Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-26 / 97. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VOKSOK IDEGENGYŰLÖLETBŐL A nyugatnémetek aligha végeznek el azt a munkát, amit a törökök, jugoszlávok szívesen megcsinálnak. (2. oldal) TAVASZI FÁRADTSÁG A tartószerkezet elfáradt, a jelkép a földre hullott. (3. oldal) MIT REJTEGET A FEKETE ESERNYŐ? Lelkes gyerekcsapat nyomoz egy titokzatos tárgy után. (4. oldal) CSIRKEHÚSKRÉM „A konzervdoboz egyik végében valami csőrös szőrcsomó...” (8. oldal) XL. évfolyam, 97. szám 1989. április 26., szerda ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Grósz Károly fogadta a Szocialista Internacionálé főtitkárát Grósz Károly, az MSZMP főtitkára kedden fogadta Pentti Vááná- nent, a Szocialista Internacionálé hazánkban tartózkodó főtitkárát. Az MSZMP főtitkára a találkozón elmondtá a párt tagsága, illetve az egész magyar közvélemény nagy érdeklődéssel figyeli a szocialista és szociáldemokrata pártok tevékenységét, a Szocialista Intemacinálé munkáját. Grósz Károlyt meghívták a világszervezet soron következő, stockholmi kongresszusára. Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonulása Harmincegy harckocsival Harmincegy szovjet harckocsit raktak vasúti szerelvényre kedden Kiskunhalason, s indítottak útnak a Szovjetunió felé. A hazai és külföldi sajtó népes táborának jelenlétében lezajlott rakodással megkezdődött az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadseregcsoport alakulatainak részleges kivonulása. A kiskunhalasi 13. harckocsi-gár- daosztály május közepéig, végéig vonja ki teljesen páncélos és rakéta tüzérségi technikáját. A megüresedő laktanyába az ország nyugati részéből átcsoportosított műszaki-javító alakulat kerül. Az elsőként útnak indított szerelvény — mondta el rövid sajtótájékoztatójában Borisz Adamenko, a Szovjet Déli Hadseregcsoport törzsfőnökének helyettese — Kiskunhalasról Kecskemét — Cegléd — Szolnok — Debrecen — Nyíregyháza — Záhony útvonalon hagyja el az országot. A T-64 típusú harckocsikat Ukrajnába, egy raktárbázisra szállítják. Átvizsgálás, javítás után egy részüket a kiképző egységek kapják meg. Az első vasúti szerelvényt egyébként tíz harckocsivezető és nyolcfőnyi őrség kíséri el. Bolgár szövetkezeti A Szövosz meghívására, annak vendégeként tegnap hazánkba érkezett bolgár szövetkezeti delegáció — élén Parvan Parva- na felügyelő bizottsági titkárral — a délelőtti órákban Heves megyében, Egerben kezdte látogatását. A mozgalom ellenőrzési munkáját tanulmányozó testvérszervezeti küldöttséget — amely a bulgáriai Lovecs megyét, új baráti területünket is képviseli — a Mészöv székházában dr. Sumi András, a szövetség titkára fogadta s tájékoztatta munkatársai körében. Az eszmecsere után a külföldi látogatók megtekintették a szövetkezeti kereskedelem több belvárosi üzletét, a megye- székhely nevezetességeivel ismerkedtek, majd a délutáni órákban Gyöngyösön a Gyöngyszöv Afészt is felkeresték, hogy szakmai tapasztalataikat tovább bővítsék. A delegációt a továbbiakban Budapesten fogadja majd a Szövosz főtitkára, dr. Szalamenicky István, a KB tagja is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta: Mire fordítják az elmúlt évi pénzmaradványt...? Előtérben az egészségügy és az oktatás — Május 23-ára összehívták a petőfibányai önálló tanács alakuló ülését Schmidt Rezső elnök vezetésével tegnap délelőtt ülést tartott Egerben Heves Megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Egyebek között jelentést hallgatott meg — Kántor Imre pénzügyi osztályvezető előterjesztésében — a megyei vállalatok és költségvetési üzemek tavalyi gazdálkodásáról és támogatásáról, majd Jurányi János, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője adott tájékoztatást a mezőgazdasági nagyüzemek 1988. évi gazdálkodásáról. Szó volt a továbbiakban a tanácsok pénzmaradványainak elszámolásáról. A fenti napirendek témáit — azok megvitatása után — a testület elfogadta, egyben döntött arról, hogy május 23-ára ösz- szehívja a petőfibányai önálló tanács alakuló ülését. Érdeklődésre számot tartó napirendje volt a végrehajtó bizottsági ülésnek az 1988. évi tanácsi pénzmaradvány elszámolása, amely évente vissza-visszatérő velejárója a költségvetési gazdálkodásnak. A téma kapcsán arról kaptunk információt Kántor Imre pénzügyi osztályvezetőtől, hogy megyénk tanácsai az elmúlt esztendőben 6,2 milliárd forinttal gazdálkodtak. Ebből az ösz- szegből 655 millióval pénzmaradványként számoltak el. — A korábbi gyakorlat szerint tanácsainknak a rendelkezésükre álló összeget december 31-ig maradéktalanul el kellett költeniük. A tanácsi gazdálkodás új rendszerének bevezetésétől, 1972-től azonban mód nyűik arra, hogy bizonyos „pénzmaradvánnyal” elszámoljanak, ez velejárója a folyamatos gazdálkodásnak. — Miből tevődik össze ez az összeg? — Hevesben 86 tanács, 28 megyei és számtalan helyi tanácsi intézmény működik, tehát gazdálkodik. így adódnak folyamatos beruházások, felújítások, vásárlások, amelyek pénzügyi elszámolását nem lehet pontosan „kifuttatni” az év végére. Az említett maradvány csak így, „megyei összesenben” tűnik jelentősnek, mert valójában a helyileg megmaradó kisebb-na- gyobb pénzből áll. A végrehajtó bizottság most ezek igény- és szükségszerű felhasználásáról döntött, valamint arról, hogy mire fordíthatók a megyei tanács központi pénzmaradványának külön forintjai. Ez az összeg jelenleg 23 millió forintot tesz ki. — Miként kaphatnak ebből a keretből a tanácsok? — Pályázatot lehet benyújtani olyan feladatok megvalósítására, amelyekre már nem futotta a helyi erőkből, vagy amelyeket a lakosság például a falugyűléseken kért, javasolt. Erre a mostani 23 milliós keretre annyi pályázat érkezett, hogy több mint 200 millió forint sem lenne elég a kielégítésükre... A végrehajtó bizottság végül is úgy döntött, hogy két fő terület — az egészségügy és a kulturális ágazat — pályázatait részesíti előnyben... S akkor lássuk, mire fordítják például a pénz java részét. A megyei kórház egri műveseállomá- sa 2,5 milliót kap laborkialakításra, további csaknem félmilliót az iskolafogászatra. A gyöngyösi városi kórház a Bajcsy úti új rendelőberendezésére, felszerelésére. A megyeszékhely a csecsemő- otthon felújításának folytatására költhet kétmilliót, Heves egész- légügyi raktárépület bővítésére kapott 500 ezret. Füzesabony a fogászati ellátást bővítheti 250 ezer forintból, míg számos község — így Bélapátfalva, Istenmezeje, Gyöngyössolymos, Nagy- füged, Vámosgyörk, Kisköre, Tárnáméra, ' Hevesvezekény és Tiszanána — fordíthat kisebb- nagyobb összegeket az orvosi' rendelőkre, az idősek napközi otthonára, az ügyeleti rendszer fejlesztésére, az egészségügyi felszerelésekre, műszerekre. Ami a művelődési ágazat támogatását illeti: egy-egy millió forintot kap felújítási feladatokra az egri Alpári Gyula Közgazdasági Technikum, valamint a 215. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet (Lőrinci — Selyp), s szintén hasonló összeget a hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola a kollégiumi feltételek korszerűsítésére. Szilvás István Nyilvánosság a felvételiknél? — A származás már nem előny — Számítás- technika Egerben — Kötelező lesz a nyelvvizsga? — Mit tehetnek az orosz tanárok? Főiskolai alternatívák 1989 Forrong a felsőoktatás. Nem kétséges, a közeljövő gazdasági teendőihez sokoldalúan képzett, rugalmas Szakemberekre van szükség. Hogy ilyenekké válhassanak a mostani diákok, ahhoz elsősorban a felsőoktatásnak kellene megújulnia. Engedjünk be minden jelentkezőt a főiskolákra, egyetemekre! Ne a felvételi, hanem az időközben nyújtott teljesítmény alapján szelektáljanak! Ilyen és ehhez hasonló követelések feszegetik ma a meglévő intézményi korlátokat. Dr.Perge Imre az egri tanárképző főiskola oktatási főigazgatóhelyettese a jelenlegi reális lehetőségekről, és törekvésekről adott tájékoztatást. Az írásbeli felvételi vizsga eredményéről a jelölt személyesen meggyőződhet (Fotó: Szántó György) A gyökeres változás előfeltétele, hogy gazdagodjanak a személyi, tárgyi feltételek. A főiskolai tanárképzésben egyelőre nincs komoly esélye annak, hogy mindenkit felvegyenek, aki alkalmasnak látszik a pályára. Hiszen itt az egri intézményben is öt különböző helyen oktatnak. Nem lehet széket tenni a diákok alá, ha nincs. A túljelentkezési arány ötszörös, bizonyos szakpároknál pedig (földrajz-testnevelés, magyar-történelem) egyenesen tízszeres. Csupán a matematika szakokon van több hely. Egyelőre azonban — mint ahogy a főigazgató-helyettes mondja — a liberalizált felvételi csak a kevésbé ostromlott műszaki egyetemeken, főiskolákon elképzelhető. Változás azért van itt is... Több esély az átjelentkezésre Azért az idén már több esélyük van a továbbtanuló fiataloknak. A jelentkezési lapon három helyet jelölhetnek meg a továbbtanulásra. Ez lehet ugyanazon oktatási intézmény más szakpáija, vagy más hasonló, esetleg alsóbb szintű képzési forma. S a lényeg: felvételi vizsgát csak egyszer kell tenni! A hozott és szerzett pontszámok alapján egységes szisztéma szerint döntenek arról, hogy ki hová nyer felvételt. Valemennyi felsőoktatási intézmény a minisztériummal együtt dönti el, hogy mely ponthatár fölöttiek kerülhetnek be... Ám a korábbiakkal ellentétben, ma már nem külön előny a munkás-paraszt származás, s nem veszik figyelembe a szülők kitüntetéseit, korábban szerzett érdemeit sem. Az átirányításokat központi számítógépes rendszer segítségével hangolják össze. A felvételiztetés demokratizmusához még csak annyit: már a múlt esztendőben is betekinthettek a jelöltek a javított írásbeli dolgozatukba, a huszonnégy órán belül megtehették esetleges kifogásaikat. A szóbeli vizsga napján pedig mindenkivel közük az eredményt. A felvételi szisztéma demokratizálásának következménye, hogy ezek után fellebbezésre nincs lehetőség, csak jogsértés esetén. Korszerűbb képzés? Az 1989/90-es tanévben már számítástechnikusokat is képeznek az egri tanárképző főiskolán. Ez a lépés felfogható a társadalmi igényekre való reagálásként is, de hozzá kell tenni, a lehetőség egy többéves, folyamatos előkészítőmunka eredménye. 1972-ben szinte elsőként az országban kaptak computert. Azóta szépen fejlesztették gépparkjukat. Ma már mintegy 80-85 számítógéppel rendelkeznek, melyek közül 15 IBM/PC típusú. Kidolgozták a tantervet is. Jövőre már semmi akadálya annak, hogy matematika-számítástechnika szakos tanárokat képezzenek. A számítástechnika egyébként itt bevonult az általános tárgyak közé, minden hallgató legalább egy szemeszteren át ismerkedik az alapokkal. A tanárképzés sarkallatos pontja a nyelvoktatás. A minisztériumi irányelvek szerint 1992től kezdődően már valamennyi leendő pedagógus számára előírják valamely idegen nyelvből a középfokú nyelvvizsga megszerzését. Megvannak ehhez a feltételek? Orosz helyett mondjuk német? A minisztériumi irányelvek , szerint nagyobb önállóságot kaptak a felsőoktatás műhelyei. A módosított tantervek kialakításában a képzési cél az irányadó. Természetesen kötöttségek vannak, így például a heti óraszám szakpáronként nem haladhatja meg a 29-et, s félévenként nem lehet több hat vizsgánál. Sürgető igény a társadalom részéről, hogy az orosz helyett más idegennyelvet is választhassanak már az általános iskolások is. Ehhez pedig tanárok kellenek. Úgy tűnik, Egerben 1990-től már munkához láthat a szerveződő német tanszék. Bővülnek a lehetőségek. A levelező és esti oktatás kapcsán a jelenlegi orosz szakos tanárok átképzési lehetőségeiről érdeklődtünk. A probléma az — osztotta meg a gondot velünk dr. Perge Imre —, hogy nyelvszakosokat levelező tagozaton képezni nem lehet, ehhez a magasabb óraszámú esti forma lenne a megfelelő. A főiskola képzési tanácsában a vonzáskörzethez tartozó megyék művelődési osztályvezetőivel konzultálnak erről. Anyagi, személyi feltételeken múlik, hogy az igényeknek eleget tudnak-e tenni. Egyelőre nem. í Politikai kultúra Recsk, Kápolna, Ostoros, I majd Gyöngyöshalász után I I ennek az évnek eddig eltelt j I hónapjaiban Noszvaj is beléI pett a sűrűsödő közélet szín- j terei közé. Az említett telepü- I léseken a lakók különböző j s csoportjai — vágyaik, igénye- < ik robbanásszerű kifejezésre j juttatásával — váltak saját ér- j i dekeik szószólóivá. Mégpe- j dig azok politikai köntösbe ; j öltöztetésével. S ez kétségkí- { | vül jó, hasznos dolog! Nem ; történt egyéb, mint hogy gon- ; dolkodtak rajta, mit, hogyan \ 1 lenne érdemes jobban, min- I ‘ denki javára tenni. S csele- * 1 kedtek is. így helyes, hiszen koráb- I i ban egyáltalán nem volt jel- | | lemző az önálló törekvés ki- j nyilvánítása. Természetesen j I nem a maguk hibájából. I Tény: a politikai fejtörés nem I is válhatott általánossá. Javarészben éppen ez magyarázza azt is, hogy igazából egyik ! i fent megnevezett helyen sem J I sikerült érvényre juttatni az elképzeléseket. Vegyük példának az április J elején történteket. A megye- i \ székhelyhez közeli Noszvajon í a 19. választókerület polgárai i éltek jogaikkal. Tanácstagjuk ! visszahívását kezdeményez- ■ ték. A törvényi előírásoknak i megfelelően hozva fel indok- 1 lásul, hogy nem képviseli elégségesen körzete érdekeit, s beszámolókat sem tartott. Ezzel azonban úgy vélték, eleget is tettek kötelmeiknek. Csak az ilyenkor elengedhetetlenül szükséges választó- kerületi gyűlésen lepődtek meg: kívánságuk ilyetén kifejezése korántsem jelenti azt, hogy ezzel eldőlt a kérdés. Ugyanakkor, amikor részletesebben is kifejtették, mi vezette őket indítványuk megtételében, kiderült, csupa olyan hiányosságot vetnek az illető szemére, amelynek megoldá- ! sa nem rajta múlik. Elhangzott még olyan „érv” is, hogy azért nemtetsző a munkája, mert nem ment el a választó- polgára mellett tanúskodni egy birtokvitában... A helyzet egy ponton már a jelenlévők egy részének is kezdett komikussá válni. Ám, a dolog egyáltalán nem az, ha belegondolunk: az emberek politikai kultúrája az elmúlt évtizedekben nem is igen alakulhatott ki. Egyszerűen gátolta ezt az, hogy a hatalom képviselői arra szoktatták az j állampolgárokat: vita, ellent- j mondás, a tények körültekin- j tő elemzése nélkül fogadj ák el ] a felülről érkező döntéseket, j akaratokat.' Eme nyomasztó örökség l alól már csak azért is fel kell szabadítani magunkat, mert ; — azon túl, hogy alapvető i emberi jogról van szó — az ; önfejűség, a divatnak hódo- ; lás, a hiányos vitakészség, a ; politikai ismeretek elégtelensége sokkal nagyobb kárral j járhat, mint haszonnal. így 1 csak azok száma növekedik, akik sértődöttekké válnak, visszavonulnak, s nemkülön- j ben egyre fenyegetőbb ve- j szély — megyénkben sajnála- , tosan különösképpen jellemző —, hogy fölösleges szemé- , lyeskedésektől válik terhessé { a közélet. Szalay Zoltán
