Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1989. március 28., kedd Mihail Gorbacsov: A pluralizmust a pártok száma önmagában nem oldja meg Jelcin-interjú Előbb az élelmiszer­elosztásban... Borisz Jelcin volt moszkvai el­ső tikár egy londoni lapnak adott interjúban kijelentette, hogy Gorbacsovnak a szovjet gazda­ság átalakítását célzó taktikáját az élelmiszerelosztásban végre­hajtandó reformmal kellett volna elkezdeni. Jelcin, aki a vasárnapi szovjet választásokat megelőző kam­pányban nagy érdeklődést vál­tott ki szereplésével, a londoni The Sunday Telegraphnak kije­lentette: nem tekinti magát Gor­bacsov alternatívájának, csupán a főtitkár nézeteitől eltérően ítéli meg, hogy milyen taktikát kell követni a peresztrojka megvaló­sítása érdekében. Jelcin azt mondta, hogy a szovjet kor­mánynak legalább negyven szá­zalékkal csökkentenie kellene a katonai kiadásokat és az ipari be­ruházásokat. Rigai felvonulás Körülbelül háromszázezer ember vonult fel szombaton Ri­gában, a Lett SZSZK fővárosá­ban a sztálini önkény lettországi áldozataira emlékezve. A felvonulást és az utána kö­vetkező nagygyűlést abból az al­kalomból rendezték, hogy éppen negyven éve, 1949. március 25- ikén kezdődött meg negyvenezer ember erőszakos kitelepítése Lettországból. Ezeket az embe­reket a sztálini vezetés kulákok- nak bélyegezte, és a Szovjetunió keleti területeire telepítette az erőszakos kollektivizálás során. A szomorú évfordulón szóza­tot intézett a lett néphez a Lett KP Központi Bizottsága, a köz­társaság Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a kormány. Ebben egyebek között rámutatnak: az 1949 márciusi deportálások a so­rozatos törvénytelenségek lán­colatának egyik láncszemét ké­pezték. A deportálások egyet je­lentettek a szocializmus lenini el­veinek súlyos eltorzításával, a demokrácia sárba tiprásával. A politikai pluralizmus prob­lémáját a pártok száma önmagá­ban még nem oldja meg — jelen­tette ki Mihail Gorbacsov. A szovjet vezetőt újságírók serege várta a szavazóhelyiség előtt va­sárnap, s Gorbacsov szavazatá­nak leadása után készséggel fe­lelt a rázúduló kérdésekre. Egy kérdés kapcsán hangoz­tatta, hogy a politikai pluraliz­musra vonatkozó álláspontját már korábban is kifejtette, de megismételte, hogy a szocialista társadalom megújításának, az emberek eltérő érdekei kifejezé­sének és harmóniájának kulcsát A csillagháborús program ke­retébe illeszkedő kísérletet haj­tottak végre pénteken az Egye­sült Államokban. A Cape Cana- veral-i kísérleti támaszpontról egy Delta Star rakétával műhol­dat bocsátottak földkörüli pályá­Pénteken kibújtak a kiscsibék azokból a tojásokból, amelyek a Discovery űrrepülőgépen meg­járták a kozmoszt. A március 13-án felbocsátott Discovery fedélzetén, egy külön­leges keltetőben, 32 tyúktojás ötnapos űrutazást tett, 79-szer kerülte meg a Földet. A John Dellinger nevű, Ken­tucky illetőségű egyetemi hallga­tó által kigondolt kísérletnek az a célja, hogy megvizsgálják miként a demokráciában és a nyilvános­ságban látja. Gorbacsov a szavazás titkos­ságára hivatkozva nem árulta el az őt faggatóknak, hogy Jelcinre vagy pedig a ZIL autógyár igaz­gatójára, Brakovra voksolt-e. Valaki szóba hozta az SZKP KB legutóbbi ülésén lezajlott küldöttválasztást. A kérdés azt tudakolta, hogyan egyeztethető össze a vezetései» belüli egyetér­tésről szóló kijelentésekkel az, hogy Jegor Ligacsov vagy Alek- szandr Jakovlev PB-tagok, a KB titkárai tíz százalék körüli ellen­merákkal és más különleges be­rendezésekkel felszerelt műhold segítségével olyan fegyvert pró­bálnak kikísérletezni, amely né­hány perc alatt megsemmisítené a földről felbocsátott rakétákat. A „rakétavadász” szputnyik sú­lya három tonna, előállítása 140 millió dollárba került. fejlődnek az embriók az űrbéli viszonyok között. A kozmosz^ megjárt tojások felét a visszaté­rés után felnyitották és vizsgál­ják, hogy miként fejlődtek az embriók izmai, szövetei és belső szervei, s miben különböznek a Földön maradt, ugyancsak kel­tetőben lévő, tojásoktól. A má­sik tizenhat tojásból kikeltették a kiscsibéket és egészen tyúkkoru­kig figyelemmel kísérik fejlődé­süket. szavazatot kaptak, de mások is kaptak ellenszavazatokat. Mindez — hangoztatta Gor­bacsov — nem mond ellent an­nak, hogy a vezetésben egyetér­tés uralkodik. Személyes tapasz­talatai alapján kijelentette: a Po­litikai Bizottságban — amelynek ülésein ő elnököl — egyetértés van abban, hogy szélesre kell tár­ni az ajtót a szocializmus korsze­rűsítése, a szocialista megújulás előtt, ki kell bontakoztatni a kor­szerű szocializmusban rejlő lehe­tőségeket, előre kell vinni a de­mokrácia folyamatát. Az amerikai légierő miniszté­riumának szóvivője közölte: a Delta Star rakéta felbocsátása a Hadászati Védelmi Kezdemé­nyezés programjának részét ké­pezi. A program célja az, hogy megteremtsék a kozmikus állo- másoztatású rakétavédelmi rendszert. A szakemberek szerint a kí­sérlet hasznos információkat szolgáltathat ahhoz, hogy mi­ként fejlődhet majd egyszer az emberi embrió a súlytalanság körülményei között. Másrészt, kialakítható, hogy az űrhajósok a rendkívül hosszú űrutazásokon miként tudnának csirkét nevelni és így javítani táplálkozásukat. A kísérletet eredetileg annak a Challenger űrhajónak személy­zete végezte volna, amely 1986- ban szerencsétlenül járt. Startolt a „rakétavadász” Csillagháborús kísérlet ra. A lézeres radarral, videoka­Kikeltek az urcsibek A szocializmus nem modell, hanem a demokrácia kiterjesztése napról, napra Olasz kommunisták: nincs harmadik út „Rendhagyó pártnak” számí­tott az Olasz Kommunista Párt szinte megalakulásától, s mégin- kább a demokratikus köztársa­ság megteremtésétől, amelyben (Togliatti révén) oroszlánrészt vállalt. Pragmatizmusa mindig felülkerekedett az ideológiai me­revségeken, de az elméletet is igyekezett mindig hozzáigazítani az új követelményekhez. Az egyetlen nyugat-európai kom­munista párt volt, amely tényle­ges tömegbefolyásra, s ennek ré­vén politikai szerepre tudott szert tenni. A hetvenes években a választók egyharmadát tudhat­ta maga mögött, s még ma is az egynegyede szavaz rá. A hatvanas években kihagyta ideológiai csomagjából a „prole­tárdiktatúrát”, a hetvenes évek­ben a „marxizmus-leninizmust”, a „párt vezető szerepének” dog­máját, ott hagyta a „proletárin- temacionalizmussal” fémjelzett nemzetközi kommunista moz­galmat. S most, a héten megtar­tott 18. kongresszussal végleg le­zárult ez a folyamat: a „demok­ratikus centralizmus” lenini­sztálini követelménye kimaradt a szervezeti szabályzatból. Ezzel az utolsó szálat is elvágták, amely ezt a pártot a kommunista mozgalom gyökereihez fűzte. Miért nevezik akkor magukat kommunistáknak? A kongresz- szus a leghatározottabban szem­beszegült azzal, hogy nevet vál­toztassanak. Ragaszkodnak önazonosságukhoz, miközben érzik a változás szükségét a tech­nológiai forradalom által előidé­zett új társadalmi körülmények között. Semmiképpen sem azért marad a régi név, mert eszmei- ideológiai alapállásuk­ban különböznének a szocialis­ta és a szociáldemokrata pártoktól. — Ha létrejönne a ba­loldali erők „közös háza” - mondta Achille Occhetto főtit­kár —, akkor a névváltoztatást is fontolóra lehet venni, jelenleg azonban Craxi szocialista pártja a szembenállást és a versengést erőlteti. Nem kétséges, hogy az OKP fejlődésében nemcsak a nyugat­európai körülmények játszottak szerepet, hanem az is, hogy a há­ború óta eltelt negyven év fokról fokra, és egyre világosabban be­bizonyította a sztálini bürokrati­kus pártállammá vált intézmény­rendszercsődjét. A kelet-európai út zsákutcának bizonyult, s ez késztette őket új utak feltárására, az eurokommunizmus meghir­detésére Berlinguer idején. Amit akkor az olasz kommu­nisták bírálatként megfogalmaz­tak, azt ma a gorbacsovi reform- irányzat szinte teljes egészében visszaigazolja. Ám Berlinguer még valamiféle „harmadik utat” keresett a gazdasági hatékonyság és a demokrácia hiányától szen­vedő szovjet modell és a szociál­demokrácia között. Mára ezen is túlléptek. Occhetto „új irányvo­nala” nem beszél harmadik út­ról. Nincs ilyen — erre jöttek rá az eltelt évtizedben. Egyetlen út van Európában: a demokrácia kiterjesztésének és elmélyítésének útja. A szocializ­mus nem modell, hanem a de­mokrácia kiterjesztése napról napra. A politikai demokrácia intézményeivel megteremteni a gazdasági és szociális demokrá­ciát. Azt a fejlődési irányt, amelyben a monopóliumok pro­fit-logikáját szociális és közössé­gi szempontok szerint korrigál­ják. Nem piacellenesek, a piacot a gazdasági hatékonyság egyet­len mércéjének és ösz­tönzőjének tartják. A tulajdon- formák megváltoztatása sem cél­juk, sokkal inkább a felhalmozá­si folyamat közösségi célokra irányítása. „A modernizációt irányítani kell, szociális irányok­ba fordítani, nem pedig lerom­bolni az alapjait” — szögezték le. Úgy látják: a fejlődésnek ez az útja Kelet- és Nyugat-Európá- ban immár közös, mert a kelet­európai reformok pluralista irányba indultak el. E folyamat élén Magyarország jár, éppen ezért óriási érdeklődéssel és ro- konszenwel figyelik mindazt, ami nálunk történik. „Segíteni szeretnénk, minden erőnkkel és lehetőségünkkel, a magyar de­mokratizálást, mert az bennün­ket igazol és segít”—mondta Oc­chetto Pozsgay Imrének a kong­resszus szünetében. A római sportcsarnokban ren­dezett tanácskozáson felvázoló- dott egy új Európa képe. Olyan Európáé, amelyben a globális problémák nemzetekfölötti ösz- szefogást követelnek meg; a fegyverkezés értelmetlen verse­nyét megszüntetve a haladó re­formerek új, környezetkímélő gazdaságfejlesztést valósítanak meg a felszabaduló erőforrások­ból, és az Észak-Dél probléma megoldásának útját is egyenge­tik. Ebben az új reformtáborban a szociáldemokrácia, a gorba­csovi és a magyar reformszocia­lizmus, a zöldek környezetvédő és a fejlődő világ nemzeti moz­galmai egymás mellé kerülnek. Willy Brandttól a sandinistákig mindenki. A szkeptikusok, no meg azok, akiknek az OKP politikai ellen­felük, enyhén gúnyos iróniával kezelik ezt az Occhetto-féle „erős, ökologista reformiz­must”. A kommunisták ismét csak utópiákat kergetnek, amint egész történetük alatt tették — jelentik ki fölényesen. Craxi elutasító magatartása világossá tette, hogy ez a kong­resszus sem szűntette meg az olasz baloldal megosztottságát. Az OKP és az OSZP továbbra is verseng egymással — a nevető harmadik, a kereszténydemok­rácia javára. A nyugatnémet SPD azonban már korántsem ilyen elutasító. „Az OKP a nyu­gat-európai baloldal teljes jogú része. Programja, megközelíté­sei szinte mindenben megegyez­nek a miénkkel” — jelentette ki Karsten Voigt, az SPD küldötte. A belső, ortodox kritika „libe- ráldemokratizmussal” vádolja az új irányzatot. Tehát azzal, hogy feladva a marxizmust, az OKP a neoliberális felfogást tette magá­évá. Armando Cossutta fogal­mazta ezt meg a kongresszuson. „Osztályharcos” álláspontját a küldöttek alig 8-10 százaléka fo­gadta csak el. A többség — élén a vezetők új, negyvenévesekből ál­ló nemzedékével, amely Occhet­to köré tömörül — türelmetlen, és ki akart tömi abból az ördögi körből, amely az OKP-t, töme­gekkel a háta mögött is, kirekesz­ti a kormányzati politikából. „Árnyékkormányt” alakítanak, világos kormányzati alternatívát hirdetnek a fentebb vázolt refor­mizmus talaján. Remélik, az idő nekik dolgozik... így lesz-e? Majd elválik. Leg­hamarabb a júniusi választáso­kon. Nekünk azonban, akik a zsákutcába jutott szocializmus reformján munkálkodunk, nem közömbös az olasz kommunis­ták útkeresésének eredménye, hanem olyasmi, amire érdemes odafigyelni. Magyar Péter Ellenőrzött nagypéntek Az izraeli rendfenntartók egyik katonája figyeli a keresztény hívők nagypénteki menetét az öreg városrészben (Népújság-telefotó — MTI) Pan Am — tettesek Tízmillió dollárért tették? Az amerikai hírszerzés szerint egy szélsőséges palesztin szerve­zet tagjai követték el december­ben a Pan Am társaság repülőgé­pe elleni pokolgépes merényle­tet. A Londonban megjelenő The Sunday Times közlése sze­rint a terroristák iráni radikálisok megbízására, tíz millió dollár fe­jében követték el az összesen 270 emberéletet követelő me­rényletet. Á lap meg nem nevezett was­hingtoni forrásra hivatkozva kö­zölte: az amerikai hírszerzés azo­nosította és kinyomozta a tartóz­kodási helyét azoknak a szemé­lyeknek, akik a Népi Front Pa­lesztina Felszabadításáért — Fő­parancsnokság (PFLP-GC) ne­vű szervezet részéről iráni meg­bízásra elhelyezték a pokolgépet az óriásgépen. Az iráni megbí­zók ezzel a merénylettel akartak bosszút állni azért, amiért az amerikai haditengerészet tavaly nyáron az Arab-öböl felett lelőtt egy iráni utasszállító gépet, s ez­zel 290 ember halálát okozta. PÉNZÜGYI SZAKEMBEREK, FIGYELEM! Orzságos fiókhálózatot szervez a KONZUMBANK Rt. Ha elképzeléseink találkoznak ÖN FIÓKVEZETŐ LEHET EGERBEN A KONZUMBANK nyereségorientált bank. A KONZUMBANK Önnek nagyfokú önállóságot és rugalmasságot biztosít. A KONZUMBANK kiemelt kereseti lehetőséget ajánl. A KONZUMBANK mindezért felsőfokú szakirányú végzettséget, pénzügyi gyakorlatot, szervezői és vezetői készséget kíván. További felvilágosítás: Bukovai Valéria osztályvezetőnél 06 1-172-458 telefonszámon, vagy levélben: 1052 Budapest, Vitkovics Mihály u. 9. Személyes találkozásra lehetőség: 1989. április 6-án 10 órakor a MÉSZÖV székházban I. em. 9. szoba. Eger, Maczky Valér u. 2. KONZUMBANK RT. FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents