Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 73. szám ÁRA: 1989. március 28., kedd 4,30 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA OLASZ KOMMUNISTÁK: NINCS HARMADIK ÚT a zsákutcába jutott szocializmus reformján munkálko­dunk.’' (2. oldal) „TÚL GYORSAK A VÁLTOZÁSOK" Kollégánk Hevesen beszélgetett a Münnich Ferenc Társaság elnökével. (J. oldal) Ml A LEGNAGYOBB VESZÉLYFORRÁS? A közlekedésben még mindig nem természetes az udvarias magatartás (5. oldal) KUPATÖRTÉNELMET ÍRT AZ EGER SE Eddig még sohasem nyert érmet vidéki csapat. (6. oldal) A dél-koreai külügyminiszter úti célja Legyen Magyarország diplomáciai híd Az esztendő 13. hete Településeink eseményei — két ünnep között A mátraderecskei téglagyár dolgozói építőanyaggal segítik a sport- centrum létesítését, amely több célt szolgál majd (Foto: Perl Márton) A Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására kedden Ma­gyarországra érkező Cshö Ho Dzsung dél-koreai külügymi­niszter budapesti tárgyalásai so­rán egyebek között tájékoztatást kíván adni Szöulnak a szocialista országokkal létesítendő hivata­los kapcsolatokra vonatkozó csomagtervéről — közölte a mi­niszter a The Korea Times-nak adott interjújában. A Koreai Köztársaság — az NSZK úgyne­A vasárnap megtartott tör­vényhozói választások első ered­ményeit hétfőn összegezték a szovjet fővárosban. Borisz Jelcin a moszkvai egyes számú területi választókörzet jelöltjeként — a ZIL autógyár vezérigazgatójával szemben — a szavazatok 89 szá­zalékát kapta meg, s így elsöprő sikert aratott. Hajdúszoboszlón aláírásgyűj­tési akciót kezdett a KISZ Városi Bizottsága és a Városi Úttörő El­nökség. A fiatalok az ellen tilta­koznak, hogy a helyi KlSZ-isko- lát a városban élők megkérdezé­se nélkül az erdélyi menekülte­ket befogadó állomássá kívánják átalakítani. Az MTI megyei tudósítója az ügy hátteréről érdeklődve meg­tudta: a megyei tanács egy koor­dinációs értekezleten javasolta az illetékes tárcaközi bizottság­nak, hogy a tervezett fogadóállo­mások közül az egyik Hajdúszo­boszlón legyen. A város vezetői­vel, lakosaival azonban ezt a ja­vaslatot nem egyeztették. Pántya György, az MSZMP Városi Bi­vezett keleti politikájához ha­sonlítható — „északi politikája” megvalósítása érdekében Ma­gyarországot egyfajta diplomá­ciai híd szerepének a vállalására szeretné felkérni a szocialista övezetben — vált ismeretessé az exkluzív interjúból, amelyet Cshö még elutazása előtt adott. A szocialista országok irányá­ba való nyitás programját a múlt év júliusában hirdette meg Ro Te Vu államfő. Az előzetes eredmények sze­rint a Moszkvában lévő 26 nem­zeti-területi körzetből 15-ben választották meg képviselőjüket. Nyolc körzetben megismétlik a szavazásokat, míg háromban új választásokat írnak ki. A szovjet fővárosban a választásokon a szavazásra jogosultak nyolcvan százaléka vett részt. zottságának első titkára — aki maga is csak a sajtóból értesült a tervről — a demokrácia megsér­tésének tartja az esetet, amely­nek nyomán a városban olyan pletykák terjedtek el, hogy az üdülőövezet közepén szöges­drótos tábor létesül. Ur Attiláné tanácselnök elmondta, hogy a helyi tanácsi vezetést sem vonták be az előkészítő munkába. Ami­kor értesültek a tábor létrehozá­sának tervéről, a végrehajtó bi­zottság aggodalmát fejezte ki a megyei tanácsnál amiatt, hogy kész tények elé kívánják állítani a helyi vezetést, amely még annyi információval sem rendelkezik, hogy megbízható választ adjon a lakossági észrevételekre. Sűrűn követik egymást a tava­szi ünnepeink. Pihenőnapjain­kon, szűkebb és tágabb körben gyakorta esik szó a munkáról, a holnap teendőiről. A ma kezdő­dő hétre nem azért esett a válasz­tásunk, mert a 13. ebben az esz­tendőben, hanem mert az éle­tünkkel összefüggő eseményei két szép ünnepünk közt zajlanak majd. Ha Mátradereeske, akkor tornaterem... Az egyre gyarapodó települé­sen, ahol több mint 250 általános iskolás és egy htján száz óvodai „polgár” él, s nevelkedik, mi más is lehetne a központi téma, mint a tornacsarnok építése. Erről mondta Zám Ferenc tanácsel­nök: — Terveink szerint a négy tan­termes általános iskola mellett kap helyet a 24x25 méteres, több célt szolgáló tornacsarnok, amelynek az alapjait a föld színé­ig az ősszel már leraktuk. Most, a jó idő beálltával folytathatjuk a munkát: az idén a vázszerkezet feliállítása a feladat, s ezzel együtt olyan állapotba hozni az épületet, hogy télen már fűthető legyen a 25 milliós költséggel ké­szülő létesítmény. — Ekkora beruházásnál elkel az összefogás... — Szinte napi kapcsolatban állunk az építkezés intézőbizott­ságával, amely összehangolja a szükséges lépéseket, így a heti te­endőket. Segjít társadalmi mun­kájával a lakosság, a téglagyáriak az építőanyag gyártásában vesz­nek részt, együttműködési meg­állapodásunk van a helyi terme­lőszövetkezettel, a honvédség egyik alakulatával, az ércbányák szocialista brigádjával. De ter­vezzük egymillió forint értékben — 50,100 és 500 forintos címle­tekben — úgynevezett téglaje­gyek kibocsátását is, hogy a ter­vezett határidőre, 1991-re telje­sen készen legyen a csarnok. Kö­zös ünnep lesz az átadás, mert nemcsak az apróságoké, hanem a tömegsport kedvelőié, s az egész falué lesz majd... Hevesi diákvígság... Még el sem ülnek a húsvéti lo- csolkodás, bálozás hullámai, újabb vígadozás elé néznek a fia­talok Hevesen. A Középfokú Oktatási Intézményben mától rendezik meg az első Diákhetet, amelyről Lövei Gyula igazgató­tól kaptunk előzetes informáci­ót: — Ha valaki belép az aulába, óriási transzparensek és kisebb- nagyobb fényképek, rajzok, sőt hajpántok és köpenyfeliratok szólítják fel, hogy szavazzon Kati zebra-pártjára, vagy ’’létra” Ro­bira, de mások szerint Tóth Zsolt a legderekabb, viszont Kozsó sem maradhat alul. A tét nagy: a diákigazgató megtisztelő címé­ért folyik a választási küzdelem. A pártok és a jelöltek délután mutatkoznak be... — Mikor lesz a választás? — A csütörtöki fordított na­pon, amelyen a diáktanárok tart­ják majd az órákat... De előtte még sok izgalmas dolog törté­nik : hangjátékot sugároz az isko­larádió szerdán, majd dr. Giller Lászlóval találkoznak a diákok, akiket az ifjúság orvosi problé­mái érdekelnek, de vendégünk lesz Urbán István autóversenyző is. Másnap Moliere: Stapin fur- fangjai című darabjával mutat­koznak be az iskola színjátszói, lesz fiú-leány és tanár-diák foci­mérkőzés, sok-sok videoprog- ram. Pénteken már a diákigazga­tó „uralkodik”, s vezeti az ünne­pi programot, ellenőrzi a játékos vetélkedőt, s nyitja meg a záró­aktusként rendezendő „Ordi- bál” forgatagát. — S mit csinál ekkor a „trón­fosztott” igazgató? — Természetesen éppúgy ko­molyan veszi az egész heti játé­kot, mint az intézet valamennyi tanulója... Tanácskozás Lőrinci párt- és kulturális életéről A nagyközségi pártbizottság, illetve a tanács tagjainak kézbe­sített meghívót és tanulmányo­zandó vitaanyagot a Posta az e heti ülésekre. A testületi tanács­kozásokról mondta Sárosi Ká­roly, a pártbizottság titkára: — A pártélet kérdései közül ezúttal két témát érintünk: első­ként a megyei akcióprogramból fakadó nagyközségi feladatain­kat beszéljük meg, majd pedig a pártház nyitottságáról esik szó. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy lehetővé kí­vánjuk tenni a pártház használa­tát különböző szervezeteknek, intézményeknek, szövetkeze­teknek, s a nagyközségnek is. Helyt adunk az MHSZ-közgyű- lésének, itt rendezzük meg a Ha­zafias Népfront áprilisi választási falugyűlését, de lebonyolítható lesz nálunk takarékszövetkezeti, tsz- és áfész-közgyűlés, ifjúsági program, vagy tanácsülés, mint például a csütörtökre tervezett is... — Ezen milyen főbb téma ke­rül a lakosság képviselői elé? — A költségvetés mellett a közművelődési munka, a kultu­rális élet. Az oktatási, közműve­lődési és ifjúságpolitikai bizott­ság vezetője, Mede Ilona tájé­koztatja a tanácstagokat arról, hogy a petőfibányai Petőfi Sán­dor Művelődési Ház, valamint a lőrinci Magvető Könyvtár jár élen a kulturális programok szer­vezésében, míg a Mátravidéki Erőműnél, Selypen és Zagyva- szántón a személyi és a tárgyi fel­tételek hiánya miatt kívánniva­lókat hagy maga után ez a tevé­kenység. A figyelmet — világlik ki majd a felmérésből — azokra a tanulókra kell többek között for­dítani, akik sem az iskolai, sem pedig a lakóhelyi művelődési in­tézményekben nem vesznek részt a szabadidő hasznos eltöl­tését célzó rendezvényeken... Utat építenek Horton... Kassa László tanácselnök a naptárát lapozgatta, amikor a mai nappal kezdődő „horti hét” programjáról érdeklődtünk: — A legfontosabb teendőnk az a koordinációs tanácskozás lesz, amelyet az útépítéssel kap­csolatban folytatunk majd a Gyöngyösi Közúti Igazgatóság szakembereivel. Egyben helyszí­ni szemlét is tartunk a Táncsics Mihály utcában, ahol áprilisban- májusban megkezdődik az épít­kezés. A megyei tanácstól 1,2 millió forintos támogatást kap­tunk a 800 méteres, makadámos régi szakasz megépítéséhez, amelyre már nagyon vár a lakos­ság. Hasonlóképpen, mint a Kossuth utcaiak, akik a csaknem egy kilométeres járdaszakasz fel­újításához ajánlottak fel a közös pénz mellé hozzávetőlegesen 300 ezer forint értékű társadalmi munkát. Az elmúlt esztendőben a korszerű ABC-áruház felépí­tése volt a célunk, az idén — mint az év mostani hetén is — az utak­ra, a járdákra fordítjuk minden energiánkat... Szilvás István Humánum A tiszta emberi érzelme­ket, a bajtársiasságot, megér­tést vissza kéne mentenünk a hétköznapokba! Az egyes ember önbecsülését csak a másokért tett cselekedetek­ben őrizheti meg, nyerheti vissza. E gondolatok nem véletle­nül jutottak eszembe. A kö­zelmúltban alakult meg a He­ves Megyei Családvédelmi Szövetség, amely e célokat tűzte maga elé. Az összefogás szükséges­ségét statisztikai adatok tá­masztják alá. Ismert tény, hogy hazánk élen jár a válá­sok terén, egyre kevesebb a megszülető gyermek. Az 1987-es adatokat alapulvéve ismeretes, hogy ezer lakosra közel három válás jut egy év­ben, s kicsivel több, mint hat házasságkötés. Tehát az ere­detileg egy életre szánt kap­csolatoknak közel fele meghi­úsul. Sorolhatnánk tovább a figyelmeztető adatokat. Azt is felesleges hangsú­lyozni: a családok labilissá vá­lása mögött bonyolult szociá­lis problémák egész sora hú­zódik meg. Van-e hát értelme a társa­dalmi összefogásnak, a moz­galmaknak? Kételkedők azt mondhatják: ezek mindaddig csak álmegoldást hozhatnak, míg a gazdaság, s ezen keresz­tül a társadalom szociális gondjaira generális megol­dást nem találunk. Amellett, hogy az ellenérv jogos, nem árt hangsúlyozni: a problémák megoldásának egyik nem elhanyagolható, kiegészítő útja lehet, ha társa­dalmi mozgalmakon keresz­tül, összefogást hirdetve meg­próbálunk tenni valamit a hu­mánum jegyében. Ezért üdvözlendő e nemré­giben létrejött szövetség is, amely koncentrálni kívánja a különböző szervezetekben, emberekben meglévő kezde­ményezőkészséget, tenniaka- rást, erőt. A szakszervezetek, a Hazafias Népfront, az egy­házak, különböző vállalatok, egészségügyi intézmények, s önkéntes társadalmi munká­sok közös szándékát össze­hangoló szövetség egyebek mellett vállalkozik az egész­séges életmód elveinek elter­jesztésére. Segíteni kívánja a gyermek- és ifjúságvédelem munkáját. Közös gondolko­dásra serkenti a résztvevőket az alkoholizmus, a neurózis elleni küzdelemben. Cselek­vési programot dolgoz ki a ci­gánylakosság szociális prob­lémáinak megoldására. Konkrét segítséget kíván adni a drogbetegeknek, lelki-se­gélyszolgálat megszervezésé­re vállalkozik. Ha mindezen céloknak, tö­rekvéseknek csak kis hánya­dát sikerül egyszerre megol­dani, már van értelme az ösz- szefogásnak. A Heves Megyei Családvé­delmi Szövetség vezetősége februárban már megalakult. Létrejött a tiszteletbeli tagok tanácsa is; közéleti emberek, gazdasági vezetők álltak az ügy mellé. Reméljük, sikerül továbblépniük. Szándékukat jellemzi a tanácskozásukon elhangzott idézet: „Nem em­bereket, hanem lelkeket kell megnyernünk” — hangsú­lyozzák alapítói. Reméljük, sikerül. Jámbor Ildikó Tűzszentelés vezette be Feltámadási körmenetek A kereszténység 2000 éves hagyománya szerint köszöntötték nagyszombat estéjén Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét az or­szág templomaiban. A katolikus egyházközségek ünnepi szentmisé­vel emlékeztek a feltámadás misztériumára, ezt követően sokhelyütt tartottak körmenetet, megmutatva a híveknek a feltámadt Krisztust ábrázoló szobrot. Az esztergomi Bazilikában, hazánk legnagyobb templomában Pás kai László bíboros, prímás-érsek vezette a nagyszombati szertar­tást. A ceremóniát az egyházi liturgia jegyében, az úgynevezett tűz­szentelés vezette be, ami a megváltó feltámadásának szimbóluma. Az ünnepi misét a feltámadási körmenet követte, a helyileg kialakult szokások szerint nem a szabadban, hanem a Bazilika belső terében. Hasonló feltámadási szertartást rendeztek szombat este az esztergo­mi Ferences-rend templomában. A szavazatok 89 százalékát kapta Borisz Jelcin képviselő lett Tiltakozások a hajdúszoboszlói menekülttábor létesítése ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents