Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

raKooovai i K V ú * * I * a 3 N ÉPÚJSÁG, 1989. április 20., csütörtök CSALÁD — OTTHON — ISKOLA 5. Receptsarok Gombás étkek Nyers saláta Fejenként 6—8 deka gombát jól megmosva vékonyra felszele­telünk, és egy citrom kifacsart le- vével meglocsolunk. (Ez megóv­ja a bámulástól.) A felszeletelt gombát hűtőbe tesszük. Egy to­jássárgát kikeverünk egy evőka­nálnyi hozzácsepegtetett olajjal, késhegynyi törött borssal, sóval, kis kanál mustárral, fél fej apróra vágott vöröshagymával, egy po­hárjoghurttal és ezzel öntjük le a citromozott gombát. Behűtve 1—2 órán belül tálaljuk. Svéd gombasaláta Egy fej apróra vágott vörös­hagymát feketekávés csészényi olajban világosra sütünk. Ebbe beletesszük a 35—40 dekányi vastagabb szeletekre vágott gombát, és sóval, törött borssal ízesítve addig pároljuk, amíg sa­ját levét el nem főtte. A tűzről le­véve belekeverünk kis doboz pa­radicsompürét, késhegynyi őrölt babérlevelet, fél citrom reszelt héját. A tűzre visszatéve, kevés vízzel hígítva egyet rottyantjuk. Végül kevés cukorral megszór­juk, megcitromozzuk és behűt- jük. Gombatorta Huszonöt deka lisztet össze­gyűrünk 10 deka vajjal vagy mar­garinnal, csipetnyi sóval, egy to­jással. Félretesszük. Fél kiló gombát apróra vágva, egy fej re­szelt vöröshagymával együtt meglankasztunk egy evőkanál vajon vagy margarinon. Meg­paprikázzuk, őrölt borssal meg­hintjük, a tűzről levesszük. Kö­zékeverünk 10 deka darált pári­zsit, egy egész tojást, egy tejben áztatott kifacsart zsemlét. Kevés citromlével meglocsoljuk. A va­jastésztával a formát úgy béleljük ki, hogy harmadát meghagyjuk a befedéshez. A tésztaágyat a ke­verékkel megtöltjük, a tésztával befedés előtt reszelt sajttal meg­szórjuk, és előre bemelegített sü­tőben mintegy 30 percig sütjük. Amikor a sütőből kivesszük, tál­ra bontjuk, kevés tejfellel meg­pergetjük. Spórolós gombafasírt feltétnek Két öreg zsemlét tejben meg­áztatunk, majd kinyomkodva tálba morzsoljuk. Húsz deka gombát apróra vágva, kis fej vö­röshagymával egy evőkanál ola­jon meglankasztunk. Megsóz­zuk, megborsozzuk, a zsemlébe keverjük. A masszát egy tojással megkötjük, kicsit állni hagyjuk, majd pogácsákat formálva belő­le, forró olajban mindkét oldalán gyorsan kisütjük. Lecsós, rizses gomba Két evőkanál olajon megfut­tatunk 25 deka megmosott, le­csurgatott rizst. Közékeverünk 25—30 deka felszeletelt gombát, egy kis fej apróra vágott vörös­hagymát. Kis lángon fedő alatt 5 percig pároljuk. Hozzádarabo­lunk 3—4 zöldpaprikát. Az egé­szet megsózzuk, annyi vizet töl­tünk rá, hogy az ételt ellepje. Sü­tőben lefedve 25 percig puhítjuk. Akkor rászórjuk a 3—4 lehámo­zott, cikkekbe vágott paradicso­mot, az egészet tejföllel meglo­csoljuk, a sütőbe még öt percre visszatoljuk, majd tálaljuk. Állatkórház „a város szélén” Fontos teendők már a megszületés előtt Sokszor találkozunk kutya- és macskatulajdonosokkal, akik le­sújtva állnak állataik fölött, nem értve a gyilkos kórt, amely elbánt kedvenceikkel. Sajnos sokan, keveset tudnak azokról az aktuá­lis teendőkről, amelyeket az állat egészsége érdekében meg kell tenni. Rajtuk szeretnénk segíteni néhány jó tanáccsal, állatorvosi tapasztalattal. Talán kezdjük az anyaméhhel. Sokan nem is gon­dolnák, hogy már itt, a magzati korban elkezdhetjük a védeke­zést a fertőző betegségek ellen. Félidős, vemhes szukának jóté­kony hatású a Parvo vírus elleni védőoltás. A vakcina hatása op­timális esetben abban áll, hogy a kölykök a magzati életben és a szoptatás alatt anyjuktól ellen­anyagokat kapnak, amelyek 10— Í2 hetes korig a kiskutyákat vé­dik. Szopornyica, májgyulladás, leptospirosis elleni oltást vem- hesség alatt nem kaphat a szuka, mert élővírus-tartalmuk mag­zatkárosító lehet. Ez indokolja, hogy ilyen kombinált oltást még a fedeztetés előtt adassunk az ál­latnak. Az ellenanyagok, ame­lyek ezeket a betegségeket meg­akadályozzák, már 7—8 hetes korban kiürülnek a kölykök vé­réből, így az oltási programot célszerű ebben a korban ilyen vakcinával kezdeni. Ezt követ­heti a Parvo oltás. A szervezet védekező mechanizmusa azon­ban csak három hónapos kor után lesz tökéletes, így az oltáso­kat ismételni kell. A veszettség elleni vakcinát is három hónapos kortól adassuk be. Ezt évenként a többi ajánlott oltásokkal együtt ismételjük meg. A macskának 2—3 hónapos korban kérjünk először oltást, amit 2—3 hét múlva újra adjunk, majd évenként egyszeri alkalom­mal ismételjük. Külön kérésre veszettség ellen is beolthatjuk azokat. Nagy veszélyt rejt a kölykök életére ha már a magzati korban, vagy az anyatejjel fertőződnek orsóféreglárvával, amely kifej­lett féreggé alakulva több ponton is megtámadja a szervezetet. A lárva vándorlásával roncsolja a belső szerveket, a májat, a szívet, a tüdőt, a féreg pedig elvonja a tápanyag jelentős részét. Anyag- cseretermékével megsemmisíti a szervezet immunrendszerét, megtámadja az idegrendszert. Mindezek kivédése érdekében a szoptatás ideje alatt kétheten­ként féregtelenítsük a kiskutyá­kat és a macskákat, természete­sen anyjukkal együtt. Erre a célra a Decaris tabletta felel meg leg­jobban. A módszert félévenként ismételjük meg. Ritkábban for­dul elő a galandférgesség, de ha mégis megtámadná a kutyát és a macskát, kezeljük Droncit tab­lettával kedvenceinket. Ez a kór egyébként főként nyers hús eteté­sével terjed. A hatékony védeke­zéshez hozzá tartozik az alapos fertőtlenítés is. A kölyköket szü­letésükkor vizsgáljuk meg! Ha bármilyen rendellenességet ész­lelünk (farkasköröm, köldök- sérv), az első oltások után ope­ráltassuk meg. A kozmetikai műtétek közül a farokcsonkítást 5—7 napos korban, míg a fülfor­málást szintén az első oltások után állatorvossal végeztessük. Nagy testű, hirtelen növő ku­tyáknál 6—7 hónapos korban adjunk csonterősítőt, hogy meg­akadályozzuk a csontritkulást. Erre legalkalmasabb a vetőmag­boltban kapható AP 17-es Pre­mix 10, (testtömegkilogram­monként 1 kávéskanál/nap.) D 3 vitamint sohasem adjunk! Ne alkalmazzanak bizonytalan, tu­dománytalan tanácsokat. A tét óriási, kedvenceink egészsége. Dr. Kecskés Vilmos Kiskerttulajdonosoknak Növényvédelmi előrejelzés Az elmúlt napokban tapasz­talt erőteljes felmelegedések ha­tására felgyorsult a károsítószer­vezetek élettevékenysége, így rö­vid idő áll rendelkezésünkre ká­rosításuk megakadályozására. Jelen összeállításban az ültetvé­nyek növényvédelmi teendői kö­zül említek meg néhány fontos tudnivalót. Az őszibarackosokban, a múlt évtől eltérően már most erős mértékű tafrinás levélfodrosodás fertőzés tapasztalható, mindez a gombaölő szeres kezelések azonnali megkezdését illetve folytatását jelenti. A fertőzött levelek összegyűj­tése, megsemmisítése fokozhatja a védekezés hatékonyságát. A kórokozó jellegzetes tünete a le­vélfodrosodás mellett az, hogy a levél megvastagszik és piros, sár­gás színű lesz, később a levélcso­mók rászáradnak az ágrészekre. A levéltetvek elsősorban a hajtá­sok végén lévő fiatal leveleket tá­madják meg, a levél pödrődik ugyan de nem vastagszik meg, és jól látható rajta a levéltetvek so­kasága. Az almásokban, ha csapadé­kossá válik az időjárás, fennáll az almafa-varasodás korai fertőzé­sének a lehetősége. Ültetvénye­inkben, almástermésű-, csonthé­jas és bogyós gyümölcsösökben az utóbbi években gondot oko­zott a takácsatkák és levélatkák növekvő fellépése. Az almásokban és szilvában a tojás alakban telelő piros gyü- mölcsfa-takácsatkák, helyen­ként komoly fertózöttséget idéz­hetnek elő. Ellenük, közvetlenül sziromhullás után szükségessé válik az atkaölő szeres kezelés végrehajtása. A szerek közül a hasznos élő szervezeteket kímélő készítményeket részesítsék előnybe: pl. Neoron 500 EC, Mitac 20. Kezdjék meg a gyü­mölcsösöket károsító molykár­tevők rajzásmegfigyeléseit, he­lyezzék ki a feromon rovarcsap­dákat, amit a Gyümölcs- és Dísz­növénytermesztési Kutató — Fejlesztő Vállalat Érdi Állomása forgalmaz. Déliéi Adrienne Kuktáról — nem kuktáknak Tegye a szívére a kezét a ma már kuktapárti háziasszony: va­laha okkal voltak előítéletei. Hosszú esztendőkkel ezelőtt a kukta nem csupán praktikus tu­lajdonságaival vonta magára használója figyelmét... Ha ugyanis nem az előírásnak meg­felelően rögzítették a zárszerke­zetét, bizony előfordultak bal­esetek. A ma forgalomban lévő füles-zárás konstrukció éppen biztonsági okokból látott napvi­lágot, s számos országban a kor­szerűen fölszerelt konyhák vi­szonylag egyik legolcsóbb, ám nélkülözhetetlen tartozékává vált. Az aggályoskodók tehát már rég nem arra hivatkoznak, hogy robban, pontosabban fölcsap be­lőle a gőz, és leforrázza a háziasz- szonyt. Ami viszont változatla­nul gondot okoz a „kuktaügy­ben” járatlannak — azaz a nem hivatásos kuktáknak! — hogy nem látni bele, mi történik oda­benn a fazékban. Azt egyszerűbb tudomásul venni, hogy amint a gőz illanni kezd, a fazék sípolás­ba fog... Ekkor takarékra állí­tunk, s a receptúrákban meg­adott főzési időt ettől a pillanat­tól számítjuk. Azt azonban tény­leg csak idővel lehet megtanulni, hogy a szakácskönyvekben nem szereplő ételek elkészítéséhez mennyi idő szükséges. Természetesen ez utóbbi sem igazán gond, csupán eleinte és mindössze azért, mert amit a kuktában való főzéssel időben nyerünk, azt első alkalmakkor elveszítjük a próbálgatásokkal. Egyetlen módja van ugyanis a fő­zési folyamat ellenőrzésének: megkell várni, míg kihűl a fazék, akkor belekukkantunk, például villával meg-megszurkálva a húst, elég puha-e. A kuktában való főzésnek, persze csak egyik előnye — bár kétségtelenül a legnagyobb — a gyorsaság. Nem kevésbé vonzó tulajdonsága, hogy benne a le­ves, a hús egyaránt egyenletesen fő, anélkül, hogy véletlenül is odaragadna, odakozmálna... Az' étel íze-zamata pedig sokkalta harmonikusabban áll össze e csodafazékban. Gyakorta elő­fordul, hogy a háziasszony akkor biztos a dolgában, ha az ételt nem teljesen készre főzi benne. Az utolsó szakaszban — az előí­rásnak megfelelő szabályok alapján — leveszi a fedőt, s anél­kül tovább hagyja tűzön-lángon­villanyon a lábast. így még menet közben ízesíthet rajta, s ízlelve győződhet meg arról is, elég volt-e tényleg a főzési idő. Végezetül néhány kipróbált főzési időtartam, segítségül, kez­dő háziasszonyoknak! A marhahús párolása a forr- ponttól (tehát a sípolástól) szá­mítva 30—40 perc. A vadak 40— 50 percet igényelnek. A belsősé­gek 10—15 perc alatt elkészül­nek. A halak párolásához ele­gendő 3—5 perc. Egybehagyott sertéscombot 50—60 percet kell főzni. Ez utóbbit aztán éles kés­sel vékonyabb-vastagabb szele­tekre vághatjuk, tepsibe, grillbe vagy alufóliába helyezhetjük, tetszés szerint megszórhatjuk újabb fűszerrel, és pár perc alatt ropogósra is süthetjük... Fontos tudnunk még: a bizton­ságos főzéshez mindenkor hoz­zátartozik a kuktaedény alapos tisztán tartása. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy a szelep se főzés, se mosogatás közben ne dugul­jon el, s a fedő tömítőgumija mindig tiszta legyen. Használat után ezt is, azt is mosogassuk el, tegyük a helyére és ellenőriz­zük. Ló és lovasa A régi európai hímzéskincs­ben gyakran fellelhetők a figurá­lis ábrázolások. A középkorban gyakoriak a vadászjelenetek, például a képen látható, lován parádézó lovag, sólyommal és kutyával. Ez a téma is bekerült a magyar népi hímzéshagyomány­ba, kizárólag keresztszemes megoldással. A motívum népivé válását szemlélteti az erőteljes egyszerű­sítés, amellyel a hímző megjele­níti a lovas és a ló, a kutya és a madár alakját. A karcsú, virág­díszekkel megbontott fák egy­forma magasak a lovassal, és csak ott terebélyesednek ki, ahol a térkitöltés megkívánja. Külö­nösen szép a virágdísszé formált címer alkalmazása. Művészi ha­tású az egymást váltogató piros és fekete színek ritmusa. (A tömör kocka = fekete, az x-szel jelölt = piros.) Mai használatra különle­ges és hatásos falikép, falvédő szőnyeg készülhet a motívum felhasználásával. Megjegyezzük, hogy tetszés szerint más techni­kával is elkészíthető: gobelin, vagy kelimöltéssel, subahurko- lással, beszövéssel stb. Gombmódi Ötletes divat a mai: néhány gyöngyszem vagy straszgomb „feldobja” a megunt, amúgy jó szabású, és előnyös küllemű ru­hát.. . Valaha csupán a kelme ösz- szefogására, rögzítésére szolgáló gomb mintha új életet kezdene élni. A gomb feltalálása, az újítás valójában a 14. század vívmá­nya, mikor is a dán Knobbe cson­tokból apró karikákat készített, és azokat a ruha vágásába illesz­tette. Róla kapta nevét a gomb: Knopnak, majd Knapnak mon­dották. A divat krónikája fel­jegyzi: A század végén öt- és hat­soros gombolásé ruhákat is visel­tek. A gombokat akkortájt már fémből is formálták. Például IX. Károly tüzéreinek egyenruháját aranyozott rézgombok ékesítet­ték. Gombgyártással, nagyobb méretekben, a franciák és az an­golok kezdtek el foglalkozni. 1780-ban Berlinben ötvenkét mester, huszonkét segéd, és hu­szonegy inas fáradozott készíté­sükön. A gombok alapanyaga Ausztriában például elsősorban csont, teveszőr és nemesfém volt. Időközben sokféle divatot ki­szolgált a gombipar. Ma a leg­több gomb műanyagból készül, s a legszebbje, akár a valódi gyöngyház — csak hát ahhoz ké­pest fillérekért. Természetesen figyelni kell, hogy más gomb illik a farmerhoz, és megint más a nagyestélyihez. Pelerin — tavaszra Nemcsak praktikus, csinos és modem, de az is előnye, hogy akinek nincs varrógépe, az is el­készítheti. Duplaszéles, puha, meleg, könnyű kelmét vegyünk hozzá (flaus, lódenszövet, kasha stb.), s aszerint, hogy térdig vagy fél lábszárig érőt akarunk-e, 160 vagy 220 centimétert. Az anyagot hosszában félbe­hajtjuk, bemérjük, hol van a kö­zepe, és mint a mellékelt ábra mutatja, kiszabjuk a nyakkivá­gást. Az eleje közepén még egy 25 centi hosszú nyílást vágunk a bebújásra. Ezután a pelerint vagy körülszegjük valamilyen színben harmonizáló, de elütő színű ferde pánttal, vagy sűrűn körülhorgoljuk. A nyakkivágást és az ujja nyílását egy-egy gom- bolós szélpánttal fogjuk össze. A pelerin várandós kismamák számára is nagyon előnyös, csi­nos viselet.

Next

/
Thumbnails
Contents