Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

2. NEMZETKÖZI ÉLET NÉPÚJSÁG, 1989. március 17., péntek Egy felelősen gondolkodó erő sem érdekelt újabb nemzeti tragédiában Grósz Károly beszéde az IPU-konferencián Sir Geoffrey Howe magyarországi meghívást fogadott el Brit rokonszenv és támogatás Várkonyi Péter külügyminiszter újabb magyarországi látoga­tásra hívta meg Sir Geoffrey Howe külügyminisztert szerdán le­zajlott megbeszéléseik alkalmával. A meghívást a brit diplomá­cia vezetője örömmel elfogadta. Tárgyalásaikat követően a ma­gyar külügyminiszter az MTI londoni tudósítójának elmondotta, hogy országaink kétoldalú kapcsolatait mindketten rendezet­teknek és jól fejlődőknek értékelték. Rendkívül barátságos és szívélyes légkörű eszmecseréik során megállapították, hogy a két ország kapcsolatait nem terheli sem­miféle olyan probléma, amivel külön kellene foglalkozni és így minden figyelmüket a kapcsolatok továbbfejlesztésének, illetve az időszerű nemzetközi kérdések megvitatásának szentelhették. Sir Geoffrey Howe elismeréssel szólt a magyarországi reform­folyamatokról, azokat kormánya rokonszenvéről és támogatásá­ról biztosította. Várkonyi Péter hangsúlyozta, hogy a magyar kormány szívesen látná, ha a brit üzleti és gazdasági körök aktí­vabb érdeklődést tanúsítanának a Magyarországon kínálkozó új lehetőségek kihasználásában, mindenekelőtt közös vállalatok létesítése, a kooperációs ügyletek bővítése, illetve a brit műkö­dötöké magyarországi befektetése tekintetében. A brit diplomá­cia vezetője biztosította magyar kollégáját, hogy kormánya báto­rítani kívánja a szigetország üzleti köreit, tanúsítsanak az eddigi­nél is aktívabb érdeklődést Magyarország iránt. A nemzetközi helyzetet áttekintve, mindenekelőtt az európai leszerelési és bizalomerősítő intézkedésekről Bécsben megnyílt két, egyidejűleg folyó értekezlet témaköreiről folytattak véle­ménycserét. A brit külügyminiszter biztatónak találta a bécsi nyitóértekezlet légkörét és azt is, hogy a két fél álláspontja sok azonos elemet tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy a közös elemekből építkezve, kompromisszumos megállapodásokra lehet jutni. Úgy vélekedett, hogy a problémákat jobb lenne lépésről-lépésre közelíteni, nem pedig arra várni, amíg a problémakomplexum egészében jöhet létre megállapodás. A magyar külügyminiszter a nemzetközi helyzet meghatározó új mozzanataként emelte ki a két vezető hatalomnak azt az egy­behangzóan kinyilvánított álláspontját, amely szerint közöttük nem lehetséges sem atomháború, sem más eszközökkel megvív­ható háború. Ez kihatással van az egész világhelyzetre, amit talán úgy lehetne jellemezni, hogy „megkezdődött a háború utáni kor­szak utáni új periódus,,. Ehhez az új helyezethez kell most alkal- mazkodniok a nemzeteknek, keresniük kell egy új utat a jövőbe, amely remélhetőleg a nemzetek közötti együttműködés korsza­ka lesz. Olyan korszak, amelyben a nemzetek közössége a való­ban fontos globális problémák megoldásának szentelheti min­den figyelmét. Sir Geoffrey Howe egyetértését fejezte ki a nem­zetközi helyzet újszerű vonásainak ilyen megítélésével. A magyar külügyminiszter tiszteletére adott ebéden Sir Ge­offrey Howe meleghangú pohárköszöntőben emlékezett meg ar­ról, hogy Várkonyi Péterével csaknem egyidejűleg kezdődött külügyminiszteri pályafutása hat évvel ezelőtt, s első fontos kül­földi útja éppen Budapestre vezetett. „Roppant érdekfeszítő hat év van mögöttünk,, — mondotta. Várkonyi Péter válaszában aláhúzta, hogy mostani látogatása a rendszeres külügyminiszteri találkozók és magaszintű látogatá­sok sorában hétköznapi eseménynek számítana, ha történetesen nem esne nemzeti ünnepünkre, március 15-re. Ez a nap — mon­dotta — a magyar nép tudatában egybeforrott a nemzeti függet­lenséggel, az egyetemes és emberi szabadság gondolatával. A magyar külügyminiszter azt a meggyőződését fejezte ki, hogy a helsinki folyamat kibontakozásával Európa olyan har­monikus egységgé szerveződhet, a nemzetek olyan közösségévé, amelyben nemcsak az országok vagy népek, hanem a kisebbségi csoportok, az emberek szabadsága és biztonsága is megnyugta­tóan szavatolt. Discovery Ismét „fényárban ” Március 15. külföldi visszhangja Incidens nélkül Nyugati világhírügynökségek továbbra is nagy terjedelemben foglalkoznak a március 15-iki magyarországi ünnepségekkel, kiemelve, hogy azokon — a ko­rábbi évektől'eltérően — most nem került sor incidensre a rend­őrség és a független megmozdu­lások résztvevői között. Az AP amerikai hírügynökség ennek kapcsán idézi Szilágyi Sándort, az alternatív mozgalmak főváro­si tömeggyűlésének egyik szer­vezőjét, aki rámutatott: mindez szerinte annak a jele, hogy az MSZMP őszinte volt a demokrá­cia irányába tett lépések terén. Az AP szerint a magyarorszá­gi megmozdulások mindenütt a demokrácia és a függetlenség követelésének jegyében zajlot­tak, s ennek kapcsán — nyugati újságírók becsléseire hivatkozva — külön kiemeli, hogy a függet­len szervezetek öt órán át tartó budapesti megmozdulásán mint­egy 80-100 ezren vettek részt. A hírügynökség részletesen beszá­mol az esti fáklyásmenetről is, hangsúlyozván, hogy a menet végpontján, a Budai Várban mintegy 15-20 ezer ember ünne­pelt. Emellett felidézi Tamás Gáspár Miklósnak, a Szabad Demokraták Szövetsége egyik vezetőjének azt a kijelentését, mely szerint március 15-én nem­csak 1848-at, hanem 1956-ot is ünnepelték, mert a célok „mind­két esetben ugyanazok voltak,,. A március 15-iki ünnepségek­kel részletesen foglalkozott a Re­uter és az AFP is, míg az APA e két hírügynökség anyaga alapján tudósított az eseményekről. A TASZSZ jelentése elsősorban az ünnepségek hivatalos mozzana­taira tért ki, beszámolva a Hősök terén tartott koszorúzásról és a Nemzeti Múzeum előtti nagy­gyűlésről. Nyers Rezsőnek, az MSZMP PB tagjának, állammi­niszternek beszédéből a TASZSZ egyebek között azt a gondolatot idézte, hogy a meg­újulás irányvonalának sikerét csak úgy lehet biztosítani, ha a demokratikus politika konkrét gazdasági eredményeket hoz. A szovjet hírügynökség emellett röviden hírt adott a más szerve­zetek által kezdeményezett bu­dapesti megmozdulásokról is, s ezek kapcsán azt írta, hogy egyes helyeken szocialista-ellenes megnyilvánulások is voltak. Lehetséges, hogy az új tövény- hozás csupán átmeneti forma, amelyet később módosítani kell, de mindenképpen jobban bizto­sítja a népképviseletet, az érdek- képviseletet, mint a Legfelsőbb Tanács eddigi formája, s a márci­us 26-i választás iránt megnyil­vánuló hatalmas érdeklődés azt tanúsítja, hogy a választók tisztá­ban vannak ezzel. Ez a vélemé­nye Alekszej Jeliszejevnek, az űrhajósból lett hivatásos politi­kusnak. Jeliszejev ma a szovjet baráti társaságok szövetségében dolgozik, s egyúttal a Legfelsőbb Tanács interparlamentáris cso­portjának helyettes elnöke. Ő vezette a szovjet küldöttséget az IPU Budapesten megtartott 81. konferenciáján, ott beszélgetett az MTI tudósítójával. Sokan nem értik, mi szükség van a most bevezetendő kétlép­csős rendszerre, s főként arra, miért kapnak az új törvényhozási formában külön képviseletet tes­tületek, szervezetek, így az SZKP is. Az utóbbi kérdésre könnyebb válaszolni. A testületi képviselők egy-egy területről át­fogó ismeretek birtokában van­nak, így jobban tudnak részt ven­ni a törvényalkotás folyamatá­Grósz Károly először is őszin­te nagyrabecsüléssel köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, kife­jezve azt a jóleső érzést is, hogy a 81. Interparlamentáris konfe­rencia színhelyéül a magyar fő­várost választották. Az MSZMP főtitkára a továbbiakban méltat­ta az Interparlamentáris Unió te­vékenységét, rámutatva: immár száz esztendeje az elsők között tűzte zászlajára a népek közele­désének és együttműködésének előmozdítását. — Önök rendkívül izgalmas, érdekes időszakban látogattak el hazánkba. A változás, a megúju­lás vitákkal, ellentmondásokkal teli, de sokat ígérő időszakának lehetnek rövid időre tanúi. Ho­gyan illeszkedjen Magyarország a jövő század népeinek közössé­gébe? Erre keressük ma a választ mindannyian, az Országgyűlés és a kormány, az MSZMP és más politikai szervezetek, az egész társadalom. Ma és a következő két-három évben azonban mindezekkel egyidejűleg nincs fontosabb fel­adatunk, mint a gazdasági és po­litikai élet dinamikus stabilizálá­sa. Hiszem, hogy a magyar társa­dalomban egyetlen felelősségtel­jesen gondolkodó erő sem érde­kelt újabb nemzeti tragédiában. Nemzetközi környezetünk is a nyugodt átmenetet, a stabilitás megőrzésével párosuló bátor cselekvést ösztönzi mind politi­kai, mind gazdasági téren. — Külpolitikánk hagyomá­nyos értékei és a világ új követel­ményei alapján fő törekvésünk: a teljes nyitottság a világ felé. Az államközi kapcsolatokban nem ideológiai megfontolásokból, hanem a kor realitásaiból és nemzetünk érdekeiből indulunk ki. — Ma legfontosabb stratégiai érdekünk a világ tudományos­műszaki élvonalától való további leszakadásunk megállítása, a mi­előbbi felzárkózás feltételeinek megteremtése. Ehhez nem elve­inket kell feladni, hanem azokat kell következetesen érvényesíte­ni. A társadalom által elismert és megbecsült alkotómunka, az emberi kezdeményezés felszaba­dítása, a tudás gyarapítása és hasznosítása a szocializmus leg­nemesebb célja. Politikai és gaz­dasági intézményeink átalakítá­sa nem csak saját fejlődésünk fel­tétele, hanem egyúttal a csatlako­zás lehetőségét kínálja a demok­ratikus nemzetek nagy családjá­hoz. — A szocialista országokkal ban, hatékonyabban tudnak hozzászólni a kérdésekhez. Ha azt akarjuk, márpedig ez a cél, hogy valóban átgondolttá váljék a törvényhozói munka, akkor pontosan az ilyen szakismere­tekre lesz szükség. Vegyünk egy példát. Az új ta­nácsba delegátusokat választa­nak a szovjet zeneszerzők szö­vetségéből is. Eddig is volt zene­szerző a Legfelsőbb Tanácsban — akkor minek a változás? A magyarázat az, hogy az eddigi­ekben az ilyen küldött vagy a ze­neszerzők — sőt,azon belül is egy szűk csoport — megbízottja volt, vagy komolyan vette, hogy egy körzet képviselője s akkor csu­pán annak érdekeivel foglalko­zott. Most biztosítva lesz, hogy a körzetnek is legyen külön képvi­selője, a zeneszerzők érdekeit pedig a leginkább átfogó ismere­tek birtokában lévő kollegáik te­gyék szóvá a Tanácsban. A párt képviseletét az teszi in­dokolttá, hogy annak vezető tes­tületéiben ugyancsak vezető szak­emberek vannak. Ha a közülük választott küldötteket mentesítik a körzeti képviselet feladataitól, akkor elsősorban szakterületük­az új alapokra helyezett együtt­működés hívei vagyunk. Az új minőségű kapcsolatok első jelei érzékelhetőek. Perspektívában csak e szilárd háttérre támasz­kodva lehetünk az európai és nemzetközi folyamatok megbe­csült részesei. Ehhez ma lehető­ségeink jobbak, nem korlátoz­nak a háború utáni évek bizony­talanságai, mind kevesebb az ideológiai előítélet is. Együttmű­ködésünk korszerűsítéséhez vi­lágos elveink vannak. — Hazánk ezért is híve a KGST stratégiai megújításának. A KGST kapcsolatrendszer köl­csönös előnyeit meg kell őriz­nünk, de az érdekeltség megte­remtésével,az áru- és pénzviszo­nyok alkalmazásával, a pénzügyi rendszer megváltoztatásával a kor színvonalára kell emelni. — őszintén sajnáljuk, hogy hazánk és Románia eltérő állás­ponton van az emberi jogok értel­mezésében olyan időszakban, amikor az emberi jogok, benne a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében egész Európa egyet­értésre jut. Jó tudni, hogy a nem­zetiségi jogok védelmét az euró­pai államok többsége nem kétol­dalú kérdésként kezeli. Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy e kérdést a magyar és a román nép helyett senki, sem más országok, sem nemzetközi szervezetek nem oldhatják meg. Mi változat­lanul az európai normáknak megfelelő kapcsolatépítésre tö­rekszünk a szomszédos Románi­ával. — Szeretném megragadni az alkalmat és kijelenteni: nagyra értékeljük azt a bizalmat és ro- konszenvet, amit a nyugat-euró­pai országok, az Egyesült Álla­mok, Kanada, Japán vezető kö­rei a magyar vezetés és politikánk iránt az elmúlt időszakban tanú­sítottak. — Mai világunk realitása, hogy az egymásra utaltság mel­lett megnőtt az információs nyi­tottság. Egymás pontos megis­meréséhez, a népek közötti meg­értéshez ma minden korábbi idő­szaknál nagyobb szükség van a párbeszéd és a véleménycsere olyan fórumaira, mint az Önök tanácskozása. Biztosíthatom Önöket: hazánk a jövőben is mindent megtesz az Interparla­mentáris Unió nemes céljainak valóra váltásáért. Kívánom, érezzék jól magu­kat nálunk, tanácskozásuk ered­ményes legyen — mondta vége­zetül Grósz Károly, megköszön­ve a hallgatóság figyelmét. kel tudnak majd foglalkozni a Tanácsban. A kétlépcsős megoldás, hogy a Legfelsőbb Tanácsot a népkép­viselők tanácsa választja, további biztosítéka annak, hogy a legin­kább hozzáértők kapják meg a helyeket- hangoztatta a szovjet politikus a budapesti Kongresz- szusi Központban folytatott be­szélgetés alkalmával. Ne felejt­sük el, az új Legfelsőbb Tanács tagjai hivatásos képviselők lesz­nek, legfeljebb néhányuk lesz olyan, aki megtartja korábbi funkcióját valamilyen társadal­mi, politikai szervezetben, de várhatóan semmiképpen sem a gazdasági munkában, mert az egész embert kívánó feladat, ép­pen úgy, mint a képviselőség. A népi küldöttek tanácsa ugyanak­kor ellenőrizni és bizonyos érte­lemben irányítani tudja a hivatá­sos testületek munkáját. Az újtípusú Legfelsőbb Ta­nács feladatköre még nem telje­sen tisztázott, munkarendje sem, bár az valószínű, hogy folyama­tosan, egész éven át ülésezik és részletesen foglalkozik majd a törvényalkotási feladatokkal. Mindenképpen alaposan, részle­teiben tudja előkészíteni azokat, Ceausescuról, maró gúnnyal Kárpátok géniusza” „A Kárpátok géniusza” cím­mel maró hangú szerkesztőségi kommentárban foglalkozott szerdán a The New York Times a román vezetővel. „Milliárdokat pazarolt el nagyszabású létesít­ményekre, ámenek nem mű­ködnek és népéből sokan éhesen fáznak a félig sötét lakásokban. Mégis januárban, 71. születés­napján „a Kárpátok géniuszá­nak” és „a nagy vezetőnek” ne­vezték azt az embert, akit Kelet- Európa „a kommunizmus idi aminjaként” emleget. „ „Fittyet hányva a világméretű bírálatra, Ceausescu úr tovább erőlteti a 8000 falu felszámolá­sára irányuló tervet, lakóikat ce­ment „agro-ipari központokba” terelve. A cél a lakosság 12 szá­zalékát kitevő kisebbségek erő­szakos beolvasztása. A magya­rokkal oly durván bánnak Ro­mániában, hogy Magyarország az ENSZ-től emberi jogi vizsgá­latot kért — kommunista állam először igényelt ilyet egy másik ellen.” „A hajdan szép Bukarestet megbecstelenítették, temploma­it és műemlékeit szétrombolják, lakóit áttelepítik, hogy megépít­sék a főúri „szocializmus győzel­me” sugárutat. A gondolatot oly szigorúan ellenőrzik, hogy az írógépeket be kell jelenteni a rendőrségnél. Mégis, Brassóban 1987-ben 10 000 munkás kelt fel és most hat korábbi magas tiszt­ségviselő körözött levelet Romá­niában, amelyben elítélték az át­telepítéseket.” „Románia elnöke fittyet hányt annak, hogy elvesztették a legna­gyobb kereskedelmi kedvez­ményt Amerikában és szigorú takarékosságot rendelt el az adósságok kifizetésére. Ám van egy gyengéje: a hiúság. A törté­neti múzeumban egész emeletek vannak tele uralmának emlékei­vel, köztük egy cowboy-kalap, amelyet egyszer Johnson elnök­től kapott. A román néppel való rokonszenv jeleként a külföldi vezetők visszaküldhetnék Ceau­sescu úrnak a tőle kapott kitün­tetéseket és hasonlókat. Ezt ma­gyarázza azután meg a népének a Kárpátok géniusza” — hangzik a The New York Times kommen­tálja. megvitatni a törvények összefüg­géseit, így bizonyos, hogy törvé­nyeink jobbak lesznek — fűzte hozzá Jeliszejev. — A magam részéről nagyon szeretnék részt venni abban a munkában, amelynek során ki­alakítjuk az újfajta törvényke­zést. Éppen ezért örülök, hogy ismét jelöltek küldöttnek, a ba­ráti társaságok szövetsége képvi­seletében. Amióta felhagytam korábbi hivatásommal, a nem­zetközi, ezen belül a parlamen­tek közötti kapcsolatok építésé­vel foglalkoztam s talán azt is el­mondhatom, hogy sok ország törvényhozásának munkáját is­mertem meg, sok tapasztalatot szereztem. Szeretném ezeket az újtípusú szovjet parlamentariz­mus kialakításában hasznosítani a jövőben. Az újfajta választás még korántsem megy simán, meg kell tanulnunk, hogyan kell méltó jelöltek közül kiválasztani a legmegfelelőbbet. Ha most akadt is bőven zökkenő, gond, annyi máris elmondható, hogy ezúttal valóban volt lehetősége a szavazóknak a jelöltek kiválasz­tására s ez önmagában is igen nagy fejlemény — mondotta vé­gezetül. Kis Csaba A Discovery amerikai űrrepü­lőgép fedélzetén szerdán ismét üzembe helyezték azt a hidro­géntartályt, ami zavarokat oko­zott a fedélzeti áramszolgáltatás­ban. így az ötfős legénység újból a teljes elektromos hálózatot üze­melteti. Az öt űrhajós a hiba kija­vításáig — takarékossági meg­fontolásból — félig sötétben vé­gezte feladatait. A houstoni földi irányítási központ közölte: a Discovery a terveknek megfele­lően szombaton tér vissza a kali­forniai Edwards légitámasz­pontra. A földi irányítási központ közlése szerint a tartályt — há­rom közül az egyiket — nem sok­kal a hétfői indítást követően he­lyezték üzemen kívül, mivel ab­ban szokatlan nyomásváltozáso­kat mértek. Hatalmas érdeklődés a március 26-i választások iránt A szovjet parlament — ahogyan Alekszej Jeliszejev az űrhajósból lett politikus látja

Next

/
Thumbnails
Contents