Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-20 / 92. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 92. szám 1989. április 20., csütörtök ÁRA: 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA EGYIPTOM REJTETT KINCSEI „...világhírű művészek Kairóban ’’rejtőzködő” alkotásai'’ (2. oldal) LÉGVÁRAT ÉPÍT AZ ÉPÍTÉSZ, HA RENDET AKAR? „...nem áll mögöttünk egy biztosítótársaság, aki védene az adódó műszaki hibák ellen, képviselne a kivitelezővel szemben.” (J. oldal) KIMŰVELT EMBERFŐKÉRT - DE HOGYAN? „Előkészületben van egy alapítvány, amelyet Bugát Pál neve fémjelez.” (4. oldal) A választási rendszer elvei — Köztársasági elnöki intézmény — Módosuló káderhatáskör Ölest tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottságának ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága szer­dán ülést tartott. A testület tanul­mányozta és megvitatta az új helyhatósági és országgyűlési vá­lasztási rendszer elveivel és a vá­lasztások időpontjával foglalko­zó elgondolásokat. Arra a követ­keztetésre jutott, hogy a válasz­tási rendszer módosítására kiala­kított 1988-as elképzelések nem állták ki a társadalmi vita próbá­ját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vették alapul. A Politikai Bizottság úgy foglalt ál­lást, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igényli, amely fi­gyelembe veszi a választásokban érintett pártok és társadalmi szer­vezetek álláspontját, az elvekben és a szabályokban a megegyezés­re törekszik. A testület szüksé­gesnek tartotta e kérdéskörben a Központi Bizottság állásfoglalá­sát, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új vá­lasztójogi törvény tervezete — a szükséges politikai konzultációk után — még július elejéig az Or­szággyűlés elé terjeszthető le­gyen. A Politikai Bizottság előter­jesztést hallgatott meg az egy-, il­letőleg kétkamarás Országgyű­lés működéséről. Tanulmányoz­ta azokat a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a kétkama­rás Országgyűlés előnyeit hang­súlyozták. A testület foglalkozott a köz- társasági elnöki intézmény újbóli beiktatási lehetőségével az ál­lamrendszerbe. Egyetértett az­zal, hogy a köztársasági elnöki intézmény az előkészítés alatt ál­ló új alkotmány lényeges alapin­tézménye, az államhatalom meg- (Folytatás a 2. oldalon) Arányaiban is sok pénz jut Heves megyének — Hatvanban ko­csimosótelep — Vizet kap a bélapátfalvi állomás Mit fejleszt és mit nem a MÁV? városban személykocsimosó te­lepet terveznek. (Remélhetjük, hogy legalább az e térségben közlekedő vonatok tisztább kül­sőt öltenek ezáltal.) Sokat panaszkodtak a turis­ták, hogy a bélapátfalvi vasútál­lomáson nincs víz, tisztálkodás­ra, illetve ivásra nincs lehetősé­gük. Nos, a probléma valószínű­leg az év végére megoldódik, hi­szen két és fél millió forintért megépítik a vízvezeték- és csa­tornarendszert. Az oktatás színvonalának emeléséhez tartozik, hogy bőví­tik a Hatvanban lévő ipari tan­műhelyt, így a mozdonylakatos és egyéb, a vasúttal összefüggő szakmákat választók korszerűbb körülmények között sajátíthat­ják el az alapvető ismereteket. Úgy tervezik, szeptemberben már üzemkész lesz a 9 millió fo­rintba kerülő épületrész. Persze, nemcsak az a fontos, hogy új létesítményekkel gyara­podjon a MÁV — és általuk ké­nyelmesebben utazhassunk —, hanem az is, hogy a már meglé- vőekkel miként gazdálkodnak, mennyire ügyelnek állapotuk megóvására. A füzesabonyi vasútállomás homlokzatát és belső terét is csi­nosítják. Az idén jelentős mér­tékben haladnak majd a munká­val, de csak 6 millió forint jut eb­ben az évben erre, így a pontot legfeljebb jövőre tehetik az épít­kezés végére. Szintén új külsőt kap az egri vasútállomás, de az Egervár vasúti megállóhelyen is elfogadhatóbbak lesznek az il­lemhelyek. Tatarozzák a gyön­gyösi utasellátó helyiséget is. S amire nem, vagy csak kevés pénz jut: a Kál-Kápolna — Kis- terenye közötti útvonal. Itt — kü­lönböző okok miatt — csak ala­csony sebességű fokozattal jár­hatnak a vonatok. Megkezdték ugyan az ezt kiküszöbölő mun­kákat, de csak kis lépésekkel, lassan haladhatnak, pénzhiány miatt. A műszaki igazgatóhelyettes azt is elmondta, hogy ők nem kü- lön-külön kezelik a megyéket, és nem részesítik előnyben egyiket sem. A beruházások kiválasztá­sánál, illetve megkezdésénél egyetlen szempontjuk van: a szükségesség! Késnek a vonatok, koszosak a vagonok, különösen a WC-k, a jegyárak egyre emelkednek, a szolgáltatás színvonala viszont „ arányosan ” csökken, télén hide­gek a fülkék, nyáron nem lehet le­húzni az ablakokat — és sorol­hatnánk talán vég nélkül a ma­gyar vasutat nap mint nap érő ki­fogásokat. Valljuk meg, ennek hátterében — és indokai között — a pénzhiány a legnyomósabb érv. De vajon mindezek ellenére mennyi jut mégis fejlesztésekre, felújításokra, illetve mi az, amire egyelőre nem telik? Ezt kérdez­tük meg Papp Gábortól, a MÁ V Miskolci Igazgatóságának mű­szaki igazgatóhelyettesétől. Összesen 149 millió forint az, amit szűkebb pátriánkra „áldoz” az igazgatóság — tudtuk meg tőle —, és ez az összes beruházás 31 százaléka. Ha belegondolunk, hogy a nagy kalapból négy me­gye részesül, akkor ez nem is tű­nik olyan kevésnek. Nézzük hát, mire futja az idén? Hatvan és Selyp között pálya­rekonstrukciót végeznek,s az év végére be is fejeződik — 36 millió forintért. ígérik: gyorsabb, biz­tonságosabb lesz ez a szakasz. Hatvanban az állomáson pe­ronburkolatot építenek, a beto­nozással elkészültek, az aszfalto­zás van még hátra, és két hónap múlva biztonságosabb, kényel­mesebb lesz majd a fel- és leszál­lás. A beruházás értéke 10 millió forint. Szintén a Zagyva-parti Az új aluljáró után a füzesabonyi állomás épülete is átalakul (Fotó: Szántó György) a párt munkájával összefüggő és a megye közvéleményét foglalkoztató néhány időszerű kérdésben 1. A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Me­gyei Bizottsága kezdettől fogva figyelemmel kíséri a jelentős recski ércvagyon sorsát, mellyel kapcsola­tosan a döntés meghozatala hosszú ideje indokolat­lanul várat magára. A Heves megyei pártértekezlet 1989. január 21- én elfogadott politikai programjában többek között megfogalmazta: határozottan és felelősen vállalja a megye érdekének képviseletét az országos döntést igénylő kérdésekben. Ezek közül fontosnak tartja és egyidejűleg szorgalmazza a rézércvagyon sorsá­nak eldöntését, a jelenleg folyó állagmegóvási munkálatokban érdekelt dolgozók további foglal­koztatását. Pártbizottságunk kedvezőnek ítéli meg, hogy az utóbbi hónapokban felgyorsultak az események a téma egyértelmű lezárása érdekében. Álláspontunk az — melyet az Országgyűlés ipari bizottságának javaslata is megerősít —, hogy a nagy értékű ércvagyon külföldi működő tőke bevonásá­val történő hasznosítása egyaránt hordoz népgaz­dasági, megyei és területi érdekeket is. Ez a megol­dás nem vonna el fejlesztési forrásokat a feldolgo­zóipartól, és egyidejűleg jelentős dollárimport ki­váltását tenné lehetővé. A beruházás indítása tartó­san oldana a térség (beleértve Borsod és Nógrád megye Recskhez közeli területeinek) fokozódó foglalkoztatási feszültségén is, biztos megélhetést nyújtva közel háromezer embernek. Javasoljuk, hogy a magyar-szovjet vegyes vállalat megalakításáról jelenleg is folyó tárgyalásokkal egyidejűleg kapjon lehetőséget a recski ércvagyon világpiaci megmérettetésre, amely tőkés vállalko­zók belépése esetén eredményezhetné a magyar adósságállomány terheinek mérséklését is. Nem tá­mogatjuk a tartós szüneteltetést. Megítélésünk az, hogy a földtani kutatásokra, feltárásokra eddig for­dított mintegy 7 milliárd forintnak jövedelmező tő­kévé kell válnia. Szorgalmazzuk ugyanakkor, hogy a végső döntés meghozataláig, illetve a beruházás megkezdéséig az állami költségvetés biztosítsa az állagmegóvás ráfordításait. A lelőhely hasznosítására bármilyen módon is kerül sor, hangsúlyos kérdésnek tekintjük a kör­nyezetvédelem körültekintő érvényesítését. Ennek érdekében — okulva a Gyöngyösorosziban épülő akkumulátor feldolgoztó üzem körül kialakult po­lémiából — a telepítési döntést megelőzően részle­tes beruházási javaslat, valamint átfogó, szakmailag megalapozott környezetvédelmi hatástanulmány készítését tartjuk szükségesnek. Álláspontunk, hogy ennek ismeretében kell és lehet a szükséges egyeztetést az érintett településekkel, lakossággal lefolytatni, s csak ezek figyelembe vételével adha­tók meg az elvi hozzájárulások, hatósági engedé­lyek. A konkrét beruházási döntést megelőző gazda­sági-műszaki előkészítés időszakában indokolt egyeztetni a különböző érdekeket (termelés, foglal­koztatás, idegenforgalom, gyógytényezők, lakos­ság, települések). Javasoljuk, hogy az Ipari Minisztérium gyorsítsa meg a Recski Rézércmű leválasztását az Országos Érc- és Ásványbányáktól, mert így teremthető meg az igazi érdekeltség és tulajdonosi szemlélet a hasz­nosítás megoldásának keresésébe. Az önálló válla­lattá szervezést — amelyhez a megyei pártbizottság messzemenő politikai támogatást nyújt — úgy lehet elképzelni, hogy a zavartalan működéshez szüksé­ges eszközállományt az Országos Érc- és Ásvány­bányák biztosítja. Ez akkor is időszerű, ha a bánya tartós szüneteltetésére kerülne sor, ugyanis a füg­getlenített Recski Rézércmű hatékonyabban tudná a rendelkezésére álló munkaerőt és anyagi javakat hasznosítani. Állásfoglalásunkat eljuttatjuk a Mi­nisztertanácshoz és az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai titkárához, hogy e témával kapcsolatos további döntéseiknél vegyék figyelembe és hasznosítsák ál­lásfoglalásunkat. 2. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága támo­gatja és munkájával elősegíti a gazdasági-társadal­mi, politikai reformfolyamatok megvalósulását, egyetért a Központi Bizottság által elfogadott rövid távú programmal, de szükségesnek tartja az MSZMP választási programjának kidolgozását. Ja­vasolja, hogy a Központi Bizottság tekintse át az or­szág gazdasági helyzetét, értékelését hozza nyilvá­nosságra, dolgozzon ki egy átfogó gazdaságpoliti­kai koncepciót, amely legyen része az MSZMP vá­lasztási programjának. Á megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy a választási program ki­alakítása a párttagság véleményének figyelembe vételével történjen. A testületi ülésen felvetődött az országos pártér­tekezlet vagy a kongresszus összehívásának gondo­lata. A megyei pártbizottság arra az álláspontra ju­tott, hogy ebben a kérdésben a párttagság megkér­dezése alapján szülessen döntés. A pártbizottság kifejezésre juttatta, hogy a kor­mány egyes intézkedéseivel nyugtalanságot váltott ki a lakosság körében, erősödött irányában a bizal­matlanság. Ezért javasolja, hogy a Központi Bizott­ság kezdeményezze a kormány átalakítását. Egy olyan testület felállítását sürgeti, amely képes a vál­ság felszámolását elősegítő program kidolgozására, határozott és következetes végrehajtására, a társa­dalom bizalmának erősítésére. A megyei pártbi­zottság a lakosság véleménye alapján túlzottnak és aránytalannak tartja a pénzügyi kormányzat beru­házásait akkor, amikor más területeken, például a szociálpolitikában, az egészségügyben, az oktatás- és közművelődésben súlyos feszültségek halmo­zódtak fel. 3. A központi párt- és kormányprogramokra épülve és a helyi viszonyokra alapozva javasolja a testület megyei, városi, községi választási program kialakítását. A megyei pártbizottság megbízta a végrehajtó-bizottságot, hogy tegyen javaslatot a vá­lasztási munkák tartalmi, szervezeti feladataira, a választási munkát koordináló szervezőbizottság ösz- szetételére. 4. A megyei pártbizottság támogat minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a pártmozgalom megújítását. A megújulási folyamat egyik eszközé­nek tekinti az országban egyre több helyen szerve­ződő reformköröket, klubokat. Ezek a közösségek váljanak a politikai alkotómunka műhelyévé, te­remtsenek vitafórumot, adjanak helyt a párttago­kat érintő kérdések megbeszélésére és megválaszo­lására, karolják fel a helyi kezdeményezéseket. Se­gítsék elő, hogy a reformgondolatok minél széle­sebb körben érvényesüljenek a párttagok és pár- tonkívüliek körében egyaránt. Segítsék elő a párt tömegkapcsolatának erősítését. 5. A megyei pártbizottság javasolja, hogy a párt­szervek és szervezetek következetesen érvényesít­sék a pártrendezvények munkaidőn kívüli megtar­tását. A megyei pártbizottság és végrehajtó-bizott­ság — a testületi munka hatékonyságának megtar­tása mellett — üléseit a korábbitól eltérően a dél­utáni órákban tartja. 6. A megyei pártbizottság — a párt által függetle­nített apparátus létszámának további csökkenése mellett — javasolja a városi pártbizottságoknak, hogy a párttagság véleményének kikérése mellett vizsgálják meg a munkahelyi pártbizottságok, alap­szervezetek titkárai függetlenítésének indokoltsá­gát. Fokozatos átmenettel törekedjenek ezen funk­ciók társadalmasítására. 7. A megyei pártbizottság tovább folytatja a párt kezelésében lévő intézményeknek és épületeknek, eszközöknek a társadalmi és politikai igényeknek megfelelőjobb kihasználását. A testület kezdemé­nyezi az MSZMP Heves Megyei Bizottság Oktatási Igazgatósága épületének eddiginél nagyobb mérté­kű, illetve teljes bevonását a tanárképzésbe. Megbízza a megyei pártbizottság első titkárát, hogy ez ügyben folytassa a tárgyalásokat az MSZMP KB illetékes szerveivel és a Művelődési Minisztériummal.

Next

/
Thumbnails
Contents