Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

2. MÁRCIUS 15-ÉT ÜNNEPELTÜK NÉPÚJSÁG, 1989. március 16., csütörtök Gyöngyösi koszorúzók Az újszülött ünnep ifjú köszöntője „edes" Két helytörténésszel, Sereg Józseffel és Molnár Józseffel akadtunk össze a harsány rockzene közben. Arról érdeklőd­tünk tőlük, hogy ki is az az 1848-as honvéd, akinek a sírját a Berze Nagy János Gimnázium II. d osztálya gondozza. — Bodnár János volt a neve, s megmaradt a sírja, mert hozzátartozói éltek itt — mondja Molnár József. — Több más sír eltűnt, de ennek a „kapás" honvédtizedesnek, aki az egri ezredben szolgált, megőrizték a hantját. A halotti anya-- könyv szerint „agg aszály ban", azaz végelgyengülésben halt meg. — Nagyon érdekes — fűzi hozzá Sereg József —, hogy 1895. március 15-én temették cl, a millennium nagy fényé­ben is azt vésette kövére: honvédtizedes. Az, aki megtalálta, azt hitte: jelentősebb személyiséggel van dolga, mert csak az látszott, hogy „edes”. Ebből arra következtettek, hogy ezre­des lehetett. A félreértés később tisztázódott. A két helytörténész másról is beszél. A városszépítő egyesület obeliszk felállítását tervezi, amely 1848-49-re emlékeztetne. Elfelejtett epizódokat emlegetnek az akkori időkről, így például a tavaszi hadjárat előtti haditanácsot Gyöngyösön rendezték meg, a bukás után itt rejtegették Kossuth két gyermekét. Molnár József még azt is felidézi, hogy 1897-ben hogyan ünnepeltek a gyöngyösiek. Sok min­dent persze elnyom a zene: bömböl a Kőbánya blues... (Folytatás az 1■ oldalról) nácsa, a Magyar Demokrata Fó­rum Egri Szervezete, a Hittudo­mányi Főiskola, a KISZ megyei és Eger Városi Bizottsága. A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget. Több százan gyűltek össze a Dobó téren, ahol a Fiatal De­mokraták Szövetsége egri cso­portja szervezett megemléke­zést. Ismertették követeléseiket, amelyek között demokratikus, választójogi és párttörvényt kí­vánnak, az MSZMP és KISZ anyagi helyzetének felülvizsgá­latát, a lap- illetve könyvkiadás teljes szabadságát, a fegyveres testületek kirekesztését a politi­kából, és azt, hogy 1956 foglal­hassa el a nemzet emlékezetében az őt megillető helyet. Ezeknek a jelszavaknak a jegyében tartot­ták meg felvonulásukat is, amelynek keretében megkoszo­rúzták Knézich Károly és Len- key János emléktábláját, és visz- szatértek a Dobó térre. Ady Endre versének elhangzása után Csorna Lajos, az egri csoport egyik vezetője beszélt. Elmond­ta, hogy szerintük még nincs mit ünnepelnünk, hiszen a politikai életben még mindig egy szín a meghatározó, 1956-ról eddig nem lehetett méltóképpen meg­emlékezni, működik a munkás­őrség, az apparátusbeliek féltik előjogaikat, s a rendőrségre ideológiai nyomás nehezedik. — Ünnepeljünk azért, hogy egyszer majd szabadon ünnepel­hessünk — mondta végezetül. Fáklyás felvonulás Este fél 7-kor a Szabadság té­ren gyülekeztek az egriek, az Ér­seki Palota főiskola felőli hom­lokzatán elhelyezkedő Kossuth- emléktáblát felavatni. A megem­lékező beszédet Molnár István, a Hazafias Népfront Eger Városi Bizottságának titkára mondta. Először felidézte az 1848. márci­us 15-én történteket, majd külön emlékezett Kossuth Lajosra. El­mondta, hogy a krónikák tanúsá­ga szerint többször járt Egerben is Kossuth, aki a nevezetes napokon először 1849. március 13-án ér­kezett több generális és törzstiszt társaságában, s az érseki reziden­cián szállt meg,. Egy éhként ezen a napon vonultak ki a szolnoki csa­ta után Egerből. Március 30-án ismét visszatért, s a kocsiról inté­zett beszédet áz egriekhez. Más­nap jelentette ki: Egerben nem ihirdetni, hanem csak tanulni le- j hét a hazafiságot. Molnár István megköszönte az emléktábla-állí­tás nemes gondolatát a városszé- , pítő egyesületnek, majd így fejez­ete be beszédét: — Tisztelt egriek! Hulljon le a 'lepel, és mindenki vésse emléke­zetébe Kossuth megtisztelő sza­vait. j Az avatást követően indult el ,a már hagyományosnak számító ; fáklyás felvonulás. A menet elő- iször a Knézich-kaput kereste fel, ■ahol dr. Lobodzky János főisko­lai adjunktus emlékezett az aradi vértanúra, dr. Offenbacher Géza pedig az MDF egri csoportja képviseletében mondotta el az 1989-es tizenkét pontot. A város lakói ezután Lenkey János tá­bornok sírjánál is lerótták kegye­letüket. Gyöngyös: bensőséges és látványos programok A gyöngyösieket délelőtt 9 órára hívta a Bajza József Kultu­rális és Hagyományőrző Egyesü­let, a Független Kisgazdapárt, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetei a Mátra Műve­lődési Központ színháztermébe. Itt először Komenczi Bertalan, az egyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, akik zsúfolásig töl­tötték meg a nagytermet. Ezt kö­vetően irodalmi műsor hangzott el, melynek nyitányaként fel­csendültek Illyés Gyula „Egy mondat a zsarnokságról” című versének sorai, majd korabeli verseket és prózarészleteket tol­mácsoltak a szereplők. Nagy tet­szés fogadta a sokszor ma is ak­tuálisnak hangzó gondolatokat. Az összeállítás végén az 1989- ben megfogalmazott 12 pontot olvasták föl. Az ünnepi megem­lékezést Bába Iván irodalomtör­ténész mondta el. Ady gondola­taival vezette be mondanivalóját, abból kiindulva, hogy a fataliz­mus, a beletörődés a magyar tár­sadalom legnagyobb problémá­ja. Rá kell jönnünk: rajtunk, mindnyájunkon múlik, hogy mi történik a magyarsággal. Az el­múlt negyven év alatt azt akarták elhitetni, hogy ez nem így van. Visszaemlékezett az erdélyi ma­gyarság érdekében megrende­zett nyári budapesti tüntetésre, kiemelve, hogy akkor röppent fel a jelszó: minden magyar fel­elős minden magyarért! Ehhez hozzá kell tenni: önmagáért is. Enélkül nem képzelhető el a de­mokrácia és a jogállamiság. A magyar társadalom érzelmileg ébredezik, rájön, hogy változtat­ni kell helyzetén. Ehhez viszont erkölcsi megtisztulás kell. A sza­vak innovációjában élünk: tucat­jával, százával jelennek meg az olyan politikusok, akiknek mindegy, hogy mit mondanak, csak hogy ők mondják. A fogal­mak mögé ember kell. Akkor lesz változás, ha hiszünk a társa­dalom vezetőiben. Hogy milyen erkölcsi normákhoz igazodjunk? Európában kétezer éve kialakul­tak ezek. Mint Bába Iván hangsúlyozta, az észnek, az értelemnek is fel kell ébrednie. Föl kell mérni: hol élünk, honnan jövünk és merre indulunk. A reformkor legszebb pillanataihoz hasonlatos a ko­runk. Ránk néz a világ, például a londoni Times és a New York Herold Tribune is terjedelmes cikkben emlékezett meg 1848 Magyarországáról. Európa be­fogad, de ez erkölcsi és szellemi minőséget jelent. Amit lehet, azt meg kell tennünk, amit pedig nem lehet, azt nem is szabad kö­vetelni. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy Közép-Európa a szülőföldünk, fontos, hogy bé­kesség maradjon, mert itt határa­inkonKívül három és fél millió magyar él. Nem szabad, hogy egymás ellen játsszanak ki ben­nünket. Ha kihasználjuk lehető­ségeinket, az ezredforduló Végé­re beléphetünk az európai népek családjába, felemelt fejjel élhet a magyarság.' Az ünnepség elején a résztve­vők a Himnuszt, a végén a Szóza­tot énekelték el közösen. Képvi­selőik megkoszorúzták a Petőfi- emléktáblát, illetve az 1849-es haditanács emlékhelyét. A Fő térre Dinnyés József da­lai csalogatták Gyöngyös polgá­rait. A magnóról fölhangzó zene után következett a műsor. Elő­ször a megzenésített Nemzeti dal következett, majd irodalmi és ze­nei összeállítás. Ebben részt vett a Muzsikus Céh, a Gyöngyös Kórus és a városi pedagógus­énekkar. Petőfi-, Jókai-, Ma­dách- és Utassy-alkotások csen­dültek fel. A Vidróczki Néptánc­együttes is a hangulatnak megfe­lelő tánccal állt a közönség elé. Ezt követően Deák Bili Gyula és együttese következett, akik rock and rollt és bluest játszot­tak. Az alkalomhoz kévéssé illő, bár színvonalas koncert másfél órahosszat tartott. Délután 16 órakor a Fő téren Csend hangjai címmel hangzott el összeállítás a debreceni Hang­fogó együttes és Horányi László színművész tolmácsolásában. A koncerten Simon és Garfunkel, a Rolling Stones, Bob Dylan, Do­novan és a The Band dalai szóra­koztatták az egybegyűlteket. A jól ismert számok magyarul hangzottak el, közben pedig a beatköltészet nagy öregjeinek verseit mondta el a színész. Gins­berg, Corso és Ferlinghetti, illet­ve T. S. Eliot, A. Henry és Ro­bert Creeley művei kerekítették ki ezt a produkciót. Este 18 órától indult el a fák­lyás menet, a felvonulók felke­resték a Petőfi-emléktáblát, a Mátra Múzeum udvarát, és ko­szorút helyeztek el az úttörőház falánál lévő emléktáblánál. A Mátra Művelődési Központban 19 órától Duna menti táncházat rendeztek a Vidróczki Néptánc­együttes közreműködésével. Hatvan: emlékezés egy győztes csatára A Zagyva-parti város lakói délután 3 órára sereglettek a Kossuth téri 1848-as emlékmű köré, hogy közösen ünnepeljék a pesti vértelen forradalom napját. A résztvevőket köszöntő Fehér- né Lovász Mária, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára örömmel jelenthette ki, hogy bizonyságát adták annak: nem a széthúzás, hanem a közös gondolkodás jellemzi a település lakóit. Fiatalok és meglett embe­rek egyaránt elgondolkodhattak a hajdani eseményeken, s azok mai jelentésén, amint Petőfi Nemzeti dalát hallhatták a dél­előtti szavalóverseny egyik nyer­tesétől. A valódi, szép tavaszi nap­fényben dr. Hóka József, a nép­front városi bizottságának elnö­ke, díszpolgár tartott beszédet mindazoknak, akiket az emléke­zés és a tisztelet hozott erre a helyre. Elmondta, hogy volt di­csőséges és agyonhallgatott is március 15-e, és most talán alka­lom adódik arra, hogy újból az egész nép ünnepelt napja lehes­sen. Felidézte az 1849. évi dicső­séges tavaszi hadjárat első jelen­tős ütközetének, a hatvani csatá­nak eseményeit is, amikor Gás­pár ezredes vezényletével a ma­gyar sereg megfutamította az el­bizakodott császáriakat. Ezek után elhelyezték koszorúikat az állami és társadalmi szervek kép­viselői, és sokan akadtak, akik külön áldoztak egy-két szál vi­rággal a hősök emlékének. Heves: a művészet jegyében A városi tanács épülete előtt mintegy 500-an gyűltek össze délután 16 órakor, hogy megnéz­zék a kor hangulatát tükröző ösz- szeállítást. Ennek keretében fel­lépett Sziki Károly, az egri Gár­donyi Géza Színház művésze és Szabó Viola népzenész. A prog­ramot a helyi zeneiskola, a kö­zépiskolások irodalmi köre és a Vidróczki Néptáncegyüttes mű­sora tette színesebbé. Kápolna: tisztelgés az emlékműnél Délelőtt 9 órakor kezdődött a kápolnai emlékműnél az ünnep­ség, amelyet a káli pártbizottság és a füzesabonyi KISZ-bizottság közösen szervezett. A megnyitót Szabó Béla, a kápolnai általános iskola igazgatója tartotta, majd ünnepi beszédet mondott Bozsik Rafael, az egri tanárképző főis­kola történelem tanszékének do­cense. A mintegy 800 résztvevő előtt elhelyezték virágaikat a fü­zesabonyi és a káli állami és tár­sadalmi szervezetek képviselői, majd a helyi intézmények is ha­sonlóképpen emlékeztek. A he­lyi úttörőcsapatok és a füzesabo­nyi gimnázium irodalmi műsora után sport- és ügyességi verse­nyeket tartottak. Az ünnepséget megelőzően az MDF képviselői is elhelyezték az emlékezés virágait. Pétervására: fiatal város ünnepe Délelőtt fél 10-kor kezdődtek az események a pétervásári mű­velődési házban. Ekkor Pál László, a városi tanács elnöke nyitotta meg Vayon László ama­tőr képzőművész kiállítását. A Délben a Dobó téFen 10 órakor kezdődő ünnepségen Gál Sándor, a művelődési ház igazgatója mondta el a Nemzeti dalt, majd Vincze Ferenc, a váro­si KISZ-bizottság titkára mon­dott megemlékezést. Ezután 11 órakor képzőművész-akció kez­dődött, majd 14 órától sakkver­senyt tartottak. Délután egyebek mellett videoprogram szórakoz­tatta a fiatalokat, és megnyitot­ták az Ifjúsági Szabadidős Egye­sület büféjét. A rendezvénysoro­zat 18 órakor irodalmi kávéház­zal zárult, amelynek Závori Andrea volt a vendége. Füzesabony: iskolások műsorai Két helyszínen tartottak meg­emlékezést reggel 9 órától me­gyénk másik új városában. Az 1848-as emlékműnél az 1-es szá­mú általános iskola irodalmi színpada tartott műsort, s a KISZ városi bizottságának képviselője mondott ünnepi beszédet. A Pe- tőfi-emléktáblánál a 2-es számú általános iskola irodalmi színpa­da idézte fel a forradalom és sza­badságharc hangulatát, majd Fá­bián Tivadar, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnök­ségi tagja mondott beszédet. Mindkét helyszínen koszorúztak a város vezetői. * A szilvásváradi SZOT-üdülő- ben közel 300-an gyűltek össze, hogy megünnepeljék március 15-ét. Az eseményen Várhelyi Dénes, az "egri Gárdonyi Géza Színház művésze mondta el a Nemzeti dalt, majd a helyi általá­nos iskola tanulói adtak műsort. Az ünnepi megemlékezést Péter István, a népfront helyi bizottsá­gának elnöke tartotta. A progra­mot színpompás felvonulás kö­vette, amelyen lovas huszárok korhű egyenruhában vonultak végig a falun. Tudósítás: Gábor László Kovács Attila Palágyi Edit Fotó: Gál Gábor Koncz János Perl Márton A hatvani '48-as honvédemlékműnél A Mátraaljai! rockénekes is szórakoztatott

Next

/
Thumbnails
Contents