Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. március 25., szombat Befejeződött Grósz Károly egynapos moszkvai látogatása (Folytatás az 1. oldalról) megőrzésére, sőt, bővítésére azokkal az új lehetőségekkel, amelyeket a két országban zajló szocialista megújulás és a reformfolyamat jelenthet, illetve, amelyeket az egymás sikerében való érdekeltség adhat. A szovjet partnerek megértéssel fogadták a kölcsönös gazdasági kapcsolatok korszerűsítésében megfogalmazott magyar igényt. Megállapodtak: tanulmányozni fogják: miként lehet korszerűbb kereskedelmi elszámolási rendszerre áttérni. Ennek lényege a világpiaci árakon, dollárban történő elszámolás lenne. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a KGST-ben mélyreható változtatásokra van szükség. Gorbacsov kiemelte: minden olyan magyar javaslatnak szövetségesei, támogatói lesznek, amely a szervezet átfogó reformjára irányul. Egyetértettek a Varsói Szerződés korszerűsítésének szükségességében is. Egyértelmű közös álláspontként fogalmazódott meg ugyanakkor: a mai világ realitásai miatt — bár a nemzetközi életben jelentős kedvező változások történnek — még szükség van a két katonai, politikai szervezetre. Ennek kapcsán szó esett a semlegesség kérdéséről is. A szovjet fél nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva úgy vélekedett: a mai politikai viszonyok között nincs realitása egyik tagállam semlegességének sem. Arra azonban szükség van, hogy demokratikusabbá, korszerűbbé tegyék belülről politikai, katonai szövetségüket, a külvilágnak pedig azt a készséget demonstrálják, hogy előre kívánunk haladni a két katonai szervezet egyidejű felszámolásának irányában. A Kremlben folytatott megbeszélés után Mihail Gorbacsov ebédet adott a magyar vendégek tiszteletére. Ezen magyar részről jelen voltak Grósz Károly kíséretének tagjai: Major László, az MSZMP KB irodájának vezetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a főtitkár külpolitikai tanácsadója. Szovjet részről Nyi- kolaj Rizskov miniszterelnök, Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB titkára és Eduard Sevardna- dze külügyminiszter, valameny- nyien a Politikai Bizottság tagjaiként vettek részt. Mihail Gorbacsowal folytatott tárgyalásunk során egyetlen olyan kérdés sem volt, amelyben véleményeltérést vagy érdekellentétet tapasztaltunk volna — hangsúlyozta Grósz Károly, aki hazautazása előtt nemzetközi sajtókonferencián összegezte moszkvai munkalátogatásának tapasztalatait. Kiemelte, hogy a megbeszélések tanúsága szerint is magas színvonalú és igényes az együttműködés politikai téren a két ország között. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gazdasági kapcsolatokról ez nem mondható el, még nem használtuk ki a gazdasági együttműködésben, annak korszerűbb formáiban rejlő lehetőségeket. Rövid bevezető nyilatkozatában az MSZMP főtitkára elmondotta: megköszönte vendéglátójának, hogy a Szovjetunióban élő magyar nemzetiség mind nagyobb támogatást kap sajátos arculatának, kultúrájának, hagyományainak megőrzéséhez, ápolásához, gyarapításához. Kérdésekre válaszolva Grósz elmondotta, hogy az utóbbi hetekben az érdeklődés középpontjába került az esetleges jövőbeni magyar semlegesség kérdése. Ennek kapcsán leszögezte: álláspontunk nem változott, mindkét katonai tömb egyidejű felszámolásáért küzdünk, s ha ez megtörténik, akkor a semlegesség már nem is lesz kérdés. A többpártrendszer magyar- országi bevezetésével kapcsolatos kérdésre válaszolva kifejtette: hazánkban a sokszínű érdekek megjelenítésére politikai pártok szerveződése útján van társadalmi igény; ki kell tehát elégíteni ezt az igényt. A pártfőtitkár hozzáfűzte: a politikai struktúra felépítése, alakítása természetesen minden országnak belügye. A magyar vezetés azért érez felelősséget, hogy a magyar nép érdekeit szolgálja a lehető legjobban. Személyes meggyőződését fejezte ki, hogy az egypártrendszer-többpárt- rendszer kérdése nem a legfontosabb a demokrácia kiteljesítése, valóságos gyakorlása szempontjából. Arra a kérdésre válaszolva, hogy az MSZMP vezetését vajon ellenzéki pozícióban is vállalná-e Grósz Károly, kiemelte: a Magyar Szocialista Munkáspárt az elkövetkező időszakban a politikai küzdőtéren is ki fogja vívni magának a vezető szerepet. „Én tehát a győztes párt pozíciójára készülök, nem ellenzéki pozícióra,,. Az újságírók kérdéseire válaszolva szólt arról is, hogy a tárgyalásokon érintették a magyar múlt értékelésének néhány kérdését. Megállapodtak abban, hogy a szovjet illetékesek betekintést engednek magyar történészeknek azokba a fontos dokumentumokba, amelyek tanulmányozása révén pontosabb képet lehet majd kapni az 1956 zűrzavaros napjaiban történtekről. Egynapos munkalátogatását befejezve pénteken hazautazott Moszkvából Grósz Károly és kísérete. A magyar pártfőtitkárt a vnukovói repülőtéren más hivatalos személyiségek társaságában Alekszandr Jakovlev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára búcsúztatta. Jelen volt Rajnai Sándor moszkvai magyar nagykövet is. Pozsgay: a kormány politikai A Koreai Köztársaság külügyminiszterének látogatása Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására március 28-án hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Cső Ho Dzsung, a Koreai Köztársaság külügyminisztere. A víz alól indított Trident-2 rakéta első próbája sikertelen volt a március 21-i atlantióceáni kísérlet során. Az üzemzavart észlelő elektronikai ellenőrző rendszer a kilövést követő negyedik másodpercben bekapcsolta az önmegsemmisítő áramkört, s a rakéta felrobbant. Mintegy nyolcszázezer ember követelte Borisz Jelcin jelölését a parlamenti választások előtt március 22-én, a szovjet fővárosban tartott tüntetésen Namíbia: hazaindultak a dél-afrikai katonák Namíbia északi részéről. A nemzetközi egyezmény értelmében ez év április 1-jére minden dél-afrikai katonának el kell hagy nia az országot Ünnepi tanácsülés Füzesabonyban központtá válik Az MSZMP belső helyzetéről, a kormányzat és az Országgyűlés munkájáról nyilatkozott Pozsgay Imre, a párt Politikai Bizottságának tagja, államminiszter abban az in- teíjúban, amelyet a tekintélyes bécsi független polgári napilap munkatársának, Peter Martosnak adott, s amely az újság pénteki számában jelent meg. A politikus a beszélgetésben többek között hangot adott annak a véleményének, hogy az MSZMP reformszárnya centrummá szélesedhet, s a párt — a közéletben nemcsak hatalmi tényezőként, hanem versenyképes erőként is szerepelve — képes vonzó programot adni a társadalomnak. Pozsgay ezután szólt a kormányzati tevékenység változásairól, a nemrég létrejött szűkebb körű kabinet szerepéről, rámutatva, hogy a kormány mindinkább politikai központtá válik, amelynek természetesen a lehetséges koalíciós partnereket is keresnie kell. Az államminiszter hangoztatta: nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi Országgyűlés nemcsak az adótörvényről és a bős — nagymarosi vízlépcsőről szavazott, hanem elfogadta az európai színvonalú gyülekezési és a társasági törvényt is. Véleménye szerint a testület ugyancsak kifogástalanul fog dönteni a leendő sajtó- és tájékoztatási törvényről is. (Folytatás az 1. oldalról) gázprogram vagy a crossbár- rendszer fejlesztése érdekében mutatott. Azt a következtetést vonta le ebből, hogy a tenniaka- rás jellemző az itteniekre. így az Elnöki Tanács döntése nemcsak pusztán címet jelent, hanem mögötte a közösség elismerése húzódik meg. A belső szellemi erők tették valóban várossá ezt a települést. Az államtitkár azt is kiemelte, hogy ez szakaszhatár. Erősíteni kell a centrumjelleget, eleget téve a magasabb szintű szerepkörnek, legyen szó akár az egészség- ügyi ellátásról vagy a csatornázottságról. A fejlődés nem köny- nyű, a ’’bőségszaruból” nem jön manapság támogatás, a belső erőforrásokat szükséges megtalálni. Aláhúzta, hogy az ország jövője jelentősen függ a magyar vidék sorsának jobbra fordulásától. Az MSZMP 1988 májusában megtartott országos pártértekezlete fordulópontot jelentett: meg kell szabadulni a sztálini modell maradványaitól a humanista értékek jegyében. A várossá válás politikai esemény is, nem szabad, hogy megtörjön az alkotó lendület. Az államtitkár idézett a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 7-én kelt akcióprogramjából: ”Önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak ”. Hozzáfűzte, hogy ez nemcsak szólam: a város valóban azoké, akik benne élnek. Tág tere nyílik az alkotó munkának. E gondolatok jegyében köszöntötte az új várost: Füzesabonyt, majd átnyújtotta az Elnöki Tanács oklevelét a várossá nyilvánításról dr. Bocsi József tanácselnöknek. A városi tanács elnöke köszönő szavaiban hangsúlyozta, hogy a születés mindig örvendetes esemény. Különösen azért, mert az itt élők saját munkájuk gyümölcsének tekintik. Aláhúzta, hogy igyekeznek beilleszkedni az ország és a megye vérkeringésébe az új szerepkörük szerint. A tennivaló nem kevés, mert vannak lemaradások, akár az utak állapotát, akár a szolgáltatást, akár a közművesítést nézzük. Az igények már megfogalmazódtak, közös erőfeszítések kellenek kielégítésükhöz. Ezután dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke az ’’idősebb testvér jogán” üdvözölte az újdonsült várost. Visszaemlékezett arra a két esztendőre, amelyet a 45 éves közszolgálatából itt töltött. Több mint két évtizede egészen másként nézett ki a település. E jeles napon azt kívánta : minden szempontból zárkózzon fel a régebbi városokhoz. Majd Joó István, a város környéki bizottság vezetője szólt a vonzáskörzet tanácsai nevében. Aláhúzta, hogy hosszú és nehéz munka volt, míg idáig eljutottak. A környező községek örömmel köszöntik Füzesabonyt, remélve, hogy a feltételek javulásával még zavartalanabb lesz az együttműködés. Az ünnepi tanácsülés végén a Füzesabonyi Állami Zeneiskola növendékei adtak hangversenyt. Az ünnepi tanácsülés végén a zeneiskolások adtak hangversenyt (Fotó: Gál Gábor) A HÉTEN TÖRTÉNT Grósz Károly és Alekszandr Jakovlev
