Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-04 / 54. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI- évfolyam, 54. szám 1989. március 4., szombat ÁRA: 5,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ELFOGYOTT A BIZALOM KISKÖRÉN „Hu nem ittak volna olyan mértéktelenül, senkinek sem lenne gondja.” ' (3. oldal) A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA SPÉTER ERZSÉBETTEL „...a másvilágon nem akarok felrobbanni a méregtől...” (6. oldal) ÉGI JELEK Heti televízió-műsorunkban először közöljük a Sky Chan­nel, a Super Channel és a TV5 programját. (12. oldal) LŐFEGYVERT REJTEGETTEK „... a házkutatás során őzlábakat és őzfejeket találtunk...” (16. oldal) Grósz Károly megbeszélése Jozef Lenárttal Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára pén­teken fogadta Jozef Lenártot, a CSKP KB Elnökségének tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón Jozef Lenárt tájékozta­tást adott a KGST-tagállamok testvérpártjai gazdaságpolitikai kérdé­sekkel foglalkozó KB-titkárai március 6-7-ei, prágai tanácskozásá­nak előkészületeiről. Grósz Károly üdvözölte a találkozó megtartását. Hangsúlyozta: érdekünk a KGST-együttműködés érdemi átalakítása. Szükségesnek tartjuk, hogy a testvérpártok közös erőfeszítésekkel biztosítsák az eh­hez szükséges politikai feltételeket. A találkozón részt vett Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Vlastimil Ehrenberger, Cseh­szlovákia magyarországi nagykövete. Kállai Gyula felmentését kéri népfrontelnöki tisztéből Németh Miklós és Nyikolaj Rizskov tárgyalásai Mihail Gorbacsov fogadta kormányfőnket Mihail Gorbacsov és Németh Miklós megbeszélése egy és három­negyed órán át tartott az SZKP KB székházában (Népújság-telefotó — MTI) Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke — az országos titkárság útján — levélben fordult a moz­galom országos tanácsához. Kál­lai Gyula, aki évtizedek óta áll a mozgalom élén, e tisztségéből való felmentését kéri az oszágos tanácstól, jelezve, hogy erejéhez A káli Tamamente Ipari Szö­vetkezetben tegnap tartották az elmúlt év záró közgyűlését. Ka­tona István elnök többek között elmondta: — Olyan évet terveztünk 1988-ra, amit az akkori ismere­tek birtokában megvalósítható­nak ítéltünk. Sajnos, számtalan nem várt nehézséggel kellett közben megbirkózni, részben a szövetkezet sajátosságaiból adó­dóan, részben a társadalomban végbemenő változások eredmé­nyeként. Ezt követően értékelte a szak­ágazatok — egyéb üzemek — ter­melési tevékenységét és szerve­zettségét, s kiemelte, hogy bár a 3,8 millió forintos nyereség vé­gül is szerény,de csak az itt dol­gozók érdeme. mérten a jövőben is részt kíván venni a magyar népfront munká­jában. A mozgalom országos titkár­sága úgy döntött, hogy Kállai Gyula kérését támogatva, azt a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának hétfői ülése elé teijesz- ti. Az ipari szövetkezet tevé­kenységét elemző beszámolóból említésre méltó az a rész is, amely a tagság feladattervével és jövőjével foglalkozik. Eszerint cél a szigorú, következetes, taka­rékos gazdálkodás, mert a pazar­ló nemtörődöm szemlélettel ön­magukat csorbítják meg. Emel­lett a termelés finanszírozására szánt vagyonalap forgási sebes­ségének növelésére,a termék- szerkezet bővítésére,a szakem­berlétszám növelésére is nagy fi­gyelmet igyekeznek fordítani az idén. Az eseményen részt vett töb­bek között dr. Kaszás Mária, a KISZÖV titkára, és Farkas Pál a nagyközségi tanács elnöke. A közgyűlés végén újjá választot­ták elnöki tisztében Katona Ist­vánt. A Lenin-mauzóleum és az is­meretlen katona sítjának meg­koszorúzásával kezdődött Né­meth Miklós alig egynapos szov­jetunióbeli munkalátogatásának hivatalos programja pénteken. A koszorúzás után az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a magyar kormány elnö­két az SZKP KB székházában fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének el­nöke. A két politikus megbeszé­lése a tervezettnél hosszabb ide­ig, egy és háromnegyed órán át tartott. A Gorbacsowal folytatott megbeszélés után a Kremlben ült asztalhoz a két tárgyalóküldött­ség. A magyar delegációt Né­meth Miklós, a szovjetet Nyi­kolaj Rizskov, az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának tagja, szovjet kormányfő vezette. . Nyikolaj Rizskov a két kül­döttség tárgyalásainak kezdetén a szovjet kormány nevében szív­ből köszöntötte Németh Miklóst miniszterelnökké történt megvá­lasztása alkalmából, s örömét fe­jezte ki, hogy ebben a minőségé­ben sor került szovjetunióbeli el­ső munkalátogatására — tájé­koztatták a péntek délelőtti tár­gyalások részleteiről az MTI moszkvai tudósítóját. Rizskov hozzátette, hogy tisz­tában van a magyar kollégája ál­tal vállalt feladatok súlyával, hi­szen — mint mondta — a kor­mány mindig az első vonalban halad. — Jelentős folyamatok men­nek végbe gyakorlatilag minden szocialista országban — hangsú­lyozta Rizskov, megjegyezve, hogy ezek a folyamatok aktívan kibontakoznak a Szovjetunió­ban, Magyarországon és néhány más szocialista országban is. Nyikolaj Rizskov hangoztatta: — Meggyőződésünk, hogy ab­ban a politikai helyzetben, amelyben jelenleg Önök van­nak, mindent megtesznek annak érdekében, hogy népük jólétét szolgálják. Ezután arról beszélt, hogy jobb lett volna korábban talál­kozniuk, de elsősorban a két or­szág belső dolgai, majd az orszá­got sújtó óriási természeti ka­tasztrófa, az örményországi föld­rengés miatt húzódott ez a láto­gatás. Egyúttal köszönetét mon­dott azért a nagy erkölcsi és anyagi támogatásért, amelyet az örmény népnek Magyarország nyújtott. A hét közepén Budapesten Kiss Sándor, a megyei pártbi­zottság első titkára — a Heves Megyei Baráti Kör meghívásá­nak eleget téve — találkozott a kör tagjaival. Az eseményen, amelyen hetvenen vettek részt, dr. Misi Sándor, a baráti kör tit­kára köszöntötte a tagokat és a vendéget, majd Kiss Sándor tar­tott tájékoztatót a megyei pártér­tekezlet tapasztalatairól, me­gyénk gazdasági, kulturális, poli­tikai életéről, illetve eseményei­ről. Tájékoztatást adott a megye mezőgazdaságának tavalyi ered­ményeiről, gazdaságpolitikánk jelenlegi elképzeléseiről. De szólt azokról a feszítő gondokról Javasolta, hogy a mostani megbeszélésen elsősorban a két­oldalú, főleg elvi kérdésekről és a gazdasági témáról legyen szó, ne a részletekről. Bízzák meg a szakembereket azzal, hogy a két­oldalú kapcsolatok részletkérdé­seit tanulmányozzák, s néhány hónap elteltével ismét találkoz­zon a két kormányfő. Hivatalos baráti látogatásra hívta meg a szovjet kormány nevében Né­meth Miklóst, azért, hogy jobban megismerkedjen a Szovjetunió életével, és a szovjet nép is meg­ismerhesse az új magyar minisz­terelnököt. Válaszában Németh Miklós köszönetét mondott a meghívá­sért, s elfogadta azt. Elöljáróban átadta Grósz Károly üdvözletét, majd arról beszélt, hogy magyar gazdasági szakemberek milyen variánsokat dolgoznak ki a KGST átfogó reformjára. Ezek a javaslatok, magyar meggyőző­dés szerint, hozzájárulhatnak a nyárra Prágába tervezett főtitká­ri találkozó eredményességéhez is. — Fontos az, hogy az integrá­cióból a következő években ne­hogy dezintegráció legyen — mondta Németh Miklós. A tárgyalások után a szovjet kormány díszebédet adott a ma­gyar vendégek tiszteletére. Ezen a két küldöttségvezető pohárkö­szöntőt mondott. — Örömmel fogadtam, és kö­szönöm a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa meghívását — mondta bevezetőben Németh Miklós. — A modernizálás most a szocializ­mus átfogó reformját igényli. Ez a Szovjetunió népeinek és a ma­gyar népnek egyaránt igénye. A is, amelyek foglalkoztatják me­gyénk lakosságát: így például a recski rézvagyon sorsáról, az egri uszodaépítés, vagy a kiskörei víztározó hasznosításának prob­lémáiról. Az említett témákat érintően élénk eszmecsere ala­kult ki, és a résztvevők jó néhány kérdést tettek fel az első titkár­nak. Érdeklődtek például a Gyöngyöshalászon készült film elkészítésének körülményeiről, a Mátraaljai Szénbányák Válla­lat további sorsáról, az egri főis­kola névváltoztatásáról, vagy a színház különböző kérdéseiről. Ez a beszélgetés is bizonyította, hogy a baráti kör tagjai szoros magyar kormányzat legfőbb tö­rekvése, hogy nemzeti összefo­gást szervezzen az új magyar szo­cialista modellt kiépítő reform- program köré. Mint miniszterelnök, a cselek­vőképességet a társadalomban, a pártban és a különböző politikai szervezetekben egyaránt fellel­hető reformerők összefogásával és középpontba állításával kívá­nom biztosítani. Csak a reform­centrum megszervezésével ke­rülhető el az erők polarizálódá­sa, a megosztottság, az öncélú pártoskodás. A reformok útján a magyar — szovjet kapcsolatok, a szövetség erősítésének óriási lehetőségeit látom. Esélyt arra, hogy mind Magyarországon, mind a Szov­jetunióban önálló, sajátosan né­pi-nemzeti tartalmú szocialista modelleket építsünk ki, hogy megreformáljuk a szocialista or­szágok közötti politikai, gazda­sági, kulturális és katonai kap­csolatokat, hogy megszabadul­junk a kapcsolatainkat a múlt­ban terhelő minden ballaszttól. — A szovjet — magyar együttműködés, testvérpártjaink és kormányaink egész tevékeny­sége egy célt szolgál: a társada­lom egész életének megújítását, a szocializmus emberi jellegének kibontakoztatását, népeink jólé­tének növelését. A Szovjetunió, Magyarország és a többi testvér­ország a szocializmus eredeti eszméihez és elveihez fordul, melyek lényegét a dolgozó em­ber problémái és érdekei alkot­ják — hangsúlyozta pohárkö­szöntőjében Nyikolaj Rizskov. Az ebéd után a magyar dele­gáció visszautazott Budapestre. (MTI) szálakkal kötődnek a megyénk- hez, és nagyon érdeklődnek jele­nünk és jövőnk kérdései iránt. Arról is szó esett, hogy konkré­tan milyen segítséget tudnak ad­ni, miként tudnak hozzájárulni a megye fejlődéséhez. így például felvetődött, hogy segítséget ad­nak a megye gazdaságpolitikai koncepciójának kialakításához, de az is megfogalmazódott, hogy hozzájárulnak az egri uszodaépí­tés anyagi feltételeinek megte­remtéséhez is. Szóltak árról is, hogy a közeljövőben a baráti kör tagjai Heves megyébe is elláto­gatnak, és kirándulást tesznek a kiskörei vízlépcsőhöz. Megalapozottan Egyeseket örömmel, máso­kat némi félelemmel tölt el a gomba módra szaporodó pár­tok, egyesületek alakulása. Az mindenképpen jó jel, hogy az egymás után szerveződő ki- sebb-nagyobb csoportok egyaránt azt a célt tűzik zászla­jukra, hogy valahogy kimoz­dítsák az ország szekerét a ká­tyúból. Ugyanakkor elgondol­kodtató az a vélemény, ame­lyet nemrégiben hallottam egyik ismerősömtől. Ó úgy fo­galmazott, Hbgy neki csak azért vannak aggályai az egyes közösségekkel kapcsolatban, mert gyakran tapasztalja, hogy a tagok meglehetősen kevéske információval rendelkeznek, nem tartanak lépést a napról napra változó világgal. Néha az az érzése — mondja — , hogy a fiatalabbak között is vannak olyanok, akik meg­akadtak valahol a hetvenes évek közepe táján, és olyan kí­vánalmakat fogalmaznak meg, s olyan változásokat sür­getnek fennhangon, asztalt verve, amelyek már rég meg­valósultak. Meséli, hogy be­szélt olyan FIDESZ-taggal, akinek fogalma sem volt az MSZMP KB többpártrend­szerrel kapcsolatos állásfogla­lásáról. Könnyű dolog ma zaftos, bíráló észrevételeket tenni, megbélyegezni embereket, ítéletet mondani, sommás, el­marasztaló mondatokat han­goztatni. Olcsó népszerűségre is szert lehet tenni az effajta hozzáállással. Az igazság azonban az, hogy szerencsé­sebb lenne, ha manapság csak az szállna csatába, aki kellően tájékozott, aki naprakész is­meretekkel rendelkezik, aki tényekkel alátámasztott ér­vekkel áll ki a politikai küzdő­térre. A vagdalózás, a „hőbör- gés” ugyanis többet árt jelen­leg, mint a figyelmes szemlélő­dés. Nemrégiben egy kis község­ben jártunk kollégáimmal, ahol fórum keretében beszél­gettünk az újságkészítésről, a sajtó szerepéről a közéletben. Az egyik hozzászóló nem kis meglepetésünkre azt kérte számon a sajtótól, azaz tőlünk, újságíróktól, hogy úgy újunk, úgy fogalmazzunk, hogy az irányt szabjon az olvasónak saját véleménye kialakításá­ban. Ez a megnyilvánulás is azt jelzi, hogy nehéz változtatni a régi beidegződésen, miszerint a sajtó a kizárólagos hatalom által képviselt és igaznak tar­tott szentenciákat közvetíthe­ti. Ez persze kétségkívül soká­ig megkönnyítette mindannyi­unk helyzetét. Az újságíró is­merte az íratlan törvényeket és azokat a határokat, amelyeket már veszélyes lett volna áthág­ni. Az olvasó pedig könnye­dén emésztette meg a napról napra hasonlóan tálalt és körí­tett információkat. Szerencsére azonban vál­toznak az idők. A toliforgatók egyre inkább azt teszik, ami valóban a feladatuk. Ténye­ket, véleményeket ütköztet­nek s hoznak nyilvánosságra szépítő kommentárok nélkül. Elvégre az újságíró is csak ember, aki szeretne minél tisz­tábban látni. így bizonyára megérti az olvasó, ha elsődle­ges célunk a tisztességes tájé­koztatás, nem pedig a „kiokta­tás”. Barta Katalin Katona István elnöki beszámolója a közgyűlésen (Fotó: Perl Márton) Közgyűlés a Tarnamentében T akarékosabban kell gazdálkodni Földiekkel itthoni dolgainkról Kiss Sándor találkozója a Heves Megyei Baráti Kör tagjaival

Next

/
Thumbnails
Contents