Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-13 / 61. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1989. március 13., hétfő 4,30 FORINT VOLT ROMÁN VEZETŐK NYÍLT LEVELE Ceaucescunak a kényszerasszimilálás politikáját is fel kell adni... (2. oldal) KÖLTÖZKÖDÉS A JÓ HASZON JEGYÉBEN „Ötvenmillió forint árbevételi tervét 83-ra tornázta fel a kisszövetkezet.” (3. oldal) Ml LESZ A TÖLTŐÁLLOMÁS SORSA? „Ötszáz aláírással küldték el a levelet szerkesztőségünkbe.” (5. oldal) A LEGKORSZERŰBB TECHNIKA - VÁLLALATOKNAK „A megye szakcsoportja szeretne hazajönni...” (8. oldal) A többség pártalakítást kezdeményez Az MDF országos gyűlése Még mindig sok a földút — Alig nőtt a fenntartási összeg — Lakó-pihenő övezeteket alakítanak ki Az úthálózat a megyeszékhelyen Eső után a Klapka utcában... (Fotó: Szántó György) Az alapszabálynak és a mozgalom politikai programjának vitáival folytatta munkáját vasárnap a Magyar Demokrata Fórum első országos gyűlése a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában. A délelőtti vita kezdetén a küldöttek nagy szótöbbséggel elfogadták azt a javaslatot, hogy más pártnak a tagja ne lehessen az MDF választott tisztségviselője. Az országos gyűlés résztvevői több határozatot fogadtak el. „Szabadságot, függetlenséget, demokráciát!” címmel politikai nyilatkozatot fogadtak el a küldöttek. Ebben leszögezik, hogy az MDF összefogásra szólítja fel az ország megújulását őszintén akaró demokratikus erőket, s hogy a demokrácia megteremtése minden más érdeket háttérbe „Kiművelt emberfőkért” címmel, a magyar értelmiséghez és a társadalomhoz szóló kiáltványt fogalmazott meg a Tudományos Ismeretteljesztő Társulat, s ezt eljuttatta a Magyar Távirati Irodához. Ebben a dokumentumban a TIT országos elnöksége tájékoztatást ad arról: március 22-én országos értekezletet rendez annak érdekében, hogy cselekvésre mozgósítsa, helyi szervezeteibe hívja a hazai értelmiséget, minden szakembert, aki hivatásának tekinti a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a műveltség rangjának védelmét. A kiáltvány megfogalmazói leszögezik: a magyar társadalomban a Szombaton délután 24 ország állam- és kormányfői — köztük hazánk nevében Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke —, illetve megbízottaik aláírták a Hágai Nyilatkozatot a Föld, az élet, a természetes környezet védelmének erősítéséről. Ez az ENSZ-ben és a nagyhatalmak részvételével várhatóan létrejövő további tárgyalások nyomán lehetővé teheti egy nagy felhatalmazású környezetvédelmi szervezet kifejlesztését. A felhívást kidolgozó hágai értekezlet a holland királyi palotában szombat délután 14.00 óra után kezdődött azt követően, hogy Beatrix királynő ebédet adott a megjelent magas vendégek tiszteletére. A délutáni ünnepélyes tanácskozást Ruud Lubbers holland miniszterelnök nyitotta meg, majd szót kapott valamennyi aláíró ország képviselője, továbbá az Európai Közösség Bizottságának elnöke, Jacques Delors, valamint több nemzetközi környezetvédelmi szervezet képviselője. Ezután került sor a nyilatszorító előfeltétele a megújulásnak és a felemelkedésnek. Az alapszabály és a program elfogadását követően a vidéki és budapesti szervezetek delegátusai 15 tagú elnökséget és országos választmányt választottak. Ezután nemzetközi sajtótájékoztatón ismertették az elnökség tagjai a szervezet politikai céljait és azok megvalósításának eszközeit. Elöljáróban Bíró Zoltán, az elnökség tagja elmondotta: a gyűlésen résztvevők többségi döntése alapján az elnökség azt a feladatot kapta, hogy teremtse meg a feltételeket a pártalakításhoz. Erről annyit mondott még, hogy nem ideológiai pártot fog a Magyar Demokrata Fórum szervezni, s nem fog részérdekeket képviselni sem mozgalomként, sem pártként, hanem a nemzet és a demokrácia ügyét együtt kívánja képviselni. súlyosbodó politikai, gazdasági, kulturális és morális gondok egyik alapvető oka a tudás alacsony színvonala, az általános és szakműveltség korszerűtlensége, az emberi értékek és magatartás- formák torzulása. A TIT ebben a kiáltványban — másfél évszázados múltját, tevékenységét felidézve — a magyar művelődés kontinuitása őrzőjének és megújítójának, az emberi értelem hívének és közvetítőjének, az emberi egyetemesség tanújának és hirdetőjének, a megbízható, hiteles tudás elkötelezettjének és terjesztőjének, a méltó emberi élet pártolójának és szervezőjének vallja magát. kozat aláírására. A francia ABC sorrendjében 24 állam vezetői, illetve megbízottaik látták el az okmányt kézjegyükkel. A konferencia szervezői végül nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. Ezen Lubbers holland, Brundtland norvég és Michel Rocard francia miniszterelnök, Mitterrand francia és Houphou- et-Boigny elefántcsontparti elnök válaszolt többek között a tudósítók kérdéseire. A nyilatkozat fő gondolataként azt emelték ki, hogy nem elég, ha csak nemzetközi szakosított szervek foglalkoznak a környezetvédelemmel, mert hiába rendelkeznek széles körű ismerettel a problémákról, nincs hatáskörük megoldásukra. Ezért nemzetközi normákat kell megszabni a környezetvédelem területén, azok betartását pedig ellenőrizni kell. Ezt szolgálhatja mind egy új szervezet létrehozása az ENSZ keretén belül, mind a meglévők hatáskörének kiterjesztése. Mitterrand elnök kifejtette, hogy a közös cél érdekében, mivel az egész emberiség létéről van szó, A nemzeti vagyon részét képezik, mindennapi életünk nélkülözhetetlen terei. Nem mindegy tehát, miképpen gondoskodunk róluk. Az útjainkról van szó. A megyeszékhelyen 1986-ban, márciusban a városi tanács városgondozási üzeme vette át a hálózat — pontosan 143 és fél kilométer belterületi, 89,3 kilométer külterületi, Szarvaskőben 3,2 kilométer út —, valamint harminckét híd kezelését. Három esztendő után készült átfogó értékelés a jelenlegi állapotról. Az alapos felméréshez mindenekelőtt a minősítés szolgáltathat kellő információkat. Ezt a szakemberek a múlt évben végezték el. Feltétlenül figyelemre méltó, hogy a jó, kifogástalan, semmilyen javítást nem igénylő úthossza mindössze 8378 folyóméter! Ilyen többek között a Pásztor-völgyben, az Almagyar- dombon, a Nagyváradi és a Fad- rusz utcákban található. Egyértelműen megállapítható: sajnálatosan még mindig sok a földút, a belterületieknek több, mint a 13 százaléka. Ez a helyzet elsősorban az azokon a városrészeken élőknek kellemetlen, de az egész település köztisztaságára is kedvezőtlen, pont a gyakori sárfelhordás miatt. Lényegében az egri szilárd burkolatú utak 56 százalékánál kell valamilyen módon karbantartást, javítást elvégezni. Csaknem egynegyedük esetében most már igen sürgős lenne a mielőbbi beavatkozás. A tűrhetetlen, fokozottan leromlott állapotúak kategóriájába sorolható például a Makiári, a Klapka, az Egészségház, a Csokonai, a Kolozsvári és a Puki Miklós utca. Ezeken a helyeken a munkák további halogatása a burkolatok további romlását idézheti elő, és abban az esetben még nagyobb anyagi áldozatok szükségeltetnének a helyreállításhoz. Nem kétséges, a karbantartás csak jelentős eszközök felhasználásával történhet. A bevezetett általános forgalmi adó és az árebizonyos áldozatokat kell hozni a nemzeti szuverenitás terén. Ugyanakkor kiemelték azt a gondolatot is, hogy a fejlett országoknak nemcsak anyagi, de technikai segítséget is kell nyújtaniuk a harmadik világnak a melkedések nem biztosítják a megfelelő szintentartást. Az is sajnálatos tény, hogy 1986-tól ugyan több, mint 20 ezer négyzetméterrel gyarapodott Egerben az útfelület, ezzel szemben a fenntartásra felhasználható keretösszeg csak alig növekedett. Teljesen jogos az aggodalom, hogy így csak a helyzet további romlására számíthatunk. Bár a városgondozási üzem a műszaki osztállyal közös programot dolgozott ki a kátyúzásra, ám gondot okoz, hogy az ehhez szükséges hengerelt aszfalthoz leginkább csak akkor jutnak hozzá, ha a gyártó ÉKÉ V-nek saját magának is kell. Márpedig tavaly elég gyakran szüneteltették az aszfaltgyártást, emiatt a tervezett határidők némelyikével kénytelenek voltak csúszni. Azért több helyen a lakosság is igyekszik segítségére sietni az üzemnek: önerőből vállalkoznak útépítésre. így tettek például a Brassói, a Gyulafehérvári és a Székelyudvarhely utcákban, mindegyikben úgynevezett vizes makadámburkolatot alakítottak ki. Az aszfaltozásuk még ebben az esztendőben — tanácsi költségen — megtörténik. Az utak kezelőinek egyéb tevékenységéhez tartozik a részvétel az új forgalmi rend megteremtésében, lakó-pihenő övezetek globális célok érdekében. Az MTI tudósítójának értesülése szerint Németh Miklós a Ruud Lubbersszel folytatott eszmecserén egyetértett azzal, hogy időszerű egy magyar — holland kormányfői találkozó. A holland létrehozásában. Ez utóbbit elsőnek a Grónay utcában figyelhettük meg, hamarosan pedig megkezdik ezt a fajta forgalomszervezést a Csebokszári-lakótele- pen, s már végzik is az Alma- gyardombon és a Szarvas Gábor utcában. A városgondozási üzem útkezelő csoportjának feladatai között szerepel még — sajnos — az is, hogy a fegyelmezetlen állampolgárok „nyomában járjanak”. Nem tudni, miért, divat lett ugyanis Egerben a jelzőtáblák megrongálása, és meglehetősen sok felesleges munkát adnak nekik a gondatlan autótulajdonosok is. Utóbbiak közterületeken hagyják üzemképtelen járműveiket, s egyáltalán nem törődnek tovább velük. A múlt évben 28 jármű gazdáját szólították fel, hogy távolítsa el a roncsot, ám csak tizenöten tettek eleget a kérésnek. Fontos tennivalójuk a hidak rendszeres vizsgálata. Még 1987-ben végeztek ezzel kapcsolatos felmérést. A Diófakút úti szerkezetileg ép, a karbantartása szükséges. Az Ady Endre úti korszerűsítésre szorul. A Klapka utcait rövidesen át kell építeni. Ugyanez a feladat a csak gyalogos forgalomra alkalmas Dobó térivel, ahol a szükséges munkákat erre az esztendőre tervezik. miniszterelnök ez évi hivatalos látogatásra hívta meg Németh Miklóst. A találkozó Hágában, várhatóan az ősszel lesz. A gazdasági kapcsolatokról megállapították, hogy a lendületesebb fejlődéshez szélesebb körű véleménycserére van szükség. Szó volt a hágai környezetvédelmi találkozó megállapodásainak végrehajtásáról is. Michel Rocard és Németh Miklós megbeszélésén a magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy pozitív elmozdulást tapasztal a magyar — francia kapcsolatokban. Emlékeztette partnerét, hogy érvényes magyarországi meghívása van. A hágai találkozó kapcsán kiemelte, hogy Magyarország egyetlen szocialista országként van jelen. A svéd miniszterelnök, Ingvar Carlsson és Németh Miklós egyaránt igen jónak értékelte a kétoldalú kapcsolatokat. A magyar miniszterelnök Ingvar Carlssont is emlékeztette érvényes magyarországi meghívására. Középpontban az állampolgár Az Országgyűlés szerdán kezdett márciusi ülésszakát pénteken berekesztették ugyan, de a honatyák március 22-én folytatják a tanácskozást, hiszen az elfogadott napirend feléig jutottak el csupán. Hogy mi történt ezalatt? Lemondott Stadinger István, a Ház harsány elnöke, s helyette megválasztották Szűrös Mátyást, aki a szavazatok több mint 90 százalékát kapta. Újra tárgyalták a Kossuth téri gyülekezési tilalmat, s megváltoztatták a néhány hete alkotott gyülekezési törvény negyedik paragrafusát. így mód nyílik az Országház előtti gyülekezésre, csak a parlamenti ülésszakok alatt érvényes a tilalom. Hiába indítványozta több képviselő, hogy foglalkozzanak újra a bős-nagymarosi vízlépcső ügyével, a Tisztelt Ház mégis úgy döntött, hogy ezt a kérdést most nem tárgyalják meg. Különösen amiatt nem érezték ennek fontosságát, mert az ülésszakon Németh Miklós miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a kormány júniusban a Parlament elé terjeszti a beruházás menetével kapcsolatos vizsgálat eredményét. A Ház ismét napirendre tűzte a romániai menekültek helyzetét, s a felszólalók aggodalmuknak adnak hangot a szomszédos országban történő jogtiprások miatt. Természetesen a legnagyobb érdeklődés az új alkotmány koncepciójának vitáját kísérte. Több ponton is polemizáltak a koncepcióval a képviselők. Sokan követelték az Országgyűlés hatáskörének további bővítését, ellenezték a kétkamarás parlamenti modellt, többen érveltek az ügyészi szervezet önállóságának fenntartása mellett, s elvetették, hogy az ügyészség beépüljön az igazságügyi Minisztériumba. Ezek az álláspontok zömében még a régi reflexek létezéséről tanúskodnak. Nem mindenki érti, hogy a koncepció középpontjában a független bíróság megvalósítása áll, és a bíróság — Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter szavaival élve — csak úgy lehet független, ha az ügyész is ügyfél a bíróság előtt, s hatalmi túlsúly nélkül képviseli a vádat. Mindezek ellenére a legtöbb lényeges kérdésben egyetértett a Parlament. így abban, hogy jogi jellegű garanciális alkotmányra van szükség, aztán abban, hogy az alapvető emberi jogokat garanciákkal kell körülbástyázni, s kerüljön az alkotmányosság középpontjába az állampolgár. A jelek szerint a tárca júniusra készíti el a szövegtervezetet, s azt társadalmi vitára bocsátják. Az összegyűjtött véleményeket figyelembe veszik a törvénytervezet ösz- szeállításánál, amely előreláthatólag decemberben kerül az Országgyűlés elé. A Parlament akkori vitáját követően népszavazás dönt az új alkotmány elfogadásáról. Persze addig még lehet, hogy a társadalmi vita hatására változik a menetrend... Homa János Hágai Nyilatkozat A Hágában szombaton elfogadott nyilatkozat megállapítja, hogy a Föld légkörét érő súlyos támadások, a légkör felmelegedése és az ózonrendszer pusztulása a mai tudományos ismeretek szerint nemcsak a mai ökológiai rendszereket veszélyeztetik, hanem magukat az emberi élet feltételeit. A dokumentum aláírói elvi egyetértésüket adták egy új, intézményes hatáskörnek az ENSZ keretében történő kifejlesztéséhez. A döntéshozatali eljárás kidolgozásánál olyan megoldást igyekeznek keresni, amely akkor is hatékony, ha nem érhető el egyhangú megegyezés. Az aláírók információkat szolgáltatnak tanulmányok készítéséhez, elfogadják, hogy az új, intézményesített hatáskör alapján kialakítják a jogi eszközrendszert, normatívákat állapítanak meg a légkör védelmének segítésére, e folyamat figyelemmel kísérésére. Az állam- és kormányfők felkérik a világ valamennyi államát, hogy csatlakozzanak az intézményesített hatáskör létrehozásához szükséges egyezmények kidolgozásához, váltsák valóra a Hágai Nyilatkozat elveit, hogy sikerüljön megvédeni a légkört, csökkentve az éghajlatváltozás, különösen a globális felmelegedés ütemét. A TIT kiáltványa Kiművelt emberi őkért A Föld, az élet, a természetes környezet vedelmenek ercsi Németh Miklós volt a magyar aláíró
