Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL. évfolyam, 59. szám ÁRA: 1989. március 10., péntek 4,30 FORINT HULLÁMVÖLGYBEN A ZAGYVAVÖLGYE „Fogy<ütúrárnunk kellett...” (3. oldal) IBOLYÁK „A nagy tavaszi kibontakozásban minden nap hoz valami újat_." (4. oldal) „...VISSZANÉZTEM A MEGJÁRT KÖRÖKBE...” „Ez a könyv... egy filológiai iskola, egy módszer, egy tudós fáradozás gyümölcse...” (4. oldal) AZ ÓRÁSMESTER „Szinte öltében eléri a legtávolabbi dobozkát, szerszámot, kincset rejtő fiókokat-.” (8. oldal) A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI: 20, 43, 47, 57, 87 Hazánkat Európához akaijuk felemelni Folytatja munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta munkáját az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. A kormány elnökének felszólalása — Az új alkotmány szabályozási elveinek országgyűlési vitája — úgy gondolom, nem túlzás, ha azt mondom — igazán — történelmi esemény. Ez a vita az alkotmányozás kezdete és egyben jelentős állomása. A vitában részt vesznek a „hagyományos” társadalmi szervezetek, az egyházak, az alternatív szervezetek és más politikai szerveződések is. Ez továbbra is szükséges, mert az alkotmány olyan súlyú okmány, hogy ahhoz minden véleménye képes társadalmi erő egyetértését meg kell szereznünk — szögezte le elöljáróban a miniszter- elnök. A parlamenti vitában már sok koncepcionális összefüggés és szabályozási részletkérdés is felmerült. Úgy vélem, ez is azt bizonyítja, hogy az előterjesztett koncepció rendelkezik azzal az orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első szövegváltozatának kidolgozása. Társadalmunk állapotváltozásának ütemét és irányát jól mutatja, hogy amíg 1988. tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módosítása, hanem új alkotmány kidolgozása szükséges. Mint ahogy azt sem vitatja senki, hogy az alkotmányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy csoport sem sajátíthatja ki. Új alaptörvényünknek a nép nem társszerzője, hanem autonóm alkotója kell legyen. Napjainkban már nem szorul bizonyításra az a tény, hogy az 1948 — 49-ben kialakult társa- dalmi-gazdasági-politikai rend — amelynek jogi leképezése volt az 1949-es alkotmány — már nem alkalmas kerete a modern ipari világhoz történő felzárkózásnak. A szocializmus modellváltása tehát elkerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértelműen: a bürokratikus, túlcentralizált, államszocialista társadalomépítés, a pártállam modellje zsákutcába jutott; fejlődésképtelennek, a modernizáció fékezőjének bizonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagában kevés; csak törékeny, történelmileg múlandó eredményei lehetnek, és a visz- szarendeződés Damoklész kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett. De a modell kudarcából nem a kapitalizmus restaurációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alapértékeihez: a fejlődő, megújulásra kész és képes kreatív személyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgyakorlás társadalmi ellenőrzését! Ilyen értelemben is éles vonalat kell húznunk magunk és a múltunk közé anélkül, hogy történelmi utunk értékeit megtagadnánk. Egyre több szocialista országra jellemző már a felismerés: eddigi gyakorlatunkban a demokrácia igencsak erőtlenül működött. Csaknem általános vélemény, hogy a valódi demokrácia az emberarcú és emberközpontú szocializmus nélkülözhetetlen eleme. És egyre kevesebben vitatják, hogy a szocialista országokban a demokrácia kifejlődéséhez kiterjedt jogalkotási munka, a demokrácia jogi garanciáinak kialakítása szükséges. Amit viszont mi, magyarok szinte egyöntetűen nélkülözhetetlennek tartunk: az a demokrácia, a pluralizmus, vagyis a különböző érdekek intézményes politikai kifejeződése. Én nem tartom lényegesnek, ha úgy tetszik vízválasztónak, hogy van-e jelző a demokrácia előtt. Általában vett demokratikus modell ugyanis nem létezik. Vannak viszont az egyetemes emberi fejlődés örökségét képező demokratikus alapelvek, amelyeket adott társadalmi rendszerben, adott kulturális és történelmi hagyományok közegében sajátosan érvényesítenek. Ez a mi demokráciánkban is igaz kell legyen. A lényeg az, hogy a demokratikus elvek szervesen összekapcsolják a szocialista eszméktől vezérelt hatalmat és a társadalmat, és hogy a demokratikus elvek alapján nyugvó politikai rendszer egyben működőképes is legyen. Hogy ez hogyan működhet egyáltalán, vagy a lehető legjobban, azt nem lehet általános érvénnyel meghatározni. De valamilyen formában meg kell próbálni. Most a társadalom politikai erőcsoportjainak többsége — Az Országgyűlés csütörtöki napjának alaphangját Németh Miklós miniszterelnök adta meg, aki elsőként emelkedett szólásra. Választ adott arra a kérdésre, hogy manapság miért a legfőbb feladat az új alkotmány megalkotása. íme: jogi garanciák nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs alkotmányosság, alkotmányos jogrend nélkül nincs biztos alapja a gazdasági fejlődésnek. Ha a gazdaság nem fejlődik, nincs alapja, forrása a társadalom anyagi, szellemi, kulturális és erkölcsi felemelkedésének. Az alkotmányban nem célszerű deklarálni, hogy az állami és a politikai viszonyok szocialista jellegűek — fogalmazta meg az egyik hajdú-bihari képviselő. Mint hangsúlyozta: ellenkező esetben a megalakuló pártok programjukban az alkotmányszerű működés elismerésével egyszersmind hitet tennének amellett, hogy a szocialista ideológiát magukévá teszik. — Véleményem szerint sem kell szerepelnie az alkotmányban a szocialista társadalmi rend kifejezésnek — mondta Kovács A ndrás. — Ehelyett azokat az értékeket kell e címszó alatt összefogni és definiálni, amelyeket a társadalom a legjobbnak érez. — Számos alternatív szervezetnek is hasonló az álláspontja... — Ebben egyetértek velük — folytatta Kovács András. — Az alternatívok sokszor vetnek fel olyan dolgokat, amelyekkel tudok azonosulni. Ilyen volt a sztrájktörvénytervezetről alkotott véleményük is, melyben kifejtették, hogy nem alakult ki konszenzus a kormányzat és a társadalom nagy része között. S milyen az élet, a mostani ülésszamúltbeli tapasztalatai, a jelen törekvései és jövőképe alapján — a többpártrendszerben látja a demokrácia garanciáját. Teremtsük hát meg ennek feltételejt, de felelősen és elhivatottan! És ne legyünk se különösen büszkék, se szégyenlősek amiatt, hogy saját utunkat járjuk. Erőnket most nem kell magyarázkodásra vagy védekezésre fordítani: mert nem vitatja már senki, hogy mindenkinek joga van a saját út megválasztásához. Koncentráljuk tehát energiánkat arra, hogy ezt az utat kiépítsük és járhatóvá tegyük. És hatástalanítsuk, ne pedig felrobbantsuk az út menti, múltból itt maradt „időzített bombákat”! Mert vannak ilyenek; mert voltak bűnök és e bűnöknek áldozatai. Őket mi most megkésve — de a történelmi lehetőséggel azonnal élve — rehabilitálni fogjuk. A tények feltárása, összeillesztése és minősítése történészi alaposságot, igazságos mérlegelést, tárgyilagosságot, távolság- tartást, érzelemtől és indulattól mentes megközelítést és értékelést igényel. Ez rendkívül időigényes feladat. Elégtételt akarunk szolgáltatni, és nem azt keresni: kin lehet elégtételt venni Rehabilitálásra és nem bűnüldözésre vállalkoztunk. Még meglévő sekon bejelentették, hogy a Minisztertanács módosított álláspontján. Ha nem lettek volna ezek az észrevételek, feltételezem, hogy nem így alakulnak a dolgok. — Ön a megyei képviselőcsoportelnöke. Tapasztalatai szerint mennyire elégedettek a Heves megyei választók honatyáinkkal? — Meggyőződésem, hogy egy képviselő munkáját nem az minősíti, hogy hányszor szólt hozzá az Országgyűlésen. Ezt azért bátorkodom megjegyezni, mert a Heti Világgazdaság közölt egy olyan összeállítást, hogy a Parlament tagjai közül ki hányszor kért szót. Némi hiba is becsúszott ebbe az összegzésbe, hiszen jómagam például kilencszer szólaltam fel, s még azok közé sem soroltak be, akik ötnél több felszólalással büszkélkedhetnek. Viszont a cikk hatása már most megmutatkozott, hiszen talán még soha nem kértek ennyien szót, mint a mostani ülésszakon. Feltételezem: azért, mert bizonyítani akarják, hogy nem véletlenül választották őket. A kérdésre visszatérve: megyei képviselőtársaim igyekeznek helytállni. De bármilyen furcsa is, úgy érzem, hogy itt Hevesben jóval kényelmesebb a munkánk, mint a fővárosiaké. Őket ugyanis hatalmas erőbedobásra ösztönzik az alternatívok. Vidéken erre nem nagyon akad példa. A szünetekben természetesen minden egyes ülésszaknak megvannak a sztárolt riportalanyai Kit ezért, kit azért faggatnak az újságírók. Avar Istvánt például azért, mert egyedül szavazott az ellen, hogy március 14-én ünnepi ülést tartson a Tisztelt Ház. — Én nagy nemzeti ünnepnek, a magyar szabadságharcok beket akarunk gyógyítani s nem begyógyultakat feltépni! Ha nemzeti összefogást és közmegegyezést akarunk, nem tehetünk mást — Ha az előbbiekben arra utaltam, hogy az 1949-es alkotmányunk az akkori társadalmi- politikai viszonyok terméke volt —joggal adódik a kérdés, ma milyen viszonyok szülik új alkotmányunkat? Természetesen nem támaszkodhatunk — egyébként sohasem volt — stabil, megszilárdult politikai viszonyokra. Mégis joggal várhatjuk, hogy időtálló alaptörvényünk legyen, mert az stabil értékekre támaszkodik, és átfogó fordulatot alapoz meg a társadalom által létrehozott és az általa is ellenőrzött államrendszer irányába. Sokan kérdezik: tényleg az új alkotmány megalkotása, valóban a jogi garanciák megteremtése most a legfőbb feladat e hazában, mikor a gazdaság beteg, az életszínvonal csökken, a nép egészségi állapota romlik, az oktatás, a művelődés, a kultúra pedig leértékelődik?! Ennek ellenére az én válaszom határozott igen! Mert tapasztalhattuk: jogi garanciák nélkül nincs demokrácia, demokrácia nélkül nincs al- f Folytatás á 2. oldalon) szimbólumának tartom március 15-éL Viszont semmiféle külön ünnepléssel nem értek egyet, abban részt nem veszek — mondta a megyénkből elszármazott szál művész. Mivelhogy az új alkotmányt tárgyalta immár második napja a Tisztelt Ház, így hát aligha tekinthető véletlennek, hogy a rövidke szünetekben bármiről is indult a beszélgetés, néhány mondat után készülő alaptörvényünkre terelődött a szó. — Az új alkotmány születése egy történelmi korszak lezárását jelenti — mondta dr. Puskás Sándor. — Ez természetesen magában kell, hogy foglalja az utóbbi időkben bekövetkezett változásokat, s fontos, hogy biztosítsa a keretét az új gazdasági szemléletnek. — Mennyire érzi alkalmasnak az 1985-ben megválasztott Parlamentet erre az alkotmányozó munkára? — Meggyőződéssel állítom, hogy egy Országgyűlést nem egy bizonyos célra kell létrehozni, hanem általában a törvényalkotói tevékenységre — válaszolta dr. Puskás Sándor. — Ebben más törvények mellett az új alkotmány is egy — még ha bizonyos értelemben fontosabb — törvény a többi között. Nem hiszem, hogy egy kimondottan erre a célra megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlés ennél jobban el tudná látni ezt a feladatot. A szerdán elfogadott jelölőbizottság, mely javaslatot tesz az Országgyűlés új elnökének személyére, a Heves megyei képviselők véleményét is IrikérL A honatyáinkkal folytatott beszélgetés alapján Szűrős Mátyást tartják valamennyien a legalkalmasabbnak erre a tisztségre. Honra János A lignitprogramról Konzultatív tanácskozás a Mátraalján A mátraaljai bányászkodás jövőjét tárgyalták tegnap azon a konzultatív találkozón, amelyen résztvettek a megyei politikai élet vezetői, a gyöngyösi városi pártbizottság és a Gagarin Hőerőmű Vállalat képviselői is. A Mátraaljai Szénbányáknál sorra került tanácskozáson először Tajti Zoltán pártbizottsági titkár adott tájékoztatót a helyi politikai helyzetről, a vállalati pártmunka feladatairól. Ezt követően dr. Goda Miklós vezérigazgató adott részletes információt a vállalati stratégiáról, a külszíni bányászkodás helyzetéről. Bódi Béla, a GHV vezérigazgatója az erőművi rekonstrukció és a lignitellátás főbb csomópontjait vázolta fel. Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára kiemelte, hogy biztosítani kell az energetikai komplexum hosszú távú működésének feltételeit, az erőmű rekonstrukció és a lignittermelés összhangját. Schmidt Rezső, a megyei tanács elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a mátraaljai energetikai tevékenységet hatékonyan be kell kapcsolni a megye és a népgazdaság hosszú távú érdekrendszerébe, a társadalmi és politikai hatásokat is figyelembe véve. A tanácskozáson szó esett a Mátraaljai Szénbányák termelő- egységeinek helyzetéről, így többek között az egercsehi bányaüzem és a bükkábrányi külfejtés jövőjéről is. Elutaztak megyénkből csehszlovák vendégek Amint arról lapunkban hírt adtunk, szerdán kétnapos látogatásra érkezett a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai szervezési osztálya delegációja Vladimir Kozic osztályvezető-helyettes vezetésével. Egri programjukat követően tegnap Hatvanba látogattak. Itt a városi pártbizottságon Tótpál Jánosné, az MSZMP Hatvan Városi Bizottságának első titkára fogadta a vendégeket, s adott tájékoztatót az apparátus működéséről, valamint a Zagyva-parti város gazdasági-politikai életéről, a soron lévő feladatokról. A delegáció ezután a hatvani Lenin Termelőszövetkezetbe látogatott, ahol Józsa Pa/elnökhe- lyettes, a termelőszövetkezet pártbizottságának titkára ismertette a mezőgazdasági üzem tevékenységét, s kalauzolta a delegációt a tanműhelybe, a kerek- haraszti gépüzembe, és a szarvasmarhatelepre. A küldöttség a délutáni órákban visszautazott Budapestre. Parlamenti tudósítónk jelenti: ________) H evesben kényelmesebb a képviselői munka...
