Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. március 10., péntek GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Országos gyűlésre készül az MDF „Fogyókúráznunk kellett...” „ Tiszteletben tartjuk a helyi csoportok autonómiáját99 Az elmúlt napokban a Magyar Demokrata Fórum egri szervezete meghívott vendégeként tartott előadást a megyeszékhelyen Joó Rudolf politológus-kutató, az MDF ideiglenes vezetőségének tagja, a Kárpát-medencében nemzeti kisebbségben élő magyarok helyzetéről. Bár tudományos munkájáról is érdeklődhettünk volna, hisz nemrégen tanulmánykötete jelent meg e tárgyban, ezúttal a mozgalom küszöbön álló eseményeiről kérdeztük. — Mekkora a bázisa jelenleg az MDF-nek? Hányán vannak? — A legutóbbi információim szerint a tagság létszáma meghaladja a tizenegyezret. — Úgy értesültünk, most, közvetlenül az országos gyűlés előtt ezt a létszámot nem kívánják gyarapítani. Mi ennek az oka? — Tartózkodunk attól, hogy az utolsó pillanatban felhíguljon a tagság. Nehogy nagyobb számban olyanok is bekerüljenek, akik az alapszabályban előzetesen foglaltakat másként értelmezik, mint a többség, s így a mozgalmat más irányba vinnék el. Meg kell mondjam, erre voltak kezdeményezések. — Mi az MDF jelenlegi országos irányítóinak állásfoglalása március tizenötödike megünneplésével kapcsolatban ? — Az MDF ideiglenes vezetősége úgy döntött négy másik szervezettel, a Bajcsy^Zsilinszky Társasággal, a Független Kisgazdapárttal, a FIDESZ-szel, valamint a Szabad Demokraták Szövetségével közösen, hogy nem veszünk részt a hivatalos ünnepségeken. Mindemellett azt is hangsúlyoztuk, hogy minden helyi szervezet szuverén joga, hogy maga döntse el; milyen formában kíván részt venni az adott település március 15-i rendezvényein. Tehát tiszteletben tartjuk a helyi csoportok autonómiáját. — Ismeretes, hogy az országos gyűlést március 11-12, szombatvasárnapra tűzték ki. Hol tartják, hány küldöttre számítanak, s miről lesz szó? — A közgazdasági egyefemen rendezzük a találkozót, s körülbelül ezer résztvevőt várunk. Az adatok azért nem véglegesek, mert sok helyi csoport még nem jelezte, hány főt delegál. A legfontosabb kérdés most meghatározni az MDF további irányvonalát, elfogadtatni a tagsággal a mozgalom programját, alapszabályát, s természetesen megválasztani a vezetőséget: Ez konkrétan az elnökséget, a választmányt, a tanácsadó szervezetet jelenti, s minden bizonnyal létre kell hoznunk egy operatív ügyekkel foglalkozó bizottságot, amely feladatvállalásában meg kell hogy feleljen a szervezet igényeinek. — Ez utóbbi azt is jelenti talán, hogy az MDF-nek székháza is lesz, ahol ez a bizottság dolgoz- nifog? — Egyelőre még csak egy kétszobás lakás bérléséről gondolkodunk, amely helyt adna az irodának. Ami a gyülekezés lehetőségeit illeti, az utóbbi hónapokban — elmondhatjuk — megszűnt az a merev szemlélet más tömegszervezetek, intézmények részéről, amit korábban tapasztaltunk. A népfronthelyiségekben, kulturális intézményekben, hivatalokban biztosítanak helyet számunkra. — Visszatérve az országos gyűlésre. A közvéleményt, s nyilván Önöket is leginkább az foglalkoztatja: lesz-e párt az MDF- ből? — Úgy gondolom, a tagságnak nyílt, őszinte vitában kell eldöntenie, hogy az MDF majd milyen formában létezzen tovább: maradjon laza, politikai mozgalom, alakuljon párttá, vagy mindkét formában működjön egyszerre. (jámbor) KSH-felmérés az állattenyésztésről A mezőgazdasági terület adta lehetőséggel nem él kellőképpen a hazai állattartás, a teljesítmény elmarad az európai átlagtól; az állatállomány 15 éve folyamatosan csökken — ezek a főbb megállapításai a Központi Statiszta kai Hivatal felmérésének, amelyet az "Állattenyésztésünk nemzetközi összehasonlításban ” című kiadványban tett közzé. Az egységnyi mezőgazdasági területre jutó állatállomány Európában Hollandiában a legmagasabb. Itt száz hektár mezőgazdasági területre 322 állat jut; Magyarország ebben az összehasonlításban — 54 haszonállattal — a 14. helyen áll. A fejlett állattartó országokon kívül megelőz bennünket Norvégia, Finnország és Csehszlovákia is. Az állattenyésztés intenzitását tekintve hazánk a középmezőnyben helyezkedik el: egy hektárnyi mezőgazdasági területen 500 dollár körüli értékű állati terméket állítunk elő, hasonlóan Franciaországhoz, Angliához, Írországhoz, Finnországhoz, Svédországhoz és Olaszországhoz. Az állattenyésztés szerkezetére Európában két ország — Görögország és Magyarország — kivételével a szarvasmarha túlsúlya jellemző, ezután általában a sertés következik. Görögországban a baromfi, Magyarországon pedig a sertéstartás a legnagyobb részarányt kitevő állattenyésztési ágazat. Összességében állatállományunk több mint fele sertés és baromfi, az állati termékeknek pedig kétharmadát adja ez a két állatfaj, ami Európában a legnagyobb ilyen arány. Európában a tejtermelés színvonala az egy tehénre jutó hozam alapján Dániában a legmagasabb. Hazai állami gazdaságaink átlaga megfelel a dániainak, megközelíti az évi 5000 kilogrammot. Az országos átlag azonban 20 százalékkal elmarad az élenjáró országokétól. A tojástermelés ugyancsak Dániában a legjobb, s e téren Magyarország csupán a 17. helyen áll, mindösz- sze Lengyelországot és Görögországot előzve meg az európai államok közül. A baromfihústermelés viszont számottevő, amit az is mutat, hogy Magyarország Európa harmadik legnagyobb baromfihús-exportőre. Állati termékekből az egy la- * kosra jutó évi termelés Magyar- országon meghaladja a 300 dollárt, ami igen jó teljesítmény. Csak három ország ér el Európában ennél jobb eredményt: Írország, Dánia és Hollandia. Az egy lakosra jutó baromfihús-, tojás- és sertéshústermelés alapján Magyarország az első, második, illetve harmadik helyen áll. Marhahús- és juhhús-, valamint tej- és gyapjútermelésünket tekintve viszont hátrább vagyunk az európai országok sorában. A külkereskedelmi forgalom egyenlege állati termékekből hazánkban — a gyapjú kivételével — pozitív. A juhhúsnak kereken 90, a marha- és baromfihúsnak 40, a sertéshúsnak 25, a tojásnak 5 százalékát exportra termelik a gazdaságok. Marha- és baromfihús-kivitelünk az utóbbi 20 évben, sertéshúskivitelünk pedig az elmúlt tíz évben dinamikusan emelkedett. A kivitel további növfekedését és a belföldi fogyasztás szinten tartását — a statisztikusok megállapítása szerint — az állatállomány csökkenésének a megállítása, a szaporulati arány emelése, a szarvasmarhánál pedig a vágási súly növelése biztosíthatja. Hullámvölgyben a Zagyvavölgye? — Állítólag ennek a téesznek jól megy... — Nem megy jól. De egyáltalán: melyik mezőgazdasági üzemnek megy manapság jól. A selypi medence mindig is egy szegényebb, munkáslakta terület volt. Össze sem lehet hasonlítani Gyöngyös vagy Eger környékével, ahol lényegesen jobbak a körülmények... Kipróbáltunk többfajta vállalkozási formát Zagyvaszántó hosszú falu. Egyik végében van a Zagyvavölgye Tsz, amelynek elnökével, Varga Jánossal beszélgetünk. Csodáról, virágzó gazdaságról nem adhatunk számot. Legfeljebb csak hiteles képet arról, hogyan próbál talpon maradni mai viszonyaink közepette egy átlagosnak mondható termelőszövetkezet. — A megyei téeszek között úgy a második harmadban foglaljuk el a helyünket. A nyereségtartalmunk ingadozik. Ennek egyik oka a szabályzó rendszerek változásában rejlik, a másik ok pedig az, hogy későn kezdtek életre kelni a kiegészítő ágazatok. Volt olyan időszak Heves megyében, amikor a vezetés nem támogatta ezeknek a létrejöttét, s csak a mezőgazdasági profilra helyezték a hangsúlyt. Rosszak az adottságaink. Az állattenyésztés aránya jóval nagyobb, mint a növénytermesztésé. Sok a nyugdíjasunk, s ez azt vonja maga után, hogy növekszik a háztájik száma. Ä megyében átlagosan 3 százalék a szántóterületekből a háztáji, nálunk ez 14 százalék — foglalja össze jelenlegi állapotukat az elnök. — Tudom, hogy —- akárcsak más gazdálkodók — önök is nehéz helyzetben vannak. Mégis: biztosan van valamilyen elképzelésük a jövőről. — Belekapaszkodunk a kiegészítő tevékenységekbe is. Kipróbáltunk többféle vállalkozási formát, több területen, így a szállításban, árufuvarozásban, építészeti, szakipari és lakatosmunkákban. Igyekeztünk szűkíteni a profilunkat. Pénzkímélő és gépesíthető legyen! — erre törekedtünk. Az elnöknek is van répaföldje... — Itt van például a cukorrépa. Nem nagyon megy, mert nagyüzemi termelést igényelne. Háromszáz hektárunk van belőle, de ezt is új vállalkozási formákban szeretnénk megművelni. Ilyen például a háztáji vagy a részesművelés. — Ez azt jelenti, hogy esetleg önnek is van saját répaföldje? — Egy rész — a többieké között —, amilyen a névsor szerinti osztásnál rám esett. — Egyáltalán: mennyit hoz ma a konyhára a növénytermesztés? — A búza, napraforgó és a kukorica — kb. 50-51 milliós árbevételt. Ezzel az eredménnyel az első tizenöt között vagyunk a megyében. És persze, foglalkozunk a takarmánnyal, hiszen mint említettem, nálunk még mindig nagyarányú az állattenyésztés. Nekünk fontos volt a szarvasmarha — Mi azon kevesek közé tartozunk, akik nem építették le a szarvasmarha-állományt, sőt78- ban elkezdtük korszerűsíteni azt. Rekonstrukcióban létrehoztuk a szarvasmarhatelepet, s a tavaly átadott takarmánykeverő is részben emiatt született. — Lehet ezt nyereségesen csinálni? — Lehet. Tavaly ugyan még veszteséges volt ez az ágazat, de az idén már nem lesz az, ebben biztos vagyok. Sajnos, itt is adottak bizonyos rosszabb körülmények, például az, hogy közel tízéves hűtőrendszerekkel, fejőházzal dolgozunk. Ma még 961 darabos az állományunk — de ez csökken. — Mondjon néhány szót erről az új takarmánykeverőről. — Tavaly júniusban próbaüzem után kezdtük meg a tápgyártást. Ez a múlt évben minden volt, csak jó nem. Szállítási gondok, alapanyag- és adalékhiány, mind-mind hátráltatták a munkát. Ezek sajnos, rajtunk kívülálló okok. A beruházás 6 millió 750 ezer forintba került, ebből a saját költségünk 2 millió 250 ezer, hitelre kaptunk egymillió 200 ezret, az állami támogatás pedig 3 millió 280 ezer volt. Egyébként a berendezés magyar gyártmány, és számítógéppel vezérelhető. Kellett némi fogyókúra... — Úgy érzi, stabilan áll ez a té- esz a lábain? — Inog. Éppen ezért volt szükség a költségtakarékosságra. „Drasztikus fogyókúrába” kezdtünk, megváltunk néhány ágazattól. Például a baromfit januártól odaadtuk magánvállalkozásba, s így felszabadult az itteni bértömeg, valamint a telephelyek bérletéből is származik bevételünk. Ezzel megfogtunk legalább egymillió forintot. Tovább bővítettük az új vállalkozói formákat, például egy autójavító csoporttal. És sajnos, a tsz-lét- számot is le kellett építenünk, 290-ről 235-re. — Mennyi az átlagos kereset a Zagyvavölgyénél? — Bruttóban majdnem eléri az évi százezer forintot. Erre késztet minket a környék. Az ap- ci Qualitálnál vagy a petőfibá- nyai Vegyépszemél jól keresnek az emberek, s ez gyakran nagy vonzerőt jelent a mieink számára... Doros Judit Pszichológiai műszerek exportra Egy NSZK-beli kereskedőcég is érdeklődik képességvizsgálatoknál alkalmazott pszichológiai műszerek után a Struktúra Szervezési Vállalattól, amelynek ez lenne az első exportszállítmánya konvertibilis elszámolású piacra. A formatervezett készülékekhez elektronikus számolóegység és komplett szoftvercsomag Is tartozik. A Struktúra az idén csaknem 20 millió forint értékben állít elő pszichológiai műszereket, ennek mintegy kétharmadát szocialista országokba exportálják. A műszereket elsősorban laboratóriumok, pályaválasztási tanácsadók, sportpszicliológusok és rehabilitációs vizsgálatokat végző orvosok használják. Farkas Ferenc és Kobai Károly a pszichológiai műszerek ellenőrzésénél (MTI-fotó: Balaton József) Onedine utódai tanulnak a műegyetemen Hazánk 16 tengeri hajója járja a világot. A megnövekedett feladatok ellátására jól képzett fedélzeti tisztekre van szükség. A Budapesti Műszaki Egyetem közlekedésmérnöki kar hajózási üzemmérnöki szakán a Mahart támogatásával 40 hallgató ismerkedik a fedélzetitiszti-is- meretekkel. Most, a vizsgaidőszak idején a hallgatók parthajózási, csillagászati és elektronikai navigációs feladatok ellátásáról adnak tanúbizonyságot. (MTI-FOTÓ: Balaton József felvétele)
