Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. március 25., szombat Befejeződött Grósz Károly egynapos moszkvai látogatása (Folytatás az 1. oldalról) megőrzésére, sőt, bővítésére azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket a két országban zajló szocialista megújulás és a re­formfolyamat jelenthet, illetve, amelyeket az egymás sikerében való érdekeltség adhat. A szovjet partnerek megértéssel fogadták a kölcsönös gazdasági kapcsola­tok korszerűsítésében megfogal­mazott magyar igényt. Megálla­podtak: tanulmányozni fogják: miként lehet korszerűbb keres­kedelmi elszámolási rendszerre áttérni. Ennek lényege a világpi­aci árakon, dollárban történő el­számolás lenne. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyreható változtatásokra van szükség. Gorbacsov kiemelte: minden olyan magyar javaslatnak szö­vetségesei, támogatói lesznek, amely a szervezet átfogó reform­jára irányul. Egyetértettek a Var­sói Szerződés korszerűsítésének szükségességében is. Egyértel­mű közös álláspontként fogal­mazódott meg ugyanakkor: a mai világ realitásai miatt — bár a nemzetközi életben jelentős ked­vező változások történnek — még szükség van a két katonai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről is. A szovjet fél nemzetközi tapaszta­latokra hivatkozva úgy véleke­dett: a mai politikai viszonyok között nincs realitása egyik tag­állam semlegességének sem. Ar­ra azonban szükség van, hogy demokratikusabbá, korszerűbbé tegyék belülről politikai, katonai szövetségüket, a külvilágnak pe­dig azt a készséget demonstrál­ják, hogy előre kívánunk haladni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irányában. A Kremlben folytatott meg­beszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen magyar részről jelen voltak Grósz Károly kísére­tének tagjai: Major László, az MSZMP KB irodájának vezető­je, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai ta­nácsadója. Szovjet részről Nyi- kolaj Rizskov miniszterelnök, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardna- dze külügyminiszter, valameny- nyien a Politikai Bizottság tagjai­ként vettek részt. Mihail Gorbacsowal folyta­tott tárgyalásunk során egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben véleményeltérést vagy érdekel­lentétet tapasztaltunk volna — hangsúlyozta Grósz Károly, aki hazautazása előtt nemzetközi sajtókonferencián összegezte moszkvai munkalátogatásának tapasztalatait. Kiemelte, hogy a megbeszélé­sek tanúsága szerint is magas színvonalú és igényes az együtt­működés politikai téren a két or­szág között. Hozzátette ugyan­akkor, hogy a gazdasági kapcso­latokról ez nem mondható el, még nem használtuk ki a gazda­sági együttműködésben, annak korszerűbb formáiban rejlő lehe­tőségeket. Rövid bevezető nyi­latkozatában az MSZMP főtit­kára elmondotta: megköszönte vendéglátójának, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség mind nagyobb támo­gatást kap sajátos arculatának, kultúrájának, hagyományainak megőrzéséhez, ápolásához, gya­rapításához. Kérdésekre válaszolva Grósz elmondotta, hogy az utóbbi he­tekben az érdeklődés közép­pontjába került az esetleges jö­vőbeni magyar semlegesség kér­dése. Ennek kapcsán leszögezte: álláspontunk nem változott, mindkét katonai tömb egyidejű felszámolásáért küzdünk, s ha ez megtörténik, akkor a semleges­ség már nem is lesz kérdés. A többpártrendszer magyar- országi bevezetésével kapcsola­tos kérdésre válaszolva kifejtet­te: hazánkban a sokszínű érde­kek megjelenítésére politikai pártok szerveződése útján van társadalmi igény; ki kell tehát elégíteni ezt az igényt. A pártfő­titkár hozzáfűzte: a politikai struktúra felépítése, alakítása természetesen minden ország­nak belügye. A magyar vezetés azért érez felelősséget, hogy a magyar nép érdekeit szolgálja a lehető legjobban. Személyes meggyőződését fejezte ki, hogy az egypártrendszer-többpárt- rendszer kérdése nem a legfon­tosabb a demokrácia kiteljesíté­se, valóságos gyakorlása szem­pontjából. Arra a kérdésre vála­szolva, hogy az MSZMP vezeté­sét vajon ellenzéki pozícióban is vállalná-e Grósz Károly, kiemel­te: a Magyar Szocialista Mun­káspárt az elkövetkező időszak­ban a politikai küzdőtéren is ki fogja vívni magának a vezető szerepet. „Én tehát a győztes párt pozíciójára készülök, nem ellenzéki pozícióra,,. Az újságírók kérdéseire vála­szolva szólt arról is, hogy a tárgya­lásokon érintették a magyar múlt értékelésének néhány kérdését. Megállapodtak abban, hogy a szovjet illetékesek betekintést en­gednek magyar történészeknek azokba a fontos dokumentumok­ba, amelyek tanulmányozása ré­vén pontosabb képet lehet majd kapni az 1956 zűrzavaros napjai­ban történtekről. Egynapos munkalátogatását befejezve pénteken hazautazott Moszkvából Grósz Károly és kí­sérete. A magyar pártfőtitkárt a vnukovói repülőtéren más hiva­talos személyiségek társaságá­ban Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára búcsúz­tatta. Jelen volt Rajnai Sándor moszkvai magyar nagykövet is. Pozsgay: a kormány politikai A Koreai Köztársaság külügyminiszterének látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására március 28-án hiva­talos látogatásra hazánkba érkezik Cső Ho Dzsung, a Koreai Köz­társaság külügyminisztere. A víz alól indított Trident-2 rakéta első próbája sikertelen volt a március 21-i atlanti­óceáni kísérlet során. Az üzemzavart észlelő elektroni­kai ellenőrző rendszer a kilö­vést követő negyedik másod­percben bekapcsolta az ön­megsemmisítő áramkört, s a rakéta felrobbant. Mintegy nyolcszázezer ember követelte Borisz Jelcin jelölését a parlamenti választások előtt március 22-én, a szovjet fővárosban tartott tüntetésen Namíbia: ha­zaindultak a dél-afrikai katonák Na­míbia északi részéről. A nemzetközi egyezmény értelmében ez év április 1-jére minden dél-afrikai katonának el kell hagy nia az országot Ünnepi tanácsülés Füzesabonyban központtá válik Az MSZMP belső helyzetéről, a kormányzat és az Országgyűlés munkájáról nyilatkozott Pozsgay Imre, a párt Politikai Bizottságának tagja, államminiszter abban az in- teíjúban, amelyet a tekintélyes bé­csi független polgári napilap mun­katársának, Peter Martosnak adott, s amely az újság pénteki számában jelent meg. A politikus a beszélgetésben többek között hangot adott annak a véleményének, hogy az MSZMP reformszárnya centrummá széle­sedhet, s a párt — a közéletben nemcsak hatalmi tényezőként, ha­nem versenyképes erőként is szere­pelve — képes vonzó programot adni a társadalomnak. Pozsgay ezután szólt a kormány­zati tevékenység változásairól, a nemrég létrejött szűkebb körű ka­binet szerepéről, rámutatva, hogy a kormány mindinkább politikai központtá válik, amelynek termé­szetesen a lehetséges koalíciós partnereket is keresnie kell. Az államminiszter hangoztatta: nem szabad elfelejteni, hogy a je­lenlegi Országgyűlés nemcsak az adótörvényről és a bős — nagyma­rosi vízlépcsőről szavazott, hanem elfogadta az európai színvonalú gyülekezési és a társasági törvényt is. Véleménye szerint a testület ugyancsak kifogástalanul fog dön­teni a leendő sajtó- és tájékoztatási törvényről is. (Folytatás az 1. oldalról) gázprogram vagy a crossbár- rendszer fejlesztése érdekében mutatott. Azt a következtetést vonta le ebből, hogy a tenniaka- rás jellemző az itteniekre. így az Elnöki Tanács döntése nemcsak pusztán címet jelent, hanem mö­götte a közösség elismerése hú­zódik meg. A belső szellemi erők tették valóban várossá ezt a tele­pülést. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy ez szakaszhatár. Erősíteni kell a centrumjelleget, eleget té­ve a magasabb szintű szerepkör­nek, legyen szó akár az egészség- ügyi ellátásról vagy a csatorná­zottságról. A fejlődés nem köny- nyű, a ’’bőségszaruból” nem jön manapság támogatás, a belső erőforrásokat szükséges megta­lálni. Aláhúzta, hogy az ország jövője jelentősen függ a magyar vidék sorsának jobbra fordulásá­tól. Az MSZMP 1988 májusá­ban megtartott országos pártér­tekezlete fordulópontot jelen­tett: meg kell szabadulni a sztáli­ni modell maradványaitól a hu­manista értékek jegyében. A vá­rossá válás politikai esemény is, nem szabad, hogy megtörjön az alkotó lendület. Az államtitkár idézett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­ga március 7-én kelt akcióprog­ramjából: ”Önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közössé­geknek, a falvaknak, a városok­nak ”. Hozzáfűzte, hogy ez nem­csak szólam: a város valóban azoké, akik benne élnek. Tág te­re nyílik az alkotó munkának. E gondolatok jegyében köszöntöt­te az új várost: Füzesabonyt, majd átnyújtotta az Elnöki Ta­nács oklevelét a várossá nyilvá­nításról dr. Bocsi József ta­nácselnöknek. A városi tanács elnöke köszö­nő szavaiban hangsúlyozta, hogy a születés mindig örvendetes esemény. Különösen azért, mert az itt élők saját munkájuk gyü­mölcsének tekintik. Aláhúzta, hogy igyekeznek beilleszkedni az ország és a megye vérkeringésé­be az új szerepkörük szerint. A tennivaló nem kevés, mert van­nak lemaradások, akár az utak állapotát, akár a szolgáltatást, akár a közművesítést nézzük. Az igények már megfogalmazód­tak, közös erőfeszítések kellenek kielégítésükhöz. Ezután dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke az ’’idősebb testvér jogán” üdvö­zölte az újdonsült várost. Vissza­emlékezett arra a két esztendőre, amelyet a 45 éves közszolgálatá­ból itt töltött. Több mint két évti­zede egészen másként nézett ki a település. E jeles napon azt kí­vánta : minden szempontból zár­kózzon fel a régebbi városokhoz. Majd Joó István, a város környé­ki bizottság vezetője szólt a von­záskörzet tanácsai nevében. Aláhúzta, hogy hosszú és nehéz munka volt, míg idáig eljutottak. A környező községek örömmel köszöntik Füzesabonyt, remél­ve, hogy a feltételek javulásával még zavartalanabb lesz az együttműködés. Az ünnepi tanácsülés végén a Füzesabonyi Állami Zeneiskola növendékei adtak hangversenyt. Az ünnepi tanácsülés végén a zeneiskolások adtak hangversenyt (Fotó: Gál Gábor) A HÉTEN TÖRTÉNT Grósz Károly és Alekszandr Jakovlev

Next

/
Thumbnails
Contents