Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. április 19., szerda 3. GAZDASÁG — TÁRSADALOM NEB-dosszié jHa szót emel az állampolgár:» „Kedves Újságíró! Olvastam a Névtelenül című cikkét, amelyben azt ítja: (...Megint félreteszek az asztal sarkára egy levelet..., mert a levél feladója cím- és névtelen...) Van azonban, ahol nem teszik félre, kérdezze meg csak a NEB- től...!„ Szociáldemokrata Ifjúsági Kör alakult Ifjúsági tömörülés és—népfront Elmentem és megkérdeztem. Miért is ne, hiszen nem csupán kettőnk ügye ez, hogy úgy mondjam, „benne van még,, legalább ezerháromszáz-ezemégy- száz megyei népi ellenőr is. Azokat nem is számolva, akik mellett, ellen, érdekében vagy „vesztére,, írták meg azokat a leveleket. Névvel vagy névtelenül, de — ahogy fogalmazni szoktak — közügyben. Ebben a témában Csepelyi Károlyt minden titkok tudója, a NEB megyei elnöke mondta: — Kisebb-nagyobb eltérésekkel évente 350-400 bejelentéssel, üggyel foglalkozunk. Ezek közül olyan 70-80 a közérdekű lakossági panasz, nem számolva azokat a telefonokat, kérdéseket, amelyekben tanácsokat kérnek az emberek bizonyos ügyeik intézéséhez. — Sokan tartják titokban a kilétüket a levélírók, bejelentők közül? — Zömmel a fele anonim... S az is marad addig, amíg nem alakul ki egy olyan munkahelyi légkör, amelyben az emberek „egyenesben,, felvethetik a gondjaikat, a szabálytalanságokat. — Értsem úgy, hogy minden megalapozott bejelentés névtelen, vagyis a valóságos helyzetet csak így érdemes megszellőztetni? — Régi tapasztalat: a névtelenség mögött sokszor rosszindulat húzódik meg, a bejelentések 30-35 százaléka megalapozatlan. Lényeges viszont az, hogy ami viszont igaz, az többnyire súlyos eset, s a vizsgálat után komoly következményekkel, felelősségre vonással jár. Sajnos, indokolt foglalkozni a névtelen bejelentésekkel, természetesen megfelelő szűrés után, mert azok tartalma, konkrétsága okot ad arra, hogy vizsgálatot indítsunk. Ha névvel érkezne a jelzés, titoktartásunk védi a bejelentőt, a NEB közvetve vagy közvetlenül biztosítani tudja az illető jogvédelmét, ha igaz a szóvá tett eset. — Ez a biztosíték vajon garan- cia-e arra, hogy adott esetben, nyílt panasz során nem is esik „bántódása„, nem lesz hátránya az illetőnek? — Munkaügyi esetekben volt már olyan, hogy a bíróságnak mi szolgáltattuk az adatokat a bejelentő mellett, hogy reálisan ítélkezhessen a bíróság. Nehéz bizonyítani azonban, ha később, fondorlatos módon ki akarják „nézni,, az illetőt a munkahelyéről. Ha erre fény derül, komoly szankciókat javasolhat a NEB... Ügyek a dossziéból. A változatosság kedvéért az egyik névvel, a másik névtelenül... A Heves Megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalatnál egy korábbi vizsgálat alkalmából büntetőfeljelentést kezdeményeztek a hatvani rendőrkapitányságnál a népi ellenőrök, a lőrinci húsbolt vezetője ellen: a kereskedő az üzlet bevételéből fedezte a karambolos gépkocsijának javítását, s ezért jelentős leltárhiánya lett. A bíróság 8 havi börtönbüntetésre ítélte, két évre felfüggesztve, mellék- büntetésül háromezer forint pénzbírságra és 70 ezer 877 forint kár megfizetésére kötelezte a kétrendbeli sikkasztót. A Heves Megyei Vízmű Vállalat gyöngyösi üzemegységének Sasvári úti telephelyéről úgynevezett „bizonylaton nem szereplő anyagok szabálytalan tárolását,, jelezték a népi ellenőröknek. A helyszíni ellenőrzés a bejelentést valósnak találta, a NEB intézkedett az anyagok bevételezésére, a hiányzó munkaköri leírások elkészítésére, a raktári bizonylatok pontosabb vezetésére, a raktározás rendjének szigorítására. Az ügyben a raktárvezetőt és helyettesét, valamint az anyagnyilvántartót szigorú fegyelmi megrovásban részesítették, a raktári kiadót háromhónapi bércsökkentésre büntették. * — A bejelentett visszaélések zöme a közvagyonnal, a bizonylatifegyelem lazaságával, a vezetőijogkör megszegésé veifügg ősz - sze — áll össze a summázat. — Sok gond van a szolgáltatások, a kereskedelem területén. Számos bejelentés alapja az ajándékozás, a jogtalan előnyszerzés, a közületi égisz alatti magánvásárlás, a szabálytalan szolgálatigépkocsi- használat, az építőanyagok hűtlen kezelése s az etikátlan vezetői magatartás, amely joggal bosz- szantja a becsületes állampolgárokat. — Emeltek-e már amiatt szót, miszerint esetenként az elkövetett cselekedettel nem áll arányban az érte kapott büntetés? — Sajnos, több esetben tapasztaljuk, hogy ímmel-ámmal, vagy enyhe figyelmeztetéssel intézik el a vállalatok, munkahelyek a felelősségre vonást. Kaptunk már visszajelzést, hogy a vétkes megkapta a fegyelmit, de csak a nekünk címzett levélben. A valóságban hozzá sem szóltak...! Az utóvizsgálat kiderítette ezt az eltussolást, s így már a vétkessel együtt az ügy elsimítói is megkapták a megérdemelt „jutalmukat,,. — Gyakorta megtörténik ez? — Nem, mi több, csak egyedi eseteink vannak. A hiányosságok zömét a vizsgálat után megszüntetik, máskor szükség van nógatásra is, de az a kezdeményezésünk, hogy egy-egy helyre szúrópróbaszerűen vissza-visz- szatérünk, elejét venni a kibúvóknak, az elnéző magatartásnak. — Ez azt jelenti — való igaz, néha mintha benne lenne a levegőben —, hogy félnek a NEB- től? — Az a helyesebb kifejezés, hogy inkább tartanak a népi ellenőröktől, mert következetesek, nagy szakértelműek és lelkiismeretesek. Számukra minden ügy egyformán fontos, s csak az adott vizsgálati téma érdekli őket. Ugyanis — s ezt sokan nem akarják elhinni — arról egyikük sem tud, hogy a közérdekű bejelentést most személyes panasz, aláírással ellátott vagy névtelen levél alapján teszik-e górcső alá. Az indíttatás azonos: szót emelt az állampolgár... Utóirat: — bízom benne, hogy a népi ellenőrök igazolnak — az említett vezércikkből: (...minden embernek hiúságába vág, fájó érzés, ha a szemébe mondják a hibáit, a viselt dolgait, de még mindig jobban elhiszem a segítőkészséget így, mint a sötétből nyújtott „mentőkezet,,.) Az MTI-Press megkérdezte: Ki kaphat forma- tervezési nívódíjat? Az ipari miniszter nívódiját az Ipari Formatervezési Tanács javaslata alapján osztották ki ebben az esztendőben is. Pohárnok Mihálytól, a Magyar Gazdasági Kamara formatervezési központjának vezetőjétől érdeklődtünk : vajon a pályázatok segítenek-e abban, hogy az ipari formatervezés valóban polgárjogot nyerjen hazánkban? — Idestova másfél évtizede minisztertanácsi határozat látott napvilágot a formatervezésről. Ekkor jött létre az OMFB formatervezési tanácsa, ugyancsak e rendelet hívta életre 1977-ben a Design Centert. A dijat az az- időben érintett négy miniszteri tárca vezetője alapította. Most az ipari miniszter dija, de amelyet a formatervezési tanács javasol, természetesen szakmai — ma már nemzetközi — zsűri mérlegelése alapján. Az idén 42 vállalat 62 pályázata érkezett hozzánk, s ez nem kevés. Az elmúlt esztendőkben gyakorta volt vita tárgya: vajon megfelelőek-e a bírálat szempontjai? Vajon valóban az arra érdemesek nyerik-e el a nívódíj akat? — Menet közben valóban felvetődtek ezek a kérdések. A zsűri ma már sokkal körültekintőbb, elsősorban a pályázati kiírás alapelvét követve mondanak ítéletet. Eszerint kimagasló, eredeti formai értékekkel rendelkező, tökéletes kivitelű, célszerűen kialakított termék jöhet számításba. Fontos, hogy a gyakorlatban kipróbálták és bevált. Manapság egyre hangsúlyozottabb a jó minőség, a gazdaságos gyárt- hatóság, az előnyös értékesíthetőség, a gyártmányszerkezetet javító funkció. A gazdaságos exportlehetőség sem elhanyagolható. A formatervezőnek tudomásul kell vennie, hogy bármenynyire tetszetős küllemet is tervez, ez még nem elég. Ám az iparnak is fel kell figyelnie a formatervező szempontjaira. — E téren sikerült előrelépni? — A közös érdek toborozza egy táborba a műszakiakat s a formatervezőket. Manapság már mindenki tudja, hogy csakis a csoportos munka eredményes. Már az első menetben kiesnek azok a termékek, amelyek műszakilag, gazdaságilag ktfogásol- hatóak, legyenek mégoly szép kivitelűek. Hiszen nem lehet cél az öncélú esztétizálás. — Mi változott lényegesen az elmúlt esztendőkben? — Egyre fontosabb volt, hogy különváljon a beruházási és a fogyasztási javak minősítése. Ez évenként változik. így például az idén a beruházási termékek voltak versenyben. Korábban arra törekedtünk, hogy minél többen pályázzanak, s minél több dijat osszunk ki, ma már a minőségi elképzelések dominálnak. így: huszonhat dijat lehetne kiosztani, ám most a zsűri értékelése alapján heten kapták meg. Jó és szép termékekre van szükség. Olyanokra, mint a Magyar Optikai Művek automatikus szintezője, a Videoton VDT 32 X számítógép-tárolóegysége, az Ikarus 435 04-es tolócsuklós városi busza, a Rába állítható nyomtávú kistraktora, a Kohászati Gyárépítő Vállalat újfajta kemencéje, vagy említhetném az először jelentkező Színháztechnikai Kisszövetkezet függönyök mozgatására tervezett futópályarendszerét, s a Nyíregyházi Papíripari Vállalat gyártmányfejlesztésének eredményeképpen létrejött újfajta kereskedelmi csomagolóját. Ez a hét termék — s az ezeket létrehívó alkotócsoportok — nyerték el az idei formatervezési nívódijat. Nemrégiben alakult meg Budapesten az úgynevezett Szociáldemokrata Ifjúsági Kör. Először is idézzünk alapító nyilatkozatukból: „A kezdeményezés célja olyan ifjúsági fórum létrehozása, amely tömöríti mindazokat, akik a társadalmi-gazdasági válságból való kiutat mindenekelőtt azon kortárs európai szociáldemokrata alternatívák alkalmazásában látják, amelyek sikeresen ötvözik a liberális és a szocialista társadalomszerveződési elveket. A kör ennek érdekében egy olyan szellemi-politikai program (platform) kiérlelésére és megalkotására törekszik, amelynek alapértékei: szabadság, igazságosság, szolidaritás, béke és környezetvédelem.” A szociáldemokrata út ma — folytatja a nyilatkozat — elsősorban parlamenti demokráciát, pártpluralizmust, a jogállamiság és az európai értelemben vett jóléti állam megteremtését jelenti. Mindez feltételezi a gazdaság piacelvűvé alakítását, a tulajdonviszonyok radikális reformját és a bürokratikus kötöttségek felszámolását a gazdaságban. Távlati céljukként jelölik meg egy skandináv típusú szolidáris társadalom kialakítását. Céljuk Magyarország felzárkóztatása az európai fejlődés fővonalához, mégpedig az elkerülhetetlen társadalmi ágazatok minimalizálásával. D. Márkus Györgytől, a kör tanácsadójától azt kérdezzük, hogy a magyar társadalom — és ebben főleg az ifjúság — ismeri-e egyáltalán a szociáldemokrata eszmét. Hiszen ezzel hazánkban több évtizede nem találkozhatott, és a nyugat-európai mozgalmat sem ismerhetik igazán? — Ez így van: és amit ismer belőle, azt is eltorzította a hivatalos ideológia, például a tankönyvek útján. Igaz, hogy finomítottak rajta az utóbbi években, ám a szociáldemokrata politikát és ideológiát, mint polgári ideológiát mutatták be. Mégpedig úgy, mint aminek az igazi szocializmushoz nincs semmi köze. Ám mivel az ifjúság a saját bőrén érzi a reálszocializmus eddigi modelljével való elégedetlenséget, azt hiszem, hogy képes változtatni ezen a látásmódon. — Szerintem egy olyan eszme iránt az ifjúságban meg kell, hogy legyen a fogékonyság, az érdeklődés, amely összeköti a szocializmusnak az egyenlőségről, a szolidaritásról szóló eszméit a liberalizmussal. Ha pedig a mai dolgokat nézzük, akkor még a környezetvédelemmel és a bázisdemokráciával is. Ezek alapján úgy érzem, a mozgalomnak van bázisa. — Van-e önöknél a szó klasz- szikus értelmében vett tagság, s hogyan lehet jelentkezni a körbe? — Az alapítólevelünkön fel van tüntetve több dm és telefonszám. Ezek segítségével lehet megbeszélni egy-egy találkozót. Például nagy örömmel vennénk, ha éppen egri érdeklődőkkel is felvehetnénk a kapcsolatot. — A tagsággal kapcsolatban úgy fogalmaznék, hogy létezik tagság, ám ez nemcsak ifjúsági mozgalom. Van ugyanis egy másik mozzanat is: ha úgy tetszik, ez egy szociáldemokrata népfront, mégpedig abban az értelemben, hogy — függetlenül a párthoz vagy egyéb szervezethez való tartozástól — aki szimpatizál a szociáldemokrata gondolattal, az itt megtalálhatja a helyét. Nem véletlen tehát, hogy sorainkban vannak KISZ-, FIDESZ-, MDF-, szociáldemokrata és MSZMP-tagok is. — Milyen kapcsolat van a Szociáldemokrata Párt és az önök ifjúsági köre között? — A Szociáldemokrata Párt és a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör között elvi rokonság van. Még azt sem mondhatom, hogy stratégiai szövetség, mint például az MSZMP és a KISZ között. Hanem inkább a közös gyökerek alapján állunk együtt. Tehát én ezt a kapcsolatot elvi szövetségnek mondanám. Szilvás István Videotex és Minitex a postán Folyamatosan bővíti szolgáltatásait a Magyar Posta. Februártól 30 ezer oldalnyi információhoz juthatnak az előfizetők az újonnan bevezetett videotex-rendszerből. Megkezdte működését a Minitex üzenettovábbító-rendszer is, amely zsebre tehető termináljával akár az utcai telefonokon keresztül is használható. Felvételünkön a zsebre dugható Minitex terminál. h. a.------j 11Osehgaelovák I nyihatia Nem lehet kapni magyar képes gyerekkönyvet. Legalábbis olyan keménylapú kihajthatósat a kisebbek számára. Minden bizonnyal ez a hiány késztette arra a kereskedelem embereit, hogy a szükséges kontingenst egy szomszédos baráti országból pótolják. Mondjuk ki bátran, kertelés nélkül az igazságot: Magyar- országon csehszlovák mesekönyvek kerültek forgalomba. Nincs tehát kevesebbről sző, mint arról, hogy a magyar nyelv- területre született csemetéink idegen nyelvű szavakkal találják magukat szemben. Ráadásul mindjárt a legelején: életük első hpnamaibai». I I I ![ 1 I I I I I I Már ez (szerintem) önmagában is elég különös szituáció. Meg eléggé érdekes is. Mert nem is arról van szó, hogy a KGST-n belül küldünk egymásnak ilyen-olyan dolgokat (hol ezt, hol meg amazt), végül is ez nem meglepő. De hát nem kell nyelvésznek lenni ahhoz, hogy megfogalmazódjon bennünk a gyanú: talán lehet abban valami visszásság, hogy egy ország gyermekei — akik éppen beszélni tanulnak — külföldi forrásból sajátítják el a nyelvet. — En most -- ha megengedik — idéznék ebből a mesekönyvből, amiben (amint az hallható lesz) állathangok, állatmondatok vannak. A kötetben megszólal az északi szomszédunknál lévő kecske. Emígy: „Kozá, méka, mek, mek, mek.” Ugyanitt a béka arról értesít, hogy; „Zsábká, kváka, kvá, kvá, kvá.” Külön élmény a szamár, amely a szövegben azt hangsúlyozza, hogy: ’’Somár, híká, iá, iá, iá.” A legbájosabb mégiscsak a lő, akinek külhoni nyerítése így hangzik: „Konyik, erdzsi, mihahá...” (Ugye, szép?) i j No mármost, egy régi vágású gyerek — aki még a meseimport előtt született — úgy tudja, hogy a ló az történetesen nyi- haházik (ellentétben a mihahával), arról nem is beszélve, hogy a konyik helyett rendszeresen lovat mond. A mostam idők fiai, lányai viszont nem lepődnek meg azon, ha külföldön véletlenül idegen állathangokat hallanak — például zsábká kvák- kvákvát — inert hiszen tanulmányaikból tudják, amit tudni kell. A jövő útja az, hogy ezek a gyerekek már egyáltalán nem lepődnek meg semmin. Ez egy igen-igen korszerű generáció lesz. Az ilyen mesekönyv továbbá forradalmi változásokat hoz a nyelvi kommunikáció területén is. Elhárulnak az érintkezés akadályai. Ha eddig nem volt teljesen nemzetközi a világ (mert nem vált azzá...), akkor most az lesz. Intemacionális mesék kellenek tehát, hogy egyszer majd egymásra találjunk, megfogjuk társaink kezét, patáját, esetleg szárnyát stb. Világos, hogy egy ilyen jövőt tudatosan kell építenünk, megfelelő pedagógiai módszerekkel, és persze képeskönyvekkel. Tanuljunk meg végre érintkezni a nemzetközi állatvilág nyelvén. Úgyhogy: „Mihahá...” Ha1 ivas András (MTl-fotó: Pataky Zsolt) Erdősi Katalin