Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. április 22., szombat Rendkívüli ülést tartott Heves Megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) A belügyminiszter-helyettes a kormány támogató álláspontját fejtette ki a bizottság, hogy általában jó kapcsolatot alakított ki a tanácsi intézmények, különböző társadalmi és tömegszervezetek vezetőivel, a testületi ülésekre felkészül, ott az összefoglaló kapcsán véleményt mond, ezek saját ismereteken, tapasztalatokon alapulnak. A bizottság véleménye, hogy alkalmatlanságra vonatkozó egyértelmű megállapítások nem merültek fel. Érvek és vélemények Az ügyrendi bizottság javaslatának elhangzását követően került sor az érvek és ellenérvek felsorakoztatására, a testület tagjai véleményének kifejtésére. Elsőnek Albert Tibor kért szót. Emlékeztette a jelenlévőket a március 31-i tanácsülésen általa elmondottakra, nevezetesen arra, hogy Schmidt Rezső vezetési stílusát már csak azért is jónak tartja, mert az elmúlt három évtizedben ő volt az első olyan megyei tanácselnök, aki gyakran felkereste a községeket. Nekünk nagyon jól esett — mondotta —, hogy érdeklődik a gondjainkról. A továbbiakban arra is kitért: hibának tartja, hogy az indítvány tevője három éve meglévő fenntartásait egyetlenegyszer sem tette szóvá a testületi összejöveteleken. A felszólaló megerősítette korábbi véleményét, alaposnak, törvényesnek nevezte az ügyrendi bizottság vizsgálatát, s szóban is támogatásáról biztosította az elnököt. Mivel Albert Tibor meglehetősen gyakran hivatkozott a sajtóban megjelentekre, ezért az ülés elnöke, Maróti Sándor kérte a további hozzászólókat, hogy mindenekelőtt a vizsgálati anyaggal kapcsolatos érvek ki- nyilvánítására szorítkozzanak. Ezután a megyei pártbizottság nevében Kiss Sándor első titkár emelkedett szólásra. Tájékoztatta a tanácsi testületet arról, hogy a megyei pártbizottság azért foglalkozott az összeférhetetlenségi és alkalmatlansági indítvánnyal, mert az igen széles visszhangot váltott ki a megye lakossága kö rében. Hogy mennyire nem túlzó ez a megállapítás — fejtegette —, arra bizonyíték az a sok levél, más jellegű észrevétel, amelyet egyebek között a pártbizottságnak is továbbítottak. Ugyanakkor azt is hangoztatta: a pártfórum tisztában van azzal, hogy a tanács feladata saját elnöke tevékenységének vizsgálata. Ezzel együtt is a megyei pártbizottság politikai bizalmáról biztosította Schmidt elvtársat, mert eddigi életpályája során nem merült fel olyan tény, ami bizalom megvonását tette volna szükségessé. Végül azt is hangoztatta: az új választások jó alkalmat teremtenek arra, hogy a tanácsi vezetők széles körben is megméressenek. Eleinte nagy figyelem kísérte dr. Jenes Pál felszólalását. — Én a tanácstagtársakat nem inkvizícióhoz kértem társul — szögezte le mondandója elején —, hanem egy jobb tanácsi munka megteremtéséhez. A továbbiakban felvillantotta a jelenlévők előtt az indítvány megtételének belső motívumait. Mint hangsúlyozta, nem fellángolásról van szó, hanem az igényesebb tevékenység követelményének felállítása a vezetés elé. Azt szeretné, hogy a megyei tanács elnöke a testületet és a lakosságot valóban képviselő vezető legyen, tudja közvetíteni akaratát a testületnek, amit azoknak kell majd továbbítaniuk a választóknak. Néhány konkrétumot is megemlített hozzászólásában. így mindenekelőtt azt, hogy a májusi pártértekezlethez csatlakozó megyei pártbizottsági programok meghirdetésekor a tanácsi tevékenység egyáltalán nem kapott szerepet, nem derült ki, miként kívánja segíteni e koncepciók érvényre jutását a tanács. Ez számára azt jelenti, hogy nincs is koncepció. Elvárom azt is — fűzte tovább gondolatait —, hogy a testület vezetője tudjon személyes kontaktust teremteni munkatársaival, tudjon megfelelően közvetíteni. Ezekkel azonban véleményem szerint nem rendelkezik, csak egyetlen példa: még a személyi üdvözlést is papírból olvassa. Öten — két és fél hétig... A vizsgálódással megbízott ügy rendi bizottság alapos munkát végzett. Öten két és fél héten keresztül bújták az aktákat, jegyzetelték az iratokat, hallgatták a megkérdezettek véleményét. A nagy körültekintést igénylő tevékenységet dr. Hóka József a Hatvan Városi Bíróság elnöke irányította: — Bonyolult feladatot kaptunk, s ehhez meglehetősen rövid idő állt a rendelkezésünkre — mondta. — Jegyzőkönyvek, irattárak, bizonyítékok sorát néztük át, hozzávetőlegesen kétszáz emberrel beszéltünk. Megkerestünk minden megyei tanácstagot, véleményt kértünk a párttól, a NEB-től, a tanácselnököktől, több képviselőtől, az apparátus, a felsőbb szervek dolgozóitól, hogy reális képet alakíthassunk ki a döntéshez. — A jelentés Ismertetésekor dr. Jenes Pál külön kérte három levél ismertetését... — Kérésére szó szerint olvastam fel mindet, $ szóban is utaltam rá: minden részletüket megvizsgáltuk. A Grónay utcai lakásügy és a bútorvásárlás ügyében írottal kapcsolatban is utaltunk rá: idejétmúlt, lezárt dolgok voltak, amelyek nem köthetőek a három évi tanácselnöki időszakhoz. — Ezek szerint a bizottság nyugodt lelkiismerettel tette le a jelentését? — Valamennyiünk nevében állíthatom, egyébként minden dokumentáció, levél, ügyirat, a véleményeket őrző magnófelvétel bármikor átnézhető, hozzáférhető és bizonyító erejű... Kifejtette dr. Jenes Pál, hogy hiányolja azt a kivételes politikai intelligenciát, amely jellemzője kell, hogy legyen egy ilyen feladat ellátásának. Szemére vetette az elnöknek még, hogy keveset foglalkozik az itt élő 340 ezer ember mindennapi sorsát érintő kérdésekkel, mint a lakáshelyzet, a kereskedelmi, az egészség- ügyi ellátás, az oktatás. Ezután korábbi tanácsüléseken elhangzottakra tért ki, amelyekkel bizonyítani kívánta Schmidt Rezső alkalmatlanságát a tisztségére. Személyes érvet is felhozott, miszerint, amikor az egészségmegőrzési programot vitatták meg, a saját kiegészítését arról, hogy számolni kellene a mozgásszervi és reumatikus megbetegedésekkel is, a tanácsülés elé kerülő anyagba többszöri kérése ellenére sem tették be. Erre utóbb egyébként — mint azt visszahallotta — az elnök úgy reagált: Azért jár a Jenes Pali szája, mert „...Megerősítem állításaimat...’' — fogalmazott Jenes Pál folyton a pincéjében van, s neki is szüksége lehet majd az ilyen kezelésre... Felolvasott egy levelet is, amely helyeselte korábbi vita-. beli hozzászólását, s annak kapcsán azt fejtegeti: a megyei vezetés sajnos még mindig sok helyen bátortalan, holott egy sor feladatot helyben is meg lehetne oldani. — Ezek váltották ki — többek között — belőlem, hogy megtegyem indítványomat. Másrészt kötelességem közvetíteni a közvéleményt, azt, hogyan tudna részese lenni az ifjúság lakásgondjának, amikor ő úgy cserélgeti a lakásait... Azt is kérte az ügyrendi bizottságtól, hogy adjon tájékoztatást, miként lehet valakinek — még ha vezetőről is van szó — a család létszámához képest nagyobb szobaszámú lakáshoz jutnia. Felvetette a galyatetői hétvégi ház építését, mint az elnök ellen szóló érvet, továbbá az Agria Bútorgyártól vásárolt leselejtezett két garnitúrát, amelyet levélben Kormos Pál volt igazgató is megerősített. Befejezésül pedig a sokak által emlegetett Kuckó büfével kapcsolatban elmondta: ez egyáltalán nem motiválta indítványa megtételénél, azt viszont nem találja véletlennek, hogy az elmúlt tanácsülés óta a vendéglátóhely elé egy „ megállni tilos” táblát helyeztek el... Az ügyrendi bizottság határozati javaslatát támogatta Tóth Tibor, aki egy találó közmondást idézett: — Az eredménynek száz anyja van, az eredménytelenségnek viszont mostohája sincs. S mindjárt hozzá is tette: ő nem vitatja az elnök felelősségét, de abban az egész testületnek és az apparátusnak is osztoznia kell. Ugyancsak felelősséget kell érezniük a felügyeleti szerveknek is. Épp ezért javasolta, hogy a megyei tanács szervezeti szabályzata a következőkben pontosan rögzítse a rendszeres, megalapozott, tárgyilagos ellenőrzés szükségességét. Dr. Asztalos Miklósa közel 12 éves munkatársi kapcsolat ismeretében állt ki Schmidt Rezső mellett, hangsúlyozván: mindig is elhivatottsággal foglalkozott a lakosságot érintő témákkal, a gyors elhatározások híve, nem szereti maga elé görgetni a problémákat. Mindezekre konkrét példákat is felhozott. A közalkalmazottak szakszervezetének megyei titkára, Bukta Tibor kifogásolta, hogy az ő véleményüket nem kérte ki az ügyrendi bizottság. Ezzel együtt is síkraszállt a közigazgatási munka korszerűsítése mellett. Vajda Pál annak a véleményének adott hangot, hogy nem elnökválasztásról van szó, ezért a felszólalók szorítkozzanak a napirend lényeges kérdéseire. Ezzel értett egyet dr. Miklós Endre, aki szerint kár, hogy az elhangzó érvek egyfajta élveboncoláshoz, személyeskedéshez vezetnek. Ó is támogatásáról biztosította a tanácselnököt. Ezt követően dr. Hóka József ismertette a testület előtt a felvetődött kérdésekben született szakmai véleményeket, majd dr. Jenes Pál ismételt külön kérésére a megyei kórházból érkezett észrevételt, illetve egy egri állampolgár közérdekű bejelentését. Hivatalos kötelességének tett eleget dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, amikor a kormány álláspontját közvetítette. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a kormány nem közömbös az iránt, miként ítélik meg egy megye tanácselnökének munkáját. Ám azt mindig abban a helyzetben értékeli, amilyen politikai környezet van az országban ma. Hangoztatta: szükség van a múlt hibáinak elhagyására, a radikális változásokra, de fontos értéknek kell tekinteni a tanácsok stabilitást hordozó jellegét. Úgy nyilatkozott: Schmidt Rezső megítélésében az apparátusi vélemények túlhangsúlyozva kerültek nyilvánosságra. A felelősség szerinte a testület és a vezetője közti viszonyban mérettetik meg leginkább. Végül elmondta: a kormány álláspontja szerint nem indokolt bizalmatlanságot kifejezni a tanács elnökével szemben. Olyan vezető, aki alkalmazkodni tud a kor követelményeihez, s a választásig képes biztosítani a tanácsi tevékenység folyamatosságát. Épp ezért őt partnerként fogadja el, s kész együttműködni személyével. Döntött a testület... Bizalomból dolgozom tovább... A tanácsülés után sokan vették körül az ismét bizalmat kapott megyei tanácselnököt. Velük együtt voltunk kíváncsiak Schmidt Rezső véleményére. — Nehéz három hetet éltem át a mai napig — mondta. — Nem csoda, hogy megkönnyebbülten fogadtam a döntést, miszerint az ellenem felhozott vádak igaztalanok. Az első pillanattól így is éreztem, ezért mondtam azt az ülés végén, hogy: „Soha semmilyen szabálytalanságot, törvénytelenséget nem vétettem...!” — Miként fogadta az ügyrendi bizottság által megfogalmazott ajánlásokat, amelyek a további munkáját illetik? — Mindvégig odafigyeltem minden véleményre, észrevételre, ami a vizsgálat során hangzott el a munkám javítását célzóan. Hasonlóképpen volt a bizottság ajánlataival is, igyekszem megvalósítani azokat, hiszen a tanácsi testület bizalmával kívánok dolgozni tovább az elnöki poszton. — E „próbatétel” után, s ezzel a megerősítéssel a tarsolyában indul-e a következő választásokon? — Amennyiben az újonnan megválasztandó tanács javaslatára jelölésre kerülök, annak esélyeit felmérem, s elgondolkodom a dolgon, hogy miként döntsejc. — A vizsgálat során megdőltek az ön elleni állítások, ennek tudatában kíván-e ezekre magánemberként reagálni? — Semmiképpen nem...! Akkor lett volna vereség, ha egyedül maradok Dr. Jenes Pála szavazás számára kedvezőtlen eredménye ellenére sem látszott nekikeseredettnek. — E szerint nem érte váratlanul a döntés? — Nem, mert magam is éreztem azt az aggodalmat, amelyet a belügyminiszter-helyettes és néhány tanácstagtársam mondott, illetve sejtetett. Nevezetesen, hogy a választásig hátralévő időre kár lenne a vezetés folytonosságában szakadást előidézni. Ugyannakkor megnyugtató, hogy az ellenszavazatok kifejezték: jócskán vannak velem egyetértő, jobbat, többet tenni kívánó testületi tagok. . — Tehát nem tekinti vereségnek? — Nem tartom annak! Akkor lett volna vereség, ha egyedül maradok. — Mi a véleménye arról, hogy az ön érveit alátámasztó, s egy egri állampolgár által írt közérdekű bejelentést csak ismételt kérésre ismertettek a tanáccsal? — Ebben legfeljebb az zavar, hogy az illető egyébként eléggé megalapozott közérdekű bejelentését nem tartották méltónak arra, hogy a közvéleményt róla tájékoztassák. — Egerben elterjedt az is, kizárólag személyes indítékok vezérelték az indítvány megtételében... — Sajnálom az ilyen véleményeket, és kifejezetten sért, hogy effajta szűk skatulyába próbáljanak belehúzni egyesek. — A történtek jelentenek-e esetleg változást tanácstagi munkájában? — Szó sincs róla, továbbra is azon leszek, hogy minél szélesebb legyen a velem egyetértők tábora, vagyis azoké, akik korszerűbb, hatékonyabb tanácsi munkát igényelnek. A vitát követően került sor a testület döntésére. Az ügyrendi bizottság elnöke ismertette a szavazás módját, majd megállapította, hogy a megyei tanács 76 tagjából 68 van jelen. Titkos szavazással elsőként az összeférhetetlenségi bejelentésről voksoltak a tanácstagok. A szavazás eredménye: 67 érvényes szavazatot adtak le (Schmidt Rezső etikai okokból tartózkodott a szavazástól), ebből 50 az összeférhetetlenségellen, 17 pedig a bejelentés jogossága mellett foglalt állást. Az alkalmatlansági indítvány ügyében lezajlott szavazás eredménye: a 66 leadott szavazatból 53 a tanácselnök megerősítése, 13 pedig Schmidt Rezső elnöki visszahívása mellett szólt. így a testület abban foglalt állást, hogy dr. Jenes Pál mindkét beadványát, indítványát elutasítja. Az eredmény kihirdetését követően kért szót Schmidt Rezső, aki a következőket mondotta: „Soha semmilyen szabálytalanságot, törvénytelenséget nem vétettem...” Heves Megye Tanácsának rendkívüli ülése Maróti Sándor általános elnökhelyettes zárszavával fejeződött be. Tudósítás: Szalay Zoltán, Szilvás István Fotók: Perl Márton Megkezdődött a KISZ XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Liberális és Radikális Ifjúság Nemzetközi Szövetsége delegációja. A kongresszuson — a Himnusz közös eléneklését követően — Nagy Imre, a KISZ KB első titkára köszöntötte a küldötteket és a meghívott vendégeket, majd javaslatot tett a tanácskozás levezető elnökeire. Ezután a küldöttek meghallgatták Domonkos Lászlót, a KISZ KB titkárát, a mandátumvizsgáló bizottság elnökét, aki elmondta, hogy a mintegy 380 ezres tagság nevében a 854 küldött közül 813-an vannak jelen, így a kongresszus határozatképes. Majd a küldöttek döntő többséggel elfogadták a napirendet és a munkarendet. A kongresszus napirendjének és munkarendjének elfogadását követően Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titkára mondott — többször is nagy tapssal kísért beszédet. Elöljáróban hangsúlyozta: a kongresszus célja az, hogy résztvevői egy ifjúságpárti szocializmus megvalósításáért szövetkezzenek. A továbbiakban az ifjúsági szövetség elmúlt 32 esztendejének főbb állomásait elemezte. Történelmi áttekintésének végén azt a következtetést vonta le, hogy az ifjúsági szövetségnek szakítania kell egyebek között az eddigi monopolhelyzetével, az ifjúság mindenesének szerepével, azzal a viszonnyal, amely az MSZMP-hez alárendeltként fűzte, a bürokratikus centralizmussal, az apparátusok hatalmával. Belpolitikai kérdésekre áttérve annak a meggyőződésének adott hangott, hogy a kialakult helyzetben az MSZMP egyszerre a reform motorja és fékezője. A KISZ KB első titkára megjelölte az ifjúsági szövetség megújulásának főbb irányait: a politikai — képviseleti — hatalmi pozíciókért folytatott harcot, az új poli- tizálási módszerek elsajátítását, a nyilvánosságot. A beszédet élénk, hosszan tartó vita követte. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Ünnepség és koszorúzás (Folytatás az 1. oldalról) lentették, hogy a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta dr. Nagy A ndomé, a Gárdonyi Géza Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója. A Lenin-emlékplakettet pedig Lévai Ferenc (Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsa), Dér István (Gyöngyös, városgondozási üzem), Sípos Irén (Egri Nyomda), Prokaj Ferenc (Egri Dohánygyár) és Bozsik Árpád (Besenyőtelek) vehette át. Ezután dr. Vasas Joachim nyújtott át elismeréseket. Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült: Koncz László (Gyöngyös, 3-as Számú Általános Iskola), valamint Kiss Imre (Tar- naörs, Dózsa Mgtsz). A Kiváló Munkáért kitüntetést pedig Hegedűs Ernő (Boldog, Általános Iskola) kapta meg. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Eredményes agitációs és propagandamunkáért elismerő oklevelet adományozott ötvenegy aktivistának. * Az ünnepséget követően koszorúzást tartottak az egri Lenin- szobomál. Az MSZMP megyei, illetve városi bizottságának nevében dr. Vasas Joachim, a megyei pártbizottság titkára és Farkas József, a városi pártbizottság titkára rótta le kegyeletét. A megyei, illetve a városi KISZ-bi- zottság képviseletében: Kalina Mária megyei úttörőelnök és Honfi Gábor, a városi KISZ-bi- zottság politikai munkatársa helyezett el koszorút. A szakszervezetek megyei tanácsa nevében Lévai Ferenc, az SZMT titkára, valamint Gubán Dezső, az SZMT elnöke koszorúzott. A megemlékezés virágait helyezték el az MSZBT-szakcsoportok és a tanulóifjúság képviselői is.