Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 60. szám ÁRA: 1989. március 11., szombat 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A JÖVŐNKÉRT Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? (2. oldal) A GYÁRALAPÍTÓ „Hogy keserű szájízzel köszöntem-e el? Mindennek ellenére nem.” (3. oldal) PIROS BETŰS ÜNNEPEN, NEMZETI LOBOGÓ ALATT Hogyan köszöntik március 15-ét megyénk lakói? (4. oldal) TOVÁBB ÉPÜL AZ APEH IRODAHÁZA EGERBEN „A döntés hátterére, az érvekre későbbi lapszámunkban visszatérünk.” (16. oldal) Az Országgyűlés ülésszakának harmadik napja Szűrös Mátyás a Ház új elnöke köztük a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetése, etnikai egységük megbontása, sajátos kulPénteken délelőtt 9 órakor megkezdődött az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására tértek át a képviselők: a romániai menekültek helyzetéről és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat. A belügyminiszter tájékoztatója Elöljáróban arról az elvi alapállásról és az ezen nyugvó politikai szándékokról szólt, amelyek a kormány tevékenységét ebben a kérdésben meghatározzák: — A magyar politika címére gyakran felhozott és megalapozatlan román vádakra is reagálva mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Népköz- társaság maradéktalanul tartja magát a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvekhez. Hosszú távú realitásként számol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyharmada. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve — nem ők hagyták el a hazát, hanem nekik szabtak más állami fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturális gyökerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is kötik őket, ami arra kötelezi a mindenkori magyar politikát, hogy felelősséget érezzen sorsuk alakulásáért. Erre késztetnek bennünket az emberi jogok hagyományos és egyetemes értékei is, amelyeknek teljes körű érvényesítése ugyancsak elválaszthatatlan bel- és külpolitikai törekvéseinktől. A nemzet külföldön élő egyharmadának sorsa természetesen befolyásolja a hazai lakosság közérzetét. Ezért lett ez belpolitikai életünknek fontos tényezője. Ezt itthon és külföldön is mindenkinek meg kell értenie. Őszintén meg kell azonban azt is mondani, hogy mindezek viszonylag későn emelkedtek a nyílt állami politika rangjára, s ezért manapság kritika éri a kormányzatot. A múltra nézve elismerjük a bírálat jogosságát. Mindemellett józan mértékletességet kérünk mindenkitől, aki az ügyben szót emel, mert hallatlanul érzékeny, bonyolult kérdésről van szó, amikor is a hangzatos, de a probléma sokoldalúságát figyelmen kívül hagyó nyilatkozatok többet ártanak, mint használnak. Az elvi bevezető után a menekültek helyzetét elemezve leszögezte: — Mindnyájunk előtt világos, hogy a menekültkérdés gyökere nem Magyaroszágon, hanem Romániában van, ahol az alapvető emberi jogok megsértése, turális tradícióik és hagyományos életfeltételeik felszámolása, az anyanemzettel való kapcsolat- tartás megnehezítése miatt a romániai magyarság nemzeti léte, identitása került veszélybe. Mindezek a sérelmek együttesen olyan helyzetet teremtettek, hogy sokak számára az életkörülmények elviselhetetlenné váltak. Az előzményekről röviden el kell mondanom, hogy 1984-től kezdve emelkedett meg számottevően azoknak száma, akik kezdeményezték a Magyarországra való áttelepülésüket. A román szervek különféle hátrányoknak tették ki a kérelmezőket, és csak kis hányaduknak engedélyezték a kiutazást. 1987 és 1988 fordulóján kezdődött meg a kérelem és engedély nélküli menekülés hozzánk. Ekkor több százan, azok közül, akik érvényes útiokmánnyal jöttek Magyarországra, megtagadták a visszatérést Romániába. A rokonok, ismerősök és az egyházak átmenetileg gondoskodtak róluk, helyzetük azonban jogilag rendezetlen volt és ez egyre inkább belpolitikai problémává vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére a kormány úgy határozott, nem tagadhatjuk meg a segítséget azoktól, akik reménytelennek érzett helyzetükben fordulnak hozzánk. Döntő többségük magyar nemzetiségű volt, de humanitárius elveinknek, az emberi jogok eszméinek megfelelően a segítségnyújtásban nem tettünk megkülönböztetést. A hozzánk menekülő román és német nemzetiségűeket ugyanolyan feltételekkel fogadtuk be, mint a magyarokat. Az Országgyűlés a kormány döntését mintegy megerősítette azzal, hogy 300 millió forintot szavazott meg a menekültekről történő gondoskodás céljára. A menekülés üteme időközben felgyorsult. Üjabb fordulatot jelentett, hogy a múlt év második felében ugrásszerűen megnőtt a határt útiokmányok nélkül átlépők száma. Ez év február 28- ig tizennégyezer-tizenhárom romániai menekültnek adtunk tartózkodási engedélyt. 88 százalékuk magyar, 7 százalékuk román, 5 százalékuk német nemzetiségű. Miután időközben több mint nyolcszázötvenen harmadik országba távoztak, s mintegy kétszázan önként visszatértek Romániába, most az itt-tartóz- kodók száma megközelíti a tizenháromezret. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kialakult helyzet — amit mi nem ösztönzünk, s nem is ösztönözhetünk — ellentétes szándékunkkal, mert a menekülés, legyen az legális yagy engedély nélküli, nem jelenthet megoldást a Romániában élő magyarság számára. Ugyanakkor mindaddig, amíg nem mutatkozik kézzelfoghatójele annak, hogy kedvező irányba változik Romániában az emberi és ezen belül a nemzetiségi jogok érvényesülésének tényleges gyakorlata, befogadjuk a szülőföldjüket elhagyni kényszerülőket. A kormány intézkedéseit ösz- szefoglalva a belügyminiszter elmondta: — Több mint egy évvel a menekültügy jelentkezése után felelősségei mondhatom, hogy eddig nagy együttérzéssel és igyekezettel, rugalmasan sikerült megoldani e váratlanul jelentkezett, újszerű és hallatlanul bonyolult feladatot. Az állami szervek magatartásának kiinduló pontja az volt, hogy a tartózkodási, illetőleg a letelepedési célú engedély- lyel rendelkező menekülteket a magyar állampolgárokéval azonos feltételek mellett illetik meg (Folytatás a 2. oldalon) Parlamenti tudósítónk jelenti: Kik hagyják jóvá az új alkotmányt? Németh Miklós Hágába utazott Németh Miklós miniszterelnök pénteken elutazott Hágába, ahol részt vesz az állam- és kormányfői szintű környezetvédelmi konferencián. Útjára elkísérte Kovács László külügyminiszter-helyettes és Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes. Búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Várkonyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós államtitkár, a Miniszter- tanács hivatalának elnöke. Jelen volt Tina J. C. Ferringa, a Holland Királyság budapesti nagykövete. Mint ismert, a napokban nyílt levélben fordult Medgyessy Péter miniszterelnök-helyetteshez Rajki Sándorné, az MSZMP KB tagja, a gyöngyösi városi pártbizottság első titkára, hogy a Heves megyei APEH-székházra szánt 100 millió forintot a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői szanatóriumának tatarozására fordítsák. Erre ugyancsak lapunkban, s ugyancsak nyílt levélben válaszolt Medgyessy Péter is. Mindezt ismerve kíváncsi voltam, miként vélekedik miniszterelnök-helyettesünk az ügyről, így hát megkerestem az ülésszak egyik szünetében. — Őszintén szólva meglepett, hogy Rajki Sándorné nyílt levélben fordult hozzám — mondta Medgyessy Péter. — Ez a megoldás azért volt furcsa számomra, mert előtte egy nappal a Központi Bizottság ülésén mindketten részt vettünk, s ott beszélgethettünk volna erről. Ha ez így történik, nyilvánvalóan megértette volna, hogy ennek az ügynek az eldöntése nem a miniszterelnök-helyettes hatáskörébe tartozik. Az ügyet ugyanis helyben kell eldönteni. A mostanság szaporodó nyílt levelek száma azt jelenti, hogy egyesek nem merik helyben vállalni a felelősséget, s másra próbálják átrakni annak súlyát. — Ön a levelében arra is utal, hogy ha a szanatórium felújítására fordítják a pénzt, akkor le kell állítani az adószékház építését. Az APEH-ot pedig el lehet helyezni egy olyan épületben, amely kevésbé kihasznált, mint írta: ön e célra jónak tartaná az "oktatási igazgatóságot, vagy más épületet. Én úgy érzem viszont, hogy ezzel nem spórolnánk meg százmilliót. Ugyanis, ha az egyébként nem kimondottan irodaháznak épített oktatási igazgatóságot venné át az adóhivatal, azért is fizetnie kellene. Talán még 100 milliónál is többet. Nem is beszélve arról, hogy annak átalakítására ugyancsak tízmilliók kellenének. Eszerint viszont többe kerülne a leves, mint a hús. — Nézze, én önnel teljesen egyetértek — mondta Medgyessy Péter. — De még egyszer azt mondom, a nyílt levél nem vezetett közelebb a megoldáshoz. A kérdést helyben kell megoldani. Emellett azt is szeretném hangsúlyozni, hogy még ha az adószékház folytatása mellett döntenek is, fontos, hogy a most kihasználatlan épületeket racionálisan hasznosítsák. Ugyancsak helyi ügyekről folytattam a diskurzust Zsidei Istvánné képviselővel is. Már többször is beszámoltunk arról, hogy ő nagyon sokat tesz a recski ércbánya újbóli megnyitásáért. — Utolsó felvonásához érkezett ez az ügy. Bízom abban, hogy élni tudugk az újból felkínált lehetőséggel. Ha majd az utolsó szó kimondásra kerül, feltehetően hosszú távra szóló döntés születik. Bízom abban, hogy lesz új élete a bányának, hiszen jelentősége — a várhatóan évi 200 millió dolláros termeléssel — igen nagy — mondta Zsideiné. A rövid szünetekben nem mindig akad idő, hogy a honatyák kifejtsék véleményüket. így volt ezzel Kovács András is, aki tegnapi lapunkban közölt nyilatkozatát így egészítette ki: — Sok szervezet megkérdőjelezi a jelenlegi Országgyűlés legitimitását az új alkotmány törvénybe iktatását illetően — mondta. — E téren konkrét kifogások merülnek fel, hogy a Parlament nem tükrözi összetételében a társadalom politikai tagoltságát. Ezek lehetnek jogos érvek. Viszont a különböző alternatív szervezetek, amelyek mindezt hangsúlyozzák, nem emelnek érdemi kifogásokat az alkotmány most ismertetett alapelveivel szemben. Módja van valamennyi alternatív szervezetnek — s ezt ki is használják Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban —, hogy a képviselőket meghívják összejöveteleikre, s megvitassák az egyes törvénytervezeteket, s a társadalmat foglalkoztató gondokat. Ezekből a párbeszédekből konszenzus születhet. Ugyancsak jónak tartom Sarlós István javaslatát, hogy az új alkotmányt a mostani Parlament a társadalmi és alternatív szervezetek képviselővel kibővítve hagyhatná jóvá. Hogy mit jelent ma vidéki képviselőnek lenni? — ez a kérdés is gyakran terítékre kerül. — A vidéki honatyák, dolga bizonyos szempontból nehezebb, mint a fővárosiaké — vélekedett Kócza Imre —, hiszen akad, akinek tíz vagy akár húsz települést magába foglaló választókerületben kell végeznie munkáját, s emiatt ez a tevékenysége rendkívül sok időt igényel, hiszen kapcsolatot kell tartania választóival. A fővárosiaknak viszont annyival nehezebb, hogy több alternatív szervezettel kell foglalkozniuk. Jóllehet, a Bécs — Budapest Világkiállításról később döntenek a Tisztelt Házban, mégis kíváncsi voltam Barta Alajos véleményére: támogatja-e ennek megrendezését? — Erre illene igennel vagy nemmel válaszolni — fűzte hozzá Barta Alajos. — A kérdés viszont ennél bonyolultabb. Ugyanis mérlegelni kell, hogy ezáltal milyen lehetősége adódik hazánknak a világ előtt való bemutatkozásra. Mindenesetre lehetőség nyílna, hogy megismeijenek bennünket. Az idegenforgalom növelése szempontjából újabb pozíciót jelenthetne számunkra, és segíthetne a világ gazdaságához való felzárkózásunkban is. Sőt együtt járna az infrastruktúra fejlődésével. A befektetett ösz- szeg megtérülésének időtartamáról és annak várható eredményeiről most még keveset tudunk. A kiállítást úgy kellene előkészíteni, hogy az ország más területei is bemutatkozhassanak a külföldieknek. Van egy ellentmondás is a dologban: miután Budapestre összpontosul a befektetésre kerülő, most 150 milliárd forintra becsült tőke, emiatt egyesek félnek, hogy az ország más részeire, a jelenlegi társadalmi feszültségek enyhítésére nem, vagy kevésbé jut pénz. Mivel az alacsony nyugdijak felemelése, a fiatalok lakáshelyzetének javítása is sürgető feladat. A majdani döntésnél minden részletet figyelembe kell venni, hogy optimális megoldás szülessen. Pénteken Árvái Lászlóné egy táviratot kapott Snekszer Ká- rolytól, aki az egri iskolák nevében fogalmazta meg kérését. Ennek lényege: a tavaszi szünet módosítását kérik, hiszen ha azt március 30-tól április 10-ig tartják, akkor a diákok húsvéti ünnepe és április 4-i megemlékezése zökkenőkkel jár. Hiszen ez utóbbira a kollégistáknak vissza kellene utazniuk az intézménybe. Emiatt a szünet módosítását kérik március 24-től április 5-ig. Az egri képviselő asszony átadta a táviratot Stark Antal művelődési államtitkárnak, aki március 14-re hívott össze egy pedagógusértekezletet, hogy tisztázzák az ügyet. Az ülésszak harmadik napja különös meglepetések nélkül zárult. A Parlament hatalmas többséggel választotta meg elnökévé Szűrös Mátyást, aki egy sajtótájékoztatón arról is beszámolt, hogy az Országgyűlés vezetésének módszereit korszerűsíteni kívánja, szóba kerülhet a háznagyi tisztség visszaállítása is. Homa János Szövetkezeti számvetések Egri áfész: új formák a továbblépésért Pénteken délután zz Egri Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet is küldöttgyűlésen vetett számot tavalyi munkájával. Az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának épületében sorra került eseményen — amelyen részt vett dr. Szlamenicky István, a KB tagja, a Szövosz főtitkára, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Asztalos Miklós, a megyei tanács elnökhelyettese is — Harmati László elnök tolmácsolta az igazgatóság beszámolóját. Mint — egyebek mellett — kitűnt: együttesen közel 2,9 milliárd forintos volt az elmúlt évi árbevételük. A kiskereskedelmen belül lényegesen megnőtt, az esztendő végén már megközelítette az 50 százalékos arányt az élelmiszerek eladása, s különösen élénkült az érdeklődés a Tü- zép- és gázcseretelepek iránt. A vendéglátás forgalmán érződött több nagy üzlet felújítás miatt történt átmeneti bezárása, amit a korszerűbbé, csinosabbá tett egységek csak a későbbiekben feledtethetnek. Az ellátásban sokat segített a — hat országgal is folytatott — nagykereskedelmi munka, zz import áruk behozatalát könnyítő új exportjog; a felvásárlás eredményeit kiváltképpen a gyümölcsátvételek, a gyógynövényes tevékenység, a nyúltenyésztő és tojástermelő szakcsoportok javították. Az ipari üzemek közül a Pertu jeleskedett, ,de a tartósítót, az autóbontót — veszteségeik miatt — sajnos fel kellett számolniuk. Füzesabony: többet várnak a hulladékfeldolgozótól A füzesabonyi ájésznál is tegnap tartották azt a termelési tanácskozásukat, amelyen értékelték az elmúlt év munkáját, s meghatározták a jövő feladatait. Mint azt Nagy Zoltán elnök elmondta, összességében nem zártak eredményes évet. Bár a nagykereskedelmi tevékenységük nagyon jó eredményt hozott, s alapvető feladatuknak a Borsod megye határától a Tisza vonaláig terjedő terület ellátásának jól megfeleltek, s az ipar is 36,9 százalékos felfutást eredményezett, ez utóbbi mégis kevésnek bizonyult. Terveik a hulladékfeldolgozó üzemük miatt nem teljesültek. Összességében a 784 ezer forint nyereség jóval alatta maradt az elképzeléseknek. Ugyanakkor a tagság bízik abban, hogy a jövőben a korszerű amerikai technológiára épült hulladékfeldolgozó üzemük beváltja a hozzá fűzött reményeket. Pétervására: 10 millió forint fejlesztésre A pétervásárai áfész körzetébe tartozó 14 községben a közelmúltban tartották meg a rész- közgyűléseket, amelyeken a tagok közül igen sokan vettek részt, és több mint százan véleményt is mondtak a végzett munkáról. A küldöttgyűlést ma tartják Pétervásárán a Kakas fogadóban. A múlt évi tevékenységet értékelve a szövetkezet vezetősége arról adhat számot, hogy a legfontosabb célkitűzés — a lakosság áruellátásának javítása — megvalósult. Jelentős összeget — közel 10 millió forintot — fordítottak a kereskedelmi hálózatfejlesztésére.
