Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 58. szám ÁRA: 1989. március 9., csütörtök 4,30 FORINT EZ CSAK MERŐ VAKREPÜLÉS VOLT „Életképesek-e a lakó- és utcabizottságok?'’ (3. oldal) SZÁZÉGY ÉV BÜNTETÉS „Évtizedeken át hallgatás övezte a magánzárkák kérdését...” (4. oldal) NB III-AS LABDARÚGÓKÖRKÉP „A jövő útját már kijelölték Gyöngyösön...” (6. oldal) IDÉN 12 MILLIÓVAL TÖBB „...mégis csak az igényeknek felét tudják kielégíteni...” (S.oldal) Megkezdődött az Országgyűlés tavaszi ülésszaka Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdte munkáját az Országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos elsőként a nemzetközi nőnap alkalmából köszöntötte a törvényhozó testület hölgytagjait. Ezután Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének adta meg a szót. A házelnök bejelentette lemondási szándékát, s felolvasta az indokait ismertető leköszönő levelet, ebben 63 esztendős korára, s 47, munkával töltött évére hivatkozott. A levélhez hozzáfűzte: — Aki vezető, közéleti szerepet vállal, annak számolni kell kritikával, sőt a kritikánál erősebb jelzőkkel és minősítésekkel is. Ezt természetesen tudtam, amikor elvállaltam az elnöki tisztet. Viszont ez nem jelenti azt, hogy nincs tűréshatár. Én eljutottam ide. Az Országgyűlés 275 egyetértő és 26 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett tudomásul vette Stadinger István lemondását, s az Országgyűlés elnöki tisztsége alól felmentette. Horváth Lajos megköszönte Stadinger István eddigi tevékenységét, és képviselői munkájához további sok sikert és jó egészséget kívánt. Eit követően bejelentette, hogy a házszabály értelmében az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára megválasztott jelölőbizottság indítványa alapján titkos szavazással választja meg a ház elnökét. A jelölőbizottságra Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tett javaslatot. Elmondotta: a jelölőbizottság elnökét ő maga ajánlja, ezenkívül minden megyei képviselőcsoportjelöl egy tagot a bizottságba, s hogy a testület még inkább reprezentálja az Országgyűlés összetételét, az országos listán megválasztott képviselők közül négyet bevonnak a jelölőbizottságba. Az Országgyűlés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatát egyhangúlag elfogadta, azzal, hogy a bizottság még az ülésszak első napján munkához lát. Az ülésteremben Ezután Horváth Lajos megemlékezett Miskó Istvánról, Bács-Kiskun megye 6. számú választókerületének képviselőjéről, aki február 1-jén — mint mondotta: tragikus körülmények között — elhunyt. Az Országgyűlés tagjai felállással adóztak képviselőtársuk emlékének. A levezető elnök bejelentette, hogy Újvári Sándor (Zala m., 7. vk.), Apró Antal (Csongrád m., 1. vk.), Gajdos Ferenc (Budapest, 43. vk.), Cservenka Ferenc- né(Pest m., 4. vk.), Molnár Frigyes (Bács-Kiskun m., 3. vk.) és Losonczi Pál (országos lista) benyújtotta lemondását képviselői mandátumáról. Az Országgyűlés a lemondásokat 336 igenlő szavazattal és 2 tartózkodással tudomásul vette, és az országos választási elnökség javaslata alapján a Zala megyei 7. választókerületben megüresedett képviselői helyre Ördög Ferenc, eddigi pótképviselőt egyhangúlag igazolta. Az Országgyűlés a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának az 1988. december 8-án bemutatott jelentésének megtételétől az 1989. március 8-án megnyitott új ülésszak közötti időben alkotott törvényerejű rendeletéről szóló jelentését egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök bejelentette, hogy az elmúlt ülésszakon nem tárgyalt interpellációkon és kérdéseken túl további 19 képviselő nyújtott be interpellációt és kilenc képviselő kérdést. ( Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.) az ülésen bejelentette: eláll az interpellációtól.) Ezt követően az ülésszak tárgysorozatára tett javaslatot ismertette Horváth Lajos: 1. Magyarország alkotmánya szabályozási elveinek tárgyalása; 2. a Minisztertanács tájékoztató jelentése a romániai menekültek helyzetéről, a kormány tervezett további intézkedéseiről; 3. az Országgyűlés elnökének megválasztása; 4. a Munka Törvénykönyvéről szóló 1967. évi II. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat; 5. a sztrájkról szóló törvény- javaslat; 6. a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 7. az 1995-re tervezett Budapest — Bécs Világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló tájékoztató; 8. az Országgyűlés 1989. évi várható programja; 9. személyi változások az Országgyűlés egyes bizottságaiban; 10. interpellációk és kérdések tárgyalása. A tárgysorozat megállapításával kapcsolatban Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) indítványozta, hogy vegyék le a napirendről a Munka Törvénykönyve módosításáról és a sztrájktörvényről szóló törvényjavaslatokat. Szentágothai János akadémikus, az MTA tudományos tanácsadója javasolta, hogy a zsúfolt program ellenére tűzzék napiMint az Országgyűlés történetében már annyiszor, a mostani márciusi ülésszak első napján is ügyrendi kérdésekkel töltötte el a tanácskozás több óráját a Tisztelt Ház. Mondhatni, hogy az első két-három órában alig történt említésre méltó mozzanat, ha csak az nem, hogy az elnöklő Horváth Lajos, a Parlament alel- nöke köszöntötte a nőképviselőket, majd megemlékezett az elhunyt tiszakécskei tanácselnökhonatyáról, az országosan is jól ismert Miskó Istvánról. Ezek mellett hosszas szavazási procedúrák borzolták a képviselők, s nem különben az újságírók idegeit, hiszen sok alkalommal percekig számlálták például, hogy ki fogadja el és ki nem Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének lemondását, aztán hasonló hercehurca volt a napirenddel, s végül mindezek betetőzéseként az indítványokkal. Minden egyes indítványról kü- lön-külön voksoltak. Az ügyrendi kérdések tisztázása, a napirend elfogadása után megkezdődött Magyarország alkotmányszabályozási elveinek tárgyalása. E kérdés vitájában rendkívül sokan, negyvenen jelentkeztek hozzászólásra, közöttük hetedikként Dobos Józsefné gyöngyösi képviselő, aki délután fél négykor kapott szót. A szünetekben természetesen aktuális kérdésekről próbáltam faggatni képviselőinket. Szavaikból kitűnt, hogy a választók a rendre a bős — nagymarosi vízi erőmű kérdését. Kifogásolta, hogy a képviselők még mindig nem láttak tételes, a kiadásokat visszamenőleg összegző, s a kihatásokat is bemutató költségvetést. Takács Imréné (Csongrád megye, 4. vk.), a Szegedi Textilművek MSZMP-bizottságának titkára kérte, hogy szavazzanak arról: megvitassák-e a sztrájk- törvényt. Tapasztalatai szerint ugyanis a jogszabálytervezetet éppen azokkal — például a nagyüzemi munkássággal — nem tárgyalták meg, akiknek érdekében be szeretnék vezetni. Ezután szót kért Németh Miklós. A miniszterelnök a sztrájkjoggal és a Munka Törvénykönyhajdaninál sokkal nagyobb figyelemmel kísérik a törvényhozói munkát. Gyakran kapnak kritikát a honatyák, igaz, a mieink munkáját még nem zavarták meg visszahívási indítvánnyal. Az egyik alkalommal néhány percet kellett várni Árvái Lász- lónéra, aki egy kedves kötelezettségének tett eleget. Király Zoltánnak, képviselőtársának gratulált, aki a napokban kötött házasságot. Az ügy pikantériája, hogy egy egri leányt vett el feleségül. Természetesen az egri képviselő asszonnyal való beszélgetésünk a mostani ülésszakhoz kapcsolódott. — Véleményem szerint az alkotmányszabályozási elvek tárgyalása a mostani ülésszak legérdekesebb és leghangsúlyosabb témája — mondta Árvainé. — Ezt jelzi, hogy a szokottnál sokkal többen szeretnék ezzel kapcsolatban kifejteni a mondanivalójukat. — Gondolom, hogy önnek is lenne erről véleménye. Miért nem jelentkezett szólásra? — Nekem a Parlament bizottságaiban, így például az alkotmány-előkészítő bizottságban is alkalmam volt elmondani a véleményem. A kulturális bizottságban — az emberi jogok kapcsán — felvetettem egy kérdést, amelyet félremagyarázva adott tovább a rádió tudósítója. Másnap többen is számon kértek, hogy miért kívánom a halálbüntetés eltörlését, holott erről szó sem vével kapcsolatban csatlakozott Horváth Lajos alelnök javaslatához: hallgassák meg a képviselők Halmos Csaba államtitkárt, az Á llami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, aki a kormány nevében beterjeszti a javaslatot. A szóbeli kiegészítésből kiderül majd, hogy a kormány módosította álláspontját, ami az írásos dokumentumokban természetesen még nem szerepelhet. A bős — nagymarosi beruházással kapcsolatban elmondta: a kormány úgy döntött, hogy folyamatosan vizsgálja a beruházás költségvetését, menetét, és erről rendszeresen tájékoztatni fogja az Országgyűlést. Németh Miklós bejelentette továbbá: a Minisztertanács kész megvizsgálni a bős — nagymarosi beruházásról tartandó népszavazás lehetőségét. A kormány tanulmányozvolt felszólalásomban. Az én felvetésem úgy hangzott: amennyiben az anyag egy mondattal foglalkozik, azzal, hogy el kellene gondolkodnunk a halálbüntetés eltörléséről, mennyivel inkább el kellene gondolkoznunk azon, hogy megakadályozzuk a terhességek megszakítását. Hiszen 80 ezer magzatot ölnek meg évente hazánkban. Sérelmeztem, hogy a családjogi törvény keretében nem rendezték az úgynevezett abortuszrendeletet. Egyesek az efféle aggódást a vallásos érzelmű emberek kifakadásainak tartják. Én viszont úgy látom, hogy nemcsak a vallásosak, hanem világnézettől függetlenül a magyarságot a fogyástól féltő emberek is ezt állítják. — Térjünk már vissza az alkotmányra. Pontosabban arra, hogy sokan kétségbe vonják az Országgyűlés legitimitását, s különösen azt, hogy ez a mostani Parlament alkalmas az alkotmá- nyozó feladatra. Ön ’’belülről’’ feltehetően másként éli át mindezt... — Néhány nappal ezelőtt kaptunk egy beadványt, amit egyik képviselőtársunk, Szirtes- nédr. Tomsics Erika fogalmazott meg. Azt javasolta, hogy egy éven belül meg kell rendezni az új választásokat, s ez a mostani Parlament semmiképpen ne fogadja el az alkotmányt. Mivelhogy félő, hogy az utánunk következő Országgyűlés az alkotmány módosításával kezdené za a népszavazás előkészítésének feltételeit, lehetséges módját, nemzetközi és egyéb összefüggését. A vizsgálat eredményét a Parlament májusi vagy júniusi ülésszaka elé teijesztik, úgy, hogy addigra a népszavazásról szóló általános törvénytervezet is — a társadalmi vita tapasztalatai után — elkészül, s a képviselők elé kerül. A napirendre tett indítvány vitájában szót kért Szigethy Dezső (Győr-Sopron m. 14. vk)., aki Király Zoltán hozzászólására reagált. Avar István (Bp. 17. vk.) a kormányfő felszólalásához fűzött észrevételt. Úgy vélte: „nem szabad még egy rossz politikai lépést elkövetni azzal, hogy a Parlament nem tűzi napirendjére Bős — Nagymaros ügyét, annak (Folytatás a 2. oldalon) munkáját. Egyébként is, ha az új alkotmányt az új Országgyűlés fogadná el, az sem okozna különösebb döccenót. Ennél jóval fontosabb, hogy az új alaptörvényünk az egész társadalmat szolgája. — Érdemes szólni egy másik beadványról is, amelyet ön is aláírt. Ebben kérték, hogy módosítsák a pár héttel ezelőtt hozott gyülekezési törvényt, amely tiltja, hogy a Kossuth téren, a Parlament előtt is lehessen rendezvényeket, demonstrációkat tartani. Ebben a kérdésben az alternatív szervezetek is az önökhöz hasonló álláspontra helyezkedtek, mondván: ha katonai tisztavatást vagy államfői fogadást tartanak a Parlament előtt, azzal is megszegik a gyülekezési törvényt. — Ez a kezdeményezés tőlünk, képviselőktől indult — válaszolta Árvainé. — Az alternatív szervezetek később léptek. De azt hiszem, nem ez a lényegi kérdés. Én azt vallom, hogy ez a tér, még ha az Országház előtt helyezkedik is el, nem élvezhet kivételt. Még amiatt sem, hogy netán megzavarhatják az Országgyűlés tanácskozását. Ilyen félelme nem lehet egy szervezett, közbiztonságot maga mögött tudó államhatalomnak. Mondhatni azt is, hogy a megye képviselőinek sokszínűségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy amikor megkérdeztem, hogy a napirendi pontok közül ki melyiket érzi a legfontosabbnak, mindenki más-mást mondott. — A sztrájktörvény a legizgalmasabb kérdés, s a bős — nagymarosi vízlépcső ügyét is mielőbb tisztázni kell — mondta Sebők József. — Önt tsz-elnökként hogyan érinti a sztrájktörvény? Parlamenti tudósítónk jelenti; ________] T ársadalmi vitára kellett volna bocsátani a sztrájktörvényt A Csehszlovák Kommunista Párt delegációja megyénkben A hazánkban tartózkodó Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai szervezési osztálya delegációja tegnap kétnapos látogatásra érkezett megyénkbe. A küldöttség vezetője Vladimir Klozic osztályvezető-helyettes, tagjai: Karéi Fryc, a káderalosztály vezetője, Josef Pelikán, a közép-cseh kerületi pártbizottság első titkára, Jiri Kalny, az osztály munkatársa és Ladislav Novacsek, politikai munkatárs. A vendégeket Egerben, a megyei pártbizottság székházában Juhász Lajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára köszöntötte, és tájékoztatta őket a nemrégiben lezajlott megyei pártértekezlet döntéseinek végrehajtásáról, az apparátus összetételéről, jelenlegi feladatairól. Szólt a közvetlen környezetünkben is megjelenő új alternatív szervezetekről, s arról, hogy a megyei pártbizottság párbeszédre törekszik velük. A vendégek nagy érdeklődést mutattak a párt megújulási formái iránt, és élénk eszmecsere alakult ki a fogadáson. Farkas József, az egri városi pártbizottság titkára is szólt a megyeszékhely pártapparátusának új programjáról. A vendégek ezt követően ellátogattak a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalathoz, ahol üzemlátogatáson vettek részt, és tájékoztatót hallottak az üzemi pártbizottság munkájáról. Délután a történelmi belváros nevezetességeivel ismerkedtek. A delegáció programja ma Hatvanban folytatódik. — Való igaz, a tehenet akkor is meg kell fejni, vetni akkor is kell, ha sztrájkra hívnak bennünket. Azaz a parasztság között másképpen csapódik le a sztrájk értelmezése, mint egy ipari vállalatnál. Az ipari dolgozókkal folytatott beszélgetésből kiderült, hogy a sztrájktörvény tárgyalása túlságosan előre lett hozva. Megfontoltabb és alaposabb előkészítés után kellett volna napirendre tűzni. Ez a téma megérdemelt volna egy társadalmi vitát. — Említette, hogy a bős — nagymarosi vízlépcső építése is foglalkoztatja önöket. Mi az ezzel kapcsolatos álláspontja? — E vízlépcső építése nem egy szimpla gazdasági kérdés. Itt a képviselőház tekintélye forog kockán. Viszont megválaszolatlan kérdés: akkor növekszik-e a Parlament tekintélye, ha majd májusban netán felülvizsgáljuk korábbi döntésünket, vagy az lenne-e a helyes, ha azt mondanánk: mi már egyszer döntöttünk, így zárjuk le az egészet. Helyesnek tartom, hogy ez a téma májusban napirendre kerül, s egy alapos vizsgálat után hozunk egy olyan döntést, amelyen már nem lehet változtatni. — Ezekben a percekben már munkához látott az a jelölőbizottság, amely javaslatot tesz a Parlament új elnökének személyére. Megyénket ebben a testületben Kovács András képviseli. On kire tesz majd javasiáiOl? — Én egyetértek az MSZMP javaslatával — válaszolta Sebők József. — Szerintem Szűrös Mátyás az egyetlen olyan ember az Országgyűlés mostani tagjai közül, akit elsöprő többséggel fogunk megválasztani. Legalábbis minden jel erre mutat. Homa János
