Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
2 NÉPÚJSÁG, 1989. március 11., szombat Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának harmadik napja Szűrös Mátyás dr. Halmos Csaba (Folytatás az 1. oldalról) a szociális, az egészségügyi, a társadalombiztosítási, az oktatási és egyéb más ellátások. A munkaképesek esetében valamennyi ellátás a munkaviszonyhoz kapcsolódik. Az érintettek többsége is azt vallja, hogy a hozzánk érkezettek ne segélyekből éljenek, hanem munkával teremtsenek maguknak megélhetést. A munkába állítás szervezett rendszerének kialakításával sikerült csaknem mindenkit többnyire a szakképzettségének megfelelő munkához juttatni. Megjegyzem azonban, az utóbbi időben a menekülők között emelkedik a szakképzetlenek száma, s ez a későbbiekben megnehezítheti elhelyezésüket. A menekülők számára a legtöbb gondot eddig is, a jövőben pedig még inkább az jelenti, hogy az ismert okok miatt nagyon nehezen juthatnak lakáshoz. Ez jelenleg a beilleszkedés fő akadálya. — Felmértük, hogy hol vannak üresen álló családi házak, amelyeket a Letelepedési Alapból folyósított pénzügyi segítséggel megvehetnek. Jó néhányan hozzá is jutottak már ilyen módon lakáshoz. Ezek a házak azonban zömében olyan kistelepüléseken vannak, ahol helyben nincs munkaalkalom. A legutóbbi ülésszakon felvetődött: tisztázni kell, hogy külföldi állampolgár kaphat-e állami bérlakást. Jogszabályaink ezt nem zárják ki. Többgyermekes családok esetében ilyen előfordult. A bérlakás kiutalása azonban, tekintettel a városainkban fennálló lakáshiányra, csak kivételes megoldás lehet. Ezért kezdeményeztük, hogy a tanácsok biztosítsanak telkeket, ahol a menekültek egymással összefogva, pénzügyi segítséggel, de nagyobb részben saját erőből építhetnek maguknak otthont. Úgy gondolom, mindenki egyetért azzal, hogy a menekültek támogatása olyan legyen, amely tényleges segítséget ad, de arányban áll az ország mai lehetőségeivel. Mindenekelőtt a saját munkán alapuló új életkezdésben, elsősorban a lakásszerzésben kívánjuk tehát őket támogatni. Az erre irányuló lépések csak a múlt év utolsó hónapjaiban indultak meg, s ezek költségei jórészt majd most jelentkeznek. Azt is figyelembe kell venni, hogy az állami segítség ennél jóval szélesebb körű. Mivel a menekülteket a magyar állampolgárokéval azonos ellátás illeti meg, ezek költségeinek többsége, így például a társadalombiztosítási, oktatási és az egészségügyi költségek, nem a Letelepedési Alapot, hanem az érintett költségvetési szerveket, intézményeket terheli. A jövőben — s már az idén is — a felhasználás lényegesen nagyobb lesz a tavalyinál. Jóval több pénzt igényel a menekültek lakásszerzésének támogatása, és jelentős ráfordítást kíván majd a menekülteket befogadó állomások létrehozása és fenntartása. A menekültek közérzetét nagyban befolyásolja, hogyan foglalkoznak velük, miként intézik ügyeiket az erre hivatott szervek. Tapasztalataink azt igazolják, hogy az eljáró állami, közöttük a tanácsi hatóságok és intézmények méltányosan, felelősségérzettel, őszinte segítőkészséggel keresik a lehetőségeket, eszközöket a róluk való gondoskodásra, beilleszkedésük megkönnyítésére. Ugyanakkor kaptunk jelzéseket bürokratikus eljárásról, magatartásról. Ismerjük, hogy esetenként nehezen mozdul, nem elég kezdeményező az apparátus. Szóba került a legutóbbi Országgyűlésen, hogy előfordul a lakásingatlan-szerzés pénzügyi engedélyezésének, valamint a beérkező segélyszállítmányok vámkezelésének elhúzódása. Tájékoztatom a tisztelt képviselőket, hogy a tárcaközi bizottság kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium jelentősen egyszerűsítette a román állampolgárok lakásingatlan ügyeiben az eljárást. Április l-jétől a menekültek számára érkező gyógyszer-, élelmiszer-, és ruhasegély-küldemé- nyeket pedig külön engedély nélkül vámmentesen vámkezelik. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a családegyesítés megoldatlansága. Az itt-tartózkodók mintegy negyedének gyermeke, házastársa maradt Romániában. Az aradi találkozón a magyar küldöttség által felvetett kérdések között fontos helyen szerepelt a családegyesítés. Akkor román részről olyan ígéret hangzott el, hogy partnerek lesznek ennek a megoldásában. Úgy tűnik, hogy erőfeszítéseink eredményeként a kivándorlási és családegyesítési kérelmek elbírálásában némileg kedvező irányban módosul a román hatóságok gyakorlata. Erre utal, hogy a múlt évben 1936 törvényes ki- vándorlási kérelmet teljesítettek, több mint kétszer annyit, mint 1987-ben, ez év januárjában pedig 528-at. Február végéig családegyesítés keretében több mint 200-an jöhettek át Magyar- országra, zömmel gyermekek az itt-tartózkodó szüleikhez. Bízunk benne, hogy ez a folyamat tartós marad. A menekültügy intézésében — szabályozásban és a végrehajtásban is — a stabil elvek mellett a változás is jelen van. Ezt a menekültek számának emelkedése, a rendezésre váró újabb és újabb kérdések jelentkezése, valamint tapasztalataink gyarapodása tette szükségessé, illetve lehetővé. A kormány további tervezett intézkedéseiről Horváth István elmondta: — Az elkövetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Minisztertanács a menekültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állomások felállítását. Végezetül a magyar — román viszonyról fejtette ki a kormány álláspontját Horváth István. Barcs Sándor (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója képviselőtársai nevében tisztelettel köszönte meg az egyházak fáradozását az erdélyi magyar menekültek felkarolása és megsegítése érdekében. Leszögezte, hogy a menekülés megállításának egyetlenegy megoldása van: a romániai magyarság helyzetének rendezése. A felszólalásokra Horváth István azzal reagált, hogy a kormány hasznosítja majd a képviselői észrevételeket, javaslatokat. Az ülés elnöke határozati javaslatot terjesztett elő, amely kimondja: a törvényhozó testület tudomásul veszi a belügyminiszter tájékoztatóját, s felhívja a kormány figyelmét arra, hogy döntéseinél, tervezett intézkedéseinél vegye figyelembe a parlamenti vitában elhangzottakat. A határozatot egyhangú szavazással hozta meg a Ház. Ezután Gyuricza László (Veszprém m. 5. vk.), a házelnök megválasztásának előkészítésére alakult jelölőbizottság elnöke ismertette a testület jelentését. A bizottság többes jelölést kívánt kialakítani, de minden egyes jelölőbizottsági tagnál az első helyen Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének neve szerepelt. A titkos szavazás idejére a soros elnök az ülést felfüggesztette. A szünetet követően Pesta László, az Országgyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét. Elmondta: a leadott szavazatok száma 353 volt. Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27-en, s 8 érvénytelen szavazatot adtak le. A napirend szerint ezt követően Halmos Csaba államtitkár terjesztette elő a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosítási javaslatát. A javaslatban megfogalmazott rendelkezések három nagy csoportba sorolhatók. Az első — s talán a legnagyobb — azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az érdekegyeztetési mechanizmus korszerűsítését célozzák. A szabályok második csoportja érinti a dolgozók többes foglalkoztatását, azaz a másodállás és mellékfoglalkozás rendezését. A harmadik csoportba a javaslatnak azok a rendelkezései sorolhatók, amelyek a gyakorlat által felvetett néhány jogalkalmazási nehézség elhárítását célozzák. A részletes ismertetés után a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavalatot a már megszavazott módosításokkal együtt általánosságaiban és részleteiben az Országgyűlés három ellenszavazattal és 19 tartózkodással elfogadta. Az Országgyűlés idei várható programjának tárgyalását tűzte napirendre ezután a törvényhozó testület. Az elnöklő Jakab Róbertné a háromnapos tanácskozást berekesztette. A márciusi ülésszak munkája a többi, most nem megvitatott napirendi pont előterjesztésével és vitájával március 22-én délelőtt folytatódik. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának KÖZLEMÉNYE A JÖVŐNKÉRT FELLENDÜLÉST — DEMOKRÁCIÁT — SZOCIALIZMUST Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. Örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszakai, a polgári és népi progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre. Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik ösz- szetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. Az MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősíti cselekvési egységét. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országértfelelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. MIT AKARUNK? 1. A népakarat érvényesítését — jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt — képviseleti demokráciát — a népszuverenitást megtestesítő törvényhozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak — a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket 2. A politikai intézmények korszerű rendszerét — alkotmányos többpártrendszert — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban — független szakszervezeteket, önálló érdek- képviseleteket — megújuló népfrontmozgalmat 3. Az egyén és a közösség biztonságát — alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet — a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt — haladó nemzetiségi törvényt — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet 4. Határozott kormányzással kitörést a válságból — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását — a gyenge teljesítmények visszaszorítását — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását — a terhek igazságos megosztását 5. A gazdasági rendszer reformját — következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba — tulajdonreformot; a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét — forgalmi értéket a földnek — eredményes gazdaságon alapuló fokozatosan megvalósuló konvertibilitást — a KGST reformját 6. Megújuló magyar gazdaságpolitikát — Európába és a világba beépülő gazdaságot — a saját források jobb hasznosítását, a hazai piac élénkítését az export fellendítésével együtt — a gazdasági szerkezet, az infrastruktúra korszerűsítését — a vállalkozások szabadságát, biztonságát — teljesítményt ösztönző adópolitikát — társadalmilag ellenőrzött, új alapokra helyezett költségvetést 7. Jobb megélhetést — az infláció mértékének csökkentését, az indokolatlan áremelések elleni fellépést — a teljesítmények és a bérek összhangját biztosító bérreformot — a reálbérek emelését ott, ahol a gazdaságos teljesítmény javul — az elmaradott térségek fejlesztését 8. A létbiztonságot szavatoló szociálpolitikát — a családok támogatását, hogy betölthessék hivatásukat — az első lakás megszerzésének állami támogatását — a fiataloknak jobb, biztonságosabb feltételek teremtését az elhelyezkedésre, a pályakezdésre, a családalapításra — támogatást az önmagukról gondoskodni nem tudóknak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek — a közösségek egyént védő szerepének erősítését — a munkanélkülivé válóknak átképzést, munkalehetőséget 9. Az egyént védő társadalombiztosítási rendszert — törvényben szabályozott, pénzügyileg független, egységes társadalombiztosítást — az önkéntes társadalombiztosítási formák gazdagításán — az egészségügy reformját, szabad orvosválasztást — igazságosabb, előbb az alacsony nyugdijak, majd az átlagnyugdíjak értékállandóságát megőrző nyugdíjrendszer bevezetését 10. Környezetvédelmet — környezetbarát magatartást és gondolkodást — környezetkímélő technológiákat — a környezet további romlásának megállítását 11. Tiszta közéletet 12. Szabad szellemi alkotómunkát — a kutatás és a publikálás szabadságát — a tehetségek érvényesülési lehetőségét az oktatásban, a munkahelyen, a közéletben — az alkotói szabadság kiteljesedését, a művészeti, irodalmi élet sokszínűségét 13. Az oktatás gyökeres megújítását — a pedagógusok megbecsülését — az egyéni képességet fejlesztő, demokratikus iskolarendszert — önállóságot, tanszabadságot a felsőoktatásban — szabadabb egyetemi felvételi rendszert 14. Lelkiismereti szabadságot és a vallásgyakorlás szabadságát 15. Békét, biztonságot, együttműködést — a független külpolitika folytatását — katonai tömbök nélküli világot — közös európai otthont — baráti kapcsolatot a szomszéd népekkel — a barátság és az együttműködés erősítését a reformok útján haladó Szovjetunióval — kapcsolatépítést a határainkon túl élő magyarokkal. HOGYAN AKARJUK? Népben — nemzetben — a nemzetek közösségében gondolkodva. A nemzeti sorskérdések megoldásán munkálkodva. Politikai versengésben, a konfliktusok vállalásával, és nemzeti összefogással. Ml SZAVATOLJA PROGRAMUNKAT? A cselekvőképes párt. A haladó erők összefogása. A határozott kormányzás. A törvényes biztosítékok megalkotása. A társadalom vállalkozókészsége és érdekeltsége az ország előrehaladásában. A nyilvánosság, a felelős szabad sajtó. Az MSZMP békés úton, feszültségek élezése nélkül kívánja az átmenetet a széles körű demokráciára. A párt arra törekszik, hogy a nemzet érdekeit programjával, politikai súlyával meghatározó módon fejezze ki; tagsága kezdeményezőkészségével, a választók bizalmával éljen el meghatározó politikai befolyást a társadalomban. Pártunk a reformpolitikáját erősíti, törekvéseit valamennyi cselekvő, politizáló tagjának részvételével valósíthatja meg. * * * Cselekvési programunk nyitott a gyorsan változó valóság, az új gondolatok, a párttagság tapasztalatai iránt, s annak megfelelően változik a jövőben is. A Központi Bizottság kéri a tagság programot tovább formáló véleményét, javaslatait. a MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Budapest, 1989. március 7. KÖZPONTI BIZOTTSÁGA
