Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XL. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1989. március 25., szombat 5,30 FORINT HÚSVÉTI HANGULATOK: FELTÁMADÁS ÉS KIKELET „A locsolkodó legények nem takarékoskodtak a vízzel" (Xoldal) A SZÉKHÁZ-VITA MARGÓJÁRA „Az volna a kérdés: gyógyítsunk, vagy adóztassunk?” (4. oldal) A NÉPÚJSÁG INTERJÚJA VITRAY TAMÁSSAL „Aki fölülkerekedik, alulmarad” fó.oldal) MIKOR JÁTSZHATNAK AZ ERDÉLYBŐL ÁTTELEPÜLT LABDARÚGÓK? „ A fiúra az EGER ESE is felfigyel majd” (10.oldal) Befej eződött Grósz Károly egynapos moszkvai látogatása Egyetlen kérdés sem volt, amelyben véleményeltérést tapasztaltunk volna — Világpiaci árakon, dollárban történjen az elszámolás — Mind nagyobb támogatást kap a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség — A magyar történészek betekinthetnek a szovjet dokumentumokba Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára a tárgyalóasztalnál Összehívták az MSZMP Központi Bizottságát Március 29-ére összehívták a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését. A testület a Politikai Bizottság javaslata alapján kialakítja állásfog­lalását a politikai nyilvánosság fejlesztéséről és a tájékoztatási tör­vény politikai irányelveiről, valamint a párt sajtópolitikájának elvei­ről és a pártsajtó fejlesztéséről. A téma előadója Berecz János, a KB titkára lesz. E kérdések megvitatása azért vált szükségessé, mert az 1988. májusi pártértekezlet nyomán jelentős változások zajlanak a politikai nyilvánosság fórumain és a tájékoztatáspolitikában is. A Központi Bizottság Lukács Jánosnak, a KB titkárának előter­jesztésében jelentést hallgat meg a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól, és állást foglal a témát érintő néhány időszerű kérdésben. A tanácskozás harmadik napirendi pontjaként Lukács János tájé­koztatja a testületet a KISZ Xll. kongresszusának előkészítéséről. A Központi Bizottság Grósz Károlynak, a párt főtitkárának elő­terjesztésében személyi kérdéseket is megtárgyal. Ülést tartott a Minisztertanács Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Grósz Károly, az MSZMP főtitkára pénteken dél­előtt a moszkvai Kremlben kezd­te megbeszéléseit. Grósz Károly az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön érkezett rövid munkalátogatásra a szovjet fővárosba. A találkozón — mint azt a TASZSZ hírügynökség tudósí­tásában jelezte — a fő figyelmet a szocialista építéssel kapcsolatos tapasztalat- és információcseré­nek szentelte a két politikus. A találkozón szó volt a kétoldalú együttműködésről és nemzetkö­zi kérdésekről is. Grósz Károly és Mihail Gor­bacsov péntek délelőtt csaknem négy órán át tanácskozott. A megbeszélésekről Thrürmer Gyula, az MSZMP főtitkárának külpolitikai tanácsadója adott tájékoztatást. Mint elmondta, az előzetes várakozásnak megfele­lően nagyon őszinte, jó légkörű, szívélyes, elvtársi megbeszélést folytatott a két pártvezető. Grósz tájékoztatta vendéglá­tóját hazánk helyzetéről, az MSZMP életéről, a gazdaság időszerű kérdéseiről, a többpárt­rendszerre való áttérés folyama­táról, buktatóiról, távlati elkép­zeléseiről. Magyar részről azt ta­pasztalták, hogy a szovjet fél nagy megértést tanúsít a magyar- országi helyzet iránt. Miként Gáspár Sándor bejelentette, hogy lemond a Szakszervezetek Világszövetségében betöltött el­nöki tisztéről — közölte Bálint Attila, a SZOT szóvivője, aki a SZOT elnökségének pénteki üléséről tájékoztatta a újságíró­kat. Gáspár Sándor döntését a SZOT elnöksége tudomásul vet­te. A testület megvitatta a szak- szervezeti oktatás helyzetét, fel­adatait, s áttekintette a mozga­lom nemzetközi kapcsolatait. A szakszervezetekben mintegy 600 ezren viselnek valamilyen tiszt­séget, s a képzésükben most arra kell koncentrálni, hogy felkészít­sék őket a megváltozott felada­tokra. Egyre nehezebb azonban előteremteni az oktatáshoz szük­séges pénzt, ezért az elnökségi ülésen felvetődött, hogy a SZOT két nagy oktatási intézménye kö­zül a balatonfüredit nemzetközi konferenciák rendezésére is hasznosíthatnák, ezzel is növelve anyagi lehetőségeiket. Az elnökség megállapította: a nemzetközi légkör és hazánk megélénkült diplomáciai tevé­kenysége jó hátteret biztosít a szakszervezetek nemzetközi kapcsolatainak elmélyítéséhez. A szűkebb anyagi lehetőségek miatt ezen a területen is az érde­mi együttműködés minőségének javítására kell törekedni. Az ülé­sen szóba került, hogy április ele­jén rendezik meg Havannában Gorbacsov mondta: Magyaror­szág jövője a szocializmusban keresendő, az út ehhez a stabili­táson, a politikai és gazdasági re­formok dinamikus, egymással összhangban álló megvalósítá­sán át vezet. Vendéglátójától Grósz részle­tes tájékoztatást kapott a Szovjetunió helyzetéről, arról, hogy a politikai reformok lendü­letet adtak az átalakítás folyama­tának, ugyanakkor olyan gon­dokkal birkóznak — így az élel­miszer-ellátás, a piaci egyensúly megteremtése —, amelyekre mi­hamarabb megoldást kell találni. az SZVSZ Irodájának ülését, amelyen a magyar szakszerveze­tek küldöttei javaslatokat tesz­nek a világszövetség munkájá­nak továbbfejlesztésére. Egyéb kérdésekről szólva Bá­lint Attila elmondta: a SZOT- hoz érkezett levelek, jelzések ar­ról tanúskodnak, hogy az embe­rek attól félnek: a forint mostani leértékelése tovább növeli itthon az árakat. A szakszervezetek fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a kormány az energiahor­dozók árát az eredetileg terve­zettnél kisebb mértékben emel­je. Arról is tájékoztatott, hogy napokon belül megkezdődnek a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozóját előkészí­tő szakértői megbeszélések. A szakszervezetek tárgyalási javas­lataival a SZOT legutóbbi ülésén foglalkozott; a korábbi áremelé­sekhez kapcsolódó üjabb kom­penzációs igényeik összességé­ben mintegy 5 milliárd forintot tesznek ki. Egy kérdésre vála­szolva a SZOT szóvivője azt is el­mondta, hogy a kormány részé­ről nem tapasztalható semmiféle törekvés a halogatásra sem a mostani, sem a korábbi találko­zók esetében; ezek a megbeszé­lések általában kölcsönös kezde­ményezésen alapulnak. A szóvivő bejelentette: a Szakszervezetek Országos Taná­csa soron következő ülését már­cius 31-én tartja meg. A szovjet pártvezető szólt a nem­zetiségi kérdésről is. A problé­mát a Szovjetunióban a maga élességében és összetettségében látják, s mint Gorbacsov el­mondta, készülnek a nemzetiségi kérdés átfogó koncepciójának kidolgozására. Ez azért is fon­tos, mert — mint a beszélgetésből kiderült — a szocializmusról val­lott elképzelések újabb fejezeté­nek kidolgozása is napirenden van. A kétoldalú kapcsolatokról szólva kinyilvánították szándé­kukat a politikai együttműködés (Folytatás a 2. oldalon) Elsőként Veres Péter gondo­latai csendültek fel, az En nem mehetek el innen című költe­mény, amelyben a szülőföldhöz való ragaszkodás és az értékte­remtés vágya tükröződik. Ezt követően köszöntötte a megje­lenteket dr. Bocsi József, a városi tanács elnöke. Külön tisztelettel az elnökség soraiban Kiss Sán­dort, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkárát és Schmidt Rezsőt, Heves Megye Tanácsának elnökét, s átadta a szót dr. Varga Miklós államtit­kárnak. A vendég nagy szeretet­tel üdvözölte a fiatal város lakóit, s elnézést kért dr. Maróthy Lász­ló környezetvédelmi és vízgaz­dálkodási miniszter nevében, ugyanis ő lett volna az ünnepség szónoka, de a rendkívüli minisz­tertanácsi ülés miatt le kellett mondania e kedves kötelességé­ről. Ezután kiemelte, hogy törté­nelmi időket él át az ország: vala­mennyien érezzük szívdobbaná­sait. A várossá válást a házasság- kötéshez hasonlította, vélemé­nye szerint épp olyan felelősség­gel jár, mint a családalapítás az egyes ember életében. Az itt élők tenniakarásából következett ez a A Minisztertanács pénteki ülésén jóváhagyólag tudomásul vette Németh Miklós kormányfő beszámolóját a hágai környezet- védelmi konferenciáról. A kormány áttekintette az Or­szággyűlés márciusi ülésszaká­nak tapasztalatait, s meghatároz­ta az ezzel összefüggő tennivaló­kat. A Minisztertanács megtár­gyalta a bizalmatlansági és bizal­mi indítvány szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A kormány megvitatta az or­szágos közúthálózat fenntartásá­nak és fejlesztésének lehetősége­it, és elemezte pótlólagos forrá­sok bevonásának módját. A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő Tu­dománypolitikai, valamint Gaz­dasági Kollégiumot. A Minisztertanács ülését kö­vetően Marosán György szóvivő megtiszteltetés: kiteljesítették a megelőző nemzedékek munká­ját, küzdelmét, otthonteremtését. Az államtitkár kiemelte a város történetének főbb csomópontja­tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a kormány előtt sze­replő napirendi pontokról. Utalt egy korábbi bejelentésére, mi­szerint a kormány a jövőben a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt helyez a parlamenti ülésszakra történő felkészülésre, az ott szer­zett tapasztalatok tanulmányo­zására, az ebből fakadó követ­keztetések levonására, a felada­tok kijelölésére. Az Országgyű­lés csütörtökön befejeződött ülésével kapcsolatban a Minisz­tertanács úgy ítélte meg, hogy a képviselők egyetértettek az új al­kotmány előterjesztett koncep­ciójával; a parlamenti vita ele­gendő útmutatást ad a kodifiká- ciós munka megkezdéséhez. Marosán György emlékezte­tett arra, hogy a miniszterelnök a kormány nevében bejelentette a népszavazás lehetőségének vizs­gálatát. it, aláhúzta a vasútépítés jelentő­ségét, majd az ipari fejlődésről is szólt. Külön megemlékezett a kulturális előrelépésről: az isko­lák szerepéről, a művelődési központ munkájáról. Elmondta, hogy a városiasodás vezetett odáig, hogy egyre inkább köz­ponti szerepet játszik Füzesa­bony ebben a térségben. Meg­emlékezett a lakosság áldozat- vállalásáról is, amelyet például a (Folytatás a 2. oldalon) Az ülésszak margójára Az utóbbi időben már egyenes adásban sugározza a televízió és a rádió az Or­szággyűlés ülésszakait, így akit érdekel, s teheti, hallhat­ja, láthatja a törvényalkotó munkát. Mégis más az, ha valaki a helyszínen követheti végig mindezt, hiszen ez által közvetlenül érzékelheti azt az atmoszférát, amely a Tisz­telt Házban egy-egy törvény- javaslat tágyalásakor tapasz­talható. Talán ezért nevezhető sze­rencsésnek a parlamenti tu­dósító, hiszen szem- és fülta­núja lehet a folyosói beszél­getéseknek. Ezek a diskur­zusok pedig sejtetik, hogy az ország lakossága miként éli át a jelenlegi történelmi na­pokat, s azt is, hogy az embe­rek Csengertől Nemesmed- vesig, Battonyától Esztergo­mig miként vélekednek a na­pirendre kerülő témákról. Ha a márciusi ülésszak e heti két befejező napját vesz- szük, néhány általánosabb megállapítást is megkockáz­tathatunk. így például azt, hogy a választó polgárok egy jelentős hányada nincs telje­sen tisztában azzal, hogy mi­re is jó a sztrájktörvény, kik­nek az érdekeit szolgálja leg­inkább. Ugyanakkor az is be­folyásolta a honatyákat, hogy az alternatív szerveze­tek nagy része erősen kriti­zálta, mitöbb elutasította a napvilágra került tervezetet. Persze, ilyen előjáték után is megszületett a döntés, melyhez hozzájárult, hogy a kormány — a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának és az alternatív szervezeteknek a nyomására — kiegészítette, s ezzel a parlamenti többség számára elfogadhatóvá tette a törvényjavaslatot. A hona­tyák — kik a törvény mellett voksoltak — úgy érveltek: szükséges ez a jogszabály, hogy kerek-perec, rögzítve legyen a sztrájk minden lé- j nyeges részlete. Ugyancsak sokan cserél­tek eszmét a Bécs — Buda­pest világkiállítás megrende­zéséről. Egyértelműen ki­tűnt, hogy az egyes országré­szek, a különböző megyék és körzetek más-más optikán keresztül vizsgálták e ren­dezvény szükségességét. Nem akadt dunántúli, aki egyértelműen kifogást emelt volna ellene, ugyanakkor nem volt olyan Dunán inne­ni, aki nejegyezte volna meg: ha sor kerül az eseményre, ügyelni kell arra: a fejleszté­seket ne csak az ország nyu- ' gáti részén valósítsák meg, j mert akkor leszakad az or- 1 szág egyébként is fejletle- ; nebb keleti része. Csak így vállalhatja fel az itt élő lakos- , ság ezt a reményekkel ke­csegtető megmozdulást. A képviselők nagy része — ez a szavazásból is kiderült — megértette, a jelenlegi ka­tasztrofális gazdasági hely­zetben (a gyengébbek ked­véért: ezt a fogalmat a képvi­selők használták) a világkiál­lítás ad némi reményt, hogy felzárkózzunk Európához. Feltételezem, hogy a fejlett Európára gondoltak... Homa János A várossányilvánításról szóló oklevél a tanácselnök kezében A SZOT elnökségének ülése Gáspár Sándor lemond az SZVSZ elnöki tisztéről Maradjon meg a várossá válás alkotó lendülete Ünnepi tanácsülés Füzesabonyban Örvendetes eseményre került sor pénteken délután Füzesabony­ban: ünnepi tanácsülést rendeztek abból az alkalomból, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a települést március 1-jei időponttal várossá nyilvánította. Egy olyan rendezvénysorozat ko­ronája volt ez, amely a hónap elején kezdődött, s a végéig tart: segít abban, hogy az itt élő emberek még jobban magukénak érezhessék lakóhelyüket.

Next

/
Thumbnails
Contents