Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-21 / 93. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 93. szám ÁRA: 1989. április 21., péntek 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KIK A FEKETE SAS FIAI, A SZKIPETÁROK? „A Balkán-félsziget legrégebbi népe, és a legősibb nyelvel is beszélik.” (2. oldal) NATÚRSZELET, GOMBA... ÉS ÉPÍTŐIPAR „Ha nincs munka, mondják meg és kész!” <3. oldal) PÉNZÜGYPOLITIKUS - HELYBEN „Ha már most tovább csavarnak a tanácsi költségvetésen, még nehezebb lesz a dolog.” (3. oldal) DILETTANTIZMUS - AZ ÖNHITTSÉG GÚNYÁJÁBAN „Lám, lám, hová vezet a kritikátlan hajbókolás és ömlen­gés, a feltétel nélküli tekintély tisztelet?!” (6. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 11, 13, 20, 22, 36 A Minisztertanács döntése: Megmentik a Hévízi tavat Nem lesz autópálya-használati díj Egyre nehezebb helyzetben a szakképzetlenek és a pályakezdő fiatalok— Jogszabály a közhasznú munkákról és az átképzési támogatásról — Problémás körzetek: Heves és Pétervására Csökken a munkaerő-kereslet megyénkben A Hazafias Népfront Heves Megyei Bizott­ságának Cigánytanácsa a napokban kihe­lyezett ülést tartott Bélapátfalván. A fő té­ma — Lukács Ernő, a megyei tanács munka­ügyi osztályának munkatársa előadásában — szőkébb hazánk munkaerőhelyzete és az új foglalkoztatáspolitikai jogszabályok is­mertetése volt. Az értékelésben különösen fontosak hangzottak el a cigány származású dolgozók számára, hiszen nagy részüknek a szakképzetlenség miatt — bár ez statisztika­ilag nincs kimutatva — amúgy is kedvezőtle­nebbek az esélyeik. A vidéki ipar- telepítés eny­hít a gondo­kon: Sály Jó- zsefné a Fi- nomszerel- vénygyár pé- tervásári üze­mében komp- resszor-sze- lepfedeleket állít össze. A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztést hallgatott meg a nyírádi bauxitbányászat Hévízi tóra gyakorolt hatásáról, és úgy döntött, hogy haladékta­lanul meg kell kezdeni a bányá­szat leállítását, és legkésőbb egy éven belül be kell zárni a bányát. A kormány elfogadta a lakás- gazdálkodás hosszú távú kon­cepcióját és módosította a lakás­célú támogatásokat. A Minisztertanács határoza­tot hozott a tervezés megújításá­ról és a következő középtávú terv elveinek kidolgozásáról. A kormány megvitatta a költségve­tési reform koncepcióját, továb­bá csökkentette az 1989. évi egyedi vállalati támogatásokat. A kormány úgy döntött, hogy az autópálya-használati díj beve­zetéséről hozott, s még hatályba nem lépett határozatát vissza­vonja. Az autópálya építéséhez Szokatlanul sok érdeklődő vett részt az MSZMP Eger Váro­si Bizottságának csütörtök dél­utáni ülésén: az alapszervezetek küldötteinek jelentős része élt azzal a joggal, amelyet a városi pártértekezlet fogadott el. Ezért az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának nagytermében tar­tották ezúttal a tanácskozást. A várakozás elsősorban annak az anyagnak szólt, amely számba veszi a testület előtt álló felada­tokat a reformgondolatok meg­valósítása érdekében. Elsőként tájékoztató hangzott el az alternatív szervezetek váro­si és városkörnyéki helyzetéről, illetve javaslat a velük kialakított párbeszéd folytatására. Ezt kö­vetően került sor a konkrét prog­ramot tartalmazó vitaanyag megbeszélésére. Ez hangsúlyoz­za, hogy az MSZMP Eger Városi Bizottsága azon dolgozik, hogy gyökeres változás következzen be munkastílusában, politikai eszközök alkalmazásával segítse elő a demokratikus szocialista társadalom építését, illetve helyi politikai programot dolgozzon ki. Fel kell készülni a politikai versenyhelyzet kialakulásából a következő feladatokra. A testü­let munkájában csökkenti és megszünteti a hatalmi helyzetből származó előnyöket. Személyi kérdésekben döntési jogkört csak saját tisztségviselői és az ap­parátus vonatkozásában tart fenn. Folyamatosan figyelemmel kíséri viszont a területén a sze­mélyi változásokat, tisztújításo­kat, s mérlegeli, hogy a politikai­Mint arról korábbi lapszáma­inkban már hírt adtunk, Heves Megye Tanácsának 1989. márci­us 31-én megtartott ülésén — egyebek között — dr. Jenes Pál tanácstag összeférhetetlenségi és alkalmatlansági indítványt nyúj­tott be Schmidt Rezső, a testület elnöke ellen. A tanács akkor úgy döntött, hogy a dr. Hóka József tanácstag vezetésével tevékeny­kedő ügyrendi bizottság vizsgálja meg az indítvány álh'tásait, s a té­mákban szerzett tapasztalatait — és az útalap létesítéséhez szüksé­ges anyagi forrásokat más, a tár­sadalom számára is jobban elfo­gadható módon szándékozik előteremteni. Az ezzel összefüg­gő előkészítő munka megkezdé­sére az érintett miniszterek meg­bízást kaptak. A kormány módosította a közlekedési, hírközlési és építés­ügyi miniszter, a belügyminisz­ter, a pénzügyminiszter, továbbá az Országos Tervhivatal elnöké­nek feladat- és hatáskörét. A Minisztertanács előteijesz- tést hallgatott meg a sportági szakszövetségekről és a forintár­folyam-megállapítás új rendjé­ről. A kormány javasolta az Or­szággyűlésnek Sztálin emléké­nek megörökítéséről szóló 1953. évi 1. törvény hatályon kívül he­lyezését. gazdasági szempontból jelentős funkciók betöltésében a párt­szervek kiket támogassanak. Ál­lásfoglalását nyilvánosságra hoz­za és érvel mellette. A többpártrendszer kialaku­lásával a politikai munka színte­rei megváltoznak: a lakóterületi politizálás az eddigieknél na­gyobb jelentőségű lesz. Fel kell készülni a választásokra. Ezekre programot készít, illetve jelölte­ket állít vagy támogat. A munka­helyi szervezeti jelenlét meg­szüntetését rövid távon nem tart­ja indokoltnak, de fel kell készül­ni arra, hogy az új politikai szitu­ációban adott munkahelyen nem lesznek pártszervezetek. Szor­galmazza a testület, hogy a füg­getlenített pártbizottsági titká­rok munkáját fokozatosan társa- dalmasítsák. Fontosnak tartja, hogy a párt kezelésében lévő in­tézményeket jobban hasznosít­sák, így például az oktatási igaz­gatóságot más célra adják át. Az MSZMP Eger Városi Bi­zottsága meggyőződését fejezi ki, hogy a kialakult nehéz, válsá­gos helyzet és az elbizonytalano­dás ellenére is a párt tagsága, szervezetei és szervei a reformfo­lyamatok élére állva megőrizhe­tik meghatározó szerepüket. Ezért korszerű, alkotó vitában kell megteremteni a pártegysé­get. Megszűnnek a tagfelvételre vonatkozó adminisztratív kö­töttségek. Különösen fontos az ifjúság részvétele, közreműkö­dése a gazdasági és társadalmi reformok megvalósításában. (Folytatás a 2. oldalon) mint az állásfoglaláshoz szüksé­ges részletes és konkrét jelentést — terjessze az április 21-i, rend­kívüli tanácsülés elé. A ma délelőtt 10 órakor kez­dődő testületi ülésről — amely­nek várhatóan feladata lesz el­dönteni, hogy megerősítik-e vagy visszahívják tisztségét ille­tően a megyei tanács elnökét — lapunk holnapi számában részle­tesen beszámolunk olvasóink­nak. A vállalatok foglalkoztatási szándékairól régóta zajlik az anyaggyűjtés. Az érintettek álta­lában egy évre jelzik előre, hogy milyen létszámot kívánnak majd munkába állítani, a megyei taná­cson pedig ennek alapján készí­tik el a prognózist. A munkaerő­kereslet csökkenése néhány éve folyamatos, idén várhatóan a ke­reskedelemben és a mezőgazda­ságban lesz a legnagyobb mérté­kű. A legsúlyosabb gondokkal a szakképzetlenek és a pályakezdő fiatalok kénytelenek megbirkóz­ni. Régebben sokszor csak a bér- színvonal kiegyensúlyozása ér­dekében volt szükség rájuk, ma már azonban jóval szelektívebb a gyárak, üzemek felvételi rend­szere. Ez főként azokat érinti kedvezőtlenül, akik eddig sűrűn váltogatták a munkahelyeket. A nők helyzete szintén nehéz, ala­csony az átlagos képzettségi szintjük, sokan közülük pedig a családi körülmények — gyer­meknevelés — miatt nem vállal­hatnak ingázást. A bedolgozói lehetőségek megszűnése a köz­ségbeli, helyi munkát kereső nő­ket sújtja leginkább. A megye gazdasági szerkezete egyébként viszonylag kedvező, kevés a válságágazat, nem való­színű, hogy nagyobb létszámleé­pítésre kerül sor a jövőben, a vál­lalati kezdeményezésű munkavi­szony-megszüntetés amúgy sem gyakori. A két problémás körzet a hevesi és a pétervásárai, de jó néhány esetben a kistelepülése­ken élők helyi dolgoztatása sem megoldott. Sajnos, a munkálta­tók foglalkoztatási szándékai­ban mindmáig nem tükröződik az a várakozás, ami a gazdasági szerkezet szükségszerűnek ítélt radikális változásának, illetve az ezzel kapcsolatos hatásoknak megfelelne. Mint már említettük, a plénu- mon szó volt az új foglalkoztatás­politikai jogszabályokról is. így például a közhasznú munkavég­zés beindításáról ezentúl akkor dönthet a helyi tanács, ha a térség munkaerőhelyzete azt indokolttá teszi, és az adott településen olyan kommunális feladatok vannak, amelyek kimaradtak a tanácsi tervből. Ekkor a költsé­gek harminc százalékát tanácsi pénzből, hetven százalékát a központi foglalkoztatási alapból fedezik. Jelenleg Egerben, He­vesen, Gyöngyösön és Noszva- jon folyik ilyen munka, Egercse- hiben pedig szervezés alatt áll. A köz hasznára való effajta tevé­kenykedés azonban mindenkép­pen csak átmeneti megoldásnak jó, az érdekeltek kéthónapos szerződést köthetnek, amelyet még kétszer hosszabbíthatnak meg. Vagyis összesen hat hónap áll rendelkezésükre az állandó munkahely megtalálásáig. Az újrakezdési kölcsönt azok vehetik igénybe, akiknek nincs munkaviszonyuk, és önálló vál­lalkozóként szeretnének tovább dolgozni. Ebben az esetben ma­ximum 300 ezer forintos kölcsön kérhető. Az átképzési támogatás válla­lati formája a munkaviszonyban állók továbbképzését jelenti. Ezt többek között a termelés szerke­zetének módosulása teheti szük­ségessé. A gyárak, az üzemek így nem kényszerülnek dolgozóik elbocsátására, hanem központi segítséggel önmaguk oldják meg a problémát. A másik változat a munkaerő-piaci átképzés, ekkor a résztvevők, vagyis a pályakez­dők, a munkaviszonnyal nem rendelkezők a néhány hónapos tanfolyam alatt bizonyos jutta­tásban részesülnek. Megyénk­ben — a KISZ szervezésében — legutóbb Hatvanban volt ilyen csoportos kurzus, harmincnégy cigány származású munkást ta­nítottak öt különböző szakmára. Mivel hiányszakmákkal ismer­kedtek meg, azóta sokat javultak az elhelyezkedési esélyeik. Hurok Tovább szorul a hurok, j > Sajnos, ez a summás megái- j i lapítás napjaink egész gazda- j sági létére jellemző. A Mi- j | nisztertanács legutóbbi, so- j j ron kívüli ülésén elhangzót- t j tak egyértelműen alátá- j masztják ezt. S a döntés, j i mely szerint újabb hat száza- \ lékkai leértékelték a forintot, I j csak egy láncszem abban a f ! sorban, amely intézkedések j sújtják a vállalatokat, a me- \ j zőgazdasági üzemeket — s j f továbbgyűrűzvén: a lakossá- , got. Am, hogy élelmiszer-gaz- ] t daságunk egyre nehezebb j helyzetbe kerül, ez már ko­rábban, a mindennapi gya­korlat során nyilvánvalóvá ; vált. A romló külpiaci felté­telek, a jelenlegi közgazdasá­gi rendszer soha nem látott mértékben gátolják az egyes ágazatok fejlődését. A napokban alkalmam nyílt beszélgetni megyénk j nagyhírű termelőszövetke- ! zetének egyik vezetőjével. S ; 1 bár a diskurzust egészen más í téma ürügyén kezdtük, óha- i tatlanul arra terelődött a szó, ■ mennyire bizonytalan hely- . zetbe kerültek a mezőgazda- sági üzemek. A tavalyi ár- és adórendszer hatása is egyér­telműen kedvezőtlen mind a szövetkezetek, mind a tagok számára, ám az azóta szüle­tett jogszabályok is mindin­kább megkötik a kezüket. A bizonytalanságra jellemző az is, hogy bajok vannak a szer­ződéskötésekkel. Az említett gazdaságnak is alig van ér­vényben lévő termelési szer­ződése erre az évre. De nem állnak egyedül e problémá­val. Az ingatag gazdaság -okán jóformán fizetésképte­len vállalatokkal állnak szemben, s egyelőre csak jó­hiszeműen bízhatnak abban, hogy ugyanúgy szükség lesz a paradicsomra, a megtermelt vetőmagra, mint éveken át. A gabonavetőmagvaknál például, belföldi felhaszná­lásra a fizetőképes kereslet nagymértékben lecsökkent, de ugyancsak minimális az igény a zöldségmagvak iránt is, mely alapvetően tőkésex- port-célú termelés volt ed­dig. A tsz leszerződtétte a dinnyéseket — már palántáz- nak —, de megint csak a biza­kodás szintjén áll a dolog, hogy a termés el is fog kelni. A gazdasági környezet bi­zonytalansága nagy veszé­lyeket rejt magában. S ezek közül csak egy az egyik nap­ról a másikra élés. Mert a pénzügyi források szűkülése a kevésbé jól gazdálkodókat kényszeríti erre, de sokkalta j nagyobb lesz a baj, ha a flot- j túl működő nagygazdaságok arra kényszerülnek, hogy sa- j ját tartalékaikat éljék fel. Le- j hét így előbbre lépni? Lehet j így saját hajunknál fogva ki- f húzni magunkat a vízből? * Szó sincs róla. Pillanatnyilag j arra tudnak koncentrálni a gazdaságok, hogy minden > felesleges költséget, kiadást i lefaragjanak... A vállalkozással, az éssze- j rű rugalmassággal még le- ; hetne enyhíteni a gondokon, ; ám ehhez bizony tőkeerős- ; nek kell lenni. Aki pedig csak ; jóhiszeműen vállalkozik, I I olyan, mintha fejest ugrana j egy medencébe, amelyben j I nincs víz. így aztán új írásjel- ! « lel érvényes mondás: bátraké j j a szerencse? Mikes Márta 1 Szajkó János cigány származású siroki lakos nyáron segédmunkás, télen munkanélküli (Fotó: Perl Márton és Gál Gábor) Városi pártbizottságaink tárgyalták Eger: a reformgondolatok megvalósításáért Ma délelőtt: Rendkívüli ülést tart Heves Megye Tanácsa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents