Heves Megyei Népújság, 1989. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
NÉPÚJSÁG, 1989. március 15., szerda GAZDASÁG — TÁRSADALOM 3. _____________________' .......................—_..............................................................-..................................-----------------------------------------i -------—1 V áltoztak a külföldi egyéni munkavállalás szabályai A társadalmi-gazdasági modernizációról Döntő elem: az ember Január elsejével módosultak a külföldi egyéni munkavállalás szabályai. A leglényegesebb változás: mindenki vállalhat külföldön munkát. Az eddigi előírások csak azok számára tették ezt lehetővé, akiknek itthon érvényes munkaviszonyuk volt vag^ egyéb kereső foglalkozást űztek, illetve már nyugdíjba mentek. A régi előírások tehát a munkanélkülieket kirekesztették ebből a lehetőségből, most viszont számukra is megnyílt az üt. A másik lényeges eltérés, hogy a korábbiakkal ellentétben nemcsak a szakképzettségüknek, illetve az itthoni munkakörüknek megfelelő, hanem bármilyen munkára vállalkozhatnak egyénileg külföldön a magyar állampolgárok. Pontosították a jogszabálynak azt a részét, amely arról intézkedik, hogy ki nem kaphat külföldi munkavállalási engedélyt. A korábbi általános megfogalmazással szemben a jogszabály most kimondja: el kell utasítani annak a kérelmét, aki belföldön sem létesíthet munkaviszonyt (tehát, aki még nem érte el a munkavállalási kor alsó, 15 éves határát); aki nem rendelkezik érvényes útlevéllel (mert például, azt a hatóságok valamilyen okból bevonták); illetve akinél ez államtitok, szolgálati vagy üzemi (üzleti) titok megőrzése érdekében feltétlenül szükségesnek mutatkozik. A jogszabály szerint elutasítható a kérelme annak, aki korábbi külföldi munkavállalása kapcsán nem, vagy késedelmesen tett eleget keresetéből hazautalási kötelezettségének, illetve annak esetében, aki korábbi külföldi munkájából nem tért haza a jogszabályban előírt határidőre. Az elutasítás lehetősége azonban az ilyen esetekben csak korlátozott ideig, a korábbi munkavállalási engedély lejártától, vagy ha azt visszavonták, akkor a visszavonástól számított 3 évig áll fenn. Új előírás az is, hogy a Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban, Mongóliában, az NDK-ban, Romániában és a Szovjetunióban dolgozóknak semmit sem kell hazautalniuk keresetükből, ha azt a munkaadó ország pénznemében kapják. Ugyancsak mentesülnek a haza- tutalás kötelezettsége alól az oktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói és a frissen végzett középiskolások, ha a szünidőbeli külföldi munkavégzésük célja egyértelműen a nyelv gyakorlása, s keresetük nem haladja meg a másodosztályú napidíj és szállás-költségtérítés együttes havi összegének 30 százalékát. A többiek változatlanul kötelesek devizában hazautalni külföldi keresetük —jogszabályban meghatározott — arányát. Némileg egyszerűsödik a kérelmek ügyintézése; a különféle minisztériumok, főhatóságok helyett — bizonyos kivételekkel — januártól a külföldi munkavállalási engedélyeket egységesen a megyei tanácsok — Budapesten a fővárosi tanács — munkaügyi szakigazgatási szervei adják ki. (Kivételek ez alól az egészségügyi intézmények egyes vezetői, a művészek, a sportolók és a sportedzők, a nemzetközi szervezeteknél dolgozók, valamint a fegyveres erők és testületek, valamint a rendészeti szervek tagjai.) A külföldi munkavállalás engedélyezéséhez az alábbi iratokat kell benyújtani: A külföldi munkaadó ajánlatát, amely tartalmazza a munkáltató nevét, címét, s azt, hogy az illetőt mettől-meddig, milyen bérrel és munkakörben kívánja foglalkoztatni, a munkavállalót esetleg milyen természetbeni juttatásokban (szállás, étkezés) részesíti, illetve, hogy az adott országban milyen adófizetési vagy társadalombiztosítási fizetési kötelezettségek vannak, s az ottani jog, illetve bankgyakorlat szerint van-e akadálya a hazautalási kötelezettség teljesítésének. Ez utóbbiról nem kell nyilatkozniuk az egyesült államokbeli, a kanadai, az NSZK-beli és a svájci munkaadóknak. Az adott ország gyakorlatától függően csatolni kell továbbá a külföldi ország munkavállalási engedélyét vagy a tartózkodási engedélyt, az érvényes vízumot, illetve a munkáltató nyilatkozatát, hogy ezek beszerzését magára vállalja. Akinek munkaviszonya, szövetkezeti tagsági viszonya van itthon, annak be kell adnia hazai munkáltatója nyilatkozatát is arról, hogy jelenlegi munkaadója milyen időtartamra javasolja külföldi foglalkoztatását, menynyi a munkavállaló nyugdíjjárulékának összege, s kötelezettséget vállal-e annak megelőlegezésére. A hazai munkáltatónak arról is nyilatkoznia kell, hogy az illető birtokában van-e állami vagy más egyéb fontos titoknak. A korábbi gyakorlattal ellentétben már nem kémek munkáltatói véleményt a dolgozóról. A kérelemmel együtt egészségügyi alkalmassági igazolást, erkölcsi bizonyítványt és önéletrajzot is be kell nyújtani, valamint 28 évesnél fiatalabb férfiak esetében, ha nem vagy csak részlegesén teljesítettek sorkatonai szolgálatot, a honvédelmi szabály értelmében még egy külön engedélyt is a katonai szervektől. A külföldi munkavállalásra vonatkozó kérelmeket a tanácsoknak 30 napon belül kell elbírálniuk. Az új előírásokat a január elsejét követően elbírált kérelmek esetében kell alkalmazni, függetlenül azok beérkezési időpontjától. A már érvényes engedéllyel rendelkezők ügyeiben végleges hazatérésükig az eredeti engedélyező szerv jár el. (MTI) Nem oly régen készült el az a társadalmi-gazdasági modernizációról szóló anyag — ezt egyébiránt egy csoport állította össze, amelynek vezetője Kapolyi László, egykori ipari miniszter volt —, amely a gazdaság és a társadalom valamennyi elemére rendszerszerűen kiteljed, és a jelenlegihez képest más „minőségű” modellt eredményez. így szó esik benne — többek között — a modernizációt segítő külpolitikáról, az új külgazdasági stratégiáról, a demokratikus szocializmusról, a társadalmi értékrend megújításáról, a társadalom in- tellektualizáíásáról, a vegyes tulajdonú gazdaságra épülő szocialista piacgazdaságról, az állam újtípusú szerepvállalásáról, az új iparpolitikai stratégiáról, valamint az agrárpolitika megújításáról. Nem részcélok elérésére fogalmaztak meg ebben javaslatokat, hanem a gazdaság egészének versenyképességét javító és világ- gazdasági beágyazódását elősegítő modernizációra, aminek kulcseleme a minden oldalú ”kon vertibilitás ” megteremtése. E programnak széles társadalmi bázison alulról építkező nemzeti programnak kell lennie. Kiindulópont az emberi tényező, mivel ez a fejlődés célja és legfontosabb hajtóereje. Ám ennek maximális kihasználásához biztosítani kell a társadalmi-gazdasági mechanizmus demokratikus működését, a vállalkozás szabadságát, a gazdálkodói szféra megújítását, vagyonérdekeltté és Sokan tán felkapják a fejüket címünket olvasván... Lehetséges volna, hogy az évekig pangó vízzel teli bélapátfalvi gyári tó immár annyira felfrissült, hogy Ka- csoh Pongrác daljátékának, a János vitéznek dallamai jutnak eszünkbe? Nyolc évtizede áll a kis tó, a környékbeliek hűsölését, horgászását szolgálva. Az utóbbi években egy-egy rekkenő nyári napon a környező falvak, sőt Eger ’’zöldbe vágyódó” lakosai is kikiruccantak ide. Ez a népszerűség nem mindig használt a vízfelületnek. A lábáztatás, a kocsi mosás elindította az eutrofizáció, azaz az elmocsarasodás nem kívánatos folyamatát. Ezzel egy- időben megszűnt a víz „élete”. Kipusztultak a halak és a többi vízilakók. A helybéliektől azt vettük el, ami igazából csak az övék, hisz piacorientálttá válását, a szabad, nyílt társadalmi légkört. A felvázolt elképzelések határozottan állást foglalnak szocialista vívmányaink megőrzése, a piaci viszonyok kifejlesztése, a politikai rendszer demokratizálódása és a szellemi tőke felértékelődése mellett. Emellett az anyag megpróbálja integrálni a magyar társadalom és gazdaság modernizációjának legalapvetőbb kérdéseit, és egy tudományosan is ellenőrzött, értelmiségi bázison kialakított szocialista programot vázol fel. Nos, vajon milyen fogadtatásra is találtak e gondolatok szű- kebb hazánk KISZ-esei, fiatal szakemberi körében? Ez derült ki azon a közelmúltban lezajlott vitán, amelyet a megyei KISZ- bizottság mellett működő Értelmiségi Fiatalok Tanácsa szervezett, s amelynek vendége volt Kapolyi László is, aki elöljáróban elmondta, hogy az anyagban több olyan kérdéskörre voltak tekintettel, amelyeket korábban nem vagy hibásan vettek figyelembe. így például kevés szó esik aprói, hogy az 1968-as reformnál csak árupiacról beszéltek, megfeledkezve a tőke-, a munkaerő- és a pénzpiacról. Csakhogy a piaci mechanizmusnak nem csupán az egyik elemére kell ügyelni, mert akkor úgy járhatunk, mint egy olyan négyesfogat, ahol csak egy ló csinálhat azt, amit akar, ám a többi nem szabadon dolgozik. Csomóponti témakör továbbá, hogy a nemzeti vagyon hivatalos értékelésében bizonyhosszú-hosszú évtizedekig szolgálta az iparosodott község lakosságának pihenését. Nem hagyták ennyibe, és a szebb, emberibb lakóhelyért pályázat adta lehetőségeivel, no meg a cementgyári és egyéb termelőüzemi támogatásokkal hadat üzentek a bűzlő, nyálkás pocsolyára hasonlító víznek. A bélapátfalvi tóvédők élére Márton István, a cementgyár igazgatója állt, és instruálja mai nap is a lelkes társaságot. Ottjár- tunkkor elmondotta: külön tervet dolgoztak ki a gyári tó környékének fejlesztésére. Elképzeléseik alapján új sportpálya, pihenő parkok, külön napozó jön létre, 1987-ben leengedték a tó vizét, nagytakarítást végeztek, és a természetes források friss vize most már egy megtisztított medencébe ömlik. A tó országút felőli részét kikötalan a szellemi tőke szerepe. S az sem elhanyagolható, hogy eleddig hiányzott a világgazdaság globális problémáinak figyelem- bevétele. Sőt azt sem szabad elfelejteni, hogy a politikai intézményrendszer reformja nélkül nincs gazdasági reform és megfordítva. Ilyen alapokon készült a program — tette hozzá Kapolyi László —, s a véleményük az, hogy van reális alternatíva. A hangsúly most a cselekvésen van, nem pedig azon, hogy az emberekben erősödjön a kilátás- talanság érzése. Az egyik hozzászóló kifejtette, hogy komplexnek, sokoldalúnak tartja e programot, amely őszintén vázolja fel a jelenlegi helyzetet. Ugyanakkor kételkedett abban, hogy a megfogalmazott tennivalókat tíz év alatt el lehet végezni, ugyanis szerinte ennek az időnek a duplájára lesz szükség. S megkérdezte, vajon mit is takar az anyagban lévő úgynevezett „szív modell”? Utóbbival összefüggésben a válaszban elhangzott, hogy a magyar modernizáció két igazodási pontja az egységes Nyugat-Európa és a szovjet „peresztrojka”; e kettő között egy olyan geopolitikailag meghatározott interface rendszert, vagyis olyan vegyes modellt kell kialakítanunk, amely meglévő társadalmi értékeinkre és történelmi hagyományainkra épít. A cél az, hogy az így létrejövő „szív modell” képes legyen a geopolitikai helyzet maximális kihasználására, a világ- gazdasági illeszkedésre. A piaci vezték, ezáltal stabilizálták a medret is. Az erdők ölelte tókörnyék a gyár munkásainak is ki- kapcsolódást kínál, hisz amint az igazgató elmondja, a Vince-réten tartják „sátoros ünnepeiket” is. A pecások ismét megtalálhatják kedvenc sportjuk alapját, a halat a tóban, ami jelzi: a víz élő. Ám meddig marad ilyen? Egy kedvezőtlen jelenségről elfeledkeztek a lelkes tószépítők. Mégpedig arról, hogy a bélapátfalvi Bükkalja Termelőszövetkezet 1986-tólföldtulajdonai közül telkeket értékesít a tó mentén, s bizony ahogy a népdal tartja, erdő mellett nem jó lakni, no nem azért, mert sok fát kell hasogatni, hanem a kommunális szennyezés újra veszélybe sodorhatja az élővé tett vízfelületet és környékét. Honfitársaimban nincs meg még öntevékeny módon az, hogy mellékhelyiségeik szennyvizét nyitást lehetetlen féloldalasán elképzelni. Például lehet a nem rubelelszámolású exportorientáltságot a fókuszba helyezni, de korántsem úgy, hogy közben a másik oldalon visszavonulunk, azaz utóbbinál is meg kell őrizni a pozícióinkat. A több mint három órás beszélgetés folyamán még számos dologról szó esett: így — egyebek mellett — a konvertibilitásról, hazánk nem éppen kicsi adósságállományáról — amely egy vélemény szerint utópisztikussá teheti az egész modernizációt — arról, hogy a meglévő szabályozók „tengerében” az egyes vállalatok még mindig nem mozoghatnak szabadon, azaz csak egykét út között választhatnak, továbbá arról, hogy vajon a Nyugatnak milyen szerepe is lehet a politikai intézményrendszer, valamint a gazdaság magyarországi reformjában. S bár a találkozó végére is maradtak még vitás kérdések, néhány ponton feltétlen volt az egyetértés. így abban, hogy a pillanatnyi mozgástér kötöttségeinek feloldása sok haszonnal kecsegtethet, abban, hogy össztársadalmi méretekben kellene megváltoztatni a minőséggel kapcsolatos attitűdöt — vagyis el kellene érni, hogy az emberekben kialakuljon a minőségi munkavégzés iránti igény —, s végül abban, hogy mostanra már igazán elérkezett a valódi tettek ideje... kibetonozott derítőbe vezessék, sokkal inkább dívik az ahogy esik, úgy puffan szemlélet. Kovács Árpád, a termelőszövetkezet elnökhelyettese arról tájékoztatta lapunkat, hogy eddig 130 újtelepes alakított ki hétvégi pihenőtelket. Több új földbirtokos érkezését nem kívánják, hisz már nincsen bérbe adható telek sem. Feledékenységüket hamarosan pótolják, hisz a környezetvédelmi törvények és a Köjál utasítása értelmében felszólítják a bérlőket betonozott derítő vagy cserélhető badenes rendszer kialakítására.Ezáltal nem kerülhet szennyvíz a tóba. így , ha ez minden egyes hétvégi háznál megtörténik, csak akkor reménykedhetünk abban, hogy a tó olyan is marad, amilyennek most címünk írta.... (soós) (sárhegyi) . Nemcsak kialakítani nehéz, megtartani is „Kék tő, tiszta tó...” Fémcsomagoló szerek Füzesabonyból A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárában évente 10 ezer tonna acél és 1500 tonna alumíniumlemezekből készülnek a keresett termékek. A hazai iparágak számára 3,5 milliárd darab különböző méretű, mintegy 500 fajta fémcsomagoló szereket gyártanak. A füzesabonyiak a magyar áruk exportképességét segítik elő, a szocialista és tőkés piacokon. Blalió István igazgatónak nemcsak jó vezetőnek, hanem jó keres- Tubusuk a gyártósoron Acél dobozok a vegyiparnak kedőnek is kell lennie, hogy állandó megrendeléseket biztosítson a gyárnak (Fotó: Szabó Sándor — MTI)
