Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 74. szám 1989. március 29., szerda ÁRA: 4,3« FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VÉRFÜRDŐK WASHINGTONBAN A nagy kérdés 372 gyilkosság kapcsán: mi legyen az ameri­kaiak 60 millió kézifegy verével? (2. oldat) AKI AZ EGÉSZ MEGYÉVEL „LEVELEZETT” „...meglehetősen furcsa helyzetben voltam eleinte.” (3. oldal) HALOTT CSECSEMŐT TALÁLTAK Fehér reklámszatyorba csomagolták, s az egri szeméttelepen akadtak rá” (8. oldal) LÁTÓKÖRBEN: NAGYFÜGED Osztottak, szoroztak az alig kétezer lakosú településen... (8. oldal) Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága Szerdán délelőtt összeül a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület javaslatot vitat meg a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási törvény alapelvei­ről, valamint állást foglal a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. A Köz­ponti Bizottság megtárgyalja a politikai rendszer reformja pár­ton belüli vitájának tapasztalata­it, és tájékoztatást kap a KISZ XII. kongresszusának előkészí­téséről. A testület ugyancsak tá­jékoztatót hallgat meg a március 15-ei ünnepségekről és az MSZMP nemzetközi tevékeny­ségének néhány fontos esemé­nyéről, valamint dönt a Lukács György Alapítvány létrehozásá­ról. A Központi Bizottság sze­mélyi kérdéseket is megtárgyal. Összeül a külügyminiszteri bizottsága Április 11-én és 12-én a megállapodás szerint Berlinben kerül sor a Varsói Szerződés Tagállamai Külügyminiszteri Bizottságának soros ülésére. Amerika! képviselőházi küldöttség Budapesten Grósz Károly, az MSZMP fő­titkára kedden a Központi Bi­zottság székházában fogadta az Amerikai Egyesült Államok képviselőháza költségvetés-fel­használási bizottságának kül­döttségét, amely Dán Rosten- kowski elnök vezetésével hétfő este óta tartózkodik hazánkban. A párt főtitkára tájékoztatást adott a magyar belpolitika né­hány időszerű témájáról, majd a kötetlen megbeszélésen vála­szolt a képviselők kérdéseire. A találkozón részt vett Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Németh Miklós, a Miniszter- tanács elnöke és Nyers Rezső ál­lamminiszter a Parlamentben, ugyancsak a déli órákban talál­kozott a képviselőházi küldöt- séggel. Magas rangú diplomata­vendég a Koreai Várkonyi Péter külügyminisz­ter meghívására kedden három­napos hivatalos látogatásra Bu­dapestre érkezett Cső Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter fogadta. Várkonyi Péter és Cső Ho Dzsung délután a Kül­ügyminisztériumban hivatalos tárgyalást folytatott. Jelen voltak a két külügyminisztérium vezető beosztású tisztségviselői, vala­mint a Koreai Köztársaság buda­pesti nagykövete és a nagykövet­ség több diplomatája. A vendég kifejtette, hogy Szöul szeretné, ha a Magyarország és a Köreid Köztársaság kapcsolatainak fej­lődése példa lehetne a többi eu­rópai szocialista ország, elsősor­ban a Szovjetunió számára. A Koreai Köztársaság külügy­minisztere nagyra értékelte a Magyarországon zajló gazdasági és politikai reformokat. Hivata­los látogatásra meghívta Szöulba Várkonyi Pétert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Szükség van a bevásárló turizmus jelentős korlátozására is 600 millió dolláros deficit? Az MNB elnökének sajtótájékoztatója Az első három hónap során a tervezettnél lényegesen nagyobb mértékben romlott a népgazda­ság konvertibilis valutában elszá­molt folyó fizetési mérlege. A hi­ányjanuárban és februárban már elérte a 350 millió dollárt, s a márciusi adatokat is figyelembe- véve a deficit az első negyedév­ben valószínűleg megközelíti a 600 millió dollárt. Ezért vált el­odázhatatlanná a forint konver­tibilis valutákhoz képest történő 5 százalékos leértékelése, amit a Magyar Nemzeti Bank saját ha­táskörben végzett el — mondotta Bartha Ferenc, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke kedden az MNB-ben megtartott sajtótájé­koztatón. Még van lehetőség arra, hogy teljesüljön a népgazdasági terv és a folyó fizetési mérleg hiánya ne haladja meg 1989-ben az 500 millió dollárt. Lényeges, hogy az áruforgalomban az előirányzott­nál nagyobb aktívum jöjjön létre. (Folytatás a 2. oldalon) részé mar Nem károsultak az őszi gabonák — Az árpa nagy földbe került — A vetés zöme még hátra van — Befejezés előtt a metszés történelmi borvidékeinken — Gyümölcstelepítés He­vesen és Bátorban — Az idén is kevesebb jut gépvásárlásra Az enyhe tél ajándéka —kora tavaszi rajt A vártnál hamarabb beköszöntött a tavasz, ezt bi­zonyítja az enyhe időjárás és az is, hogy a korábbi évekkel ellentétben hamarabb benépesült a határ. Amennyiben továbbra is így marad, nem panaszkod­hatnak a nagy- és kisüzemekben, hogy nem vehették időben a kora tavaszi rajtot. Jurányi Jánostól, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetőjétől az iránt érdeklődtünk, mennyire készültek fel az üzemek az idei esztendőre, a legfontosabb teen­dőkre. Elmondta, hogy a múlt év őszén száraz, aszályos körülmé­nyek között került sor az idei év termésének megalapozására. A szeptemberi esőzéseket követő­en több mint két hónapig nem kaptak csapadékot az őszi veté­sek. így azok közül csak a legko­rábban földbe tett magok, mint a repce, az őszi árpa, illetve a búza egy kisebb része került olyan helyzetbe, hogy kikeltek és meg­erősödtek. Váratlanul és szokat­lan hideggel tört ránk a novem­beri tél, amely egy hónapon ke­resztül nem adott lehetőséget az ősziek kelésére, illetve fejlődésé­re. Ezt követően már december­től enyhe, csapadékban szegény hetek következtek, amelyek vé­gül is korai, február végi kitava­szodást eredményeztek 1989- ben. Különösen kedvező volt, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár ez a szokásos télinek alig a felét: 60-70 millimétert je­lentett. Az őszi kalászosok, illet­ve a repcék fejlődésnek indul­hattak, s napjainkban szépen utolérték magukat. A határ ked­vező képet mutat, hiszen az 59 ezer hektár őszi búzából a tél napjainkig nem károsított szá­mottevő területet. Március má­sodik és harmadik hetében, ami az előző évekhez képest korai­nak minősíthető, hozzáláttak a tavaszi vetés-előkészítés talaj­munkáihoz az üzemekben. Már­cius 20-ig a mintegy hétezer hek­tár tavaszi árpa nagy része földbe került, és megkezdték a mintegy hatezer hektár körüli borsó veté­sét is. A munka dandárja azon­ban áprilisra várható, amikor földbe kerül a cukorrépa, a ku­korica és a napraforgó is A közös gazdaságokban jó ütemben ha­ladnak a vegyszeres gyomirtás tennivalóival. Ezért a mostani időszak főként a munkaszerve­zéssel, a technikai eszközök, az erőforrások elosztásával telik, A kistermelő­ket segítő gé­pekből, anya­gokból, eszkö­zökből nagy kínálat az egri Agroker válla­lat boltjában (Fotó: Gál Gá­bor) miután az esztendő első csúcs- időszakának számít. A gazdasá­gokban a tervezettnél ugyan jobb eredményeket mutatnak a tavalyi zárszámadások, ám a ténylege­sen rendelkezésre álló pénzügyi források kevesebbek az elmúlt évinél. Egyik oldalról ez okozza, hogy a kora tavaszi fejtrágyázás szerényebb, amelyet későbbiek­ben még kiigazíthatnak a nagy­üzemek. Megyénk szőlőiben — Eger környékén és a Mátra alján — a közösben háztájiban végé­hez közeledik a metszés. A tél nem okozott fagykárt az ültetvé­nyekben. Elismerésre méltó, hogy főleg az Egri Csillagokban, a gyöngyöspatai, a verpeléti, a nagyrédei termelőszövetkezet­ben 500 hektáron telepítenek szőlőt. Ezzel szemben 200 hek­tár ültetvényt miután kiörege­dett, megszüntetnek. Hosszú évek után az idén 200 hektár új gyümölcsöst létesítenek, zöm­mel szilvát, meggyet, a hevesi Rákócziban, valamint a bátori termelőszövetkezetben. A kedvező előjelek mellett gondot jelent a Mátra alján, ahol az ország szőlőoltvány készítésé­nek egyharmadára vállalkoz­nak,hogy 1989-ben az említett mennyiségnek csak több mint felét oltották értékesítési gondok miatt. Megélénkült az élet a fólia­sátrak alatt, főleg Heves és Hat­van környékén. A kisüzemekben tavaszi zöldségféléket nevelnek, egymillió négyzetméteren, fólia­sátor alatt. Egyébként a tavaszi munkákhoz szükséges anyagok, eszközök, gépek rendelkezésre állnak, ebben nagy szerepet vál­lalt az egri Agroker, a Tszkerés a Tranzit Gazdasági Társaság. Ennek ellenére a gazdaságok a szűkebb fejlesztési lehetőségek miatt idén is kevesebb gépet, műtrágyát, növényvédő szert, jó minőségű vetőmagot kénytele­nek vásárolni, pedig az eszköz­park évről évre elhasználtabbá válik, elöregedik, és az üzemi erőfeszítések ellenére biztonsá­gában és kihasználásában egyre több gond adódik. 1988 igen rossz tapasztalatokat szolgálta­tott az év első felében az üzemek hitelellátását illetően. Úgy tűnik az idén ezt a hibát nem ismétli meg a pénzügyi kormányzat. A szükséges anyagok, eszközök időbeni biztosítása nélkül ugyanis nem képzelhető el sike­res mezőgazdasági esztendő, jó termés, gazdag aratás! A korai kitavaszodás minden­képpen optimizmussal tölti el a szántó-vető, gazdálkodó embe­reket, közösségeket. Ebben az évben ez korábban jött a vártnál, amely már a munkák indításánál biztatást ad a földből élőknek. Mentusz Károly Öreg autók, leromlott utak, szabálytalan vezetők Akció a sebességhatárok betartásáért Tavaly 21 315 személyi sérülé- ses baleset történt hazánkban. Ezek következtében 1706-an meghaltak, 10 420-an súlyos, 17 356-an pedig könnyű sérülést szenvedtek. Ez mintegy 7-8 szá­zalékos emelkedést jelent 1987- hez képest — jelentette be ked­den a Belügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón Baracsi A ntal ezredes, az Országos Köz­lekedésbiztonsági Tanács ügyve­zető elnöke. Elmondta, hogy a balesetek mintegy egynegyede a sebességhatárok túllépése, fő­ként a relatív gyorshajtás miatt következett be. Az OKBT ezért országos akciót indít a sebesség­határok helyes megválasztása ér­dekében. A fokozott közúti elle­nőrzés április 5-én kezdődik, s az egyhónapos propagandakam­pány végén sebességmérő rada­rok segítségével kívánnak meg­győződni majd az akció eredmé­nyességéről. Hangsúlyozta: nem a büntetés a cél, hanem az, hogy felkeltsék a figyelmet a gyorshaj­tás veszélyeire. Elhangzott: az elmúlt évben tovább romlott a közlekedési mo­rál, az autók műszaki állapota. A járművek átlagéletkora eléri a 10 évet. A baleseti statisztikát az is rontotta, hogy rosszabbodott az utak állapota, az útkarbantartás­ra fordítható pénz ma már az ál­lagmegóvásra sem elegendő. Ta­valy 4 millió külföldi jármű for­dult meg hazánkban, s jelentősen emelkedett a magyar kiutazások száma is. Mintegy 2,4 millió autó 11 millió alkalommal indult a külföldi határok irányába. Fő­ként ennek tudható be, hogy 1988-ban az autópályákon, au- tóutakon 21 százalékkal emelke­dett a balesetek száma. Ezért újabb hat autópálya-rendőrséget állítanak fel. Baracsi Antal el­mondta azt is, hogy tavaly a rendőrök 1 millió alkalommal szabtak ki helyszíni bírságot, s 230 ezer szabálysértési eljárást kezdeményeztek. A felhasznált 317 ezer alkoholszondából 50 ezer színeződött el. M ................. 1 I Ü nnepek után Megint lezajlott egy ün­nep. Olyasfajta, amiről az ! elmúlt husz-harminc esz- I tendőben jobb híján azt mondtuk, hogy családi, merthogy vallásinak, uram- bocsá’ egyházinak nem titu­lálhattuk. Tiltotta ezt a ko­rábbi esztendők dogmatikus - szelleméből adódó szemér- ; mességünk. Jó, jó ezt a szemérmessé­get most aztán annál harsá­nyabb látványossággal igyekszünk leküzdeni. Ám mindez a lényegen nem vál­toztat: egy jó ideig még Krisztus áldozatvállalásá­nak misztériumáról a bősé­ges és familiáris evés-ivással is igyekszünk megemlékez­ni. Ez persze rendben van így. Örüljünk míg sonka és főtt tojás jut az asztalra, s fo­gyasszunk mértékkel egy­más örömére. Mindemellett mit hallok a rádióból: egy illetékes nyi­latkozik, hogy áremelés ide vagy oda: az év első negyed- j évében honunkban elfo­gyasztott húsmennyiségről és húsfélékről szólván leszö­gezheti, hogy étkezési szo­kásaink egy jottányit sem változtak. Úgy látszik nem akarunk lemondani a meg­szokott mennyiségekről, s ugyanannyi disznót, barom­fit egyebet emésztünk meg, mint annak előtte. (Teszem hozzá, legfeljebb a gyomor­működésünk nem olyan, már ha a hentesnél ottha­gyott tetemes összegekre gondolunk.) Mindegy. Ami tény, az tény. Most aztán azon töpren­gek, ha ily biztató a statiszti­ka vajon milyen további kö­vetkeztetéseket vonnak le il­letékes helyeken: Vajon azt- e, hogy ha nekünk futja eny- nyiért ennyi húsra, akkor többe kell kerülnie, hogy káros szokásunkon változ­tassunk? Vagy pedig azt, hogy például a jó minőségű és olcsó termékek kínálatá­nak bővítésével, s egyéb fur­fangos propagandamunká- : val talán sikerül bennünket rávenni: korszerűbb, egész­ségünknek jobban megfele­lő ételek fogyasztására? Őszintén remélem, hogy csupán az utóbbira gondol­nak. Mert bár hiszek a sta­tisztikák és felmérések hasz- j nosságában, óvnék attól bárkit, hogy egyoldalúan ér- ; tékelje az adatokat. Egy­részt, mert a fogyasztás vál- j tozatlansága jelenthet egy bizonyos rétegnél draszti­kus csökkentést, egy másik- ] nál pedig indokolatlan fel- ! halmozókat. Másrészt, mert az alapszükségletek egy bi- í zonyos szint után nem csők- * kenthetők. így hát, még szánkban a 3 húsvéti sonka és egyéb fi- ' nomságok ízeivel remény- j kedjünk, hogy a jövő eszten­dőben ilyenkor is minden j jóból kerül az asztalunkra. S f ha időközben meggyőznek 3 bennünket, hogy a kocso- ‘ nya helyett jobb a szójás töl- f | töttkáposzta, még az se baj. * Csak lakjunk jól belőlle. Te- . I gyünk érte, hogy így legyen. < Jámbor Ildikó í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents