Heves Megyei Népújság, 1989. április (40. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-17 / 89. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1989. április 17, hétfő Reformműhely Kecskeméten Nemzetközi sajtótájékoztató Az élénk érdeklődést bizonyította, hogy Kecskeméten nemzetközi sajtótájékoztatót kellett összehívni a tanácskozás után. Többen a jelenlévő újságírók közül arról érdeklődtek, hogy egy új párt megalapítása volt-e az összejövetel célja. Ezzel kapcsolatban Pozsgay Imre és Nyers Rezső elmondta, hogy a problémákat a párton belül kell megoldani. Ha azonban ez mégsem sikerülne, elkerülhetetlen a pártszqkadás. Pozsgay Imre leszögezte, hogy addig tart együtt egy közösséggel, míg annak nézeteivel, programjával azonosulni tud. A Kecskeméten történtek nem minősíthetők frakciózásnak: ez konzultációs fórum volt. Maga Grósz Károly, a párt főtitkára is hasznosnak minősítette a kezdeményezést. Nyers Rezső szerint a hagyományos pártfegyelem már nem létezik az MSZMP-ben. Pozsgay Imre egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a demokratikus centralizmus sok vonatkozásban bürokratikus centralizmussá vált. Lapunk, a Heves megyei Népújság tudósítója a következő kérdést tette fel:- Hogyan látják a főváros és vidék kapcsolatát, illetve a párt centrumának és a tagságnak a viszonyát? Az utóbbi változások, a reformkörök megalakulása, vagy az, hogy éppen Kecskeméten s nem Budapesten rendezték meg ezt a konzultációt, jelez-e valamilyen egészséges fordulatot? Erre Pozsgay Imre elmondta, hogy remélhetően végbemegy egy ésszerű átrendeződés, amely demokratikus viszonyt alakít ki. Természetesen ez harc nélkül nem megy végbe, mindenesetre a jelek biztatóak. Nyers Rezső hozzáfűzte, hogy a reform egyetemes, az egész ország céljait szolgálja. Tudósítás: Gábor László (Folytatás az 1. oldalról) infantilizált, politikai tudatában és működési lehetőségében rosz- szul intézményesített társadalomban az addig gondoskodó csődje dühöt vált ki a gondozásra szorulóban. Ezt csak egy gyors politikai átalakulás tudja megelőzni. Különben az, aki tabukon nevelkedett, a viszonyok fellazulásáért ugyanazt a hatalmat teszi felelőssé, amelytől hosszú időn át elfogadta a gondoskodást. Ezt a körülményt számításba kell venni az elszámolásnál, hogy ne leszámolás legyen belőle. Ma a párton belül sokan vívódnak, hogy megmaradjanak-e egy ilyen terheket hordozó szervezet tagjának, vagy kiváljanak. Ezzel kapcsolatban arra is kitért Pozsgay Imre, hogy olyan híresztelések kaptak lábra, hogy a tanácskozáson pártszakadás várható. Hangsúlyozta: nem híve ennek, az ország helyzete, a praktikus követelmények szempontjából nem látja ezt reálisnak. Új értékeket, eszméket kell keresni, hogy együttmaradva el lehessen viselni a konkrét politikai felelősséget, s a megújulni tudó emberek politikai erőt alkothassanak olyan infrastruktúra birtokában, amelyet a párt szervezete jelent. Leszögezte, hogy folytatni kell a többi politikai szerveződésekkel a tárgyalásokat, de nem rögtönzésekkel. A nemzeti fejlődés szempontjából hasznos, ha létrejönnek a még szunnyadó erőkből ezek a szervezetek. Hogy melyik áll meg a lábán, nem kis mértékben múlik az MSZMP erőnlétén, s azon, hogy az ellenzékkel hogyan állja a versenyt. Elmondta azt is, hogy gazdasági reform nélkül nem vezet eredményre a politika. De amíg a politika foglya a gazdaság, addig nem tud mozdulni. A sztálini forma ugyanis magába szívta a társadalom és a gazdaság számos területét, s ilyen körülmények között az ország kormányozha- tatlanná vált. Pozsgay Imre aláhúzta, hogy az MSZMP jó úton halad, hogy a modellváltást megoldja. Szólt a reformkörökről is, amelyekkel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy ez a politikai mozgalom segíti az MSZMP-t abban, hogy egy demokratikus és szabad Magyarországon a politikai küzdelem részese és döntő tényezője legyen. Kritikus helyzet saját erőnkből megtermelhető. Külföldi erőforrásokat kell tehát bevonni, s fontos, hogy ezek valóban a kitörés szolgálatába álljanak. A továbbiakban szólt az ország szolgáltatási mérlegének jelentős romlásáról, okként említve többek között a világútlevél kapkodó bevezetését is, melynek során nem számoltak pénzügyi és áruellátási rendszerünk mai állapotával. Mint mondotta, két- piacos külkereskedelmi politikát kell kialakítani, letérve a túlzottan KGST-együttműködésre épült útról. Nincs lehetőség az egyik integrációból a másikba való átmenetre. Piaci kapcsolatokat — kétoldalú alapon — úgy látszik, hogy a KGST-országok közül a Szovjetunióval lehet kiépíteni. Egy-két esztendeig nem számíthatnak a dolgozó emberek az életszínvonal javulására, először a fogyasztás csökkenését lehet megállítani, s csak aztán kerülhet sor a reálbérek szintentartására és az életkörülmények javítására. A reformok politikája a politika reformját is igényli, de a magyar társadalom és annak gazdasági alapja nem érett arra, hogy a politikai hatalomért folyó verseny azonnal meginduljon. Szükség van azonban versengő pártokra. A többpártrendszer hasznossága azon múlik, hogy a konfrontáció állapotából milyen rövid úton és milyen simán juthatunk el a gazdaságpolitikai törekvések szembesítéséig és az ésszerű kompromisszumok állapotáig. Az MSZMP-nek egyértelműen a reformok pártjává kell válnia. A pártszakadással kapcsolatban leszögezte: a kibontakozó reformokat legjobb esetben is súlyosan visszahúzná. Népben, nemzetben, Európában gondolkodva A hozzászólások sorát Tabaj- di Csaba külpolitikus nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a miénk olyan történelmi kísérlet, amelynek sikere nemzetközi következményekkel jár. Elmondta, hogy kiszolgáltatottságunk nyugat és keletjeié egyaránt fennáll. Szűk a sáv, amelyen haladhatunk. Leszögezte, hogy fel kell rázni az embereket, a válsághelyzetből egy baloldali párt csak radikális lépéssel törhet ki. Népben, nemzetben, Európában gondolkodva lehet megmenteni a baloldali gondolatot Magyarországon. Gombár Csaba politológus a pártszakadás mellett voksolt, mondván, hogyha ezt a reformerek nem vállalják, az MSZMP szétmorzsolódik. Elkésettnek mondta a közös platform kialakítását, s leszögezte, hogy tiszta vizet kell önteni a pohárba, s erre legjobb alkalom egy közeljövőben megtartandó rendkívüli pártkongresszus lenne. Bokros Lajos közgazdász átfogó gazdaságpolitikai koncepció hiányát kifogásolta. Sürgette a gazdaság- politika gyökeres módosítását, s javasolta, hogy az Országgyűlés MSZMP-szekciója kezdeményezze a következő ülésszakon a kormány átalakítását, s a következő kormány csak programja elfogadása után léphessen hivatalába. Lengyel László közgazdász — akit az MSZMP tavaly kizárt soraiból — úgy vélte, hogy mindinkább szükséges egy reformpárt létrejötte. Régi receptek szerint nem lehet komoly esélyekkel indulni a jövő évi választásokon. Az MSZMP re- formszámyának el kell határolnia magát a régmúlttól, de még az 19 V után történtektől is. Tisztázni kell viszonyát a többi pártokhoz és tömegmozgalmakhoz. A hasonló módon kizárt Bihari Mihály politológus fejtette ki, hogy egy politikai és egy kormányzati reformcentrumot kell kialakítani. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy elengedhetetlenek bizonyos feltételek a politikai küzdelmekhez. Itt említette az arányos költségvetési részesedést és a nyilvánosságot is. Stumpf István szociológus leszögezte, hogy a rendezvény nagy várakozást keltett, s annak a véleményének adott hangot, hogy szükség van egy rendkívüli párt- kongresszusra. Nagy a fiatalok várakozása a megújulással kapcsolatban. A vitában 14-en kértek szót, többen élénk tetszést, mások mérsékelt elismerést vagy éppen ellenszenvet keltettek. Kiemelkedett például Huszár István véleménye, aki szerint mindenkinek szembesülnie kell egykori önmagával. Gazsó Ferenc azt hangsúlyozta, hogy a párttagság a politikaformálást végre a saját kezébe akarja venni. Többször előkerült a reformkörök szerveződésének kérdése is. Nyers Rezső és Pozsgay Imre foglalta össze az elhangzottakat. A tanácskozáson 30 reformkor 80 tagja vett részt — közöttük a most alakuló egrié is —, ők közös nyilatkozatot fogadtak el. Luxembourg 150 éve Egy nép keresi Európa, sőt a világ szeme a kis Luxembourgra irányul kedden: a tervek szerint Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára, Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnök, Anglia, Franciaország, az NSZK, Ausztria, Belgium és Hollandia vezetői tisztelik meg jelenlétükkel a nagyhercegség függetlenségének százötvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget. Nem mindennapi évforduló, nemcsak mert a százötvenedik, hanem mert a múlt kútjába visszatekintő luxembourgiak maguk is felteszik a kérdést: miért éppen ezt a dátumot, a korábbi állam felosztásának évfordulóját ünnepük? S miért azoknak az országoknak a mai vezetői a meghívottak, amelyek ezt a felosztást, ezt a csonkítást elhatározták? Mégis: Gilbert Trausch luxembourgi történész, a nemzeti évfordulók megünneplésére alakult kormánybizottság elnöke, aki kedden Jacques Sanier miniszterelnök után és Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár előtt beszél majd az ünnepi akadémiai ülésen, az évforduló alkalmából meggyőző tanulmányban fejti ki, miért ez és nem más a függetlenség születésnapja. Hiszen vissza lehetne utalni akár 963-ra is, amikor Lucilin- burg, azaz „kis vár,, először jelenik meg a térképen, nevet adva a városnak és később az országnak, a kialakuló nagyhercegségnek. Vagy 1443-ra, amikor Jó Fülöp burgundi herceg vallja birodalma szerves részének a folyó fölött magasodó erődítményt, az egész nagyhercegséget. Amely aztán, öröklések és házasságok révén, a Németalföld egyik tartományaként morzsolja az évszázadokat, míg csak Napóleon bukása után a bécsi kongresszus 1815-ben— Orániai Vilmos múlhatatlan Waterlooi érdemeit jutalmazandó — meg nem ajándékozza az önálló állami lét örömével. Vagyis Luxembourg 1815-ben kap egy porosz gamizont, Vilmos személye révén pedig perszonálunióban kötődik az Egyesült Holland Királysághoz, s megindul önálló útján. És hogy mégsem ezt a dátumot érzi magáénak a mai luxembourgi, ezt bizonyítja Trausch professzor szerint többek között az, milyen lanyhán ünnepelték 1815 évfordulóit. Perszonálunió ide vagy oda, Luxembourgot ugyanis a nagyobb holland királyság egyik kis részeként vitték a beolvasztás felé — egészen Belgium 1830-31-es lázadásáig, amelyhez a luxembourgiak is csatlakoztak. A korabeli nagyhatalmak Londonban kimondják Belgium függetlenségét és Hollandiára és Belgiumra bízzák: egyezzenek meg Luxembourg jövőjéről. Az új, a második 1831-es londoni szerződés már úgy intézkedik, hogy Luxembourgot fel kell osztani a két perlekedő fél között. Márpedig a nagyhercegség legnagyobb kiterjedése idején, a XIV. században sem haladta meg a 10 ezer négyzetkilométert, 1659-ben Franciaországnak kell átadnia déli területeit, a bécsi kongresszuson még lefaragtak belőle néhány hegyet- völgyet. Vilmos nem hajlandó osztozkodásra — a gamizonban még majdnem kilenc évig őrködnek katonái, míg a miniország többi része belga fennhatóság alatt éli az életét. Vagyis egyszerre két uralkodója is van majdnem egy évtizeden át a kis országnak: ennek a helyzetnek vet véget az 1839-es londoni kongresszuson végül, egy áprilisi napon Vilmos által is elfogadott szerződés. Két világháború zúgott még végig a kis országon, de mégis, amit Trausch professzor „1839 igazi csodájának,, nevez, valóság: a függetlenség 150 éve. Luxembourg nemcsak keresi — meg is találta történelmét, megbékélt, sőt szövetkezett minden szomszédjával, önálló és sajátos lehetőségeit okosan kihasználó partnerükké vált a gazdasági fellendülésben és a nyugat-európai egység építésében. Ezt ismeri el a keddi ünnepségen a külvilág. Baracs Dénes Ezt követően Nyers Rezső a gazdaság reformjának kérdéseiről szólt. Abból indult ki, hogy kritikus gazdasági helyzetben van az ország: vagy lényeges lépést teszünk a reformok terén, vagy vegetáló lesz a magyarnemzetgazdaság. Józan reálpolitikával már nem lehet kitömi: kény- szerűség a széles körű reform. A központosított, sztáüni modellnek nevezett tervgazdálkodás már a hatvanas évek végén kimerítette fejlődési lehetőségeit, a részlegesen működő piac elvére- épülő gazdasági rendszer pedig a nyolcvanas évek elejére ért el erre a pontra. Teljes körű piacgazdálkodás kiépítése szükséges tehát. Ki kell fejleszteni a gazdasági demokráciát honi viszonyainknak megfelelően: a tömegek a politikai pártok és társadalmi mozgalmak révén széles körű ellenőrzést valósítsanak meg a legfontosabb gazdasági döntések felett. A nép, akisember érdekein alapuló demokráciára van szükség Magyarországon. Ezt össze kell kapcsolni a vállalkozó polgárság érdekeivel és a szabadfoglalkozású értelmiség által képviselt emberi értékekkel, szellemi törekvésekkel. Kiemelte, hogy a következő három-négy évben alapvetően fejleszteni kell a piacgazdálkodás intézményrendszerét. Aktív szerep illeti meg a tulajdonosi érdekeket, a tőke hatékony újratermelését. A közösségi tulajdon nagy részét új formában kell működtetni. Széles működési területet szükséges adni a magánvállalkozásnak. Nem lehet állami, központi kényszerszervezéssel jól megoldani ezt a feladatot. A reform célja az új minőségű gazdaságfejlődés. Ez jelentős kockázattal jár. Ma nagyobb erőforrásokra van szükség, mint ami Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága 1989/90. tanévi PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA, megtartva a káderképzés korábbi szervezeti elemeit, a tartalmi hangsúlyt azokra a változásokra helyezi, amelyek tükrözik a társadalomban végbemenő mélyreható politikai átalakulásokat. Ezzel együtt rugalmas és alkalmazkodóképes tartalmi kereteket ajánl a hallgatóknak. 1. Középfokú pártiskolai tanfolyam ‘ — Kétéves esti tagozat (a munkahelyi pártszervezetek, társadalmi szervezetek és mozgalmak testületi tagjai, tisztségviselői részére, heti egy alkalommal, munkaidő után) 2. Pártiskolai speciális továbbképző tanfolyamok, amelyek a pártmunkához közvetlenül kapcsolódó továbbképzések — a továbbképzési igényekhez igazodó, rugalmas időtartamú esti tagozati formában (pl. 6 héttől 10 hónapig, heti egy vagy két alkalommal, illetve szükség szerint intenzív formában) — Politikai vezetés — pártmunka Tisztségviselők: PB-tagok, párttitkárok, vezetőségi tagok és apparátusban dolgozók részére a/ titkárok, szervezőtitkárok (választott tisztségviselők és más fontos pártmegbízatást ellátók részére, a vezetői készségek fejlesztése érdekében) b/ agitációs felelősök (a párt-, a társadalmi szervezetek és mozgalmak agit-prop. munkával foglalkozó tisztségviselőinek ajánljuk) c/ gazdasági felelősök (a párt-, a társadalmi szervezetek es mozgalmak gazdasági kérdésekkel foglalkozó munkatársai továbbképzésére) d/ ifjúsági felelősök (ifjúsági vezetők és munkatársak, apparátusi dolgozók, pedagógusok, kollégiumi nevelők, művelődési házak, ifjúsági klubok vezetői és munkatársai részére) e/ információfelelősök (az üzemi, intézményi pb-k és pártalapszervezetek információs felelőseinek javasoljuk) f/ honvédelempolitika (a párt-, a társadalmi szervezetek es mozgalmak tisztségviselői, az MHSZ-ben dolgozók és az iskolák honvédelmi felelőseinek ajánljuk) — politikai szociológia (a párt-, a társadalmi szervezetek es mozgalmak tisztségviselői, pártmunkások részére) — a politikai oktatás pedagógiája (politikai tömegtanfolyamok propagandistái, előadói, propagandamunkát irányítók, felnőttoktatással foglalkozó pedagógusok továbbképzésére javasoljuk) — politikai retorika (a párttestületek tagjai, vezetői, a politikai tömegtanfolyamok előadói részére indítjuk) — ”A jelen helyzet kialakulásának történeti okairól” címen a felszabadulásunktól napjainkig terjedő időszak elméleti-politikai kérdéseit tanulmányozó tanfolyamot pártszervezetek tisztségviselőinek, propagandistáknak, pedagógusoknak, társadalmi szervezetek és mozgalmak vezetőinek ajánljuk. 3. Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem — általános tagozat (3 éves, esti) (Célja: A marxizmus — leninizmus elméletének megismertetése, szemléletére nevelés a filozófia, a politikai gazdaságtan, a tudományos szocializmus tanulmányozása révén. Elvégzését ajánljuk az állami, gazdasági, társadalmi szervezetekben dolgozóknak, propagandistáknak és a marxizmus — leninizmus elmélete iránt érdeklődőknek.) — szakosított tagozat (2 éves, esti) (filozófia, politikai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története, nemzetközi munkásmozgalom története szakok) (célja: a filozófiának, a politikai gazdaságtannak, a magyar munkásmozgalom, a nemzetközi munkásmozgalom történetének mélyebb, elméleti-tudományos igényű tanulmányozása. Egyetemi és főiskolai végzettségűeknek, illetve az MLEE 3 éves általános tagozatát elvégzetteknek ajánljuk.) 4. Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem speciális továbbképző tanfolyamok A továbbképzési igényekhez igazodó, rugalmas időtartamú, esti tagozati formában (pl. 6 héttől 10 hónapig, heti egy vagy két alkalommal, illetve szükség esetén intenzív formában indítható. — vezetési ismeretek (vezető beosztásban dolgozó vagy vezető-utánpótlásként számon tartott dolgozók részére) — politikai nevelés (a párt-, a társadalmi szervezetek és mozgalmak tisztségviselői, pártapparátusok munkatársai, valamint propagandisták részére javasoljuk) — politikai retorika (állami, intézményi, vállalati vezetők, társadalmi szervezetek és mozgalmak tisztségviselői részére) — társadalmunk es az erkölcs (párt-, társadalmi szervezetek és mozgalmak vezetői, propagandisták, pedagógusok, orvosok, újságírók, művészek részére ajánljuk) — művelődéspolitika (propagandisták, közművelődési és kulturális területen dolgozók részére) — valláselmélet, vallástörténet (pártvezetőségi tagok, tanácsi vezetők, pedagógusok, valamint a valláselmélet iránt érdeklődőknek javasoljuk) — napjaink világpoütikai kérdései (a párt-, a társadalmi szervezetek és mozgalmak propagandistái, munkatársai, pedagógusok és minden érdeklődő részére) — politikai rendszerünk időszerű kérdései (a párt-, a társadalmi szervezetek és mozgalmak vezetői, pártapparátusok munka-' társai, valamint propagandisták ismereteinek megújítására) ' — gazdaságpolitikai ismeretek (párt-, gazdasági vezetők, pénzügyi szervezetek tisztségviselői részére) — agrár- és szövetkezetpolitika (mezőgazdasági, élelmiszer- ipari és egyéb szövetkezetek párt- és gazdasági vezetői, társadalmi szervezetek és mozgalmak tisztségviselői továbbképzésére javasoljuk) — kereskedelempolitika (párt-, a társadalmi szervezetek és mozgalmak tisztségviselői, vállalati gazdasági vezetők, középirányítók részére) — a világgazdaság fejlődésének kérdései (közgaáfászok, párt-, társadalmi szervezetek és mozgalmak tisztségviselői, gazdaságpolitikai propagandával foglalkozóknak ajánljuk) Azok érdeklődését, jelentkezését váijuk, akiket a pártszervezetek vezetősége, a munkahelyek vezetője javasol. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a területileg illetékes pártbizottságnál, illetve pártalapszervezet- nél lehet beszerezni. A jelentkezési lapokat 1989. május 20-ig a városi, illetve a városi jogú pártbizottságokra kell eljuttatni. MSZMP Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatósága
