Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
2 NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. április 19., szerda Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) (Gyöngyös). Csecs Sándor (Eger) szintén kérdéssel kezdte hozzászólását: hol a jobb, hol a bal oldal és a centrum határa? Aktuális lenne tisztázni ezeket a fogalmakat, mert egyre gyakrabban halljuk valamennyit, de pontosan senki sem határozta még meg, hogy hol a valós határ. Patócs László (Gyöngyös) így vélekedett a párt jelenlegi helyzetéről: ’Ez az MSZMP nem alulról építkezik. Szerintem rendkívüli kongresszusra lenne szükség.’ A továbbiakban arról szólt, hogy a kormányzópárt kormánya igen gyakran kapkod, olyan döntéseket hoz, amelyeket nem készít elő, nem gondol át kellően, és ezzel csak tovább fokozza a nyugtalanságot, a bizalmatlanságot a lakosság között. „Nem értem — mondotta —, hogy a párt miért ilyen engedékeny a kormánnyal szemben?” Tótpál Jánosné (Hatvan) határozottabb és konkrétabb intézkedéseket sürgetett a párttól, a kormánytól egyaránt annak érdekében, hogy a fölösleges viták csökkenjenek, megszűnjenek. A műit tisztázását ő is szükségesnek tartja, de az előretekintés is nélkülözhetetlen. Szántó Márton (Eger) véleménye szerint éppen a legfontosabbal, a gazdaságunkkal nem foglalkozunk megfelelően. Enélkül pedig nincs haladás, nincs fejlődés. Legfeljebb a visszarendeződés következhet be, amely újabb anyagi és morális károkkal, veszteségekkel járna. Dr. Vasas Joachim (Eger) véleménye szerint gazdasági helyzetünkön mindaddig nem tudunk javítani, változtatni, amíg a külső és a belső objektív folyamatokat nem tisztázzuk kellő mélységben és határozottsággal. S mindaddig a gondok, a problémák az MSZMP-re hullnak visz- sza. Szélesebb mozgásteret tart szükségesnek a vezetés számára. Kócza Imre (Eger) arról szólt részletesen, hogy sajnos, sem a pártnak, sem a kormánynak nincs olyan programja, amellyel változtatni lehet nehézségeinken, és reális eséllyel versenyezni lehet majd a közelgő választásokon. És azzal a gyakorlattal is végleg szakítani kell, hogy kidolgozunk egy rövid vagy hosszú távú tervezetet, aztán nem valósítunk meg belőle semmit — hangsúlyozta. Kérdésen kívül dr. Magda Sándor (Gyöngyös) Kócza Imre véleményéhez csatlakozva azt emelte ki felszólalásában, hogy a Központi Bizottság ezekben a nehéz időkben ne az ideológiát helyezze előtérbe, hanem a gazdaságot. Olyan komplexprogramra lenne szükség, amely segíti, támogatja a hatékonyan, az eredményesen dolgozó üzemeket, vállalatokat, és szigorúan szankcionálja a veszteséges munkahelyeket. És nem csak a munkásokat, hanem a vezetőket is. Visszaszerezni a bizalmat Barta Alajos^Eger) véleménye szerint a mai helyzet szinte minden tekintetben hasonlít az egy évvel ezelőttire. Vagyis nem következtek be a tervezett, az ígért pozitív változások. Sőt! Tovább nőtt az adósságunk, rosz- szabbodtak a külső és a belső feltételek, nem tudtunk javítani szociálpolitikánkon. Javaslataink között szerepelt, hogy a kormánynak nem kellene júniusig várni az átszervezéssel, és amennyiben ezzel a pártbizottság egyetért, akkor a megyei pártvezetés hozza ezt a véleményt az illetékes kormányzati szervek tudomására akár levélben, akár a Központi Bizottság Heves megyei tagjain keresztül — Hiszem, hogy az MSZMP vissza tudja szerezni a nép bizalmát — hangsúlyozta hozzászólásának bevezetésében Bódi Béla (Visonta). — Ehhez mindenekelőtt az szükséges, hogy legyen kezdeményező, határozott, következetes, ne engedje meg, hogy a kormány impromizálva hozzon döntéseket. Azt igényeljük, hogy az MSZMP ne engedje ki a hatalmat másoknak, és erejét mindenekelőtt a gazdaság fellendítésére összpontosítsa. Oroszné dr. Szél Mária (Gyöngyös) hasonlóan vélekedett a gondokról és a tennivalókról Bódi Bélával. Jól dolgozó gazdaság nélkül — mondotta — nem lehet színvonalasan oktatni, gyógyítani, a fiatalokkal, az idősebbekkel kellően törődni. Rajki Sándomé (Gyöngyös) véleménye szerint most egy patthelyzet alakult ki a pártban. Ahogyan fogalmazott: az MSZMP-nek önmagán kellene egy műtétet végrehajtani. Kérdés, hogy kik hajlandók erre a műtétre? A Központi Bizottság tagja szerint a párt most a politizálás helyett inkább beszélget. Deklarálta a többpártrendszert, de ennek következményeit sokkal komolyabban kellene kezelni. Mindezekről részletesen kíván majd szólni a Központi Bizottság legközelebbi ülésén is. Petrovszki István felszólalása Tisztelt Pártbizottság! Értem, és elfogadom Heves megye kommunistáinak aggódásait. A változás igénye valóban elemi erővel került munkánk előterébe — hangsúlyozta. Ezután arról szólt országos tapasztalatként, hogy a pártértekezletek óta nyitottabbá vált a politika atmoszférája, de az ország gazdasági helyzete sajnos, tovább romlott. És ezt a romlást a pártértekezlet óta sem tudtuk megállítani. Jó gazdaság nélkül pedig nem tudunk jó társadalmat kialakítani és működtetni. Ez utóbbi megteremtése áldozatokkal iár - gondoljunk csak az angol, az NSZK, a francia gazdaság átszervezésére —, de a szigor, a fegyelem, a jó munka előbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Szép ígéretekkel semmire sem megyünk. Egyszer s mindenkorra tudomásul kell vennünk, hogy csak akkor tudunk kilábalni nehéz gazdasági gondjainkból, ha jövedelmet tudunk termelni. És ebben elsősorban a saját munkánk, gazdálkodásunk hatékonyabbá tételére van szükség. Azt is be kell vallanunk, hogy szükségleteink változatlanul nagyobbak a lehetőségeinktől, és gyenge munkánk és adósságaink terheit nagyon nehezen tudjuk elviselni. Magam is osztozom azokkal a véleményekkel, amelyek egy új gazdasági program kidolgozását sürgetik. A vitában felmerült kérdésekre Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára adott választ. Ajánlások, javaslatok A felszólalók javaslatait elfogadva a pártbizottság úgy döntött, hogy ajánlást tesz a Központi Bizottságnak. Ennek a lényege pedig az, hogy a párt kezdeményezze egy határozottabban dolgozó kormány mielőbbi kialakítását. Javasolta a pártbizottság, hogy ez a kormány olyan gazdaságpolitikai koncepciót dolgozzon ki, amely stabil feltételeket biztosít a gazdaság hatékony működésének, a kibontakozásnak s ezzel a programmal a választásokon is eséllyel indulhasson el a párt. És olyan pénzügyi politikát folytasson, amely nem irritálja a lakossá- got.( Pl. APEH székházának építése) Erre épülve és a helyi viszonyokra alapozva javasolta a párt- bizottság a helyi programok kialakítását is. A megyei pártbizottság megbízta a végrehajtóbizottságot, hogy tegyen javaslatot a választási munkák tartalmi, szervezeti feladataira, a választási munkát koordináló szervező bizottság összetételére. Ugyancsak az ajánlások és a javaslatok között szerepel: a megyei pártbizottság támogat minden olyan kezdeményezést, amely elősegíti a pártmozgalom megújítását. A megújulási folyamat egyik eszközének tekinti az országban egyre több helyen szerveződő reformköröket (klubokat). Ezek a közösségek váljanak a politikai alkotómunka műhelyévé, teremtsenek vitafórumot, adjanak helyt a párttagokat érintő kérdések megbeszélésére és megválaszolására. Segítsék elő, hogy a reformgondolatok minél szélesebb körben érvényesüljenek a párttagok és pártonkí- vüliek körében egyaránt. Segítsék elő a párt tömegkapcsolatának erősítését. A megyei pártbizottság javasolja, hogy a pártszervek és szervezetek következetesen érvényesítsék a pártrendezvények munkaidőn kívüli megtartását. A megyei pártbizottság — a párt által függetlenített apparátus létszámának további csökkentése mellett — javasolja a városi pártbizottságoknak, hogy a párttagság véleményének kikérése mellett vizsgálják meg a jelenleg függetlenített munkahelyi pártbizottsági titkárok helyzetét. Fokozatos átmenettel törekedjenek ezen funkciók társadalmasítására. A megyei pártbizottság tovább folytatja a párt kezelésében lévő intézmények és épületeknek a társadalmi igényeknek megfelelő jobb kihasználását. E döntés keretében 1989. szeptember 1-jétől az oktatási igazgatóság egyik szintjét átadja a főiskolának, és a többi oktatóteremben a leendő tanárok is tanulnak majd. Politikai bizalom az elnök mellett Szünet után dr. Vasas Joachim megyei titkár elnökletével folytatta munkáját a pártbizottság. Elsőként Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára kért szót. Elmondotta — annak idején lapunkban is beszámoltunk róla —, hogy Heves Megye Tanácsának 1989. március 31-i ülésén az egyik tanácstag összeférhetetlenségi és alkalmatlansági indítványt terjesztett elő Schmidt Rezsővel, a megyei tanács elnökével szemben. A történtekkel kapcsolatosan a pártbizottság olyan véleményt alakított ki, hogy politikai bizalmat szavaz Schmidt Rezsőnek, ugyanakkor kifejezésre juttatta, hogy az ösz- szeférhetetlenségi és az alkalmatlansági indítvány elbírálása a megyei tanácstestület kizárólagos feladata. Ezután dr. Vasas Joachim javaslatot tett a megyei pártbizottság mellett működő tanácsadó testület vezetőjére. E pártbizottsági posztra Bódi Bélát, a pártbizottság tagját, a Gagarin Hőerőmű Vállalat vezérigazgatóját választotta meg. A következő napirendi pont keretében úgy döntött a testület, hogy ezután a pártbizottság és a megyei párt végrehajtó-bizottság üléseit munkanapokon délután 14 órától tartja majd Ezután a pártbizottság azt az írásos anyagot vitatta meg, amely a recski ércvagyon hasznosításáról készült. Az írásos anyagot Kürtösi Károly, a pártbizottság titkára teijesztette elő. Summázva a jelentést: a pártbizottság szorgalmazza a beruházást, és véleményét levélben is elküldi majd Németh Miklósnak, a kormány elnökének és Iványi Pálnak, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai titkárának. A pártbizottság ülése dr. Vasas Joachim zárszavával ért véget. Jakes moszkvai sajtóértekezlete A cél hasonló, az eszközök eltérőek Csehszlovákiában nem várható sem az 1968-as események átértékelése, sem pedig az azokban vezető szerepet játszott Dubcek politikai rehabilitálása — jelentette ki moszkvai sajtóértekezletén Milos Jakes. A CSKP KB főtitkára, aki hétfőn rövid munkalátogatásra érkezett a szovjet fővárosba, kedden háromórás megbeszélést folytatott Mihail Gorbacsowal. Ezen a két országban folyó átalakítási és demokratizálási folyamatokról, valamint a két párt ebben játszott szerepéről cseréltek véleményt. Bevezetőjében Milos Jakes hangsúlyozta, hogy a CSKP céljai hasonlóak az SZKP törekvéseivel, ám az eszközök és a megvalósítás üteme eltérő. Mindezzel együtt országa szempontjából rendkívül fontosnak nevezte a Szovjetuniónak a megújulási folyamatban szerzett eddigi tapasztalatait. A csehszlovák vezető a továbbiakban részletesen foglalkozott a hazájában végbemenő politikai folyamatokkal, megemlítve egyebek között, hogy Prágában erősíteni kívánják a kommunista párt mellett működő másik négy párt szerepét és felelősségét a döntések meghozatalában. Kérdésekre válaszolva kitért az 1968-as események jelenlegi hivatalos csehszlovák megítélésére is, hangsúlyozva, hogy a CSKP KB 1968 januári ülése lényegében választ adott az akkor felhalmozódott problémákra, s ezek ma is érvényesek. Az akkori vezetés azonban nem tudta ellenőrzés alatt tartani az eseményeket, így olyan erők is szóhoz jutottak, amelyek a szocializmus meggyengítésére törekedtek. A Dubcek rehabilitálására vonatkozó kérdésre azt hangoztatta, hogy az 1956-os Magyarországon történtekkel ellentétben Csehszlovákiában egy ellenforradalomnak, illetve egy polgár- háborúnak csupán a veszélye állt fenn. S míg Magyarországon felelősségre vonás történt az események nyomán, addig Csehszlovákiában ilyen formában nem került sor erre, Dubceket egyszerűen felmentették tisztéből, így rehabilitálásra sincs szükség — mondta. Milos Jakes moszkvai sajtóértekezletén igen élesen bírálta Dubceket, amiért a pártból 1968-ban kizárt valamennyi társa nevében nyilatkozik, nyilvánít véleményt. A főtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kizártak többsége támogatja a párt mai irányvonalát. Ugyancsak a 68-as események témakörében Milos Jakes kijelentette: a csehszlovák vezetésnek nincs tudomása arról, kik és milyen körülmények között hoztak döntést annaíc idején a VSZ-csapatok bevonulásáról. (MTI) Thatcher a Szovjetunióba látogat Margaret Thatcher brit mi- vatal szóvivője. Mihail Gorba- niszterelnök a jövő év júniusában csov meghívását Vlagyimir Pet- a Szovjetunióba látogat — jelen- rovszkij szovjet külügyminisztertette be tegnap a kormányfői hi- helyettes adta át. Rizskov Luxemburgban Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő a luxemburgi kormány meghívására kedden Luxemburgba érkezett. A szovjet vezető részt vesz a Luxemburgi Nagyhercegség alapításának 150. évfordulója tiszetele- tére rendezett ünnepségeken, majd rövid hivatalos látogatást tesz a törpeállamban. Lengyelország: Urban előnyt tudott csinálni a hátrányból Ki tudja, hogy Jerzy Urban után ülni a lengyel kormányszóvivői székbe nem olyasmi-e, mint — a stílszerűség kedvéért lengyel szólással mondva — Bakfark után, nyúlni a lanthoz. Ebben a műfajban Urban alighanem megismételhetetlen, akárki jöjjön is utána. Lehet az illető elegáns, könnyed megjelenésű, aki vízfolyásszerűen tud majd rögtönözni, és még a statisztikai adatok felolvasásába sem fog belezavarodni. Ilyesmiben nem lesz nehéz felülmúlnia a kicsi, köpcös Urbant, aki elálló óriási füleivel maga volt az antitelevíziós megjelenés netovábbja, amint minden kedden este megjelent a képernyőkön, szokásos nemzetközi sajtóértekezleteiről készült ösz- szefoglalókban. A lengyel nézőt a külsőnél jobban irritálta az, hogy a kormányszóvivőt korábbról szabadszájú szatirikusként ismerte. Urban előnyt tudott csinálni a hátrányból. Elődje egy kifogástalan megjelenésű galambszürke hajú és galambszürke öltönyű úriember volt, aki pontosan úgy viselkedett és beszélt, mint a világon minden kifogástalan megjelenésű galambszürke hajú és galamb- szürke öltönyű úriember. Urban viszont egyéniség tudott maradni kormányhivatalnokként is. őt nem lehetett nem észrevenni. Nemcsak megjelenésével és múltjával irritált sokakat, de párton kívüli létére a kommunisták vezette kormány véleményét tolmácsolva sok olyant mondott a lengyeleknek, ami a legtöbbjüknek nem tetszett. Néha talán még örömét is lelte ebben. Szatirikus hajlamát időnként nemzetközi sajtóértekezletein is kiélte. Kritikus vagy gúnyos élű kérdésre tudott csípőből visszatüzelni. És tudott önmaga fölött is ironizálni. Sajtóértekezletei talán az egész világon egyedül állóak voltak. Nem kellett rájuk meghívó, a jelenlétet nem kellett megfelelő kérdésekkel kiérdemelni, nem „felejtették el” legközelebb értesíteni azt, aki kellemetlen kérdést tett fel neki, a sajtóértekezlet mindig addig tartott, amíg ki nem fogytak a kérdések, bárki kérdezhetett és bármit, s a kellemetlenkedőt nem fenyegette az a veszély, hogy a sajtóértekezletet vezető házigazda „nem veszi észre” a jelentkezést. Urban új munkastílusra ösztökélte a kormányt. Maroknyi asz- szisztenscsapatával figyelmesen tanulmányozta, miről írnak Varsóból a nyugati tudósítók, ebből készült a lehetséges kérdésekre. Ceausescu a alsóház napirendjén Vajon nem érkezett-e el tíz ideje, hogy új precedenst teremtsünk? — tette fel a kérdést egy konzervatív képviselő múlt szerdán az angol alsóház külügyi in- terpellációs vitájában. A kérdés lényegének megítélésében ritkán tapasztalt egyetértés volt a kormány nevében válaszoló külügyminiszter, illetve az interpelláló ellenzéki és kormánypárti képviselők között. Nézetkülönbségeik kizárólag az alkalmazható eszközökre szorítkoztak. A nem mindennapos összhangot a román államfőnek sikerült megteremtenie. A vitatéma ezúttal ugyanis Nicolae Ceausecu elnök volt. És, persze, Románia „szisztematizálása”. Éz szó az angol politikai köznyelvben immár az emberi jogok szisztematikus meggyalázásának fogalmával azonosult. A Westminster palotában nem túl gyakori, hogy egy ellenzéki képviselő a kormány érdemeinek méltatásával vezesse be interpellációs kérdését. Most Paul Flynn, a walesi Newport munkáspárti képviselője így kezdte felszólalását: — Gratulálni kell a kormánynak azért, hogy vezetőszerepet vállalt magára a Ceausescu elleni európai tiltakozásban, amely olyan vezető ellen irányul, aki egy középkori zsarnok primitív kegyetlenségével és pökhendisé- gével veti alá népét az egyre fokozódó elnyomásnak. — Felvetődik azonban a kérdés: vajon nem érkezett-e el az ideje annak, hogy a kormány új kezdeményezéssel lépjen fel a szisztematizálás ellen? Vajon, nem érkezett-e el új kezdeményezés ideje a kulturális programok ama folyamata ellen, amely hátramenetbe kapcsolta a civilizáció haladását Romániában és amely ezt az országot az emberi jogok legvadabb megszegésének színhelyévé tette Európában? Vajon, nem lenne-e egy új kezdeményezés kiindulópontja az, ha Nagy-Britannia megfosztaná Ceausescut attól a kitüntetéstől, amelyet 1978-ban adományozott neki, éppúgy, amiként megfosztottuk kitüntetéseitől a ház egykori tagjait és hazánk más állampolgárait is, amikor érdemtelenné váltak a megbecsülésre? A Bath rend lovagi nagykeresztjéről van szó, amit II. Erzsébet királynő adományozott Ni- colea Ceusescunek, 1978-ban tett hivatalos angliai látogatása akalmával. Elena Ceausescut ugyanekkor London Központi Műszaki Egyetemének díszdoktorává avatták. Sir Geoffrey Howe nem vitatta az ellenzéki képviselő megállapításainak és kérdéseinek jogosultságát. — Az egész ház együtt érez azzal a szenvedélyes hévvel, amellyel a tisztelt képviselő úr megbélyegezte azt, ami Romániában történik- válaszolt. Elítélő véleményüket már nem csak a nyugat-európai országok juttatják kifejezésre, hanem a Szovjetunió és Románia más varsói szerződésbeli partnerei is, akik — figyelmet érdemlően — megvonták tőle támogatásukat az emberi jogok európai főbizottságának legutóbbi ülésszakán. A kulturális barbarizmus és emberi brutalitás megbélyegzése széles körű. Martin Smyth tiszteletes, a nemzetiségi-vallási konfliktusoktól gyötört Észak-Írország belfasti képviselője vetette közbe: — Vajon nincs-e itt az ideje annak, hogy az elítélő szavakat tettek támasszák alá?
