Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-22 / 69. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. március 22., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. Egerszalók — Demjén Még mindig csak terv a víziparadicsom Hirtelenjében meg nem tudnám már mondani, hogy szerkesztőségünk hány munkatársa írt, kesergett az egerszalóki- demjéni „melegvízről”, amely évtizedek óta folyik különösebb hasznosítás nélkül a vak világba. Jómagam sem először fordultam felé érdeklődéssel, amikor a közelmúltban rákérdeztem egy vele összefüggő s szintén elég régi kis történetre. Nevezetesen arra, amit annak idején — teljesen meglepő helyen — a domoszlói áfésznél hallottam Tóth Lajostól, a szövetkezet útkereső, agilis elnökétől. Valahogy így: — Üzleti tárgyalás során kerültem kapcsolatba a bécsi Pátria cégtulajdonosával, Stephan Kal- lingerúrral. Az osztrák vállalkozó akkor használt autókat ajánlott értékesítésre az egrieknek és nekünk. Élelmiszeripari termékekért, leginkább pedig málnáért cserébe, amiből utóbb nem lett semmi. Már szinte elfelejtettük az egészet, amikor külföldi ismerősünkkel újra összefutot- tunk.Újabb találkozásunk alkalmával egy kirándulást is tettünk vele szép megyénkben, többi között megmutattuk neki azt a bizonyos „vadstrandot”. Vendégünknek úgyszólván az első pillanatban megtetszett a víz, fantáziát látott benne s hamar cselekvéshez is látott. Mérési engedélyt kért a helyi tanácstól, majd alig valamivel több, mint egy hónap múlva, 1987. augusztusában konkrétabb ajánlattal is jelentkezett. A következő — tavalyi — áprilisban — pedig további levélben bizonygatta a megyei tanácsnál, hogy szándéka komoly. Mint közölte: 600 családi házra — kis nyaralókra — bevásárló központra, különféle vendéglátóipari egységekre, szállodára, étteremre, golfpályára gondolt. Meg egy sor más, szabadidős szórakozáshoz, kikapcsolódáshoz szükséges létesítményre. Mozi-színházteremre, szabadtéri színpadra, több célú sportcsarnokra, kerékpárversenyekre is alkalmas utakra, tágas gépkocsi-parkírozó helyre, szabadfürdős szanatóriumra, termáltóra, strandmedencékre. Egyszóval, ilyesfélékhez készíttetne tervet, s a program indítását a megálmodott bungalók értékesítéséből biztosítaná. A mintegy 80 négyzetméteres üdülők eladásával aligha lesz baj, mivel — elsősorban az idegenbe szakadt magyarok — az USA- ból, Kanadából, az NSZK-ból, Franciaorsrzágból, Algériából, nem utolsósorban pedig Ausztriából nagy kíváncsiságot mutatnak. Nos, lényegében ezek voltak az előzmények, amit a későbbiekben már határozottabb megbeszélések is követtek Budapesten. Többet azonban máig sem tudok az ügyről. Miskolczi László, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője — ha nem is mutatja igazából — indokolatlan szemrehányásnak érzi az említettek idézését, s a nála szokásos szenvedéllyel bizonygatja, hogy szó színes semmiféle rosszindulatú, oktalan, ostoba időhúzásról. Hiszen, ha valami, akkor az egerszalóki — demjéni víz — aminek újabb analizálását éppen nem túlságosan régen kérte — s az erre építhető idegenforgalom igenis a szívügye. Olyannyira, hogy másfél esztendeje —, amióta az említett ritka kincs kiaknázásával intenzívebben foglakozik — több irányban is kereste a legjobb megoldást munkatársaival egyetemben, külföldi partnerek egész sorával próbált egyezségre jutni. Volt közöttük olyan osztráksvájci vállalkozó, aki inkább csak egy 200 szobás gyógyszálló és valami tóstrand létesítéséhez mutatott kedvet, a Danubius gesztorságával. Utóbb viszont — valószínűleg azért is, mert a külföldi tőkebefektetés közgazda- sági feltételeit nem látta biztosítva — hirtelen visszalépett. Később, hiába akart segíteni már a Magyar Nemzeti Bank is, az arabokkal sem jutottak többre, a dubai emírség képviselője szintén visszalépett. A kanadai fél, aki ugyan még az elmúlt novemberre ígérte, hogy konkrétabb ajánlatot tesz, valójában máig sem jelentkezett ismét. — Kallinger úrral sem jutottunk sokkal előbbre — magyarázza —, nagyszabású terveiből lényegében ma is csupán a sokat ígérő makettet láthatjuk közelebbről, ám az utóbbi hónapokban kétségkívül felgyorsultak a tárgyalásaink. Társunk left időközben az Ipari Fejlesztési Bank Rt. is. így már a tekintélyes pénzintézet számára sem idegen a mintegy 45-47 hektáros területet érintő álom, aminél égyébként — a szorosnak ítélt beépítés miatt — az eredetileg tervezett kis házaknak mindössze felével, kétharmadával számolunk napjainkban. A beruházáshoz vegyes vállalat— egy kft — megalalu'tá- sát kezdeményeztük, megegyezés történt arra, hogy az államtól, illetve az egri tanácstól igényelt helyen a város alapvető infrastruktúrát is ad. Ám meg kell mondani, hogy alighanem ez a legkevesebb. Sokkalta fontosabb, ami még mindig hátra van. Feltétlenül mielőbb tisztázni kellene már a külföldi tőkebefektetéssel ösz- szefüggő hivatalos feltételeket is, mert jelenleg az ügy legnagyobb kerékkötője. Egy csomó kérdés vár válaszra. Ha nem is véglegesen, legalább tartós használatra, 30 vagy 50 évre egyáltalán eladhatók, kiadhatók-e külföldieknek a kis házakhoz — az üdülőfaluhoz — szükséges telkek, milyen jogcímen vehetők igénybe az épületek, mi lehet a tőkebefektetés legreálisabb formája? S tényleg biztos-e, hogy van megfelelő vásárlóerő a szóban forgó bungalókhoz, nincs-e valami akadálya az ígért külföldi finanszírozásnak? S ha teljes a részünkről várt banki garancia, bizony még akkor is csak a tervezésnél tartunk. Jóllehet, az említett előtanulmányok, költségtervek jelentősen siettethetik a nálunk megszokott lassúbb folyamatot... Jómagam — állíthatom — a gyorsítás híve vagyok, mert a két kút2500-2600 literes percenkénti hozamában, még inkább pedig a remek víz gyógyászati alkalmazásának sikerében nagyon bízom. Másrészt a hely külön előnyeihez sorolom — s nem győzöm hangsúlyozni, bárhol szóba kerül — Budapesthez való közelségét, viszonylag egyszerű A makett fotója... elérhetőségét. Eger szomszédságát, nem mindennapi panorámáját. Ekkora értéket — meggyőződésem — nem szabad tovább veszni hagyni. Idegenforgalmi hasznosítását, leginkább a külföldi turizmus ide irányítását könnyelműség akár"percig is halogatni. Szabó Sándor, Eger Város Tanácsának elnökhelyettese lényegében ismétli, megerősíti a‘me- gyeházán hallottakat, miközben a már aláírt előzetes szándéknyilatkozatot említi. Az elgondolt létesítményeket — most már pontosabban — sorolva elmondja, hogy az osztrák fél a megbeszélések szerint március 31-ig ismerteti az egriekkel a beruházással kapcsolatos területigényt, miután az említett helyen a 70-es évek óta a város is gazda. Egészen pontosan 111,5 hektár van a tulajdonában. A megegyezéseket követően — már a pontos költségvetés ismeretében — kerül sor a részletes ütemterv elkészítésére. Ugyanekkor a már jelzett kft mellett egy újabbnak a megalakítása is napirendre került, az üzemeltetéshez. Úgy néz ki, hogy az üdülőfalu fenntartásával, a kommunális szolgáltatá(Foto: Gál Gábor) sokkal nem lesz különösebb gond, akad hozzájuk vállalkozó, de a gyógyszállóhoz — amelynek a feltöltését is vállalná az osztrák cég — s a 30 ezer négyzetméternyi tóstrandhoz még nincs igazi jelentkező sem a megyében, sem az országban. — A beruházás megvalósítását feltétlenül élénkíthetné, hogy az osztrákok sok anyagot is biztosítanának a kivitelezéshez s a HTÉV-en kívül például az egri mélyépítők szintén szívesen osztoznának a feladatokon — mondja az egri tanácselnök-helyettese. Mindez azonban még így is meglehetősen sovány vigasz a türelmetlenkedőknek. A legjobb igyekezet mellett is elég sok idő eltelhet, amíg a régi álmok teljesen valóra válnak az egerszalóki-demjéni határban. Nos, ha csak néhány röpke esztendők kellenek még — talán már megnyugodhatnánk. Ám jelenleg nem csak a befejezés, hanem a kezdet pontos dátumát sem tudja senki. S ez bizony továbbra is lehangoló, aggasztó... Gyóni Gyula „.Kiművelt em A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kiáltványa a magyar értelmiséghez, a magyar társadalomhoz Kedves Barátaink! Széchenyi Istvánnak a „kiművelt emberfők”-ről s^óló ismert mondása jegyében ül össze ez év március 22-én országos értekezletünk, amelynek célja, hogy e társadalmi feszültségekkel teli hónapokban maga köré gyűjtse és céljai érdekében cselekvésre szólítsa a hazai értelmiséget, azokat a szakembereket, akik hivatásuknak tekintik társadalmuk művelését. Meggyőződésünk, hogy súlyosbodó politikai, gazdasági, kulturális és morális gondjainknak egyik alapvető oka a tudás alacsony színvonala, az általános- és szakműveltség korszerűtlensége, az emberi értékek és magatartásformák torzulása társadalmunkban. Társulatunknak fő célkitűzése az emberi élet minőségét rontó eme kedvezőtlen jelenségek okainak csökkentése, a műveltség rangjának védelme. Nincs olyan művelődési szervezet hazánkban, amely a TIT-hez hasonlóan másfél évszázados folyamatosságot tudhat maga mögött e nemes célok valóraváltásában! — A magyar művelődés kontinuitásának őrzői és megújítói vagyunk. Büszkén vállaljuk az alapítók, Bugát Pál és reformer társainak örökségét, a magyar művelődés nagy ügyének rendíthetetlen szolgálatát. A folyamatosság és a megújulás szét- téphetetlen egységére, az alapítók szelleme iránti hűségre törekedtünk a legnehezebb politikai körülmények között is. Legkülönbözőbb világnézetű és pártállású tagjaink és híveink mindenkor az emberiességet, a szigorú tudományosságot, a türelmes- séget tartották szem előtt! Az elmúlt évtizedekben a Kossuth Klub egy-egy vitaülése, a Valóság című folyóiratunk egy-egy tanulmánya, szabadegyetemeink egy-egy sorozata szilárd tájékozódási pont volt a türelmetlenség körülményei között! Ma és holnap soraink közé hívjuk az értelmiségi progresz- szió legkülönfélébb képviselőit, kommunistákat és más pártállásúakat, a politizáló és a mindennapi politikától magukat távoltartó szakembereket! — Az emberi értelem hívei és közvetítői vagyunk. A nagy francia forradalom kétszázadik évfordulójának évében nyíltan vállaljuk az első reformnemzedék, Társulatunk létrehozóinak gondolatait. Hiszünk az emberi alkotó ész térhódításában, a korunkat is elöntő mindenfajta irracionális, misztikus áramlatok, előítélet- és tévhitrendszerek ellenében is. Nyíltan valljuk és vállaljuk nemzeti érzéseinket is, de sohasem engedünk teret a nemzeti, vallási vagy etnikai elfogultságoknak. Az értelmes emberi cselekvés érdekében toboroztuk hazánk fiatal és felnőtt szakembereit, a tanulókat és mestereiket. Jelszavunk a szakszerűség és a minőség! — Az emberi egyetemesség tanúi és hirdetői vagyunk. Tudjuk, és hirdetjük, hogy jelen bajaink egy része múltbeli elzárkózásunkban, helyünk és szerepünk alá-, illetve túlbecsülésében gyökeredzik. Hivatásuknál fogva tagjaink sokat utaznak külföldre, szakadatlanul olvassák a nemzetközi irodalmat. Nyugodtan kimondhatjuk: mi ismerjük a mai világot a Szovjetuniótól Amerikáig, Ázsiától Ausztráliáig. Álh'tjuk, hogy nemcsak Széchenyi István, Bugát Pál, Kodály Zoltán, Bibó István, vagy Lukács György korábban volt fontos és szükséges bevált külföldi rendszereket hazai földre átültetni, hanem e kis országnak ma és holnap is életeleme a nyitottság, az eszmék, gazdasági tapasztalatok és művelődési értékek szabad áramlása. Ezért felajánljuk nemzetközi ismereteinket hazai erkölcsi és gazdasági nyomorúságaink enyhítésére és leküzdésére. — A megbízható, hiteles tudás elkötelezettjei és terjesztői vagyunk. Nem a dogmákká merevedett tévtanoké, hanem a modem tudomány által szüntelenül elébünk tárt új tényéké, e tények alapján állandóan meg-megújuló nézeteké. Hirdettük és hirdetjük, hogy a közgazdasági törvényektől a jogalkotáson át az orvosi ismeretekig nem a konjunkturális, a napi divatos széljárásoknak kitett felületesség, hanem csakis a tudomány adatai alapján vezérelt cselekvés viheti előre társadalmunkat. Folyóiratainkat, kiadványainkat évtizedek óta ebben a szellemben szerkesztjük; szabadegyetemeinket, tanfolyamainkat, nyári kurzusainkat az igazolt és ellenőrizhető tudás átadása céljából működtetjük a jövőben is! — A méltó emberi élet minőségének pártolói és szervezői vagyunk. Meggyőződésünk, hogy korunkban már nem elegendő a tudomány és a műveltség elemeit csupán közvetíteni, hanem a példa erejével és cselekvés irányában kell hatnunk! Ä mai embert megillető szuverén magatartás, a lelki és testi egészséget biztosító korszerű életforma kialakítása érdekében kell minden tevékenységünket végeznünk. Minden megyében, minden nagyobb településen működő helyi szervezeteink e közösségi cselekvés műhelyei. Ezért kezdeményeztük és kezdeményezzük értelmiségi klubok létesítését, ezért vállaltuk és vállaljuk közreműködésünket népfőiskolák újraalapításában, a falusi és a városi műveltségközvetítés, a tehetségfejlesztés érdekében. Kedves Barátaink! Világnézettől és pártállástól függetlenül hívunk »mindenkit társulatunk helyi szervezeteibe népünk felemelkedésének nemes ügyéért, hiszen a „tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma”. A TIT Országos Elnöksége Összefogás révén... Számítástechnikai szakkör—sikerrel Nos, akárcsak másutt, úgy a bo- conádi általános iskolában is rájöttek, hogy a gyermekek nemcsak szívesen bánnak a számítógépekkel, Pályázat tiszthelyettesképző iskolákba A Honvédelmi Minisztérium tiszthelyettesképző iskolákba várja azoknak a fiatal férfiaknak a jelentkezését, akik kedvet éreznek a katonai pálya iránt, s hivatásul választják a haza fegyveres szolgálatát. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, egészségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra, középiskolai végzettség vagy szakmunkásképesítés. Az oktatási intézményekbe 17-től 23 éves korig lehet jelentkezni. A képzési idő az érettségivel, illetve a választott katonai szaknak megfelelő szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők részére egy év, másoknak két év. A pályázók a jelentkezési lapot iskolájuk pályaválasztásért felelős pedagógusától, a sorkatonák parancsnokaiktól szerezhetik be, s kitöltés után ugyanott adhatják le. A pályázók a Magyar Néphadsereg budapesti sorozó központjában 1989 áprilisában felvételi vizsgát tesznek. A felvételi vizsga egészségi és pszichológiai alkalmassági vizsgálatokból, valamint beszélgetésekbkől áll. A felvételi vizsgán a tanulóknak az utolsó — félévi — tanulmányi értesítőjüket, a dolgozóknak és a katonáknak a legmagasabb iskolai végzettséget bizonyító okmányokat is be kell mutatniuk. A jelentkezési okmányokat 1989. március 31-ig kell megküldeni a Heves Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokságra. hanem módfelett könnyen sajátítják el ezen masinák „nyelvét”. Ezért — egy fakultáció keretei között — elindították a hetedik osztályban a Számok világa című tárgyat. A feltételek adottak voltak, hiszen az iskola négy C- 16-os számítógéppel rendelkezik. Ám a nebulók érdeklődése olyan nagy volt, hogy egy újabb ötlet is született, mégpedig a helyi művelődési házzal való összefogásnak köszönhetően. A két intézmény együttműködése tette lehetővé a számítástechnikai szakkör létrejöttét. Az orrszarvúval a természet jól kibabrált. Már ahogy kiindokolatlan. Például — mint mondják — szemei nem a hom- lóka alatt helyezkednek el, hanem lejjebb, két oldalt az arcácsupán két oldalt, maga mellé. Az orrszarvú, ha társadalomban élney akkor lenne csak tart, meg hogy mit is kellene tenni, hogy előrébb kerüljön, amúgy „progresszíve". Nézne csak állandóan nagy bambán merrefelé, mi az aktuális jelszó és mi a szitu. Helyezkedne, fj- gyetne csendben ki mit ellenez, krmtttámogat. S mikor eljönne nak valaminek — teljesen mellékes, minek — ő lenne a vezér. nem lenne fontos^ adott pillanatban. ______Abszolút felesleges tehát, hogy előre, lásson éveket, évtiz edeket. A természet eleve ily módon alkotta meg ezt az álla______Nem úgy az embert, akinek a szemei a homloka alatt hel yezkednek el. Persze azzal a nem titkolt céllal, hogy képes lemindig előre, de legalább maga elé: eltőnődve csendesen a dol- gokon. Gondolkodva, tűnődve magában, egyébként rendkívül fis az agy: az agy maga a látás, nem véletlen, hogy az em- bernek van a legfejlettebb. Ez is ki van találva, hisz az értelmes szükségszerű tehát a fej ilyen jellegű felépítése. Ezért hát ez az alapvető különbség, az orrszarvú, valamint az ember feje, néÉs milyen jó tudni, hogyha földön van egy faj, amelyik pontosan tudja merre kell mennie, ellentétben azzal az ormótlan állattal, aki ha társadalomban élne, bizony nem látná át a politikai szituációt. Igaz — és ez nagy szerencse — hogy erre neki az égvilágon semmi szüksége sincs. Képzeljük el, mire és tevékenykedne. Csúnya egy jövőkép. így viszont minden rendbenvan: az orrszarvú fejének szerkezete ebből a szempontból teljesen indokolatlan, a mienk viszont indokolt. | | | [ j | j j -j j | j Hiába — a természet csodálatos... Havas András
