, hogy a kimondott szavak és a gondolatok között egyre kevesebb a kapcsolat. Az okok ismertek anélkül is, hogy visszautalnánk az első titkár beszámolójának könyörtelenül őszinte részleteire. A leltárt, végül is, nemcsak hivatalosan lehet elkészíteni, hanem kínálkozik mindazok számára a megélt valósággal való összevetés, akik még emlékeznek rá, hogy a KISZ nemcsak felvonulásokat, hanem ifjúsági lakótelepeket is szervezett. A mostanában emlegetett „visszarendeződés” akkor jelentkezett először, amikor annak a szervezetnek a vezetői hajlandók voltak elfogadni „a leosztott lapot” — hogy az egyik fiatalt idézzük — és nem sorsokat, embereket képviseltek, hanem mozgalmár érdekeket. Ennek a korszaknak vége, a beszámoló is azt a következtetést tartalmazza, hogy áz ifjúsági szövetségnek szakítania kell mind a monopolhelyzettel, mind az MSZMP-hez fűződő alárendeltségi viszonnyal. A pártnak azonban szüksége van az ifjúságra — mint ahogy Grósz Károly is hangsúlyozta felszólalásában. Hozzátette azonban, hogy az ifjúságnak is szüksége van a pártra. Pontosabban olyan pártra, amely nem csupán a potenciális szavazókat látja a fiatal nemzedékben, minthogy ez — s ezt is ki kell mondani a többpártrendszer szerveződésekor — voksokat is jelenthet, de mindenképpen jelenti elkövetkező évtizedünk útválasztását. Ez a mostani ifjúság a „megszüntetve megőrizni” elv alapján vállalta a folyamatosságot, ám nem hagyott kétséget afelől, hogy pluralista és reformpárti. Több küldött is hangsúlyozta: az ifjúsági szervezet csak olyan MSZMP-vel léphet stratégiai szövetségre, amely tisztázza önmaga politikai szerepét, s egyúttal képes új tartalommal megtölteni a szocialista elveket. A küldöttek legjobb esetben olvasmányokból ismerhetik, hogy a KISZ minden egyes kongresszusán a szocialista elvek álltak a középpontban és a határozatok is menetrendszerű pontossággal ígérték az álmok beteljesedését. Az első felelős fóruma volt az ifjúsági szövetségnek ez a mostani, amikor a párt vezetője tárgyilagosan és önkritikusan kijelentette: „a látványos sokat- mondások ideje lassan lejár. A szerényebb, de szívósabb és következetesebb munka korszaka következik. Mert tudnunk kell: a szavak tűzijátékából nem lesz szocializmus.” A DEMISZ — a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség — korrekt és felelős viszonyra számíthat tehát programja megvalósításához. Vasárnap óta ugyanis már nemcsak az ismert, hogy mit nem vállal, hanem azt is közölte: mit akar az ifjúsági szervezet. Nevezetesen többpártrendszeren nyugvó parlamenti demokráciát, gazdasági szerkezetváltást, nyitást a világpiacra, a KGST-kapcsolatok átértékelését, kultúrális, oktatási és szociálpolitikai reformokat, benne a lakáshelyzet gyors javítását. Ennyi a dolguk és nem is kevés. Tapasztalatok híján — Hézagos a szabályozás — Elhunyt ember neve az indítványon — Vállalják-e ezt a nem hálás többletmunkát? Tanácstagi visszahívások nyomában A beszélgetőtárs: dr. Bernáth Imre, a megyei választási elnökség titkára Az elmúlt hónapokban Heves is feliratkozott azon megyék sorába, ahol az állampolgárok tanácstagok visszahívását kezdeményezték. Pontosan öt ilyen esetet jegyezhettünk fel. Korábban viszont nemigen fordult eíő hasonló eljárás. Netán beletanultunk volna a demokráciába? — Visszahívási eljárásra régebben egyáltalán nem volt példa — feleli dr. Bernáth Imre. — így sem a választási és társadalmi szerveknek, sem pedig a kezdeményezőknek nincsenek tapasztalataik. Maguk az emberek, az érintettek is szokatlanul, sokszor ellenszenvesen reagáltak. Ezért egyébként nem őket kell hibáztatni, hanem azt a sztálinista struktúrát, amely leszoktatta az állampolgárokat a politizálásról. — Olyannyira, hogy az előző évtizedekre tulajdonképpen nem is a választás volt a jellemző, hanem a kritikamentes, gépies szavazás. A megfelelő jogi szabályozás is hiányzott... — így igaz. A népképviseleti rendszer tökéletesítése útján az 1983. évi, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvény volt az első fontos lépés. Ugyanakkor ma már tény, az idő túllépett e jogforráson, és sokkal korszerűbb, európai színvonalú törvény megalkotása válik szükségessé. Ezt igazolják a népfront szervezésében megrendezett viták: a Magyar Demokrata Fórum szervezetei és az akkor már működő más csoportok, egyesületek — például a gyöngyöshalászi Falu- közösség, a gyöngyösi Bajza József kulturális hagyományőrző egyesület — nagyon sok hasznosítható javaslatot adtak. A még hatályos törvény is nyújt bizonyos mozgási lehetőséget a demokratikusabb közélet kialakítására. Egyik ilyen jog a képviselő, illetve a tanácstag visszahívásának joga. — Hogyan szól a pontos szabály, természetesen tartalmában? — A képviselőt, illetve tanácstagot akkor hívhatják vissza, ha megbízatásának nem tesz eleget, vagy arra méltatlanná vált. Elindíthatja ezt a folyamatot a választópolgárok 10 százaléka, továbbá a választókerületben megválasztott honatya esetében a HNF Országos Tanácsa. A helyi tanácstagnál a választók mellett javasolhatja a város-, vagy községbeli népfrontbizottság. A visszahívásról a választók titkosan döntenek. Magát az eljárást egyébként a törvény eléggé hézagosán szabályozza. — Ennek mi az oka? — Valószínűleg a törvényelőkészítők nem gondoltak arra, hogy az állampolgárok ezt a jogot tényleg gyakorolni kívánják. — Ismeretes, hogy Heves megyében öt indítvány nyomán kezdődött visszahívási eljárás. Hol történtek ezek? — Az elmúlt esztendő nyarán Gyöngyöshalászon egyszerre három tanácstag ellen küldtek be a választópolgárok visszahívási indítványt. A 6-osban Sipos Lászlónéval, a 7-esben Csirke Józsefnével, a 13-asban pedig Gubancsik Lászlóval szemben. Mindhárom esetben beadványukat a községi tanács végrehajtó bizottságához címezték, nem pedig a községi választási elnökségnek. Ez a néhány napos késedelem sajnos okozott gondokat mind az eljáró szerveknek, mind az állampolgároknak. El kell ismerni, a törvényből nem is tudhatták meg az emberek, kinek is címezzék az indítványt. — Szólnunk kellene arról is, miért okozott nehézséget az a tény, hogy a kezdeményezők nem tudták, kihez címezzék levelüket? — Az egész visszahívási eljárás lefolytatásáról a községi választási elnökségnek kell gondoskodnia. A gyöngyöshalászi az indítványokat csupán abból a szempontból vizsgálta és értékelte, hogy az aláíró személyek rendelkeznek-e választói jogosultsággal, nem kételyes-e esetleg az aláírásuk és abban a választókerületben vették-e fel őket a választói névjegyzékbe, amelyben a tanácstag visszahívását kezdeményezték. Sajnos így történhetett meg többek között az, hogy egyik esetben már több éve nem élő ember neve is szerepelt az aláírások között! így a helyi választási elnökség azt állapította meg, hogy az indítványok törvényesek. A következő lépés volt az érintett választópolgárok tájékoztatása. Ez Gyöngyöshalászon többségében tanácstagi választókerületi gyűlésen ment végbe. A távolmaradókat írásban keresték meg. Közben a 7-es számú kerületben Csirke József- né lemondott tanácstagságáról, így ott nem volt szükség az eljárás folytatására. Helyébe a póttanácstag lépett. — Bizonyára azért nem voltak mentesek ezek az eljárások a vitáktól, a szenvedélyektől sem... — A választókerületi gyűléseken széles körű nyilvánosság érvényesült, már csak azért is, mert az egyik tanácstag a település tanácselnöke, a másik pedig a megyei tanácsnak is tagja volt. így más kerületekből is jöttek választópolgárok. Igen szenvedélyes (Fotó: Perl Márton) vita alakult ki, és végül a többség nem tartotta egyik esetben sem indokoltnak, alaposnak az indítványt. Ezt követően a helyi tanács egy zárt ülésen foglalt állást a titkos választás időpontjának kitűzéséről. A zárt tanácskozás elrendeléséhez ugyan joga volt a testületnek, de annak nem volt értelme, mert nem volt olyan ügy, amelyről a lakosság ne tudott volna. Egyesek ezt a titkolódzást gyanakvással, a sajtó és a filmgyártás képviselői pedig egyenesen felháborodással fogadták. Ezek után a szavazás napján a választási elnökség és a szavazatszedő bizottság hozzájárult ahhoz, hogy a szavazóúma felbontása és a voksok megszámlálása a sajtó és a Balázs Béla Filmstúdió munkatársainak jelenlétében történjék. Ennek megnyugtató hatása volt. — Az eredmény már ismert: a titkos szavazáson mind Gubancsik László, mind pedig Sipos Lászlóné bizalmat kapott. Gondolom, azért jócskán akadtak a gyöngyöshalászi visszahívási ügyekben tanulságos értékelések? — Az állampolgárok nem voltak annyira szigorúak tanácstagjukkal szemben, amint azt a szervezők gondolták. Belejátszott ebbe mindkét tanácstag jónak elfogadott választókerületi munkája, tekintélye, kapcsolata és a mellettük folyatott agitáció. A visszahívásukat kezdeményezők egy része viszont olyan, korábban általuk is erőteljesen bírált módszert alkalmazott, ami nem nyerte meg az ott élők tetszését. A titkos szavazásnál szinte kivétel nélkül azok is a tanácstagoknak adtak bizalmat, akik egyébként az indítványt aláírták. Ez nagy tanulság mindazoknak, akik a jövőben a közéletben kívánnak dolgozni. A cél nem szentesítheti az eszközt, az állampolgárok érzékenyek az igazságra. — Térjünk rá a hátralévő két történetre. — Hevesen a 6-os számú választókerület tanácstagját kívánták visszahívni. Lövei Lajos egyben a városi tanács végrehajtó bizottságának is a tagja volt. Tény, hogy sokat betegeskedett, de az is igaz, hogy körzetében a cigány származású lakosok nem bíztak benne. Végül ő is beadta a lemondását, ezért nem kellett folytatni az eljárást. Jelenleg Noszvajon tart a 19-es számú választókerület tanácstagjával, Máté Miklóssal szemben visszahívási eljárás. A választási elnökség javaslatára a helyi tanács május 20-ra tűzte ki az időközi választást. — Bár megyénkre úgy tűnik nem jellemző a visszahívások gyakori szervezése, ám az említettek el kell hogy gondolkodtassák az 1985-ben megválasztott közéleti embereket... — Heves megye 2012 tanácstagja közül ez az öttel szembeni elégedetlenség akár jelentéktelennek is tekinthető lenne. Hiba lenne azonban lebecsülni. Igen fontos követelményre, a lakossággal való folyamatos kapcsolattartásra, érdekeik következetes képviseletére, a beszámolók megtartására, az emberek rendszeres tájékoztatásának és véleményük kikérésének szükségességére hívja fel a figyelmet. — Óhatatlanul is felmerül az emberben, ismerve a jelenlegi szabályokat, miszerint egy képviselő esetében a választók 10 százaléka, két-háromezer választó szükséges a visszahívás kezdeményezéséhez, addig egy tanácstag esetében ehhez egyetlen család is elegendő, lesz-e az elkövetkezőkben olyan, aki egyáltalán vállalkozik erre a közéleti szerepre? — Valóban fennáll annak a veszélye, hogy egyáltalán lesznek-e vállalkozók. Főleg akkor, amikor azokat is leválthatják, akik egyébként jól látják el feladataikat. Mindez egyébként politikai kultúra kérdése is. Ez is bizonyítja a lakossággal való párbeszéd elengedhetetlen voltát. Annak idején, amikor még magam is tanácstag voltam, a beszámolókra bizony csak nagyon kevesen jöttek el. Ezért mi mentünk a választókhoz, egy-egy ház nyári konyhájában tárgyaltuk meg elintéznivalóinkat. — Ez a módszer valóban szimpatikus. Ám elvitathatatlan, az igazi demokratikus közélethez a jelenleg hatályosnál sokkal markánsabb, nagyobb lehetőségeket biztosító szabályozás szükséges. Ön szerint melyek lennének az új törvény főbb elvi követelményei? — Abban jobban át kellene gondolni, hogy van-e értelme egy olyan nem működő intézménynek, amely még az egypárt- rendszer keretei között is csak alig működött. Helyesebbnek látszik egy bizalmi elven alapuló és egyszerűbben szabályozott választójog, mint a mai sok bosszúságot és bizonytalanságot előidéző, az embereket egymással szembeállító, elkeserítő megoldás! Amíg nincs más, addig nem tehetünk egyebet, mint hogy tisztességgel segítsük a demokrácia érvényre jutását, a közélet erősítését. e , Szalay Zoltán Olcsó, ásványi anyagokban gazdag táplálék lesz: Gombaszaporító anyag Egerből A General Coop Kisszövetkezet „égisze alatt” öt magyar törzskönyvezett laskagombafajta szaporítóanyagának előállításához kezdett két egri család. Havonta mintegy 30 ezer kilogramm gombatermésnek megfelelő szaporítóanyagot álk'tanak elő a Kőporos tér 2. szám alatti telepen. A húsárak emelkedésével megnőtt olcsó gomba iránti keresletet hivatottak kiszolgálni, a szövetkezeteknek és a kistermelőknek juttatott szaporítóanyagokkal. (MTl-fotó: Szabó Sándor felvétele) K. E.
