Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-17 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 89. szám ÁRA: 1989. április 17., hétfő 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÖNMAGUNKKAL SZEMBENÉZVE „A pártbizottság rövid időn beiül tárgyalásokat kezd a vá­rosban működő politikai szervezetek képviselőivel...*’ (3. oldal) A BARÁTSÁG METSZETEI „Évtizedek óta ismerjük Trojan Mariant...” (4. oldal) JOGERŐSEN FEGYHÁZ ÉS BÖRTÖN „Alaposan elpáholták, rugdosták is, majd elvették kétszáz forintját, lecsatolták karóráját...” (8. oldal) Meg kell találni a válságból kivezető utat Reformműhely Kecskeméten Nem olyan szándékkal szervezték a kecskeméti reformműhelyt, amilyen jelentőségre végül is szert tett ez a szombati tanácskozás. A felgyorsult társadalmi változások eredményezték, hogy fokozott ér­deklődés kísérte az összejövetelt, amely végül is az MSZMP reform­erőinek seregszemléjévé vált. Olyan hírek szállingóztak előtte, hogy pártszakadás várható: ez nem következett be. Ezzel szemben meg­fogalmazódott egy újfajta koalíció szükségessége: így például Bi­hari Mihály kifejezte, hogy mennyire nagy szükség van egyfajta re­formcentrum kialakulására a társadalomban, s egy másik centrum­ra a kormányzat körül. Egyértelművé vált, hogy alapvető modell­váltásra van szükség mind a politikában, mind pedig a gazdaság­ban. A kecskeméti Erdélyi Ferenc Művelődési Központ adott ott­hont az összejövetelnek, amely­nek munkájában Pozsgay Imrén és Nyers Rezsőn túl az MSZMP Politikai Bizottságából részt vett még Iványi Pál, Hámori Csaba, illetve Vastagh Pál, továbbá Be- recz János és Fejti György, a Köz­ponti Bizottság titkárai. Nem a szokványos protokoll miatt em­lékezik meg erről a tudósító: a magyar politikai és szellemi élet sok jeles képviselője helyet fog­lalt a 600 fős teremben, amely zsúfolásig megtelt. A tanácskozáson több Heves megyei politikus is részt vett. Szabó Miklós, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Pozsgay Imré: nek. A politikus először arról szólt, hogy milyen szándék vezette a szervezőket. Szembenézni a múlttal Az MSZMP-nek jelentős fel­adatokra kell felkészülnie — hangsúlyozta Pozsgay Imre. Na­gyon fontos, hogy a reformra el­szántak szót értsenek: a pártnak minden gondolatra és eszmei tá­maszra szüksége van. A reform­óhaj erősödőben van a pártban, de akárcsak a társadalomban, itt sem könnyű megérteni egymást. Rámutatott arra, hogy gyökeres politikai átalakulás és alapvető modellváltás nélkül nem lesz esélye semmifajta kez­deményezésnek. Ennek végig kell gondolni valamennyi kon­zekvenciáját. Nem kis vívódás nyomán jutott el az MSZMP a pluralista politikai berendezke­dés elfogadásáig, amely verseny­helyzetben, többpártrendszer­ben nyilvánul meg. Ennek elle­nére fölfedezhetőek még a mo­nolitikus és monopolisztikus ha­talomgyakorlás megnyilvánulá­sai is. Akadozik a nyilvánosság felhasználása, s ez üjabÄs újabb feszültségeket teremt. Megter­helő és válságba sodró helyzet, hogy az elmúlt négy évtized kor­mányzásáért az MSZMP viseli a felelősséget. Ugyancsak biza­lomvesztéshez vezetett a válság- kezelés eredménytelensége, az utóbbi másfél-két évtized mód­szereinek ellehetetlenülése. Mélyreható önvizsgálatra van szükség, hogy esélyesen pályáz­hasson az MSZMP a kormány­zati pozíciókra a végrehajtó ha­talom birtoklásáért. Ebben a fel­ismerésben az MSZMP-t nem vezetik szervezeti érdekek: első­sorban egy nemzeti program, nemzeti felelősségtudat jegyé­ben kell újragondolnia a szerepet és a feladatot. Ha mindez meg­győző és bizalomkeltő, akkor jó esélye van az MSZMP-nek, hogy ne csak elitjével, hanem többsé­gével együttműködve részt ve­gyen az átmeneti korszak vezér­lésében, immár elnyert bizalom és népi jóváhagyás útján, nem pedig hatalmi pozícióban. Csak akkor van esélye nyerni vagy ko­alícióval összefogva győzni, ha ezt elvégzi. Ettől nem kell megri­adni, még akkor sem, ha szemé­lyes konzekvenciái vannak. Egy (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly Szófiában Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára Fodor Zsivkovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bi­zottsága főtitkárának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa elnökének meghívására vasár­nap este munkalátogatásra Szó­fiába érkezett. Kíséretében van Iványi Pál, a PB tagja, a KB tit­kára, Kótai Géza, Major László és Thürmer Gyula. Elutazott a finn külügyminiszter A délelőtti budapesti városnézést követően vasárnap elutazott ha­zánkból Pertti Paasio, a Finn Köztársaság külügyminisztere, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, aki Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására április 13. és 16. között baráti munkalátogatást tett Ma­gyarországon. Lesznek-e minilaboratóriumok? — Technika a körzeti orvosi rendelőkben Nemzetközi egészségügyi tanácskozás Dabason Az egészségügyi laboratóriumok kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferencia kezdődött a Dabasi Egészségügyi Központban. A Ma­gyar Általános Orvosok Egyesülete által szervezett tanácskozáson 15 or­szág szakemberei vesznek részt. A té­ma iránt azért ilyen élénk az érdeklő­dés, mert akárcsak nálunk, más or­szágokban is megoldásokat keresnek az egészségügyi ellátás színvonalá­nak, szervezettségének javítására, amelyhez ma már a technikai felsze­relések is elengedhetetlenül hozzá­tartoznak. Hazánkban is kialakuló­ban van a körzeti orvosok minilabo­ratóriumi hálózata. Ezekben a labo­ratóriumokban elvégezhetők a kü­lönböző alapvizsgálatok — vérvétel, vércukorszint-beállítás stb —, ami megkíméli a beteget a távolabbi kór­házakba, rendelőintézetekbe utazás, a hosszas sorban állás fáradalmaitól. Ám ahhoz, hogy e vizsgálatokhoz szükséges laboratóriumi berendezé­sek „beépüljenek” a napi körzeti or­vosi munkába, az orvosi képzésnél a jelenleginél nagyobb figyelmet kelle­ne fordítani a technikai berendezések megismertetésére. Ismerkedés Magyarországgal Nyugatnémet idegenforgalmi szakembereit Egerben mos tippet is adott arra, hogyan lehetne még jobban növelni az ide látogató nyugati beutazófor­galmat. Meg is állapodtak néhá- nyan, hogy a hónap végén konk­rét üzleti céllal ismét felkeresik Egert. (Szántó György képriportja) A világ legnagyobb szálloda- láncai értékesítési irodáinak ve­zetői, több légitársaság és utazási iroda üzletemberei — közel het­venen — • látogattak el három napra Magyarországra. Heves megye tavalyi bemutat­kozása Frankfurtban kiérdemel­te, hogy személyesen is találkoz­zanak az eddig csak fotókról is­mert megyeszékhellyel. A szom­bati egynapos program a Kos­suth Lajos utcai kispréposti pa­lotában kezdődött, ahol Schmidt Rezső megyei tanácselnök kö­szöntötte a vendégeket, majd Miskolczi László kereskedelmi osztályvezető ismertette idegen- forgalmunk jellemzőit. Ezt kö­vetően megtekintették Eger ne­vezetességeit. Többek között vé­gigsétáltak a megszépülő Dobó utcában, átmentek a Dobó térre, felkeresték a tanárképző főisko­lát, és orgonahangversenyt hall­gattak a bazilikában. A Fehér Szarvas étteremben elfogyasz­tott közös ebéd után az Egervin pincészetében a környék borai­nak kóstolásával zárult a nap. Amint a megyei vendéglátók elmondták: nagyon hasznos volt a mostani találkozás, hiszen szá­! A nemzet i lételeme A reformkorban fogal- l mázták meg azt a gondola- j tot, mely szerint a nemzet j S nyelvében él. A múlt század j j első felében erősödtek fel | Euröpa-szerte azok a moz- j ■ galmak, amelyek előtérbe | helyezték a nemzeti érzést. , t Amikor a közös jegyeket ; í keresték, mindenhol a nyelv ; . került az első helyre, meg- ! előzve számos olyan jegyet, i ami azelőtt fontosabbnak j számított. A sorsközösség, a j történelmi múlt, a gazdasági összetartozás mind hátrébb szorult a sorban. Azóta ez a folyamat nem vesztett erejéből, mert a nemzeti gondolat búvópa­takként — hol megerősöd­ve, hol lefojtva — végigkísé­ri az európai fejlődést, égé- ! szén napjainkig. Egyúttal kiemelkedő fontosságú ma­radt az anyanyelv, mint a nép emlékezetét, összetar­tozását jelentő kötőanyag, amely nemzetté ’’habarcsol- ja össze”. Ma is úgy lehet fo­galmazni, hogy a nemzet nyelvében él, valóságos lét­eleme. Olyan, mint a leve­gő: nem is vesszük észre, hogy mennyire fontos, csak akkor, ha hiányzik. Elég né­hány perc, s fuldokiunk nél­küle. A magyarság egy jelentős részének kijutott ebből az érzésből, mert a trianoni ha­tárok kijelölése következté­ben az ország "elhagyta őket”. Az idegen környezet többnyire nem volt hozzá­juk toleráns, mert az utódál­lamok célja hamar nyilván­valóvá vált: minden eszköz­zel a létező legnagyobb egy­séget kívánták kikovácsolni. Ebből a logikából világosan következett, hogy milyen súlyos teher nehezedett a határokon kívül-rekedt ma­gyarságra, milyen nehéz kö­rülmények között kellett ; fönntartani önmagát. Ebből a nehéz küzdelem­ből persze óriási értékek is születtek. Ahogy Illyés Gyula megfogalmazta: ötá­gú síppá vált a magyar iro­dalom, amely az anyaorszá­gon kívül, a négy égtáj felé j szétszóródott nemzet ta­pasztalatait, világlátását sű­ríti össze. Mintegy 15 millió­an beszélik a magyar nyelvet a földtekén. Számunkra az j önmeghatározás, a gondol­kodás eszköze anyanyel­vűnk, amely lehetőséget je­lent ahhoz is, hogy közeled­jünk más népek kultúrájá­hoz, de csak akkor tehetjük elég alaposan, ha elmélye­dünk a sajátunkban. A ma­gyar nyelv hete mindig alka­lom arra, hogy ráirányuljon a figyelem erre a kötelessé­günkre. Ebben az esztendő­ben Heves megye ad otthont az országos megnyitónak. A , mai nap ünnep, amely mele­gével segíthet bennünket a hétköznapokon is. A sok- - sok rendezvény alkalmat ad : arra, hogy széles körben tu- j datosodjon a nyelv fontos- I sága, szerepe. Épp olyan lételemünk ez, mint a levegő: tisztasága mindnyájunk közös érdeke. Oly sok szó esik manapság a I természetvédelemről, bi- I zony nem ártana ilyen ener- \ giával óvni nyelvünket is. Gábor László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents