Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. április 27., csütörtök Változások a kormány összetételében (Folytatás az 1. oldalról) azonban egy lépcsőfok kiesett, mivel a HNF OT nem kívánt élni kezdeményezési jogával. Ugyanakkor semmiféle tiltó ren­delkezés nincs arra nézve, hogy a Minisztertanács elnöke a minisz­terek kiválasztásakor ne tehes­sen indítványt. Ilyen tilalom egyébként ellentmondana min­den logikának és ésszerűségnek. Hiszen a kormány elnöke dolgo­zik együtt minisztereivel, tevé­kenységükért egyfajta politikai felelősséget visel, s ezért kivá­lasztásukban is szerepet kell kap­nia. Jelenleg ennek a szerepvál­lalásnak még nem alakult ki a pontos jogi szabályozása. Ez majd az új alkotmányra vár. Ad­dig azonban a most követett eljá­rás látszik célszerűnek és egyben törvényesen megalapozottnak. — Az eddigi gyakorlattól eltér, s szokatlan, hogy még a döntés előtt nyilvánosságot kapott az egyes miniszteri tárcák élére je­lölt személyek neve. Korábban az ilyen jellegű személyi döntéseket zárt ajtók mögött hozták meg, és a közvélemény csak akkor érte­sült minderről, amikor már a kész tényekről lehetett informál­ni — Most ebben is változás van, s természetesen lehetőség nyílik arra is, hogy a Házszabályoknak megfelelően az Országgyűlés ilr letékes bizottságai megismerjék és meghallgassák az egyes jelöl­teket, es róluk véleményt alakit- felett dönt, figyelembe veszi e bi- sanak ki. Az Országgyűlés, ami- zottsági véleményeket — mon- kor az Elnöki Tanács javaslata dotta végezetül Raft Miklós. Lemondás a hatáskörről A káderhatáskör gyakorlása nem felel meg a politizáló párt munkastílusának, éppen ezért annak jogszabályokkal biztosított érvényesítése sem indokolt. A Központi Bizott­ság elé kerülő javaslat értelmében ennek a jogszabálynak az érvényesítéséről a párt le kíván mondani — nyilatkozta Kimmel Emil, az MSZMP szóvivőhelyettese az MTI-nek a kormányátalakítással kapcsolatos kérdésekre válaszolva. Kimmel Emil elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az MSZMP Politikai Bizottsága április 19-i ülésén foglalko­zott a párt káderhatáskörének módosításával. Erről az ülést követő szóvivői értekezleten szakértői tájékoztatás hang­zott el. Ott is szó esett arról — bár ügy tűnik, akkor nem ka­pott ez kellő figyelmet —, hogy a Politikai Bizottság nem döntött, hanem egy javaslatot fogadott el, amelyet a Köz­ponti Bizottság soron következő ülése elé kíván terjeszteni. A javaslat szerint a párt kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok hatályon kívül helyezését. Ugyanakkor — s ez hozzátartozik e témakörhöz — a világ valamennyi kor­mányzó pártjánál vagy hatalomra törő pártjánál gyakorlat, hogy a fontos vezetői funkció betöltését politikai eszközök­kel kívánja befolyásolni: jelöltek állításával, ajánlásával, a nyilvánosság biztosításával. Az adott helyzetben, mikor még a régi szabályok hatályban vannak, de az új törekvések szellemisége is érvényre kell hogy jusson, nyilvánvaló: a Központi Bizottság az utóbbiak szerint kíván eljárni. Kimmel Emil mindehhez hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a kormány jelenlegi helyzetében nem lehet közöm­bös: a párt Központi Bizottsága támogatja-e a kormányfő elképzeléseit, vagy sem. Ugyanakkor a pártnak sem közöm­bös, hogy ebbéli vélemény ét még a Parlament ülése előtt ki­nyilvánítsa és a Központi Bizottság szintjén megfogalmaz­za. Palmer hazánkról Mark Palmer, az Egyesült Ál­lamok budapesti nagykövete meggyőző gazdasági hírverést folytatott Magyarország mellett szerdán este az amerikai televízi­óban. Palmer Washingtonban nyilatkozott a PBS-nek, a magas színvonaláról ismert országos közművelődési TV-hálózatnak, amely szerdán Jeffrey Kayenek a magyar gazdasági helyzetről ké­szült hosszú budapesti riportját sugározta. A nagykövet, aki többek kö­zött George Bush elnök buda­pesti látogatásának lehetőségé­ről tárgyalt Washingtonban, nyi­latkozatában kijelentette: az Egyesült Államok (amint Len­gyelország esetében) elsősorban gazdaságilag segítheti a magyar átalakulást: piacának a magyar áruk előtti megnyitásával, állami biztosítékokkal a magyarországi amerikai beruházóknak (a kér­dés hamarosan a törvényhozás elé kerül — a tud. megj.) és a Vi­lágbank, a Nemzetközi Valutaa­lap révén folyósított beruházási hitelekkel. Két éve csak hat, je­lenleg már 40 amerikai cégnek van képviselete Magyarországon s a termelő vállalatok virágza­nak. A szovjet vezetés támogatja a magyarokat politikai és gazdasá­gi reformjaikban, amelyekkel élen járnak Kelet-Európábán, — mondotta az amerikai nagykö­vet. Biztos öbölben VONTATÓHAJÓ SEGÍTSÉGÉVEL fut be anyakikötőjébe az Io­wa amerikai csatahajó, amelynek fedélzetén a 47 tengerész halálát követelő robbanás történt. (Népiíjság-telefotó — MTI) Az SZKP KB ülése után Folytatódik a generációs váltás így jellemzik sokan Moszkvá­ban azt a szokatlanul sok embert érintő szervezeti döntést, ame­lyet keddi ülésén hozott meg az SZKP Központi Bizottsága. Az egynapos plénumról eddig megjelent információk többnyi­re csak a pártvezetés legidősebb tagjainak felmentésével foglal­koznak, bár jelzik, hogy a válasz­tási tanulságok és az általános belső helyzet kérdéseivel foglal­kozó vita, valamint az azt összeg­ző főtitkári zárszó a közeli na­pokban hozzáférhetővé válik a széles nyilvánosság számára. Szokatlan volt a döntés, hi­szen ilyen nagy létszámú, meg­rázkódtatás nélküli változás egy kommunista párt vezető testüle­téiben nemigen ismeretes. Most nincs szó megrázkódtatásról, hi­szen kedden a munkafolyamat szerves szakaszának tekinthető változás történt. Azt, amit ko­rábban a természet törvényeinek kiszámíthatatlan érvényesülésé­re bíztak, most szervezett és kul­túrált formában meg tudták va­lósítani — állapítják meg a szov­jet fővárosban. A KB-ülésen felolvasott levél tanúsága szerint a párt vezető testületéinek már hosszabb-rö­videbb ideje nyugdíjban élő, az aktív mindennapi munkától visz- szavonult tagjai úgy döntöttek, hogy átadják a helyüket olya­noknak, akik nemcsak támogat­ják az átalakítás politikáját, de képesek fizikailag-idegileg is lendületes munkát folytatni sike­re érdekében. Nem igazolódtak tehát azok a suttogva terjedő hírek, hogy „rendkívüli személycserék” lesz­nek, s mégis aligha vitatható a személyi változások súlya. Nagy idők 70-80 fölött járó tanúi és személyes részesei vonultak vég­legesen vissza a politikai élettől, olyanok, akiknek többsége még néhány évvel ezelőtt maga is hozzájárult az átalakítási politika elindításához. A szovjet belpolitikában, a politikai, társadalmi, gazdasági kérdések eldöntésében, a prog­ramok megalkotásában mind­máig meghatározó szerepe van a párt legfelsőbb vezető testületéi­nek. Ezért is fontos, hogy a keddi döntés tovább vitte a személy- cserékkel a folyamatot, amely­nek célja: a testületek ne politi­kai panoptikumok, hanem való­ban cselekvőképes politikai fó­rumok legyenek. Portugália: hervadó szegfűk A korábbi évekkel összeha­sonlítva Lisszabonban szembe­tűnően visszafogottabb volt ezen a keddi napon a „szegfűk forra­dalmára” való emlékezés. A fél évszázada fennállott fasiszta dik­tatúrát megdöntő katonai moz­galom 1974. április 25-én új tör­ténelmi korszakot nyitott Portu­gália életében. A közben eltelt másfél évtized pedig láttatni en­gedi, hogy a forradalmi jelszavak a remények és szándékok milyen társadalmi küzdelmek árán ölte­nek valóságot az Ibériai-félsziget kisebbik államában. A tömeges felvonulás nem hi­ányzott az idén a portugálok ün­nepéből, csakhogy a „menet” még pénteken útnak indult, hi­szen a keddi évforduló révén a lakosság négynapos váratlan va­kációhoz jutott, aminek sokmil- lióan kisebb-nagyobb kirándulá­sok szervezésével örvendtek. A díszünnepségen viszont elma­radt a parlamenti pártok képvi­selőinek beszéde. Mário Soares elnökön kívül csak a törvényho­zás elnöke és egy vendég szóno­kolt. Soares és Anibal Cavaco Silva kormányfő megváltozott légkörben fogadta Lisszabonban a katonai parádét. A fegyveres erők vezérkari főnöke ugyanis nem mondott patetikus beszé­det. A korábbi években ez az üzenet a mindenkori kormány­zat bírálatát is magába foglalta és a konzervatív katonai hierarchia ezzel juttatta kifejezésre elége­detlenségét a hagyományokkal való szakítással. Változnak az idők Lisszabon­ban is. A minap kinevezett ve­zérkari főnök, Antonio Soares Cameiro generális, az 1980 évi elnökválasztásokon kudarcot vallott jobboldali jelölt tiltakozás nélkül elfogadta, hogy ezen az évfordulón ne szerepeljen. Ti­zenöt évvel ezelőtt, nulla óra 25 perckor csendült fel a rádióból a „Grandola, vida, moréna” dalla­ma és jelt adott a katonák fellé­pésére. A forradalmat követő új alkotmány a szocializmus mel­lett foglalt állást, az osztályharc, az államosítások és az agrárre­form révén. A jelenleg abszolút többséggel kormányzó szociál­demokraták éppen most viszik keresztül az 1982-ben már ala­posan módosított alkotmány tel­jes felújítását. A Cavaco Silva pártjával szövetségre lépett szo­cialisták azonban szemmel lát­hatóan nem óhajtják a csendes­társ szerepét vállalni. Jorge Sampaio, a szocialisták főtitkára éles szavakkal bírálta az évforduló előtt mondott beszé­dében a kormány magatartását. A portugálok — mondotta — nem tévesztik össze a szigorúsá­got, a versengést és a komolysá­got a kormány részéről megnyil­vánuló arroganciával, lebecsü­léssel és tehetetlenséggel. Utalt arra, hogy Cavaco hivatalnokai között a nepotizmus és az elvte­len összefonódások a meghatá­rozók. Az immár hervadni látszó szegfűk forradalmának ünnepén mindazonáltal érdemes arra is visszaemlékezni, hogy Portugáli­ában egyszer s mindenkorra a múlté lett az erőszak, a vélemény és szólásszabadság csorbítatlan, a politikai sokszínűség az ország féltve őrzött demokratikus intéz­ményeinek alapja. Portugália tagja az észak-atlanti szervezet­nek és három éve a Közös Piac­nak és rohamléptekkel valósul meg az ország korszerűsödése, igaz kérlelhetetlen gazdasági in­tézkedések sokaságával. Meruk József „Támogatni kívánjuk Magyarországot” (Folytatás az 1. oldalról) összegyűlt kiválóságok is de­monstrálják — mondotta. — Mindenekelőtt azért, mert Ma­gyarország története, kiváltkép­pen háború utáni története e nemzet elhivatottságát tanúsítja. Nyilvánvaló, hogy ez az ország szabadságszerető és a szabaság irányjelzőjeként mutat utat Ke­let-Európábán. A továbbiakban felevenítette 1984-es magyarországi látogatá­sának emlékét, hangoztatva, hogy megragadta és felvillanyoz­ta mindaz, amit akkor tapasztalt. Megemlítette, hogy a Westmins­ter palotához megszólalásig ha­sonlító Országház akkor még nem igazi parlamentként műkö­dött. Elragadtatással szólt a Tol- buhin körúti vásárcsarnokról, amely viszont már akkor is igazi piac volt. — Visszatérve ahhoz, amivel kezdtem, — folytatta a kormány­fő — Magyarország a sors orszá­ga. Azóta, hogy ott jártam, min­den tőlünk telhetőt megtettünk, hogy erősítsük a Nyugat Ma­gyarországhoz fűződő kapcsola­tait. Ennek nagyon fontos eleme az a megállapodás, amelyet az EGK kötött Magyarországgal. Nem volt könnyű ezt elérni. Nagy-Britannia kezdeményező szerepet vállalt ebben. Ez ma még fontosabb, mint valaha, amikor Magyarország mutatja az utat egy politikai és gazdasági ér­telemben egyaránt szabadabb társadalom felé. Utalt arra, hogy a magyar re­formok megelőzték a Szovjetu­nióban kezdeményezett változá­sokat, s azt a véleményét han­goztatta, hogy „a magyar tapasz­talatok hatottak Gorbacsov szovjet elnök gondolkodására”. — Általában könnyebb a po­litikát megváltoztatni, mint a gazdasági irányvonalat módosí­tani. Én azt mondom Gorbacsov úrnak is és Pozsgay úrnak is, hogy ha mi meg tudtuk ezt való­sítani, önök is véghez tudják vin­ni. A szovjet átalakítás szem­pontjából nagyon jelentős, hogy van egy kelet-európai ország, Magyarország, ahol ezt már el­kezdték, nem is sikertelenül. Ez segítség Gorbacsov elnök szá­mára — emelte ki a kormányfő. Befejezésül hangsúlyozta: — Nagy dolgok végigvitelé- hez világosan kell látni a célt és kell olyan példa, amely reményt nyújt. Magyarország ilyen példa. Önök előre fognak menni és Nagy-Britannia minden tőle tel­hetőt megtesz, hogy segítse önö­ket ezen az úton, és partnerük le­gyen törekvéseik elérésében. Takesita volt titkára öngyilkos lett Öngyilkosságot követett el szerdán Aoki Ihei, Takesita No- boru japán kormányfő volt titká­ra. Lakásán halva találták, egy nappal azt követően, hogy a mi­niszterelnök bejelentette lemon­dási szándékát, bocsánatot kérve a japán néptől és felelősséget vál­lalva azért, hogy a Recruit vesz­tegetési botrányba keveredése politikai bizalmi válsághoz veze­tett a szigetországban. Aoki évekig kezelte Takesita pénzügyeit. 1986-ban, amikor a jelenlegi kormányfő még pénz­ügyminiszter volt, Takesita titká­raként 2 ezer részvényt vásárolt a Recruit ingatlanügynökségi le­ányvállalatától, a Cosmos cégtől. Szintén az ő közvetítésével jutott Takesita egyik távoli rokona hi­vatalosjegyzés előtt 10 ezer Rec­ruit részvényhez. A két ügylet pár hónappal később, amikor a részvényeket újra értékesítették, 25 millió jen hasznot hozott tu­lajdonosaiknak. Aokinak min­den valószínűség szerint köze volt azoknak a politikai adomá­nyozókat gyűjtő fogadásoknak a szervezéséhez is, amelyek a Rec­ruit cég „nagylelkűségének” kö­szönhetően összesen 125 millió jenhez juttatták a miniszterel­nökségért kampányt folytató Ta- kesitát 1987-ben, amikor a Libe­rális Demokrata Párt főtitkári posztját töltötte be a politikus. Ugyanebben az évben Takesita 50 milliós kölcsönt is felvett Ao­ki közvetítésével Ezoe Hiroma- szától, a Recruit konszern alapí­tó elnökétől, amelyet később visz- szafizetett. Mexikói földrengés A még nem végleges összesítések szerint erejéhez mérten kevés kárt okozott a keddi mexikói földrengés. A hatóságok csak egy halá­los áldozatról tudnak: — a szerencsétlent egy leszakadt kábelből ára­mütés érte. A 45 másodpercig tartó földrengés hetes erejű volt a Richter-ská­lán mérve, központja a Mexikóvárostól délre fekvő Guerrero államra esett. A pánik mégis nagy volt a fővárosban, mert az emberek vissza­emlékeztek az 1985-ös nagy földrengésre, amely húszezer áldozatot követelt. Nyereményjegyzék Nyereményjegyzék az 1989. április 25-én megtartott április havi telelottó tárgynyeremény-sorsolásról. A nyereményjegyzékben az alábbi rövidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3 ezer Ft) B Trabant Lim. Spec. tip. személygépkocsira szóló utalvány C Polski Fiat 126 E tip. személygépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30 ezer Ft) E SANYO rádiómagnó (10 ezer Ft) F Vásárlási utalvány (9 ezer Ft) G Vásárlási utalvány (7 ezer Ft) H Vásárlási utalvány (5 ezer Ft) I Vásárlási utalvány (4 ezer Ft) A nyertes szelvényeket 1989. május 16-ig kell a totó-lottó kiren­deltségek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfogadási és Lottói­gazgatóság címére (1875 Budapest V, Münnich Ferenc u. 15.) eljut­tatni. A hivatalos tárgynyereményjegyzék május 2-tól megtekinthető az OTP-fiókokban, totó-lottó kirendeltségekben és a postahivata­lokban. 5 880 518 i 5 888 225 h 5 895 932 h 5 903 639 i 5 980 709 g 61 000 982 d 61 024 103 e 61 039 517 f 61 047 224 h 61 062 638 i 61 070 345 f 61 078 052 e 61 093 466 i 61 116 587 f 61 124 294 f 61 132 001 e 61 155 122 g 61 162 829 h 61 170 536 h 61 178 243 e 61 201 364 f 61 247 606 f 61 255 313 h 61 263 020 e 61 270 727 f 61 278 434 h 61 301 555 b 61 309 262 i 61 316 969 e 61 324 676 i 61 340 090 i 61 347 797 i 61 363 211 f 61 370 918 h 61 386 332 d 61 394 039 e 61 432 574 e 61 447 988 f 61 463 402 h 61 494 230 f 61 501 937 f 61 509 644 g 61 517 351 d 61 525 058 d 61 540 472 g 61 555 886 d 61 563 593 e 61 579 007 f 61 586 714 g

Next

/
Thumbnails
Contents