Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. március 29., szerda Az MNB elnökének sajótájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) Szükség van a bevásárló turiz­mus jelentős korlátozására is, mert ez szintén veszélyezteti a fi­zetési mérleg tervezett javítását. A Magyar Nemzeti Bank el­nöke szerint a gazdaságban fel­gyülemlett feszültségeket nem lehet a külföldi eladósodás árán csökkenteni. Amennyiben nem sikerülne a fizetési mérleget a kí­vánt mértékben javítani, szüksé­gessé válna az adminisztratív eszközök újbóli bevezetése, ami megtörné a kibontakozott re­formfolyamatot. Az idén tovább folytatódik a szigorú pénzügyi politika. A pénzkibocsátás szűlu'tése tavaly nagymértékben hozzájárult a külső egyensúlyi helyzet javulá­sához. A pénz hiánya ugyanak­kor továbbra sem akadályozza az áruforgalmat, s a gyenge fizetési fegyelem miatt a vállalatok a ke­vésbé hatékony termelési szer­kezetet képesek továbbra is fenntartani. Mivel az év végi ki­ugróan magas sorban állás nem válhat tartóssá, ezért a pénzügyi politika szigorának fenntartása mellett elodázhatatlan a pénz­ügyi rend erősítése. A múlt évben jelentősen emelkedtek a hitelek és a betétek kamatai. Bartha Ferenc szerint az MNB a jegybanki kamatlábak múlt évi többszöri emelésekor csupán követte a kialakult ten­denciát. Az év végén egyébként a kamatemelkedés megtorpant. A kamatlábak elérték azt a ma­gas szintet, hogy a gazdálkodó szervezetek gyönge költség-, il­letve kamatérzékenysége ellené­re pénzügyi szabályozó eszköz­ként kezdenek működni. Az idén a bankrendszer re­formjának továbbfejlesztéseként megkezdődött a devizaművele­tek decentralizálása. V Az ÁFOR Heves és Nógrád Megyei Üzemigazgatóság értesíti kedves vásárlóit, hogy a Gyöngyös, Alkotmány úti üzem­anyagtöltő állomás zajszintmérés miatt 1989. március 29-én, 18 órától, 30-án 18 óráig zárva tart! J A Felvételre keresünk gyakorlattal rendelkező varrógép­műszereszt. Jelentkezni lehet: Pély, Dobó u. 19., naponta b-14 óráig Vágány JózsefnénéL r Hivatalos eredmény a Szovjetunióban: április 5-ig Számos körzetben pótválasztásokat tartanak Lassan csordogálnak a vasár­nap megtartott szovjet választá­sok eredményei. A központi tö­megtájékoztatási eszközök, TASZSZ, a lapok és az elektro­nikus sajtó egyre bővebb részle­tekkel szolgál a szavazásról, egyértelműen azt emelve ki, hogy az állampolgárok most va­lóban „választhattak” a jelöltek közül. A központi napilapok helyszí­ni tudósításban számolnak be az ország különböző választókör­zeteiben megtartott szavazat- számlálásokról. A Pravda példá­ul arról tudósít, hogy Volgográd- ban, Krasznodarban, Kurszk­ban, Omszkban, Sztavropolban és Harkovban az SZKP területi első tikárai szereztek mandátu­mot. Kazahsztánban az összes területi első titkárt küldötté vá­lasztották, s Türkmenisztánban is megkapta a szükséges többsé­get valamennyi jelölt párt- és ál­lami vezető. A Pravda és a Szov- jetszkaja Rosszija beszámol a moszkvai eredményekről is; a fővárosban 84 százalékos volt a részvételi arány, többek között elsöprő többséggel jutott man­dátumhoz Borisz Jelcin, az Álla­mi Építési Bizottság elnökhe­lyettese. A szovjet lapok többsége már kommentálja is a részeredmé­nyeket, a választások tanulsága­it. A Szovjetszkaja Kultúra úgy fogalmaz, hogy jelentős ha­ladás történt a politikai esemé­nyek megítélésében, az egyhan­gú-közönyös „jóváhagyást” vi­ták, kételyek, merész kezdemé­nyezések váltották fel. A TASZSZ ukrajnai választá­si összefoglalójából kiderül, hogy Kijevben öt vetélytársával szemben választották küldötté Nyikolaj Amoszov ismert se­bészt, s a pártonkívüli Jurij Scserbak, az ukrán írószövetség titkára négy ellenfelével szem­ben szerzett abszolút többséget. Krasznodon városában egy kol­hoztag gépkezelő kerekedett fe­lül a városi pártbizottság első tit­kárával szemben. Öt ukrán terü­leti első titkár nem tudta megsze­rezni a mandátum elnyeréséhez szükséges többséget, így Konsz- tantyin Maszik, a kijevi területi pártbizottság első titkára sem, noha egyetlen jelöltként indult körzetében. Grúzia 75 választási körzeté­ből 71-ben sikerült küldöttet vá­lasztani, négyben — két héten belül — új szavazást kell tartani. Népi küldött lett többek között Dzsumber Patiasvili, a grúz KP KB első titkára is. Észtországban a helyi veze­tők, Vaino Valjas, az Észt KP KB első titkára, Arnold Rüütel, a köztársasági legfelsőbb tanács elnökségének elnöke és Indrek Toome kormányfő a szavazatok több mint 90 százalékával nyert mandátumot. A Szovjetunió né­pi küldötte lett Edgar Savisaar, a helyi népfront vezetője és Vla­gyimir Jarovoj az intermozga- lomhoz közelálló társadalmi szervezet, az észtországi dolgo­zói kollektívák tanácsának elnö­ke is. A balti köztársaságban négy területi és egy nemzetiségi választási körzetben egyetlen je­lölt sem szerzett többséget, itt pótválasztásokat tartanak majd. Lettországban komoly válasz­tási harcban, kis többséggel szer­zett mandátumot Jan Vargis, a Lett KP KB első titkára. Népi küldött lett a köztársasági legfel­sőbb tanács elnökségének elnö­ke, a rendkívül népszerű Anato­li]' Gorbunovs, aki tagja az SZKP KB-nak is, továbbá Vitalij Szo- bolev, a Lett KP KB titkára is. Meglepetésre választási veresé­get szenvedett Vilnis Bresis lett kormányfő. Mandátumhoz ju­tott vetélytársa a köztársaságban méltán népszerű Tv-kommentá- tor, Edvin Inkens volt. Több lett­országi választási körzetben egyetlen jelölt sem kapta meg a szükséges többséget, ezért itt ugyancsak lesznek pótválasztá­sok. A választások hivatalos ered­ményeit a szavazást követő tíz napon belül, április 5-ig hozza nyilvánosságra a központi vá­lasztási bizottság. Újabb támadás a kínai vízlépcső ellen A kínai népfront országos ülé­sén minden eddiginél élesebb tá­madást intéztek a Jangce folyóra tervezett óriás vízierőmű ellen. Ma Ta-jo, a Kínai Demokratikus Liga elnevezésű nem kommunis­ta párt képviselője követelte az Felvételre keresünk gép­varrókat, jó kereseti lehetó'séggel. Jelentkezni lehet: Pély, Dobó u. 19., naponta 6-14 óráig Vágány JózsefnénéL erőműépítés ügyének felülvizs­gálását és parlamenti bizottság létrehozását a felülvizsgálat vég­rehajtására. Megfigyelők jelentőséget tu­lajdonítanak annak a ténynek, hogy a kínai képviselő nézetei­nek megkülönböztetett teret szenteltek a Zsenmin Zsipao, a KKP központi lapjának hasábja­in. Kínai politikai körökben ar­ról beszélnek, hogy az óriás víze­rőmű felépítésének ügye kezd politikai jelleget ölteni. Engedményes PVC­vásár az Ezermesterben. Benzinmotoros láncfűrész kapható az Ezermester Boltban Eger, Egészségház u. 9-tl.. \ Az MHSZ Heves megyei Gépjármű­vezető-képző Iskola pályázatot hirdet képzési főelőadó munkakör betöltésére. Feladat: az elméleti képzés irányítása, szervezése és ellenőrzése. Feltételek: közép- vagy felsőfokú állami iskolai végzettség, szakoktatói bizonyítvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatot írásban önéletrajzzal az MHSZ Heves megyei Vezetősége Eger, Lenin út 53. szám alá kérjük benyújtani: 1989. április 1-ig. r Megnyugszik a lélek és a test? Románia párizsi reklámjai Párizsban a „magyar kisebbségek és az emberi jogok védelmének bizottsága” tiltakozott a fővárosi közlekedési vállalat reklámosztá­lyánál és a kereskedelmi hirdetések felügyeleti szervénél a román ide- genforgalomi hivatal falragaszainak engedélyezése miatt és azok el­távolítását követelte. A szóban forgó plakátok a metróállomások és alagutak falain lát­hatók. A román tengerparti üdülőhelyeket ajánlják a francia turisták figyelmébe azzal a kitétellel, hogy „Romániában megnyugszik a lélek és a test”. A magyar emigráns szervezet rámutatott tiltakozásában arra, hogy az Emberi Jogi ENSZ-Bizottsága nemrég elitélte Romániát az embe­ri jogok sorozatos megsértései miatt. Ugyanezen okból a francia kor­mány nemrég hazahívta bukaresti nagykövetét és külügyminisztériu- mi nyilatkozatban fejezte ki erős rosszallását. Ilyenformán érthetet­lennek tartják, hogy egy állami közlekedési vállalat ilyen reklámot engedélyez saját falterületein. Tízezer kilométeres híd Először haladt át Cshö Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság kül­ügyminisztere azon a diplomáciai hídon, amely február elseje óta összeköti Budapestet és Szöult. A tízezer kilométeres út megté­telével újabb állomásához érkezett a két ország fiatal kapcsolat- rendszere, amelyet ha jellemeznek, a világon mindenütt használ­ják az „első” szócskát. A kommentárok ebből az alkalomból ismét felidézik, hogy Magyarország elsőként jelentette be a szocialista országok közül részvételét a szöuli olimpián. Elsőként nyitott képviseleti irodát Szöulban a Magyar Gazdasági Kamara, Budapesten pedig a Ko­reai Kereskedelem-fejlesztési Társaság /KOTRA/. Talán egy­hangú a felsorolás, de a történelmi hűség kedvéért azzal kell foly­tatni, hogy hazánk a szocialista országok közül elsőként nyitott állandó kormányszintű képviseletet múlt év őszén, kölcsönössé­gi alapon Szöulban és elsőként jött létre beruházásvédelmi egyezmény a két kormány között, tavaly novemberben. Végeze­tül: szövetségesei közül elsőként lépett Magyarország diplomá­ciai kapcsolatra a Koreai Köztársasággal — ” áttörve a hideghá­ború utolsó megmaradt falán ”, ahogyan Ro Te Vu államfő jelle­mezte az eseményt. Az „elsőként” mellett azonban ma már néhány területen nem állja meg a helyét a korábban még igaz „egyedül”. Az első előbb- utóbb követőkre talál. Ljubljanában is megnyitotta irodáját a KOTRA és Szöulban ugyancsak jelen van a jugoszláv kamara. Áprilisban Moszkva és Szöul ugyancsak kölcsönösen gazdasági képviseleti irodát nyit és előrehaladottak az erre irányuló tárgya­lások Lengyelországgal, valamint Bulgáriával. A koreai szovjet filmnapokkal a Szovjetunió megelőzte a többi szocialista orszá­got. Szöul Kínával és Jugoszláviával légiforgalmi egyezményt készít elő és a tárgyalások e két országgal állnak a legközelebb a megállapodáshoz. A színházi premierek közül az NDK közre­működésével vitték színre a Koldusoperát a Koreai Köztársaság­ban. Csehszlovák külkereskedelmi vállalattal kötötték az első legnagyobb közvetlen üzletet, amelyben a prágai vállalat 80 mil­lió dollár értékben rendelt három teherszállító tengerjáró hajót. Minderre jótékony, serkentő hatással volt a kölcsönös és szu­verén akaratból létrejött magyar-dél-koreai kapcsolatrendszer, amelynek létrehozásával az enyhülés gyakorlatából mutatott példát a két ország — hangsúlyozzák tokiói megfigyelők. Ma­gyarország külpolitikai aktivitását, híd-szerepét világszerte di­csérik. Ezzel is összefügg talán, hogy a 131 országgal diplomáciai kapcsolatban álló és 100 milliárd dolláros külkereskedelmi for­galma révén a külvilághoz ezer szállal kötődő Koreai Köztársa­ságra az utóbbi egy évben figyelt fel igazán a közvélemény: az or­szág jelentős átalakuláson megy át, s ennek a változásnak a leg­jellemzőbb területe a külpolitika. Ro Te Vu államfő múlt év július 7-én meghirdetett „északi po­litikájának” részeként rendkívül energikusan, aktívan és kezde- ményezően nyitott a szocialista országok irányába. ”Lényegesen több kétoldalú kontaktusunk van a Kínai Népköztársasággal, a Szovjetunióval és a kelet-európai országokkal, mint korábban és ezek a kapcsolatok, cserék napjainkban rendkívül gyorsan bő­vülnek” — mondotta Magyarországra indulása előtt Cshö Ho Dzsung miniszter a The Korea Times-nak. Az elmúlt hónapok mérlegét megvonva a külügyminiszter rámutatott, hogy különö­sen gyors és folyamatos fejlődés várható a Kínával létrejövő együttműködéstől. Csupán az elmúlt évben 10 ezerre tehető azoknak a száma, akik Kínából, illetve Dél-Koreából üzleti céllal a másik országba látogattak — ami az ötszöröse az egy évvel ko­rábbi kölcsönös utazásoknak. Az elmúlt évben Dél-Korea keres­kedelmi forgalma a szocialista országokkal elérte a 2,5 milliárd dollárt — ebből, 1,7 milliárd a kínai — dél-koreai kereskedelem értéke. A külügyminiszter derűlátó nyilatkozatát az említett té­nyek támasztják alá. "Arra számítunk, hogy az eredmények kedvező hatással lesz­nek az észak-déli kapcsolatokra is. A magyar vezetőket tájékoz­tatni kívánom arról, milyen további javaslataink vannak a hiva­talos kapcsolatok fejlesztésére a keleti tömb országaival" — mon­dotta a The Korea Times-nak adott interjújában Cshö Ho Dzsung, és érzékeltette: kérni fogja, hogy Magyarország játsszon összekötő szerepet a szocialista országok és a Koreai Köztársa­ság között. Trom András Vérfürdők Washingtonban Mi legyen az amerikaiak 60 millió kézifegyverével? Washingtonban tavaly össze­sen 372 embert gyilkoltak meg, idén már az első negyedévben 120-at. A fővárost az ország „gyilkossági fővárosaként” kezdte emlegetni a sajtó, mivel a hajdan békés vidékies Washing­ton immár oly kétes hírnévre tett szert, mint a „hagyományos” gengszterközpontok: Detroit, Chicago, New York vagy Los Angeles. Egyes, a színesek lakta kerületekben a szó szoros értel­mében mindennapos a gyilkos lövöldözés. Az áldozatok az oly jövedelmező piacokért harcoló kábítószerkereskedő bandák tagjai — emellett ártatlan embe­rek, akik a géppisztolyos gengsz­terek tüzébe kerülnek az utcán, nappal is. Köztük gyerekek. A tarthatatlan helyzet arra in­dította a városi tanácsot, hogy éj­jeli kijárási tilalmat rendeljen el a 17 év alattiaknak. Részben, hogy védje a békés fiatalokat, részben hogy megpróbálja kordában tar­tani a bandákat: a kábítószert árulók, a fegyvereket szállítók között ugyanis igen sok a gye­rek... Washington polgárai most a katonaság, vagy a nemzeti gár­da, a karhatalom bevetését sür­getik, mivel a rendőrség képtelen úrrá lenni a helyzeten. Sokan vi­szont más irányból próbálnának megoldást találni: eltiltanák a fegyvereket. A vagy 250 millió lakosú or­szágban a százmillió háztartás­nak mintegy a felében van lega­lább egy fegyver: pisztolyok, pus­kák, géppisztolyok, golyószórók milliói vannak magánkézben, ja­varészt teljesen ellenőrizetlenül. A legutóbbi esztendőkben éven­te az emberek tízezreit lőtték agyon — köztük átlag évi száz rendőrt, akik a leghangosabban követelik a fegyvertartás ellen­őrzését, korlátozását. 1984-87- ben 63 000-en haltak meg lőtt sebtől Amerikában — többen, mint az egész vietnami háború­ban... A fegyverbetiltás hívei sze­rint a világviszonylatban messze kiemelkedő szám sokkal alacso­nyabb lenne, ha nem lehetne ily könnyen fegyverhez jutni: nem játszanának azokkal a gyerekek, nem rántanák elő a szomszédok vagy a családtagok kicsinyes vi­tákban. Nem lennének oly halá­losan veszélyesek még az „egy­szerű” betörés, de zsebtolvajlá­sok sem, ahol a tolvaj, vagy az ál­dozat használ fegyvert — vagy mind a ketten.... A korlátozás igénye kézenfek­vő, ám az amerikaiak többsége mindennek ellenére ragaszkodik a még az államalapítási harcok idejéből örökölt, szabadságjog­nak tekintett privilégiumhoz, hogy személyes védelmére fegy­vert tartson, viseljen. Sokan az­után nem a hagyományokkal, hanem a tömeges bűnözéssel ér­velnek. Miután a rendőrség képtelen megvédeni, önvédelemre szorul. Az N.R.A. a lőfegyvertulajdo­nosok nemzeti szövetsége az or­szág egyik legnagyobb, leggaz­dagabb lobbija: 3 millió tagja évente sok millió dollárt költ a törvényhozók megnyerésére, hirdetésekre, hogy védelmezze a szabad fegyverbirtoklást. 1968-ban, a Kennedy-gyil- kosságok, Martin Luther King agyonlövése után korlátozták ugyan a hazai fegyverkereske­delmet s legalább a kereskedőket nyilvántartásba vették, ám a tör­vényt 1986-ban lényegesen eny­hítették — nem utolsósorban az NRA nyomására. Az államok egy részében, főként Észak-Ke­leten ma sem egészen könnyű — legálisan — fegyverhez jutni: várni kell egy hetet, amíg ellenőr­zik, ki a vásárló. Délen azonban, s ide tartozik például a Washing­tonnal határos Virginia állam is, minden különösebb formaság nélkül, egyfajta személyazonos­sági igazolással vehetünk min­dent, a céllövő pisztolytól a nagyteljesítményű géppisztolyig. Mi sem egyszerűbb, mint hogy a szervezett bűnözők hamisított igazolványokkal felvásárolják a készleteket s busás haszonnal ad­ják tovább, a szigorúbban ellen­őrzött vidékekre. Miután a közelmúltban egy el­mebeteg bűnöző kaliforniai kis­iskolásokra nyitott gyilkos tüzet, Washingtonban pedig vitatkozó középiskolások tüzeltek gép­pisztollyal egymásra, a tiltakozás hangja mind erősebb. Sok foga­natja eddig mégsem lett: Bush elnök, aki maga is az NRA tör- zsökös tagja, annyit tett, hogy — ideiglenesen — megtiltotta a kül­földi géppisztolyok behozatalát. A hazai gyártmányok előtt (eze­ket használja a bandák nagy többsége) szabad az út, így a sza­bad polgárok ezerszám vásárol­ják fel, sokszor felárral is, a kap­ható ön- és közveszélyes katonai fegyvereket. Attól tartva, hogy később talán nem lesz erre mód­juk. Vajha — de az is lehet, hogy felesleges volt sietni, a szabadság e sajátos jelképe fennmarad. Heltai András

Next

/
Thumbnails
Contents